Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-07 / 54. szám

9133 ia -9. I« T fi 1­fii [9 'On liif tns ac­um isa s2' tol1 ie Csüry Bárlczni emlesc* Ullniep^**? DA^MCÖllli©*# A detarwad Tedemâsyegy®*®* :?$£j?rayeSvfcetBá.ó ialései® egykori frwfl*# ftamA­ mának, Csűry BáMótoars easlékére, t*de HB»BY®s elveinek fenntartása és terjesztése céljából! holnap, az egyetem aulájában Csüry Bálint­­­ emlékünnepélyt rendez. Az ünnepéllyel kapcsolatosan az intézet más jóval megelőzőleg országos népnyelv­ szó­­kincsgyűjtő versenyt rendezett. A verseny, amelyen részt vettek az ország összes egyete­mei s néhány középiskola, rendkívül értékes és mennyiségben pedig hatalmas anyagot hal­mozott fel. A résztvevők különösképpen a Ti­szántúl, a Felvidék palóc nyelvjárásával, a Székelyföld és az Ormánság nyelvjárásával foglalkoztak. A verseny nyerteseinek a va­sárnap délelőtti Csüry-emlékünnepélyen adják s­t a jutalmakat. A Népnyelvkutató Intézet, tudományos mun­kájának időszerűségén túlmenőleg, örömmel emlékezünk meg mi is a debreceni emlékün­nepély kapcsán az egyszerű, melegszívű tudós­ról, Csűry Bálintról. Évtizedeken át tanított­­a Farkas­ utcai református kollégiumban s ott lakott a nagyhírű „tanársoron". Éjt-nappalt egybetéve dolgozott az ősi kollégium könyv­társzobájában tanulmányain és Szamosháti Szó­tárán, amelyeknek egy-egy példányát most, egyebek mellett, ajándékba kapják a népnyel­vi és szókincsgyűjtő verseny nyertesei. A ki­sebbségi időkben az egyetem­i magyarszakos­z bölcsészet hallgatói számára, úgyszólván titok-­­­­ban, s mert az egyetemet bitorlók magyar nyelvészeti tanszékről nem gondoskodtak, ■k­i tanította könyvtári szobájában a magyar nyel­­­­vészetet. Csűry Bálint szeretetreméltó egyéni­ - j­ége ott él minden hajdani diákjának emléke­­­­zetében. Kolozsvár és Erdély magyarsága lé­­­­lekben szintén részt vesz a debreceni Csűry-­­ emlékünnepen. ­­ fiai divatlapok a t­avaszi idényre ■ (kabát, kosztüm, ruhalapok) már nagy vie­lasztékban kaphatók az ELLENZÉK KÖNY­VESBOLTJÁBAN Kolozsvár, Mityál királyi tér 9. Vidékre utánvéttel as utanaság­r Etófiko e An­k­^f Sa* *. A NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA.­­ 1942. március 7. Szombat este 8 órakor: ERZSÉBET. Napibérlet B. 12. sz. 1942. március 8. Vasárnap délután fél 4 órakor: TOKAJI ASZÚ. Olcsó helyárak. 1942. március 8. Vasárnap este 8 órakor: DENEVÉR Bérletszünet. Rendes helyárak. 1942. március 9. Hétfő este 8 órakor: VIL­LÁMFÉNYNÉL, A Tizes Szervezetek előadása. Bevezetőt mond: Szabó Dezső tanár, főtizedes. Jegyeket a pénztár nem árusit. 1942. március 10. Kedd este 8 órakor: SZÖKTETÉS A SZEKÁLYBÓL. Opera-bérlet II. 6. szám. Bemutató helyárak. 1942. március 11. Szerda este 8 órakor: GYÖRGY BARÁT. Táray Ferenc fellépésével. Napi bérlet C. 12. szám. Rendes helyárak. 1942. március 12. Csütörtök este 8 órakor: ERZSÉBET. Bérletszünet. Rendes helyárak. 1942. március 13. Péntek este 8 órakor: BO­HÉMÉLET. Bérletszünet. Bemutató helyárak 1942. március 14. Szombat délután fél 4 óra­kor: VIDÁM SZÜRET. Ifjúsági előadás. Jegye­ket a pénztár nem árusít. 1942. március 14. Szombat este 8 órakor: ÉNEKES MADÁR. Bemutató bérlet 19. szám. Bemutató helyárak. MOZIK MŰSORA: CAPITOL: PINOKKI0. (Fajankó kalandjai). A Hófehérke testvér Hirn­ie Walt Disney egész e­ladást betöltő színes rajzfilm csodája. Gyönyörűség mindazoknak, akik fiatalok, vagy akik szívükben fiatalok maradtak. Jegyelővétel egész hétre dél­­előtt k­ét. Vasárnap délelőtt 11 őrs­kor matiné.. EDISON: LEVASTOPOL PÁNCÉLOS. Az évad legaktuálisabb filmje. Főszerepben: O­snni’a Horn Theodor Loos, Eritz Ham­pers és Werner Hintz. Előadások kez­dete 3­5, 7, 9 órakor Számozott helyek. EGYETEM: ÖRÖK SZERELEM.­­A szerelem himnusza. Prevost világhírű regénye, Manon Lescaut fi­men. Zene: Puccini. A nagy áriákat éneklik: Gigh és Maris Caniglia.) Vasárnap délelőtt 11 órakor matiné: ÖRÖK SZERELEM RIO: ÉDES ELLENSÉG. Főszerepben: Sze­­letzky Zita, Makléáry Zoltán, Rajnay­­ Gábor, Somlay Artúr, Kiss Manyi. Va­­­­sárnap, március 8-án délelőtt 11 órakor matiné: Álífe János bel­én­y d­­­i 60 fillér. ROYAL: ÉJJELI MENEDÉKHELY. Gorkij Maxim klasszikus műve, francia filmen. Főszereplők: Jean Gabill Suzy Prim és Wladimir Sokoroff. Csak 16 éven felü­­ll­eknek engedélyezett fám! Vasárnap déle­tt 1­ II órakor matiné számozott he­lyekkel. SRÁNTA: Daphne de Manner virágura re­gényének filmváltozata: A MANDERLEY HÁZ ASSZONYA Főszerepben: Law­rence Olivier és Joan Fontaine Előtte a legújabb híradó. Előadások kezdete a film hosszúságára való tekintettel­ 3, 6 és 9 órakor kezdődnek. Vasárnap dél­előtt fél 12 órakor matiné, olcsó hely­­árakkal. ■ BE­­­N M # m/ Harmincezer márka játékárut számítnak a kolozsvári kisiparosok Németországba KOLOZSVÁR, március 7. A magyar­­ árukivitelnek szerény kenttek között megindult, de már­is igen szép ered­ményt felmutató szerve a Kisipari Ki­viteli Intézet. Ezt az intézményt az ipar­­ügyi minisztérium, a budapesti kereske­delmi és iparkamara és Budapest székes­­főváros együttesen alapították és ezek mindegyike évi 15.000 pengővel járul hozzá az intézet fenntartásához. Felada­­ta, hogy felvilágosítást adjon a hozzá­forduló kisiparosoknak a kiviteli lehető­ségekről és elhárítsa a kiviteli nehézsé­geket. A gyakorlatban az intézet végzi el az iparos munkáját, hogy az csak a ter­melt cikkről kell az ajánlatát benyújtsa, az intézet megszerzi részére a rende­lést és elvégez helyette minden forma­ságot. A magyar kézműiparö®aág az intézet létesítése előtt a bútoron kívü­l­ nem tu­dott más cikket exportálni. Mióta azon­ban az intézet működik, a kivitel évről­­évre emelkedik. Az intézet által 1939- ben kivitt áruk értéke 1,300.000 P volt, amely 1941-ben 6,000 000 P re emellke­­dett. Mígveit cikkek krülnek kivitelre Anyaggazdálkodási szempontból első­sorban az ország nyersanyagellátásáról és a közszükségleti cikkek biztosí­tásáról kell gondoskodni, ennélfogva csak azok a cikkek kerülhetnek kivitelre, amelyek olyan nyersanyagból készülnek, amik az ország területén fölös mennyiségben megvannak és h­a ezek a cikkek sem szükségesek az ország szükségleteinek fe­dezéséhez. Az erdélyi bm&rifsing fémkaps­­­olá­lásiak­ késti áse Fa az a nyersanyag, amely hazánkban elsősorban fölös mennyiségben rendelke­zésre áll, ezért a fából készült termékek állanak a magyar kisipari kitételben az első helyen. A Kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara már tavaly megkísérelte a kolozsvári bútoripart a kivitelbe be­kapcsolni. Nagyobb teljesítményű aszta-­­osmű­helyeink azonban t­a­valy erősen foglalkoztatva voltak és nrra vállalkoz­tak külföldi szállításra. A kamara azon­ban nem adta fel a reményt és a kiviteli intézettől olyan rajzokat kért, amelye­ket kisebb műhelyekben, kevesebb tech­nikai felkészültséggel is elő lehet állí­tani. Ebben az a szándék vezette a kama­rát, hogy a kisebb mű­­elyeknek is lehe­tőséget nyújtson a kivitelben való része­vetésre, esetleg a vidék is bekapcsolód­hasson és így mentel több munkáskéz juthasson foglalkoztatáshoz. Ezek az egy­szerűbb bútorokról szóló rajzok már meg­érkeztek és a kamara az összehívott asz­talonoknak azokat bemutatta. Asztalo­saink már szorgalmasan dolgoznak az ár­ajánlatok kiszámításán. Ilső f kolozsvári rendteléss hsrmintmzmr máikm ám il Sékszm A kamara az év elejém fából készült játékmíntákat hozatott azzal a­­ céllal, hogy azoknak gyártását Kolozsváron nép­szerűsítse. Három kolozsvári iparos igém tetszetős játékmintáikat készített, melye­ket a kamara felküldött a kiviteli inté­zetnek. A minták megtetszettek a német kereskedőnek, aki Budapestem találko­­zott a három kolozsvári iparossal és mindegyiket 10.000 márkás rendelés elkészítésével bízta meg„ Lehetőségek mutatkoznak agyagáruf” kivitelére is, ezért a kamara összehívta az érdekelt iparosokat és felszólította agyagáru és kerámiai minták készítésére. Nagyobb kiviteli lehetősége van ennél a fonott kossarak és más fonott cikkeknek, mert a kivitelű statisztikai adatok sze­­rint, a kisipari kivtell intézet, által köz­vetített áruk több, mint egynegyedét fo­nott kosarak teszik ki. Ha ezt a lehető­séget az erdélyi kosárfonók ügyesem ki­­hsználják, sok-sok­­rmunkáskéznek bister sithatnának foglalkoztatást. Ami az egyes cikkeket fizeti, a kivitel a következőképpen oszlik meg: B®!®? százalék, kosárfonó sm 25-7 százalék, fészára 12,2 százalék, fadisz­­műáru 7.6 százalék, agyagáru 4 százalék, fogászati csiszolókorong 3 százalék. Legújabban az intézet tervbevette aaz úgynevezett bérmunkák végeztetését 10, ami abban áll, hogy a külföld adja a nyersanyagot, a magyar iparos csak nauti­káját adná. A Kolozsvári Kereskedelmi és I­parka­­ma is számon tart minden olyan lehető­séget, amely Erdély kézműiparosságát munkához juttatja és megvan rá münde® remény, hogy az első lépést, a 30.000 márkás rendelést sok külföldi rendelés fogja követni. Dr. Reinhardt Kálmán, kereskedelmi és iparkamarai előadó: Felhívás az erdélyi gazdákhoz. A m. kir. Földművelésügyi Minisztérium Erdélyi Kiren­deltsége az alsózsuki állami birtokon, az er­délyi gazdasági, időjárási és talajviszonyainak megfelelő növényféleségek termelési értékének összehasonlítására és az Erdélyben meghono­sítandó fajták nemesítésére növénynemesítő és magtermelő telepet rendez be. Felkerjük Er­dély gazdáit, hogy a telep vezetőségét támo­gassa ebben a munkájában azáltal, hogy a vi­dékenként már meghonosodott gazdasági nö­vényekből mintaküldeményt juttassanak a M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium Erdélyi Ki­rendeltségének (Kolozsvár, Bartha Miklós-utca 13. szám), vagy az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet címére (Kolozsvár, Majális-utca 2.2. sz . Legfontosabb növény elsősorban a kukorica, a tavaszi árpa, a s zab, továbbá a vidékenként ré­gen termelt borsó, paszuly, lencsefélék, mák, burgonya gumók, valamint olyan takarmány­növények és egyéb növényféleségek, amelyek azon a vidéken meghonosodtak. A minta-mag küldemények által alkalma nyílik a telep ve­zetőségének, hogy ezen anyagot a már neme­sített anyaggal öszehasonlitva, termelési érté­két meghatározva, azokat tovább nemesítse, szaporítsa és úgy bocsássa a gazdák rendelke­zésére. A beküldendő minták mennyisége kuko­ricából 2—3 kgr., gabonafélékből 2—2 kgr„ takarmánymagvakból, mákból 20—20 dkg., burgonyából 5—10 kgr. Mindezen vetőmagfé­­leségeket kérjük­ a­ származási hely megjelölé­sével és a termelési érték ismertetésével, a mult évi terméseredmény jelzéssel és beírás idejével beküldeni. Szükségtelen az erdélyi gazdák figyelmét ez akció jelentőségére külön is felhívni s reméljük, hogy ezen felhívásunk kapcsán minden akadály ellenére is érdeklődés­sel fordul majd gazdaközönségünk a telep munkái felé és segítségére lesz a vezetőség­nek egyes fajtákon belül a legjobban beváló növényfajták kitermelésében. * KÖSSÜNK ÉLETBIZTOSÍTÁST! For­duljunk hazánk legrégibb, ISSI-ben alapib­áit hissz­osítő intézetéhez, az Első Magyar Ál­tal­ár­nos Biztosító Társasághoz, am&"y &,t é";etbiz­torít­ásnak is minden ágával (elérési, halál­­eseti, gyermek, járadékbiztosítás stb.) , lak­kozik és minden biztosítási igényét a tSZele­­nyesebben kielégi­ti. Helybeli főügynöksége: Egyetem-utca 1. A szűcs- és szőnneipari árszabályozás ki­egészítése. A szűcs- és szőrmeipari legmaga­sabb árak megállapításánál nem szabályoz­ták azt a márt­imát is anyaghányadot, amelyet egy-egy termék készítéséhez fel lehet hasz­nálni , ez a körülmény bizonyos visszaélé­sekre adott alkalmat. A közellátási miniszté­rium most rendeletet intézett az­ érdekeltek­hez és megállapította, hogy az egyes szőr­mékből hány darabot lehet felhasználni a bun­dák előállításánál. Szikvízgyártó ipari tanfolyam Kolozsváron. Az Ipari Tanfolyamok Országos Vezetősége elhatározta, hogy kellő számú hallgató jelent­kezése esetén április 20. és 30-ika között Ko­lozsváron szikvizgyártó ipari tanfolyam­ot ren­dez, elsősorban az önálló szikvizkészítő ipa­rosok, azok családtagjai és üzemi alkalmazot­tai részére, akik a jövőben ebben a szakmá­ban önállósítani akarják magukat. A tervek szerint a tanfolyam Kolozsváron április 20-án d. u. 2 órakor kezdődnek meg és másnap reg­gel 8 órától kezdve naponta hat elméleti órá­val április 30-áig tart. A tanfolyamon való részvételre csak írásban lehet jelentkezni az erre a célra szolgáló felvételi kérelmen, amit tintával olvashatóan ki kell tölteni és a Ma­gyar Vidéki Szikvszszövetséghez, (Budapest, Vil­. Csokonay­ u. 8. I­. e.) március 20-áig leg­később be kell küldeni. A tandíj fejenként 15 pengő, a bizonyítványkiállítási illeték 2.10, öszesen 12.10, mely összeget a Magyar Vidéki Szikvizszövetség csekkszámláján kell befizet­ni. A szövetség szerény életviszonyok között élő hallgatóinak fél vi egy egész tandíjvissza­­térítést ad, ha ezt a felvételi kérelem bekülde­­tésekor külön levélben kéri. Hilal Csí/Iíí iaáap3Sf# V1II. Csokonay-utca !4. Nsfű­zetS Szín«­ház'-á'B C.^alidi s­zállot.i a város szí­­vébesL Újonnan berendezve, központi fütés„ hideg és sseleg folyóvíz.­­» poltári árak!! s’*»*»*­ TÁtYOD O&VAS « S&ghú» megbetegedését lakik. PY0RRCA gyógyfogpép edzi a foghúut az javítja cmr.ak vérkeringését. Használja fogorvosi utasítás szerint ft PY0RHCA gfét^e^póp u. 3P©g®sríií®S3lí Országos 2?gyesSlét* éjtmun&táae »««ript kézmű­L Gyárijja: DB. BATBB­­S ^ÁBSÁ gyógyszerregfészefigyár­ Rendelet az inzulnszüksé­­let megálapításáról BUDAPEST, március 7. (MTI.) A Buda­pesti Közlöny pénteki számában rendelet j­­­j­lent meg az inzulin rende­léséről és kiszív -­gáltatásáról, valamint a cukorbetegek egysze­­­ri kötelező bejeje­­­­éséről. A hazai inzulin,­s szükséglet megállapítása végett minden orvos,­­ illetve min­den klinika­­és egyéb gyógyintézet igazgatója köteles az 1942 március 15-től áp­rilis 15-ig terjedő idő alatt a gyakorlatbgra megjelent valamennyi cukorbeteget bejelen­teni. A betegek érdeke tehát, hogy fenti aha­j alatt orvosánál, vagy a felsősejt gyógyintéze­tek valamelyikénél jelentkezzék, hogy így az összes betegek részére szükséges inzulin­neny­nyiség megállapítható legyen. tervgazdaság MOLNÁR KÁROLY KÖNYVE. Az egyes országok gazdasági rendszerük -­­ nek csúcspontját akkor érik el, amikor az or­­­szág lakosságának termelése és fogyasztása a­­ maximumra hág. Ezt elérni egységes tervgaz­­­daság nélkül lehetetlen. Molnár Károly köny­­­­vében a tervgazdaság elméleti síkon való meg­­­határozását és ennek gyakorlati vonatkozásait­­ adja elő. Hatalmas példákat látunk e téren ma­­j­munk előtt A központi terv szerint való gaz­­­­dálkodást először Oroszország valósította meg, s azután Olaszország tért át, majd Németország­­ gazdasági rendszerváltozása következett.­­ A tervgazdaságnak megvannak a maga kü­­­lön és áthághatatlan szabályai, melyek rész­­­ben általános érvényűek, részben földrajzi k­iadottságukhoz kötöttek. Egy idegen ország­­ tervgazdasági rendszerét átvenni zökkenés­­ nélkül, súlyos kérdés. Az új rendszer proble­­­­matikája súlyos kérdéseket vet fel, melyek le­­gyenek törvényei, módszerei, különbözései az i .előző termelési rendszertől, a magyar terv­­­gazdaság specifikumai, ennek elfogadhatósága , és súlyosan nyom a latban a legaktuálisabb­­ kérdések, a zsidókérdés és a földreform. Mind­­­­gezeknek a kérdésko­mplexumoknak csaknem­ ,sorrendbeli meghatározása, után tért át Mol­nár Károly könyvének leglényegesebb pont­jaira, a mezőgazdaság-, ipari termelés-, a ke­­­­­reskedelem racionalizálására és a fogyasztás-, külkereskedelem- és tervgazdaság irányításá­ra. Kitér a jegy-, utalvány-, vásárlási könyv rendszernek előnyére és hátrányára, élesen boncolgatva jelentőségét a háború folyamán, úgy a fogyasztó, mint az állami gazdálkodásá­nak szempontjából. — A tervgazdaság bevezetésével —­ írja — irányított gazdaságunkban rohamosan fogla­latjuk vissza a zsidóktól a vezetést az ipar­ban, kereskedelemben, a bankszakmában, gazdasági irányítással egyidőben a közért va­­­ló áldozatkészség szelleme gyorsabban fog tért hódítani és biztosítani fogja a jövőt. Gazdasági életünknek ilyen mélyreható át­alakulását természetesen csak a nemzeti erők egyesítése mellett lehet végrehajtani, elméle­tileg és gyakorlatilag felkészült vezetők irá­nyítása mellett. Molnár Károly végső konklú­ziója: az eredmény csak tőlünk függ, tudunk-e elsősorban magyarok lenni és a magyar nem­zet érdekeinek minden mást alárendelni. Mert a tervgazdaság bevezetésére gazdasági hely­zetünk előnyösnek mondható, mind a belső ,m­ind a külpolitikai helyzet szempontjából. Molnár Károly Tervgazdaság című könyve szintézisét adja azoknak a kérdéscsomóknál,­­ amelyeknek ismeretére a legfiatalabb, gazda­­­­sági pályán működő magyar fiatalságnak ok­­­­vetlen szüksége van. Egyike a legteljesebb

Next