Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-13 / 156. szám

ELLENZÉK 1­912 július 16. km ERDÉLYI Párlt tor8S Báró Bánffy Bániel és László Rezső Marosvásárhely képviselői KOLOZSVÁR, július 13. Az Erdélyi Párt vezetősége a vármegyei és városi tagozatok elnökségével karöltve folytatja az oszággyűlési képvi­selők területi beosztására vonatkozó tervezet összeállítását. Legutóbb az Erdélyi Párt marostorda megyei és marosvásárhelyi elnöksége fglalko­­zott a kérdéses, amely a következőképpen javasolta Marostordában a képviselők beosztását: .... 1. Marosvásárhely thj. város: báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter és László Dezső kolozsvári belvárosi ref. lelkész. 2. Nyárádszeredai és teke­­járások: Pálffy Károly.­­ 3. Erdőszentgyörgyi, marosi alsó és mezőbándi járások: dr. Szilágyi J. Marosi felső, régeni alsó és felső járások: dr. Bíró István. 5. Marosvölgyi faipari telepek: Venczel Antal kolozsvári képviselő, Olivér* Az OTI-járulékk ügyébeli b­eadvánnyal fordult a belügyminiszterhez az Erdélyi Pád Az Erdélyi Párti javaslatra az érvényben lévő rendelkezések módosítását kéri KOLOZSVÁR, július 13. Közérdekű be­advánnyal fordult a közelmúltban a belügy­miniszterhez az Erdélyi Párt központi ■ve­zetősége. A piánt vidéki tagozatai utján szá­mos jelentés érkezett a központhoz, hogy az OTIF járul­ék­­ik­kal­ kapcsolatos rendel­­kezése­k különböző értelmezése miatt na­gyon sokan nem tudnak hozzájutni illet­ményeikhez. Az Erdélyi Párt a magyar munkásság és margá­n­t­i­s­z­t­vis­el­ő oszt­ál­y kérdéseit mindig különös­­ figyelemmel kísérte és ezért az OTI-v­al kapcsolatos jelentések alapos átta­nulmányozása után tette Isze a javaslatát a belügyminiszternek. Az Erdélyi Párt javaslata azt indítványoz­za, hogy a társadalombiztosítási jogszabályok a ke­­leti és erdélyi területen való hatálybalépí­tetése tárgyában kiadott 2000—1941. M. E. számú rendelet 5. paragrafusának 0. bekezdésében foglalt rendelkezést módo­sítsák. Ez a rendelkezés baleseti járulékot az egyébként igényjogosultaknak csak abban az esetben állapít meg, ha lakóhelyük 194­0 augusztus 30-én (a bécsi döntés napján) a visszacsatolt területen vagy Magyarország egyéb területén volt. A beadvány a­zt kéri, hogy a rendelkezést oda módosítsák, vagy egészítsék ki, hogy a honvédek bevonulásáig vagy azután is Ó­romárda területéről hazár tért személyek által igényelt társadalombiz­tosítási kártalanítás feltételeit ugyanúgy ál­lapítsák meg, mintha 1940. évi­­augusztus 30. napján a visszacsatolt keleti és erdélyi területen lett volna a lakóhelyük. Az Erdélyi Párt beadványában a méltá­nyosságra és megértésre hivatkozik, amelyet ebben a kérdésben mindennél inkább meg­érdemel a jogszabályok merev rendelkezései által hátrányos helyzetbe jutottak sorsa. Hivatkozik többek között a beadvány I­or­váth István gyergyótö­­­gyesi lakos konkrét esetére, akinek még a régi magyar impé­­­rium­ alatt egy fű­részgyári baleset alkalmá­val jobbkeze három ujját levágta a gép­. Horváth István részére még az Országos Munkás Betegsegélyző és Balesetbiztosíttó Pénztár állapította meg a keresetképesség csökkenésének megfelelő járadékot. A tria­noni összeomlás után az illetékes román m­unkásbiztosító pénztár a sérült részére 90 lej havi járadékot állapított meg és fizetett. Ebből az összegből természetesen nem lehe­tett megélni. Horváth István Gyergyótölgyes községből az ÓTOm­ániai területén levő Piatra-Neamtu városába ment munkát vál­lalni. Azért távozott el állandó lakhelyéről, mert a román munkásbiztosító pénztár nem­ volt hajlandó felemelni a havi 90 lejes já­radékot s alkalmi munkáik vállalásával, ahogy tudott, megpróbált pénzt keresni. A bécsi döntés napján kórházban volt és ig­y csak a honvédek bevonulása előtti napon térhetett vissza Gyergyótölgy­e­sre. A felszabadulás után kérvénnyel fordult az Országos Társadalombiztosító Intézethez és kérte járadékának folyósítását, illetőleg annak a mai viszonyoknak megfelelő meg­­állapítását. Az OTI a kérést el­utasított­a, a 2010—1941. M. E. számú rendeletre való hi­vatkozással azon az címen, hogy az egyéb­ként i igényjogosultak csak abban az esetben igényelhetnek baleseti járulékot, ha 1940 augusztus 30-án a visszacsatolt területen, vagy Magyarország egész területén volt­ lakóhelyü­k. Horváth István esete egy példa a sok kö­zül, amely indokolttá teszi az Erdélyi Párt javaslatát. A kormányzatnak az a célja, hogy a munkások és magántisztviselők szociális helyzetén minden rendelkzésére álló eszköz­zel segítsen. Bizonyos tehát, hogy most­ is figyelembe veszi a­z Erdélyi Párt javaslatát és az OTI-járulékok ügyét az érdekeltek kérésének megfelelően intézik el. Miss M­ár ut tias estélyi képviselő , székely Silldi ingesitás és mm állami egyhezek ügyére h­íván fel m törvényimmém figyelmét BUDAPEST, július 13. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat vitájával kapcsolatban röviden ismertettük Kiss Kál­mánnak, az Erdélyi Párt kigazdaképviselő­­jének, felszólalását. Szükségesnek tartjuk, hogy beszédére újra visszatérjünk és kiemel­jük azokat a szempontokat, amelyek Erdély gazdaközönségét különösen érdeklik. A székely képviselő többek között rámu­tatott ugyanis arra, hogy a tagosítás kérdése sehol sem olyan égető, mint a Székely­földön, ahol egy 10 holdas gazda birtoka 40—50 parcellára oszlik, az egymástól legtávolabb eső hegyoldalakon. Beszédes példaként a maga esetére hivatko­zott. Az ő 32 holdas birtoka 94 parcellára oszlik. Általános érdek tehát, hogy tagosítás útján ezekben a kérdésekben rendet teremt­sen a kormány. Felhívta az Erdélyi Párt képviselője a fi­gyelmet az állami egyhezek működésére. Vé­leménye szerint az egyhezek működése nem d­égí­ti ki sem a fogyasztók, sem az ősterme­lők érdekeit. Olyan jelenségek ezek, ame­lyeknél feltétlenül szükség van az illetékes kormánytényezők beavatkozására, hogy a felmerült zökkenőket ki lehessen küszöbölni­. Hivatkozott arra, hogy a Hombár bizományo­sai például 18—20 pengőért vették meg a székely gazdák búzafölöslegét és ugyanezt a búzát a rás­zoruló székely kisgazdáknak 30—31 pengővel adták tovább. Ismertette továbbá a képviselőházzal a Glóbusz nevű egyszéz működését. A Glóbusz az apró nyersbőrök felvásárlására kapott országos monopóliumot. Kiss Kálmán el­mondotta, hogy a Székelyföldön sok a szücs­­nesszer, akik azelőtt feldolgozták a bárány­­­őröket, amelyeket összevásároltak. Most a bőröket csak a Glóbusznak s­zabad eladni. Konkr­ét esetet mondott el, amelynek során az egyik szücsmai tértől felvásárolt apró bá­­ránybőröket a Glóbusz Udvarhely megyéből elszállíttatta Marosvásárhelyre és amikor a szücsmes­ter igényelt báránybőröket, a saját báránybőreiit adta vissza, de­­ ötszörös áron. A múlt télen elpusztult az esőzések 6 olcsó magyar könyvi­­ könyvsiker! Ady Endre: Tegnapi Pária, kötve JÜZVI Boldizsár Iván: Nagy idők kis lexikonja J­ésa Géza: Magyar irodalomszemlélet Illyés Gyula: Mint a darvak Jókai Mór: Sárga rózsa Vitézi énekek a XVI. századtól a XX. századig Korlátolt számban kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTRA fé°tí«Vár­­király-tér 9. Vidékre* rendelést is azonnal elintézünk! I miatt it juhállomány 25-—30 százaléka. Az elhullott juhok béréért a­ Glóbusz I pengőn fizetett, azonban a cigány, aki a döglött ju­hokat megnyúzta, a nyúzásért másfél pengőt kért, úgyhogy a­ gazdái?, erre a­z üzletre is alaposan ráfizettek. A korpaellátás kérdését is szóvátette és bírálótól mondott a MET­ESZ egyben műkö­déséről. A parlament tagjai nagy érdeklődéssel hallgatták végig Kiss Kálmán fejtegetéseit t­, amelyeket egyébként az Erdélyi Párt emlék­iratban is közölt az illetékes kormányté­nyezőkkel. A budapesti Nemzeti Szituláz Szent István napján bemutatja Ivó Károlynak, a nagynevű erdélyi írónak az „Or­­szágépítő" című darabját. A darab, amel­y Szee István, életét, országépiő alkotásait, Európ­y kultúrájában elfoglalt nagyságát és ra­jtzkori idők történelmi eseményeit vetíti a nézők, drt Kós Károly hasonló című regényének szinpadí­ változata.­­ A német folyóiratok részletesen foglalkoznak Nyirő József németországi útjá­­val. A nagynevű író aki az Erdélyi Párt or­­szággyűlési képviselője és­ kolozsvári tagozati elnöke, több német városban előadást tartott. A német folyó­iratok legnagyobb melegséggel, emlékeznek meg Nyirő József előadásairól és fényképét is közük. ERDÉLYI SI­KEREK. 300 pengő pénzbünt­­ette a Tábla a 8 órai Újság megfogalmazásáért BUDAPEST, július 13. (MOT.) Béla volt miniszterelnöknek dr. Halász Sándor, a ,,8 órai Újság" felelős szerkesz­tője ellen indított sajtóperében kétnapos tárgyalás után a budapesti ítélőtábla szom­baton hozta meg ítéletét. A felebbviteli főtárgyalás két napja az iratok ismerteté­sével, valamint a perbeszédekkel telt­ek Az ítélethirdetés előtt a tanács zárt aj­tók mögött hosszabb tanácskozást foly­tatott.­­ Az ítélőtábl­a az első bíróság ítéletét a vád tárgyává tett bűncselekmény minősí­­té­sére és a kiszabott büntetés mértékére is visszaható hatállyal megsemmisítette és dr. Halász Sándor cselekményét kétrend­beli sajtó utján elkövetett rágalmazásnak minősítette s ezért az enyhítő szakasz al­kalmazásával a vádlottat 300 pengő pénz­büntetésre ítélte, amely behajthatatlanság esetén 20 pengőnként egy napi, összesen tehát 15 napi fogházra változtatható át Az ítélet terjedelmes indokolása megálla­pítja, hogy a vád tárgyává tett cselekmé­nyek első csoportjában a vádlottnak sik­került a bizonyítás, míg a másik két cso­portban a vádlott csak részben tudott bi­zonyítékokk­al szolgálni. Ezért csak két­rendbeli sajtó útján elkövetett rágalmazás­ért vonható felelősségre. A tábla ítélete ellen mind a fő magánvádló, mind a vád­lott jogi képviselője semmiségi panaszt jelentett be. Mtt*feszes, rántott disznóhús — ifim harctéré naplójában agy páncéltm&egyu* **mkm*z parancsnoka Radobestde, 1941 julius 6 (vasárnap). 4 cm 30 perckor a tábori őrsöt páncélosok váltották fel, századunk a zászlóaljhoz vo­nult be és azzal együtt menetelt Horodin­­kára. Itt a szakasz gépkocsijait a Pilsudsz­­ky téren rejtettük, a legénység egy színház­ban kapott szállást. Az időt anyag-karban­tartásra és pihenésre fordítottuk, 19 órakor újra riadó. A század rövid idő alatt menet­kész. 21 órakor indultunk el Radobestie felé. Éjjeli menettel 2-1 órára érkeztünk be ide, itt éjjeleztünk. Radobestie, 1941 július 7 (hétfő). Egész nap pihenő. A legénységre ez rá is fér, mert a rajok állandóan szolgálatot adnak, az autók és lövegek még nem voltak karban ­tartva. A parancsnok emberekkel a harcok­­ színterén, Kotzman község határában, a még mezőn heverő hősi halottakat összeszedi és Kotzman D. útkereszteződésnél adják meg nekik a végtisztességet. Menetben, 1941 július 8 (kedd). Reggel 5 órakor ébresztő, egész délelőtt anyagkarban­­tartás. 9 óra 30 perckor rádión kapjuk a­ zászlóaljparancsnok parancsát, hogy menet­hez készüljünk elő. 11 órakor menethez ké­szen állunk, 12 órakor a zászlóaljjal együtt elindulunk. Horodenka felé. Horodenka után több óráig állunk. Körülbelül 18 órakor folytattuk menetünket. 21 óra 30 perckor átkeltünk az utászok által készített Dnyesz­­ter pontonhídon. Utána 10—12 km­-re hosszú pihenőt tartunk, itt a legénység va­csorázik és cukrot kap ki zsákmányolt félfi­­nom cukorból. Ezután a menet rendkívül nehéz és veszélyes, mert az ég borús s az út alig látható. Mégis elég nagy sebességgel haladunk. 24 óra után az oszlop megállt Menetben, 1941 július 9 (szerda)] 6 óra után a zászlóaljjal együtt a szakasz iS meg­indul. Hosszú ideig állunk Borsezovnál. Késő délután indulunk tovább, de a harma­dik falunál újra hosszabb pihenőt tartunk. Itt­ kerül kiosztásra a vacsora is (rumos fekete ég vaj), kenyeret azonban már napok óta nem kap hozzá a legénység. Vacsora után a század tovább indul, két gyalogos, aki 1i pihenő alatt elaludt, lemaradt a ka­­utóról, de egy óra múlva­ jelentik, hogy az első század egyik kocsiján ők is eljöttek. . . ^ ^hruez fo­lyó előtt éjjelezünk. A pihenő­idő elég kevés, mindössze másfél óra. Ziigkovczi, 1941 julius 10 (csütörtök). Hajnalban Újraindulunk. A Zbrucz folyón átkelve, a világháborús Ororszország terü­letén járunk. Itt kezdetleges dróta­kadály­­rendszert s egy pár erődöt is látunk. Délben Kamieniec-Podolsk város elé érünk­. De mivel a sáírusban még állítólag oroszok van­nak, ez előtte lévő faluban állunk meg. Gép­kocsikat és a lövegeket rendr­eh­ozzuk és a legénység is tisztálkodik. Délután megnéz­zük a még égő várost. Majd 20 órától pihe. 3. Ztagkovczi. julius 11 (péntek). Reggel 5 órakor ébresztő. Délelőtt anyagkarbantartás. A század legnagyobb része szolgá­latban van.­­ Meg kell említeni, hogy alosztálygazdálkodás­­ van a századnál. Eddig egy ötvenkilós mala­­cot vágtunk Le, csirkét, tyúkot és tojást gyűjtöttünk a konyha számára. Menet Kamieniec-Podolsk, 1941 julius 12 (szombat). Délalatt parancs jön a zászlóalj­tól, hogy a század készüljön fel menethez. Már az­ ebédet is gyors ütemben fogyasztjuk el. Délután indul a zászlóalj a város keret­i része felé. Az új szállásra, egy kórház udva­rára, 18 órakor érkezünk. A gépkocsik­at nagyon sűrűn kell elhelyezni, így csak rejtve vannak, de fedve nem. A konyhakocsi csak 21 óra 30 perckor érkezett be a század után, úgyhogy a vacsorát csak­ 22 óra 30 perckor fejezhettük be. Kaintensee-Podolisk, 1941 julius 13 (vasár­nap). A legénység egyez nap pihen. Ma újra egy malacot vágott az orosztály­konyh­a, ezt azonban nem lehet felhasználni, mert húsz galandférges. Délután egy újonnan felfede­zett tojásraktárból tojáskonzervet hoztunk a század részére. A kórház udvara, ahol va­gyunk, nagyon egészségtelen s eléggé össze vagyunk zsúfolva. Vizet messziről kell hor­­dani s az sem tiszta. Kenyerünk is elég rossz, sok benne a zabdara. Kamdenjec-Podolscic, 1941 julius 14 (hétfő) Délelőtt anyagkarbantartás. Délután a szá­­zadbeosztást véglegesen meghatározzuk. Je­­lenleg a századállomány állomány teljes, an­nak ellenére, hogy egy sebesültünk és­ két sérültünk, van. Mivel a kórház udvara egész­ségtelen és piszkos, áttelepedünk a kórhá­­­­­z­al szemben Levő kertbe, itt sátrakban is­zunk. Ez a hely sokkal jobb, mint a kórház­udvar. Kamieniec- Podolák, 1941 július 15 (kedd). A legénység délelőtt tisztálkodik, a gépko­csikat és lövegeket mossa le. Az étkezés na­gyon jó, anno ebéd, húsleves, rántott disznó­, hús, ujkrumpilival. Cs­ak az a baj, hogy ci­garettát és rendes kenyeret még mindig nem kapunk. Délután a szemerkélő, majd a zuhogó eső miatt minden munka szünetel. Magyar gépkocsivezető a század részére egy gépkocsin sört hoz. Kamieniec-Podolsk, 1941 július 16 (szer­da). Az elhelyezési körletet a városban el­harapódzott egyéni ha­rácsolások miatt csak századparancsnoki engedéllyel lehet elhagyi Nálunk egyéni harácsolási esetek nem for­dultak elő. Szolgálati jegyen jelentettük a szakasznál levő zsákmányolt orosz fegyverek számát és minőségét. Eddig alosztály gazdál­kodás folyt. Ha estétől a zászlóaljparancsnok parancsa szerint négylábú jószágokat csak a gazdasági hivatal foglalhat le az alosztályok számára. Életemharácsolás is tilos. Kamdeniec-Podolsk, 1941 julius 17 (csü­törtök). Ébresztő öt órakor. Menet, elnöké születek. A század ma újra sertést vágott, de a disznót a zászlóalj vette át elismer vér­a­d gazdájától. Délelőtt anyagrovancso­­lá­s volt és a czuksc­pfc. at(szttrojégiek«­.i­e-A­g­­ ujkrumpli

Next