Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-13 / 156. szám
ELLENZÉK 1912 július 16. km ERDÉLYI Párlt tor8S Báró Bánffy Bániel és László Rezső Marosvásárhely képviselői KOLOZSVÁR, július 13. Az Erdélyi Párt vezetősége a vármegyei és városi tagozatok elnökségével karöltve folytatja az oszággyűlési képviselők területi beosztására vonatkozó tervezet összeállítását. Legutóbb az Erdélyi Párt marostorda megyei és marosvásárhelyi elnöksége fglalkozott a kérdéses, amely a következőképpen javasolta Marostordában a képviselők beosztását: .... 1. Marosvásárhely thj. város: báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter és László Dezső kolozsvári belvárosi ref. lelkész. 2. Nyárádszeredai és tekejárások: Pálffy Károly. 3. Erdőszentgyörgyi, marosi alsó és mezőbándi járások: dr. Szilágyi J. Marosi felső, régeni alsó és felső járások: dr. Bíró István. 5. Marosvölgyi faipari telepek: Venczel Antal kolozsvári képviselő, Olivér* Az OTI-járulékk ügyébeli beadvánnyal fordult a belügyminiszterhez az Erdélyi Pád Az Erdélyi Párti javaslatra az érvényben lévő rendelkezések módosítását kéri KOLOZSVÁR, július 13. Közérdekű beadvánnyal fordult a közelmúltban a belügyminiszterhez az Erdélyi Párt központi ■vezetősége. A piánt vidéki tagozatai utján számos jelentés érkezett a központhoz, hogy az OTIF járulékikkal kapcsolatos rendelkezések különböző értelmezése miatt nagyon sokan nem tudnak hozzájutni illetményeikhez. Az Erdélyi Párt a magyar munkásság és margántisztviselő osztály kérdéseit mindig különös figyelemmel kísérte és ezért az OTI-val kapcsolatos jelentések alapos áttanulmányozása után tette Isze a javaslatát a belügyminiszternek. Az Erdélyi Párt javaslata azt indítványozza, hogy a társadalombiztosítási jogszabályok a keleti és erdélyi területen való hatálybalépítetése tárgyában kiadott 2000—1941. M. E. számú rendelet 5. paragrafusának 0. bekezdésében foglalt rendelkezést módosítsák. Ez a rendelkezés baleseti járulékot az egyébként igényjogosultaknak csak abban az esetben állapít meg, ha lakóhelyük 1940 augusztus 30-én (a bécsi döntés napján) a visszacsatolt területen vagy Magyarország egyéb területén volt. A beadvány azt kéri, hogy a rendelkezést oda módosítsák, vagy egészítsék ki, hogy a honvédek bevonulásáig vagy azután is Óromárda területéről hazár tért személyek által igényelt társadalombiztosítási kártalanítás feltételeit ugyanúgy állapítsák meg, mintha 1940. éviaugusztus 30. napján a visszacsatolt keleti és erdélyi területen lett volna a lakóhelyük. Az Erdélyi Párt beadványában a méltányosságra és megértésre hivatkozik, amelyet ebben a kérdésben mindennél inkább megérdemel a jogszabályok merev rendelkezései által hátrányos helyzetbe jutottak sorsa. Hivatkozik többek között a beadvány Iorváth István gyergyótögyesi lakos konkrét esetére, akinek még a régi magyar impérium alatt egy fűrészgyári baleset alkalmával jobbkeze három ujját levágta a gép. Horváth István részére még az Országos Munkás Betegsegélyző és Balesetbiztosíttó Pénztár állapította meg a keresetképesség csökkenésének megfelelő járadékot. A trianoni összeomlás után az illetékes román munkásbiztosító pénztár a sérült részére 90 lej havi járadékot állapított meg és fizetett. Ebből az összegből természetesen nem lehetett megélni. Horváth István Gyergyótölgyes községből az ÓTOmániai területén levő Piatra-Neamtu városába ment munkát vállalni. Azért távozott el állandó lakhelyéről, mert a román munkásbiztosító pénztár nem volt hajlandó felemelni a havi 90 lejes járadékot s alkalmi munkáik vállalásával, ahogy tudott, megpróbált pénzt keresni. A bécsi döntés napján kórházban volt és igy csak a honvédek bevonulása előtti napon térhetett vissza Gyergyótölgyesre. A felszabadulás után kérvénnyel fordult az Országos Társadalombiztosító Intézethez és kérte járadékának folyósítását, illetőleg annak a mai viszonyoknak megfelelő megállapítását. Az OTI a kérést elutasította, a 2010—1941. M. E. számú rendeletre való hivatkozással azon az címen, hogy az egyébként i igényjogosultak csak abban az esetben igényelhetnek baleseti járulékot, ha 1940 augusztus 30-án a visszacsatolt területen, vagy Magyarország egész területén volt lakóhelyük. Horváth István esete egy példa a sok közül, amely indokolttá teszi az Erdélyi Párt javaslatát. A kormányzatnak az a célja, hogy a munkások és magántisztviselők szociális helyzetén minden rendelkzésére álló eszközzel segítsen. Bizonyos tehát, hogy most is figyelembe veszi az Erdélyi Párt javaslatát és az OTI-járulékok ügyét az érdekeltek kérésének megfelelően intézik el. Miss Már ut tias estélyi képviselő , székely Silldi ingesitás és mm állami egyhezek ügyére híván fel m törvényimmém figyelmét BUDAPEST, július 13. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat vitájával kapcsolatban röviden ismertettük Kiss Kálmánnak, az Erdélyi Párt kigazdaképviselőjének, felszólalását. Szükségesnek tartjuk, hogy beszédére újra visszatérjünk és kiemeljük azokat a szempontokat, amelyek Erdély gazdaközönségét különösen érdeklik. A székely képviselő többek között rámutatott ugyanis arra, hogy a tagosítás kérdése sehol sem olyan égető, mint a Székelyföldön, ahol egy 10 holdas gazda birtoka 40—50 parcellára oszlik, az egymástól legtávolabb eső hegyoldalakon. Beszédes példaként a maga esetére hivatkozott. Az ő 32 holdas birtoka 94 parcellára oszlik. Általános érdek tehát, hogy tagosítás útján ezekben a kérdésekben rendet teremtsen a kormány. Felhívta az Erdélyi Párt képviselője a figyelmet az állami egyhezek működésére. Véleménye szerint az egyhezek működése nem dégíti ki sem a fogyasztók, sem az őstermelők érdekeit. Olyan jelenségek ezek, amelyeknél feltétlenül szükség van az illetékes kormánytényezők beavatkozására, hogy a felmerült zökkenőket ki lehessen küszöbölni. Hivatkozott arra, hogy a Hombár bizományosai például 18—20 pengőért vették meg a székely gazdák búzafölöslegét és ugyanezt a búzát a rászoruló székely kisgazdáknak 30—31 pengővel adták tovább. Ismertette továbbá a képviselőházzal a Glóbusz nevű egyszéz működését. A Glóbusz az apró nyersbőrök felvásárlására kapott országos monopóliumot. Kiss Kálmán elmondotta, hogy a Székelyföldön sok a szücsnesszer, akik azelőtt feldolgozták a bárányőröket, amelyeket összevásároltak. Most a bőröket csak a Glóbusznak szabad eladni. Konkrét esetet mondott el, amelynek során az egyik szücsmai tértől felvásárolt apró báránybőröket a Glóbusz Udvarhely megyéből elszállíttatta Marosvásárhelyre és amikor a szücsmester igényelt báránybőröket, a saját báránybőreiit adta vissza, de ötszörös áron. A múlt télen elpusztult az esőzések 6 olcsó magyar könyvi könyvsiker! Ady Endre: Tegnapi Pária, kötve JÜZVI Boldizsár Iván: Nagy idők kis lexikonja Jésa Géza: Magyar irodalomszemlélet Illyés Gyula: Mint a darvak Jókai Mór: Sárga rózsa Vitézi énekek a XVI. századtól a XX. századig Korlátolt számban kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTRA fé°tí«Várkirály-tér 9. Vidékre* rendelést is azonnal elintézünk! I miatt it juhállomány 25-—30 százaléka. Az elhullott juhok béréért a Glóbusz I pengőn fizetett, azonban a cigány, aki a döglött juhokat megnyúzta, a nyúzásért másfél pengőt kért, úgyhogy a gazdái?, erre az üzletre is alaposan ráfizettek. A korpaellátás kérdését is szóvátette és bírálótól mondott a METESZ egyben működéséről. A parlament tagjai nagy érdeklődéssel hallgatták végig Kiss Kálmán fejtegetéseit t, amelyeket egyébként az Erdélyi Párt emlékiratban is közölt az illetékes kormánytényezőkkel. A budapesti Nemzeti Szituláz Szent István napján bemutatja Ivó Károlynak, a nagynevű erdélyi írónak az „Országépítő" című darabját. A darab, amely Szee István, életét, országépiő alkotásait, Európy kultúrájában elfoglalt nagyságát és rajtzkori idők történelmi eseményeit vetíti a nézők, drt Kós Károly hasonló című regényének szinpadí változata. A német folyóiratok részletesen foglalkoznak Nyirő József németországi útjával. A nagynevű író aki az Erdélyi Párt országgyűlési képviselője és kolozsvári tagozati elnöke, több német városban előadást tartott. A német folyóiratok legnagyobb melegséggel, emlékeznek meg Nyirő József előadásairól és fényképét is közük. ERDÉLYI SIKEREK. 300 pengő pénzbüntette a Tábla a 8 órai Újság megfogalmazásáért BUDAPEST, július 13. (MOT.) Béla volt miniszterelnöknek dr. Halász Sándor, a ,,8 órai Újság" felelős szerkesztője ellen indított sajtóperében kétnapos tárgyalás után a budapesti ítélőtábla szombaton hozta meg ítéletét. A felebbviteli főtárgyalás két napja az iratok ismertetésével, valamint a perbeszédekkel teltek Az ítélethirdetés előtt a tanács zárt ajtók mögött hosszabb tanácskozást folytatott. Az ítélőtábla az első bíróság ítéletét a vád tárgyává tett bűncselekmény minősítésére és a kiszabott büntetés mértékére is visszaható hatállyal megsemmisítette és dr. Halász Sándor cselekményét kétrendbeli sajtó utján elkövetett rágalmazásnak minősítette s ezért az enyhítő szakasz alkalmazásával a vádlottat 300 pengő pénzbüntetésre ítélte, amely behajthatatlanság esetén 20 pengőnként egy napi, összesen tehát 15 napi fogházra változtatható át Az ítélet terjedelmes indokolása megállapítja, hogy a vád tárgyává tett cselekmények első csoportjában a vádlottnak sikkerült a bizonyítás, míg a másik két csoportban a vádlott csak részben tudott bizonyítékokkal szolgálni. Ezért csak kétrendbeli sajtó útján elkövetett rágalmazásért vonható felelősségre. A tábla ítélete ellen mind a fő magánvádló, mind a vádlott jogi képviselője semmiségi panaszt jelentett be. Mtt*feszes, rántott disznóhús — ifim harctéré naplójában agy páncéltm&egyu* **mkm*z parancsnoka Radobestde, 1941 julius 6 (vasárnap). 4 cm 30 perckor a tábori őrsöt páncélosok váltották fel, századunk a zászlóaljhoz vonult be és azzal együtt menetelt Horodinkára. Itt a szakasz gépkocsijait a Pilsudszky téren rejtettük, a legénység egy színházban kapott szállást. Az időt anyag-karbantartásra és pihenésre fordítottuk, 19 órakor újra riadó. A század rövid idő alatt menetkész. 21 órakor indultunk el Radobestie felé. Éjjeli menettel 2-1 órára érkeztünk be ide, itt éjjeleztünk. Radobestie, 1941 július 7 (hétfő). Egész nap pihenő. A legénységre ez rá is fér, mert a rajok állandóan szolgálatot adnak, az autók és lövegek még nem voltak karban tartva. A parancsnok emberekkel a harcok színterén, Kotzman község határában, a még mezőn heverő hősi halottakat összeszedi és Kotzman D. útkereszteződésnél adják meg nekik a végtisztességet. Menetben, 1941 július 8 (kedd). Reggel 5 órakor ébresztő, egész délelőtt anyagkarbantartás. 9 óra 30 perckor rádión kapjuk a zászlóaljparancsnok parancsát, hogy menethez készüljünk elő. 11 órakor menethez készen állunk, 12 órakor a zászlóaljjal együtt elindulunk. Horodenka felé. Horodenka után több óráig állunk. Körülbelül 18 órakor folytattuk menetünket. 21 óra 30 perckor átkeltünk az utászok által készített Dnyeszter pontonhídon. Utána 10—12 km-re hosszú pihenőt tartunk, itt a legénység vacsorázik és cukrot kap ki zsákmányolt félfinom cukorból. Ezután a menet rendkívül nehéz és veszélyes, mert az ég borús s az út alig látható. Mégis elég nagy sebességgel haladunk. 24 óra után az oszlop megállt Menetben, 1941 július 9 (szerda)] 6 óra után a zászlóaljjal együtt a szakasz iS megindul. Hosszú ideig állunk Borsezovnál. Késő délután indulunk tovább, de a harmadik falunál újra hosszabb pihenőt tartunk. Itt kerül kiosztásra a vacsora is (rumos fekete ég vaj), kenyeret azonban már napok óta nem kap hozzá a legénység. Vacsora után a század tovább indul, két gyalogos, aki 1i pihenő alatt elaludt, lemaradt a kautóról, de egy óra múlva jelentik, hogy az első század egyik kocsiján ők is eljöttek. . . ^ ^hruez folyó előtt éjjelezünk. A pihenőidő elég kevés, mindössze másfél óra. Ziigkovczi, 1941 julius 10 (csütörtök). Hajnalban Újraindulunk. A Zbrucz folyón átkelve, a világháborús Ororszország területén járunk. Itt kezdetleges drótakadályrendszert s egy pár erődöt is látunk. Délben Kamieniec-Podolsk város elé érünk. De mivel a sáírusban még állítólag oroszok vannak, ez előtte lévő faluban állunk meg. Gépkocsikat és a lövegeket rendrehozzuk és a legénység is tisztálkodik. Délután megnézzük a még égő várost. Majd 20 órától pihe. 3. Ztagkovczi. julius 11 (péntek). Reggel 5 órakor ébresztő. Délelőtt anyagkarbantartás. A század legnagyobb része szolgálatban van. Meg kell említeni, hogy alosztálygazdálkodás van a századnál. Eddig egy ötvenkilós malacot vágtunk Le, csirkét, tyúkot és tojást gyűjtöttünk a konyha számára. Menet Kamieniec-Podolsk, 1941 julius 12 (szombat). Délalatt parancs jön a zászlóaljtól, hogy a század készüljön fel menethez. Már az ebédet is gyors ütemben fogyasztjuk el. Délután indul a zászlóalj a város kereti része felé. Az új szállásra, egy kórház udvarára, 18 órakor érkezünk. A gépkocsikat nagyon sűrűn kell elhelyezni, így csak rejtve vannak, de fedve nem. A konyhakocsi csak 21 óra 30 perckor érkezett be a század után, úgyhogy a vacsorát csak 22 óra 30 perckor fejezhettük be. Kaintensee-Podolisk, 1941 julius 13 (vasárnap). A legénység egyez nap pihen. Ma újra egy malacot vágott az orosztálykonyha, ezt azonban nem lehet felhasználni, mert húsz galandférges. Délután egy újonnan felfedezett tojásraktárból tojáskonzervet hoztunk a század részére. A kórház udvara, ahol vagyunk, nagyon egészségtelen s eléggé össze vagyunk zsúfolva. Vizet messziről kell hordani s az sem tiszta. Kenyerünk is elég rossz, sok benne a zabdara. Kamdenjec-Podolscic, 1941 julius 14 (hétfő) Délelőtt anyagkarbantartás. Délután a századbeosztást véglegesen meghatározzuk. Jelenleg a századállomány állomány teljes, annak ellenére, hogy egy sebesültünk és két sérültünk, van. Mivel a kórház udvara egészségtelen és piszkos, áttelepedünk a kórházal szemben Levő kertbe, itt sátrakban iszunk. Ez a hely sokkal jobb, mint a kórházudvar. Kamieniec- Podolák, 1941 július 15 (kedd). A legénység délelőtt tisztálkodik, a gépkocsikat és lövegeket mossa le. Az étkezés nagyon jó, anno ebéd, húsleves, rántott disznó, hús, ujkrumpilival. Csak az a baj, hogy cigarettát és rendes kenyeret még mindig nem kapunk. Délután a szemerkélő, majd a zuhogó eső miatt minden munka szünetel. Magyar gépkocsivezető a század részére egy gépkocsin sört hoz. Kamieniec-Podolsk, 1941 július 16 (szerda). Az elhelyezési körletet a városban elharapódzott egyéni harácsolások miatt csak századparancsnoki engedéllyel lehet elhagyi Nálunk egyéni harácsolási esetek nem fordultak elő. Szolgálati jegyen jelentettük a szakasznál levő zsákmányolt orosz fegyverek számát és minőségét. Eddig alosztály gazdálkodás folyt. Ha estétől a zászlóaljparancsnok parancsa szerint négylábú jószágokat csak a gazdasági hivatal foglalhat le az alosztályok számára. Életemharácsolás is tilos. Kamdeniec-Podolsk, 1941 julius 17 (csütörtök). Ébresztő öt órakor. Menet, elnöké születek. A század ma újra sertést vágott, de a disznót a zászlóalj vette át elismer vérad gazdájától. Délelőtt anyagrovancsolás volt és a czukscpfc. at(szttrojégiek«.ie-Ag ujkrumpli