Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)
1942-11-17 / 260. szám
1942 november 17. ELLENZÉK Munkáskérdéseink Régi erdélyi kívánságot teljesít az iparügyi tárca új költségvetése. Megtörtént a végleges intézkedés arról, hogy Erdélyben négy munkafelügyelőséget létesítsenek, amelyeknek fenntartása már szerepel az iparügyi tárca 1943. évi költségvetésének tételei között. Az Erdélyi Párt minden alkalmat felhasznált arra, hogy kormányzatunkkal teljes részletességgel ismertesse az erdélyi munkásság sorskérdéseit és a megvalósításokra váró feladatokat. Legutóbb a párt vezetői a miniszterelnökkel folytatott másfélórás tanácskozásuk során emlékiratot nyújtottak át a munkáskérdésekről, amelyek között első helyen állott a munkafelügyelőségek ügye. Az illetékes kormánytényezők elvben már régen elfogadták az Erdélyi Pártnak a munkafelügyelőségek felállítására vonatkozó javaslatait. Gyakorlati megvalósításra azonban csak most kerülhetett sor, amikor az új költségvetés keretei alkalmat adtak ennek a közhasznú szociális intézménynek életrehívására. Mit jelent tulajdonképpen a munkásság életében a munkafelügyelőségek működése? Elsősorban szociális biztostékot, a munkafelügyelőknek ugyanis az a feladata, hogy figyelemmel kísérjék a munkásság minden életmegnyilvánulását, tanulmányozzák a bérviszonyokat, az egyes vállalatok egészségügyi berendezéseit, stb. és mindenütt azonnali beavatkozással legyenek a munkásság segítségére. A munkafelügyelők működése tehát biztosíték a munkás számára, hogy jogos panaszai a legrövidebb úton orvoslást nyernek. Ki lehet küszöbölni a közigazgatási eljárás és a bírói jogorvoslat hosszadalmas útját. Érvényesülhet az a régi igazság, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad. A munkásnak azonnali elégtételre van szüksége, mert nincs ideje megvárni, amíg a bürokrácia bonyodalmas útvesztőiben érvényesítheti jogait. Ezért üdvözöljük örömmel, hogy a kormányzat az Erdélyi Párt kívánságának megfelelően módot teremtett a négy erdélyi munkaügyi felügyelőség létesítésére és működésére. Elégtétellel állapíthatjuk meg azt is, hogy többi munkáskérdéseink is egyre fontosabb szerephez jutnak a közélet terrénumán. Magyar munkásaink méltán megérdemlik, hogy egész közvéleményünk figyelemmel kísérje sorsukat. Különösen áll ez az erdélyi munkásságra, amely töretlen nemzeti öntudattal vállalkozott a jövendő nagy feladatainak megvalósítására való közreműködésre. Erdélyi munkásaink kiközösítették soraikból mindazokat, akik nemzeti egységüket konkolyhintéssel szerették volna megbontani. Az Erdélyi Párt megalakulása óta különleges gondossággal igyekszik mindenben előmozdítani a munkáskérdések megoldását. Nagyon sok időszerű tennivaló van ezen a téren, itt van mindjárt a legkisebb munkabérek ügye, amelyekkel kapcsolatosan az Erdélyi Párt részéről már annyi figyelemreméltó megállapítás hangzott el. Jogos és méltányos az erdélyi munkásoknak az a kívánsága, hogy változtassanak az erdélyi városok és vidékek kategorizálásán. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a beosztás nem vette figyelembe az erdélyi viszonyokat és így munkásaink nagyon sok hátrányt szenvednek. Sok a tennivaló szociális téren is. Legfőbb ideje, hogy a munkafelügyelők megkezdjék működésüket. Arra is gondot kell fordítani, hogy milyen egészségügyi viszonyok között dolgoznak a munkások. Ha egyelőre nem is tudjuk követni a nagyvonalú német és olasz példákat, arra mindenesetre hatóságilag kell vigyáznunk, hogy legalább a higiénia alapfeltételei minden nagyobb munkástelepen érvényesüljenek. Szó esett a tanoncotthonok és munkásutánpótlás kérdéséről is. Szabó János, az Erdélyi Párt munkásképviselője vitte ezt a kérdést a törvényhozás elé és felhívta a parlament figyelmét, hogy a magyar jövendő szempontjából minden áldozatot meg kell hozni a megfelelő utánpótlás érdekében. Mindent összevetve: munkáskérdéseink legnagyobb része útban van a megoldás felé. Jóakarattal és megértéssel találkoznak a munkáskívánságok, amelyeket a lehetőség határain belül törvényhozási, vagy rendeleti úton teljesítenek, így is van ez helyén! Nemzeti közösségünk minden egyes tagjának éreznie kell, hogy magyar és magyar megbecsüli egymást. Főleg tisztában kell ezzel lennie a munkástársadalomnak. Mert a jövendő boldogabb korszakában csak egy igazság érvényesülhet: „egyedül munkája után szabad megbecsülni az embert és mindenki annyit ér, amennyit dolgozik“. (v. j.) SZEBB ja ÉLET enészságjes,' bgcziíkal FOGÍÍO ELLEN 'HMOROK Besztercén vendégszerepel az Erdélyi Párt kolozsvári műkedvelő csoportja KOLOZSVÁR, november 17. Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának műkedvelő csoportja 1942 november 22-én, vasárnap Besztercén vendégszerepel. A kolozsvári műkedvelők Béke Ödön országgyűlési képviselőnek, az Erdélyi Párt besztercei elnökének meghívására két darabban vendégszerepelnek. Besztercén már hosszú idő óta nem volt magyar szinielőadás és így az Erdélyi Párt műkedvelőinek előadásai ünnepi eseményt jelentenek. Délután a Gyurkovits lányokban, este a Földindulásban szerepelnek a műkedvelők. A délutáni előadáson Beke Ödön országgyűlési képviselő, este dr. Bálint József országképviselő mond bevezetőt. A délutáni előadást a besztercei Magyar Iparosegylet helyiségében, az estit a szász kultúrházban tartják. Az előadások tiszta jövedelmét a hadbavonultak hozzátartozóinak javára fordítják. Szász Lajos kös©HdtásügYminiszter s A mezőgazdasági termelést ezután irányítani kell SÁRBOGÁRD, november 17. (MTI.) Sárbogárdon a MÉP kerületi ülésén megjelent Szász Lajos közelázas ügyi miniszter is. Bejelentette, hogy a mezőgazdasági termelést azután irányítani kell, mert a szükségletek kielégítését nem bízhatjuk arra, hogy az egyik vagy másik gazdaságban milyen termésfeleslegek mutatkoznak. — A gazdákkal közölni fogjuk a szükségleteket — mondotta — s így módunkban lesz úgy irányítani a termelésit, hogy a követeléseket kielégítsék. Ez a rendszer nem a mezőgazdasági termelés viszonyainak megzavarását jelenti, hanem ellenkezőleg, épp annak nyugalmát biztosítja, mert elkerülhetővé teszi a körelátás biztosítása érdekében évközben történő intézkedéseket. Hagnoló a helyzet az iparban, amelytől szintén nem várunk lehetetlent, csak azt, amit joggal megkövetelünk, hogy tisztes múltjához alkalmazkodva, színvonalát megtartsa, a szűkösen rendelkezésére álló anyagokat úgy dolgozza fel, hogy vele minél több szükségletet minél jobban lehessen kielégíteni. A lehetőség szerint kerülni fogunk olyan intézkedéseket, amelyek alkalmi szolgálnak arra, hogy megbontsák a társadalom különböző rétegeinek összhangját. Tárgyilagos szempontoktól vezérelve, egyforma elbánással akarom részesíteni a termelőt és a fogyasztót, a mezőgazdaságot, az ipart és a kereskedelmet és egyforma fegyelmet fogok megkövetelni az ország minden lakosától. — A jó múltkoriban azt mondottam, hogy Magyarország legnagyobb hadiüzeme a mezőgazdaság. Ezt a kijelentésemet teljesen állítom. Rá kell azonban mutatnom arra, hogy valami félreértést is okoztam vele. Azt a hitet keltettem, hogy a mezőgazdaságot éppúgy kell dédelgetni, mint a hadiüzemet, a lőszergyárat, a repülőgépgyárat. Ez így is van, de nemcsak eddig van. A mezőgazdasági termelőknél ugyanolyan fegyelemnek kell érvényesülni, mint aminő a hadiüzemben uralkodik. Mert hiába alkotunk bármilyen határozatokat és intézkedéseket az elosztásban, az árszinvonall, vagy a munkabér kérdésében, ha nem tudjuk a munkafegyelmet és teljesítményt is biztosítani. Akkor munkánk meddő marad. ■— Én javíthatatlan derülátó vagyok s reményemet nem vesztem el a jövőben sem. Bízom a magyar nép bölcsességében és fegyelmezettségében. Fegyelmet és megértést kérek tehát, hiszen amit teszünk, nem magunkért teszszük, hanem az országért, amelyért valamennyiünknek éppúgy helyt kell adlnunk itthon, mint a harctéren küzdő testvéreinknek. Aki nem kívánja ezt a helytállást, annak nincs és nem is lesz helye a magyar életben. Számot vetettem lelkiismeretemmel. Úgy érzem, nem kívánok sokat a magyarságtól, de amit kívánok, azt meg kell kívánom, sőt ha kell ki is kényszerítem és ki is fogom kényszeríteni. A miniszter beszédét hosszantartó, lelkes taps fogadta. Ezután Bárczay János földművelésügyi államtitkár mondott beszédet az időszerű mezőgazdasági kérdésekről. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig, legolcsóbban az „ELLENZÉK“ könyvesboltjában, Kolozsvár. Légoltalmi függönyök! Könnyen közölhető! Megrendelhetők az „Ellenzék" könyvesboltban. Mátyás király tér 9 sz. Telefon 11 99„ Mintát üzleti órák alatt bemutatunk. Háromszázéves jubileumát iámpli a Piarista rend KOLOZSVÁR, november 17. (Az Ellenzék munkatársától.) Nagyszabású ünnepségre készül a kolozsvári Zágoni Mikes Kelemen r. kat. főgimnázium és a Piarista Diákszövetség. Az ősi, nagymuryti intézet és a piarista öregdiákok szövetsége november 19., 20., 21. és 22. napján ünnepli a Kegyes Tanítórend magyarországi működésének háromszázadik évfordulóját. A négy napig tartó ünnepségek sorozata november 19-én reggel 8 órakor kezdődik a piarista templomban, ahol dr. Balásy Imre c. kanonok, Kolozsvár-Szentpéteri plébános mond szentmisét, míg a szentbeszédet Medvigy Memy piarista tanár mondja. Délután fél öt órakor Iibániát tart dr. Ébner Jenő, a kolozsvári Lazarista rendház főnöke. November 20-án a reggeli szentmisét dr. Péter Antal apát, a kolozsvári róm. kát, hittudományi főiskola rektora mondja a piarista öregdiákokért és a Diákszövetség tagjaiért. Szentbeszédet mond dr. Ocskó Lajos, a Báthori Apor szeminárium igazgatója. Délután fél öt órakor T. Ugrin Sándor, a kolozsvári jezsuita rendház főnöke tart Ttániát. November 21-én a reggeli szentmisét dr. Barátii Béla kanonok, kolozsvári plébános mondja a magyar kegyes iskolák jelenlegi ifjúságáért. Szentbeszédet mond dr. Biró Vencel, a Ferenc József Tudományegyetem tanára. Délután fél öt órakor dr. Boris Fortunát, szentferencrendi tartományfőnök tart s Dániát. November 22-én, vasárnap reggel 9 órakor szentmise és Tedeum. Mondja Sándor Imre püspöki helytartó. Ugyancsak vasárnap délután fél öt órai kezdettel műsoros ünnepély lesz a gimnisvium Jósika dísztermében. Az ünnepség részletes műsorára még visszatérünk. A négynapos ünnepségekre az iskola igazgatósága és a Diákszövetség elnöksége az ősi iskola volt tanítványait, a jelenlegi növendékek szüleit, a nevelés és oktatás minden barátját meghívja. BAKITANFOLYAM A KESZTHELYI GAZDASÁGI AKADÉMIÁN BUDAPEST, november 17. (MTI.) A földművelésügyi miniszter november 10-én kelt rendeletével az érettségizett közép- és nagybirtokos ifjak részére, akik huzamosabb ideig tartó katonai szolgálataik miatt gazdaakadémiára nem iratkozhattak be, a saját birtokuk kezelésére szükséges szaktudás megszerzésének biztosítása végett a keszthelyi m.kár. a gazdasági akadémián decemberén kezdődő és összesen 9 tanulmányi hónapra terjedő tanfolymot rendelt el. Felhívja a miniszter a felvételre jelentkezőket, hogy szándékukat a keszthelyi akadémia igazgatóságán benyújtandó kérvényükkel legkésőbb november 30-ig jelentsék be. Uj kiadásban jelent meg Papin? .* KRISZ története A világhírű mű máj’ évek óta hiányzott a magyar könyvpiacról. Uj kiadása gondos kiállításban, diszkötésben p 9,_, Diszkiadás, Dürer- metszetekkel p 15.— Kapható az „Ellenzék“ könyvesboltban* Kolozsvár, Mátyás király-tár 9. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk