Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-17 / 260. szám

1942 november 17. ELLENZÉK Munkáskérdéseink Régi erdélyi kívánságot teljesít az iparügyi tárca új költségvetése. Megtörtént a végleges intézkedés arról, hogy Erdélyben négy mun­­kafelügyelőséget létesítsenek, ame­lyeknek fenntartása már szerepel az iparügyi tárca 1943. évi költségveté­sének tételei között. Az Erdélyi Párt minden alkalmat felhasznált arra, hogy kormányzatunkkal teljes rész­letességgel ismertesse az erdélyi munkásság sorskérdéseit és a meg­valósításokra váró feladatokat. Leg­utóbb a párt vezetői a minisz­terelnökkel folytatott másfélórás tanácskozásuk során emlékiratot nyújtottak át a munkáskérdésekről, amelyek között első helyen állott a munkafelügyelőségek ügye. Az ille­tékes kormánytényezők elvben már régen elfogadták az Erdélyi Pártnak a munkaf­elügyelőségek felállítására vonatkozó javaslatait. Gyakorlati megvalósításra azonban csak most kerülhetett sor, am­ikor az új költ­ségvetés keretei alkalmat adtak en­nek a közhasznú szociális intéz­ménynek életrehívására. Mit jelent tulajdonképpen a mun­kásság életében a munkafelügyelő­ségek működése? Elsősorban szociá­lis biztostékot, a munkafelügyelők­nek ugyanis az a feladata, hogy fi­gyelemmel kísérjék a munkásság minden életmegnyilvánulását, ta­nulmányozzák a bérviszonyokat, az egyes vállalatok egészségügyi be­rendezéseit, stb. és mindenütt azon­nali beavatkozással legyenek a mun­kásság segítségére. A munkafelügye­­lők működése tehát biztosíték a munkás számára, hogy jogos pana­szai a legrövidebb úton orvoslást nyernek. Ki lehet küszöbölni a köz­­igazgatási eljárás és a bírói jogorvos­lat hosszadalmas útját. Érvényesül­het az a régi igazság, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad. A munkásnak azonnali elégtételre van szüksége, mert nincs ideje megvárni, amíg a bürokrácia bonyodalmas útvesztői­ben érvényesítheti jogait. Ezért üd­vözöljük örömmel, hogy a kormány­zat az Erdélyi Párt kívánságának megfelelően módot teremtett a négy erdélyi munkaügyi felügyelőség lé­tesítésére és működésére. Elégtétellel állapíthatjuk meg azt is, hogy többi munkáskérdéseink is egyre fontosabb szerephez jutnak a közélet terrénumán. Magyar mun­kásaink méltán megérdemlik, hogy egész közvéleményünk figyelemmel kísérje sorsukat. Különösen áll ez az erdélyi munkásságra, amely tö­retlen nemzeti öntudattal vállalko­zott a jövendő nagy feladatainak megvalósítására való közreműködés­re. Erdélyi munkásaink kiközösítet­ték soraikból mindazokat, akik nem­zeti egységüket konkolyhintéssel szerették volna megbontani. Az Er­délyi Párt megalakulása óta külön­leges gondossággal igyekszik min­denben előmozdítani­ a munkáskér­dések megoldását. Nagyon sok idő­szerű tennivaló van ezen a téren, itt van mindjárt a legkisebb munkabé­rek ügye, amelyekkel kapcsolatosan az Erdélyi Párt részéről már annyi figyelemreméltó megállapítás hang­zott el. Jogos és méltányos az erdé­lyi munkásoknak az a kívánsága, hogy változtassanak az erdélyi váro­sok és vidékek kategorizálá­sán. Je­lenleg ugyanis az a helyzet, hogy a beosztás nem vette figyelembe az er­délyi viszonyokat és így munkása­ink nagyon sok hátrányt szenved­nek. Sok a tennivaló szociális téren is. Legfőbb ideje, hogy a munkafel­­ü­gyelő­k megkezdjék működésüket. Arra is gondot kell fordítani, hogy milyen egészségügyi viszonyok kö­zött dolgoznak a munkások. Ha egyelőre nem is tudjuk követni a nagyvonalú német és olasz példákat, arra mindenesetre hatóságilag kell vigyáznunk, hogy legalább a higié­nia alapfeltételei minden nagyobb munkástelepen érvényesüljenek. Szó esett a tanoncotthonok és munkás­utánpótlás kérdéséről is. Szabó Já­nos, az Erdélyi Párt munkásképvi­selője vitte ezt a kérdést a törvény­­hozás elé és felhívta a parlament fi­gyelmét, hogy a magyar jövendő szempontjából minden áldozatot meg kell hozni a megfelelő utánpót­lás érdekében. Mi­ndent összevetve: munkáskér­déseink legnagyobb része útban van a megoldás felé. Jóakarattal és meg­értéssel találkoznak a munkáskí­­vánságok, amelyeket a lehetőség ha­tárain belül törvényhozási, vagy ren­deleti úton teljesítenek, így is van ez helyén! Nemzeti közösségünk minden egyes tagjának éreznie kell, hogy magyar és magyar megbecsüli egymást. Főleg tisztában kell ezzel lennie a munkástársadalomnak. Mert a jövendő boldogabb korsza­kában csak egy igazság érvényesül­het: „egyedül munkája után szabad megbecsülni az embert és mindenki annyit ér, amennyit dolgozik“. (v. j.) SZEBB ja ÉLET enészságjes,' bgczi­íkal F­OGÍÍO ELLEN 'HMOROK­ Besztercén vendégszerepel az Erdélyi Párt kolozsvári műkedvelő csoportja KOLOZSVÁR, november 17. Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának műkedvelő csoportja 1942 november 22-én, vasárnap Besztercén vendégszerepel. A kolozsvári mű­kedvelők Béke Ödön országgyűlési képviselőnek, az Erdélyi Párt besztercei elnökének meghívására két darabban vendégszerepelnek. Besztercén már hosszú idő óta nem volt magyar szinielőadás és így az Erdélyi Párt műkedvelőinek előadásai ünnepi eseményt jelentenek. Délután a Gyurkovits lányokban, este a Földindulásban szerepelnek a műked­velők. A délutáni előadáson Beke Ödön országgyűlési képviselő, este dr. Bálint József ország­­képviselő mond bevezetőt. A délutáni előadást a besztercei Magyar Iparosegylet helyiségében, az estit a szász kultúrházban tartják. Az előadások tiszta jövedelmét a had­­bavonultak hozzátartozóinak javára fordítják. Szász Lajos kös©HdtásügY­­miniszter s A mezőgazdasági termelést ezután irányítani kell SÁRBOGÁRD, november 17. (MTI.) Sárbogárdon a MÉP kerületi ülésén meg­jelent Szász Lajos köze­lázas ügyi minisz­ter is. Bejelentette, hogy a mezőgazdasági termelést azután irá­nyítani kell, mert a szükségletek kielégí­tését nem bízhatjuk arra, hogy az egyik vagy másik gazdaságban milyen ter­mésfeleslegek mutatkoznak. — A gazdákkal közölni fogjuk a szük­ségleteket — mondotta — s így módunk­ban lesz úgy irányítani a termelésit, hogy a követeléseket kielégítsék. Ez a rendszer nem a mezőgazdasági ter­melés viszonyainak megzavarását je­lenti, hanem ellenkezől­eg, épp annak nyugalmát biztosítja, mert el­kerülhetővé teszi a körelátás biztosítása érdekében évközben történő intézkedése­ket.­­ Hagnoló a helyzet az iparban, amely­től szintén nem várunk lehetetlent, csak azt, amit joggal megkövetelünk, hogy tisz­tes múltjához alkalmazkodva, színvonalát megtartsa, a szűkösen rendelkezésére álló anyagokat úgy dolgozza fel, hogy vele minél több szükségletet minél jobban le­hessen kielégíteni. A lehetőség szerint ke­rülni fogunk olyan intézkedéseket, ame­lyek alkalmi­ szolgálnak arra, hogy meg­bontsák a társadalom különböző rétegei­nek összhangját.­­ Tárgyilagos szempontoktól vezérelve, egyforma elbánással akarom részesíteni a termelőt és a fogyasztót, a mezőgazda­ságot, az ipart és a kereskedelmet és egyforma fegyelmet fogok megkövetel­ni az ország minden lakosától. — A jó múltkoriban azt mondottam, hogy Magyarország legnagyobb hadiüze­me a mezőgazdaság. Ezt a kijelentésemet teljesen állítom. Rá kell azonban mutat­nom arra, hogy valami félreértést is okoz­tam vele. Azt a hitet keltettem, hogy a mezőgazdaságot éppúgy kell dédelgetni,­­ mint a hadiüzemet, a lőszergyárat, a re­pülőgépgyárat. Ez így is van, de nemcsak eddig van. A mezőgazdasági termelőknél ugyan­olyan fegyelemnek kell érvényesülni, mint aminő a hadiüzemben uralkodik. Mert hiába alkotunk bármilyen határoza­tokat és intézkedéseket az el­osztásban, az árszinvonall, vagy a munkabér kérdésé­ben, ha nem tudjuk a munkafegyelmet és teljesítményt is biztosítani. Akkor mun­kánk meddő marad. ■— Én javíthatatlan derülátó vagyok s reményemet nem vesztem el a jövőben sem. Bízom a magyar nép bölcsességében és fegyelmezettségében. Fegyelmet és megértést kérek tehát, hi­szen amit teszünk, nem magunkért tesz­­szük, hanem az országért, amelyért va­lamennyiünknek éppúgy helyt kell adl­­nunk itthon, mint a harctéren küzdő testvéreinknek. Aki nem kívánja ezt a helytállást, annak nincs és nem is lesz helye a magyar élet­ben. Számot vetettem lelkiismeretemmel. Úgy érzem, nem kívánok sokat a magyar­ságtól, de amit kívánok, azt meg kell­ kí­vánom, sőt ha kell ki is kényszerítem és ki is fogom kényszeríteni. A miniszter beszédét hosszantartó, lel­kes taps fogadta. Ezután Bárczay János földművelésügyi államtitkár mondott be­szédet az időszerű mezőgazdasági kérdé­sekről­. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig, legol­csóbban az „ELLENZÉK“ könyves­boltjában, Kolozsvár. Légoltalmi függönyök! Könnyen közölhető! Megrendelhetők az „Ellenzék" könyvesboltban. Mátyás király­ tér 9 sz. Telefon 11­ 99„ Mintát üzleti órák alatt bemutatunk. Háromszázéves jubileumát i­ám­pli a Piarista rend KOLOZSVÁR, november 17. (Az Ellen­zék munkatársától.) Nagyszabású ünnep­ségre készül a kolozsvári Zágoni Mikes Kelemen r. kat. főgimnázium és a Piaris­ta Diákszövetség. Az ősi, nagymuryti inté­zet és a piarista öregdiákok szövetsége november 19., 20., 21. és 22. napján ün­nepli a Kegyes Tanítórend magyarországi működésének három­századik évforduló­ját. A négy napig tartó ünnepségek soro­zata november 19-én reggel 8 órakor kez­dődik a piarista templomban, ahol dr. Balásy Imre c. kanonok­, Kolozsvár-­Szent­­péteri plébános mond szentmisét, míg a szentbeszédet Medvigy Memy piarista ta­nár mondja. Délután fél öt órakor I­ibániát tart dr. Ébner Jenő, a kolozsvári Lazaris­­ta rendház főnöke. November 20-án a reggeli szentmisét dr. Péter Antal apát, a kolozsvári róm. kát, hittudományi főisko­la rektora mondja a piarista öregdiákokért és a Diák­szövetség tagjaiért. Szentbeszédet mond dr. Ocskó Lajos, a Báth­ori­ Apor szeminárium igazgatója. Délután fél öt órakor T. Ugrin Sándor, a kolozsvári je­zsuita rendház főnöke tart Ttániát. No­vember 21-én a reggeli szentmisét dr. Ba­rátii Béla kanonok, kolozsvári plébános mondja a magyar kegyes iskolák jelenlegi ifjúságáért. Szentbeszédet mond dr. Biró Vencel, a Ferenc József Tudományegyetem tanára. Délután fél öt órakor dr. Boris Fortunát, szentferencrendi tartományfő­­nök tart s Dániát. November 22-én, vasárnap reggel 9 órakor szentmise és Tedeum. Mondja Sándor Imre püspöki helytartó. Ugyan­csak vasárnap délután fél öt órai kezdet­tel műsoros ünnepély lesz a gimnisvium Jósika dísztermében. Az ünnepség részle­tes műsorára még visszatérünk. A négy­napos ünnepségekre az iskola igazgatósá­ga és a Diákszövetség elnöksége az ősi is­kola volt tanítványa­it, a jelenlegi növen­dékek szüleit, a nevelés és oktatás minden barátját meghívja. BAKITANFOLYAM A KESZTHE­LYI GAZDASÁGI AKADÉMIÁN BUDAPEST, november 17. (MTI.) A földművelésügyi miniszter november 10-én kelt rendeletével az érettségizett közép- és nagybirtokos ifjak részére, akik huzamo­sabb ideig tartó katonai szolgálataik miatt gazda­akadémiára nem iratkozhattak be, a saját birtokuk kezelésére szükséges szak­tudás megszerzésének biztosítása végett a keszthelyi m.­kár. a gazdasági akadémián december­­­én kezdődő és összesen 9 ta­nulmányi hónapra terjedő tanfolymot rendelt el. Felhívja a miniszter a felvétel­re jelentkezőket, hogy szándékukat a keszthelyi akadémia igazgatóságán benyúj­tandó kérvényükkel legkésőbb november 30-ig jelentsék be. Uj kiadásban jelent meg Papin? .* KRISZ történe­te A világhírű mű máj’ évek óta hiány­zott­ a magyar könyvpiacról. Uj ki­adása gondos kiállításban, diszkö­tésben p 9,_, Diszkiadás, Dürer- metsze­tekkel p 15.— Kapható az „Ellenzék“ könyvesboltban* Kolozsvár, Mátyás király-tár 9. Vi­dékre utánvéttel is azonnal szállítjuk

Next