Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-17 / 260. szám

" 1942 november 17. ELLENZÉK ra kicsapott diákokból lestörőbandát szervezett a revottmillió villanyszereid Szigorbtan dologházrs Hélte a torvíssyszék Bagyu­a Sándor banda­­vezért —­öbbi társai kisebb-nap­ibb büfésekkel sózták meg a kalandot: KOLOZSVÁR, november 17. (Az E­­l­lenzék munka­társ­ától.) Kolozsvár bűnügyi krónikájában szántó ismeretlen természetű bűnügyet tárgyalt tegnap a törvényszék hármas büntetőtanácsa Lenczer József törvényszéki tanácselnök elnöklés­ével. A­­ fővádlott Bagyula Sándor Tókörnyéke­ ut . 17. szám alatt lakó rovottmuvt fiatal víz és villanyszerelő volt, akinek bűntársai-­­­ként egyik kolozsvári középiskola hat nö­vendéke, valamint egy helybeli borbély­­segéd és felesége kerültek a vádlottak padjára. Az elsőrendű vádlott, miután összeve­­­­szett édesanyjával, a Mussolini-út 107. sas.­­ alatt lakó Kovács Mihály borbélysegédhez­­ költözött és náluk bérelt bútorozott szó-­j­ház. Kovács Mihály több középiskolás nö-­­ vendékkel, az állami gépipari szakiskola­­ növendékeivel volt ismeretségben, akik­­ üzletfelei közé tartoztak. A diákoknak nyi- I ráson és borotváláson kívül egyéb szolga-­­­latokat iS végzett Kovács. Uzsorakölcsönöket hajszolt fel és zá­logba, vagy zsibvásárba vitte ruhájukat, ha pénz dolgában megszorultak. Bagyula Sándor Kovács révén ismerke­dett meg több fiatalkorú diákkal és rövi­desen „barátjukul“ szegődött. MEGALAKUL A BŰNSZÖVET­­KEZET A rovott multú, munkakerülő iparosse­géd csakhamar igen káros befolyással volt a nála több évvel fiatalabb, gyönge jellemű diákoknál. Éjjel-mappa­ a diákoknál leb­zselt és a könnyű pénzszerzés módozatai­ra oktatta, azzal ámítva őket, hogy fiatal­korukra valló tekintettek még akkor is büntetlenül maradnak, ha valamelyik eset ki is derülne. Időközben két diákot bizonyos diák­­csínyekért kizártak az intézetből. Bagyu­la ekkor azt az ötletet adta a fiuknak, hogy törjenek be intézetük tanári szobájába, szerezzenek néhány leckekönyvet, lássák el a hivatalos bélyegzőkkel és állítsák ki maguk számára, hogy évüket ne ve­szítsék el. A tervet csakhamar végrehajtották. Ezév április végén Bagyula a két kicsapott diákkal éjszaka betört a tanintézetbe. Két másik diák ezalatt az utcán állott őrt. Az intézet tanári szobájából és igazgatói irodájából 300 ivó papírt, 40 ceruzát, egy irattáskát és , négy darab bizonyítvány űrlapot loptak. Az űrlapok közül­ kettőt ki is töltöttek a kicsapott diákok nevére. A sikerült betörés után néhány nappal Bagyula máris újabb betörést követett el Az egyik kiskorú diákkal május 26-án a Szamosmedrén keresztül behatolt a Ma­­lom-mca 10 számú ház udvarába. Az ud­varom feltörték Pofiak Jakab ócs­karu­ha -k­ere­s­­­kedd üzletét, két bőröndöt és egy hátizsákot megtöm­tek ruhával. Körülbelül 15 rend ruhát, 10 nadrágot, négy pár cipőt és négy felöltőt szedtek össze, majd betörték Takács Pál cukrászüzlete ajta­ját és a pénztárból 352 pengő kész­pénzt, egy ezüst érmet, egy töltőtollat toptak. Munka közben megettek na­gymenn­yisségű tésztát és fagylaltot is. A lopott ruhát másnap a diáktanyára vitték, majd az egyik fiatalkorú diák felutazott Budapest­re és néhány öltönyt eladott. A lobbi ru­hát egymáshoz f­elosztották, majd mikor már Bagyulát letartóztatták, rábeszélték egyik társukat, hogy lakásán rejtse el a bőröndöket. Bagyuliainak azonban még egyéb büntet­tek is terhelték ‘!«"kiismeretét, mert ezév február 5-én Reichenstein Nándor Posta­­kert-utca 16. szám alatt lakásból egy rádiót és egy ébresztőórát lopott. Múlt év december végén pedig Sümeg Gyula Mussolini-út 15. sz. alatt levő cuk­rászd­ajába tört be, mialatt háziasszonya az utcán őrködött és 100 pengő készpénzt, több kiló cukor­port és nagymennyiségű tésztát lopott. A pénzből 50 pengőt adott Kovács Mi­hálynak, m­íg a tésztát közösen elfogyasz­tották. A BŰN NEM MARAD MEG­­TORLATLANUL A törvényszéki tárgyaláson a két diákon kívül megjelent valamennyi vádlott, Ba­gyula Sándor cinikus nyugalommal adta elő legapróbb részletekig bűncselekmé­nyei történetét- A fiatalkorú diákok va­lamennyien beismerték a terhükre rótt bűncselekményeket. Kovács Mihálynné ta­gadta, hogy az utcán őrködött volna a Sü­­­meg-féle betörésnél. Szembesítésük alkal­mával az elsőrendű vádlott bevallotta, hogy Kovácsné tudott valamennyi bűn­cselekményéről és részt vett a kérdéses be­törésben. Kovács Mihály tagadta bűnössé­gét. A bizonyítási eljárás befejezése után Randi Elemér dr. kir. ügyész valamennyi vádlottra súlyos büntetést leért. Bagyula számára szigorított dologházba való uta­lás kiszabását kérte, hogy az ifjúságra annyira métedge­kD hatással bíró fiatalem­bert többévi szigorú büntető neveléssel le­hessen visszavezetni a társadalomba. A diákokra szintén példás büntetés­t kért az ügyész, hogy diáktársaik előtt is intő pél­da gyanánt szerepelhessenek. Kovácsot és feleslégét szintén a vádirat szerint kérte bűnösnek kimondani az ügyész. A védő­ügyvédek: Sáry István dr. Bors József dr., Ladányi László dr., Keeger János dr. a vádlottak fiatalkorát hangoztatva, az enyhítő körülmények le­gmehezebbr menő fi­gyelembevételét kérték. A törvényszék a késő esti órákban hir­detett ítéletet az ügyben. Bagyula Sándort szigorított dologházba utalták, amelynek legkisebb időtartamát 4 évben állapította meg a bíróság, de szükség esetén hosz­­szabb is lehet. A betörésben résztvevő egyik kiskorú diákot egyévi fogházra ítél­ték. Ké­t diákot 3—3 hónapi, egyet két­heti elzárásra ítélt a bíróság, de tekintet­tel büntetlen előéletükre és fiatal koruk­ra, az ítélet végrehajtását 3 évi próbaidő­re felfüggesztette a törvényszék. Kovács Mihá­lynét 4 hónapi, férjét egyhónapi el­zárásra büntették. Az ítélet ellen az első és másodrendű vádlott, valamint Kovács Mihályné feleb­­bezett, a többi vádlottal szemben jogerős­sé vált az ítélet. —A r^xassae^maBs^^sss^sstc^sssss^ ■S&PhhnhB Templomot kér,tek­ a váraász51 f ősi reformálások NAGYVÁRAD, november 17. Tudósí­tónk jelenti: Vasárnap ülést tartott Várad­­szölősön az Erdélyi Párt. Az ülésen Ár­­vay Árpád képviselő mondott beszámolót A beszámoló előtt Soós Lajos főtitkár vá­zolta a váradszöllősi reformátusság hely­zetét. Rámutatott arra,­­hogy a vá­radszöl­­lősi református egyházban 600 lélek van, de nincsen templomuk s így az iskolában kénytelenek az Isten-tiszteleteket tartani Ugyanakkor a néhány főnyi román okos­ságnak díszes keleti stíl­usú temploma van, melyet a megszállás idején a község pén­zéből építettek. Kérte Árvay Árpádot, le­­gyen segítségére a község reformátussá­­gának, hogy a község református magyar­jai számára templom épüljön. Árvay Ár­pád beszámolója elején ígérte, hogy a tem­­pl­o­m épí­tés­i törekvéseket minden ere­jéből támogatni fogja. Majd beszámolt né­metországi útján szerzett tapasztalatairól. Nem a politikai módszereket és jelszava­kat tette magáévá, mondotta, ehelyett csodálattal töltötte el a német nép hal­latlan őri feláldozása, áldozatkészsége és fegyelmezettsége. Árvay Árpád beszámolója u­tán Bohács Gyula titkár ismertette a h­alga­tó­sággal a belső front kötelességeit, azután meg­vá­­lasztották a párt helyi tagozatának tiszti­karát. Elnökké Szlajkai Istvánt, alelnökké Gyenge Károlyt választották. Ezzel az ülés végetért. AZ OROSZHEGYI TÜZKÁROSULTAKÉRT. Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatához újab­ban begyült eddigi adomány az oroszhegyi tűzkárososultak javára 100 P. Providentia biztosító rt. kolozsvári fő­ügynöksége 10 P, összesen: 110 P. Fontos közjátási kérdésekre tanácskozott az EMGE igazgató-választmánya KOLOZSVÁR, november 17. Hétfőn délelőtt az egyesület Majális­ utcai székhá­zában gróf Teleki Béla elnöklésével ülést tartott az EMGE igazgatóvál­a­sz­tm­­ánya, amelyen Balogh Vilmos dr. miniszteri ta­nácsos, a FM. erdélyi kirendeltségének vezetője, Bethlen Béla gróf, Szolnok Do­boka és Beszterce-Naszód vármegyék fő­ispánja, vitéz dr. Biró Gyula, a ko­lzs­­vári m. kir. Mezőgazdasági Főiskola gaz­­gatója, Korponay Kornél felsőházi tag, Boócz Elek dr. m­. kir. gazdasági főfel­ügyelő, Kiss Kálmán és Lovadi Lajos kis­gazdák, továbbá báró Braunecker Antal földbirtokos. EMGE alelnökök, vitéz Szász István és Török­ Bálint EMGE igaz­gatók, Máriássy Béla dr. és Gönner János dr. mezőgazdasági főiskolai tanárok, Kol­­lomnay Endre dr. állategészségügyi taná­csos, Kökényessy Pál dr. miniszteri fő­tit­kár, Puy Aladár szövetségi igazgató, Mar­­kovits Kálmán, Gyergyay Árpád dr., Hat­­faludy Ernő, Papp Antal, Bíró Péter, Il­lés Orbán Sándor, Varga András, Sztéray Mihály gróf, Beczássy Imre, Atzél Ede báró, Koppány Rezső, Krasznay György, Sára István, Asztalos Sándor dr. és Deme­ter Béla igazgató-választmányi tagok, il­letőleg előadók vettek részt. Teleki Béla gróf elnöki megnyitójában bejelentette, ho­­y a fennálló törvények ér­telmében az EMGE alapszabályon, gazda­köri viszonylatban bizonyos módosításo­kat kel végrehajtani, amelyekre vonatko­zólag Asztalos Sándor dr. jogtanácsos tett előterjesztést. Az EMGE alapszabálymó­­dosító rendkívüli közgyű­lése folyó hó 22-én délelőtt lesz az EMGE központi szférkházában­. Ezután gróf Teleki Béla a legfontosabb országos, illetőleg erdélyi közellátási kér­déseket tette szóvá, köztük elsősorban a­­ takarmány beszél gállt­at­ást, a hús és zsírét-­­ lért­ást. A kérdésekhez többen szóltak hoz­ ■ zá, végül az e­lnök bejelentette, hogy az EMGE újabb javaslatokat tesz a hús-­­ fogyasztás, a zsírellátás és a takarmány­­be szolgált cd­ák ügyében. Ezek között elsősorban azt javasolja, hogy az általános takarmányhiányra való tekintettel gondoskodni kell a jelentősebb méretű állatfelvásárlások biztosítá­sáról melynek érdekében bizonyos vonatkozás­ban szüneteltetni kellene a húsfogyasztás korlátozását. t r r. ? - * *' y V t • r r ' • /. 1-t t t I t , t f ^ ‚* jy. 9 A ' . r *» \ V T ' d › r7 / ? tr fi 4 . e i a a . 1 . o t ,t, i. ' i - ■ 4 , t , f r ' r I i « á * 1 é A i t , - . c u j„w. Ezzel viszont lényeges könnyítés történne az élelmezés mai lehetőségeiben. A ssirszük­­séglet biztosításának egyik módja, hogy azonnali hatállyal tegyék lehetővé az olaj­­ü­tők zavartalan működését illetőleg az olajosajd­avakat termelő gazdák által törté­nő használatát. Az olajjal ugyanis igen je­­ln­tős mennyiségű zsírt lehet pótol­ni. Megnyílt a m­űjég a fővárosban Budapestről jelentik. A városligeti műjég­pálya vasárnap megnyílt és azon máris meg­jelentek a korcsolyázó sport erősségei, közöt­tük Király Ede, aki nemrégiben tért vissza Bécsből és igen jó formában van. m­ ű Háborús romantika A Székesfehérvár- rendnokispitányság nem mindennapi levelet kapott a napok­ban. A levél valahonrum Oroszorszáigbol érkezett és abban egy őrmester csa ké­rést intézett a rendőrségbez. Az őrmester elmondja levelében, hogy szeptember elején a ceglédi vonaton uta­zott és meglátott egy magass, Kama, 18— 20 év körüli igen szép leánykát. Megtud­ta, hogy a laány menyasszony volt­, vő­legénye, egy zászlós az orosz harctéren hő­si halápit halt. Nem kevesebbet kér az őr­mester a rendőrségtől, minthogy nyomozza ki neki a szeámynak a nevét és lakcímét. Hogy pedig miért kéri ezt, azt a követke­zőkben okolja meg: — A háború után, őszintén megval­lom­, nősülni akarok, ha szerencsésen hazatérek, í Úgy érzem, Ő lenne az (egyet- len, aki számításba jöhet. Amennyiben válaszukkal felkeresnének, címem a kö­vetkező: P. L. homvédőrmester, tábori postaszám 131/05. Közlöm még azt is, hogy a polgári életben járásbirósági tisztviselő vagyok, itt a fronton pedig szolgálatvezető az egyik roham­szakasz­nál . Bízva a m. far. rendőrség kiváló­ságában és abban az igazi szeretetteljes megértésben, amellyel irányunkban vi­seltetnek az ottani hatóságok, zárom levelem ismeretlenül, de igaz magyar szeretettel. Isten áldását kérve munká­jukra. E pillanatban a detektívcsoport szorgal­masan keresi a 18—20 éves, feketeruhás, magas, barna, csinos leánykát, akit sür­gősen feleségül akar venni a harctéren harcoló hon­védő­rmester. ■ő A nagybányai Bajtársi Szolgálat hírei A kapnikbányai Bajtársi Szolgálat­­Kosztenyak Simon kapniki hadbavonult hozzátartozóinak leventesegítséget eszkö­zölt ki a kaszáláshoz. Öt hadbavonult hoz­zátartozói részére a leventék közreműkö­désével tűzifát vágtak, további tizennyolc ■ személy részére most vém folyamatban a tüzifabeszerzés. A kapnikbányai Bajtársi Szolgálat a fronton harcoló katonáink téli felsegélye­zésére eredményes gyűjtést indított, ami­kor is egy lábzsákot, húsz bárány- és kecskebőrt, huszonegy nyaksálat, tizennégy pár zoknit és harisnyát, egy trikóinget, nyolc pár kesztyűt, négy prémkucsmát, négy sisapkát, ezenkívül kapcának valót, fülvédőt, gyapjúfonalat és 1250 pengő készpénzt gyűjtöttek össze, részben gyűj­tés, részben az erre a célra rendezett len­est jövedelme­kkel. A nemes mozgalom vezetői Jakusik János bányafőtanácsos és neje, Kőszeghy Elemérné bányafőmérnök neje, Szirmay­ Zoltán bányatisztviselő, va­lamint Varga Terézia, Mándi Laura és Suri József tanítók voltak, továbbá Bányai József leventeparancsnok, ki leventéivel együtt vett részt a gyűjtésben. Külön em­lítést érdemel az a tény, hogy a gyűjtés egyetlen nap eredménye, armelyen a bá­nyamunkásságnak az a része, amelyik föld­alatt végzi munkáját személyenként 1­50 pengőt, a föld felettiek pedig személyen­ként egy pengőt ajánlottak fel a gyűjtés céljaira. A kapnikbányai munkásság ne­mes tette visszhangot keltett az egész bá­nyavidéken. KÖZJÓLÉTI SZÖVETKEZET-VEZE­TŐI ÉRTEKEZLET BUDAPESTEN Kádár Levente belügyi államtitkár, az Országos Szociális Felügyelőség ügyvezető elnöke, november 19-én kezdődően há­romnapos értekezletre hívta össze a köz­jóléti szövetkezeti igazgatókat és a tör­vényhatóság, valamint a megyei városok közjóléti előadóit. Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap minden évben széle­sebb körben terjeszti ki áldásos tevé­kenységét. Amíg 1942-ben 80 millió pen­gő, addig a következő évben már 100 mil­lió pengő áll a Nép- és Családvédelmi Alap tevékenység rendelkezésére. A há­romnapos értekezlet felöleli a közjóléti szövetkezetek jövő évi munkatervét és az ezzel kapcsolatban a műlltban felmerült problémákat. (MTI.)

Next