Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-20 / 64. szám

1I 1 9 4 i tu; á r « i u s 2 0. ELLENZIK Egy magyar munkatárs megemlékezése Virginio Gaydáról Római távirat jelenti, hogy az ,,Örök” Város ellen intézett legutóbbi angolszász légitámadásnak áldozatul esett Virginio Gayda, a „Guomale dTtalia“ éveken át volt főszerkesztője, akinek híres vezércikkei — mint ez odatudomása volt — az olasz fasiszta kormány bel- és külpolitikai elgondolásait fejezték, ki. Virginio Gryda... Önkéntelen magam elé vázolom kis, hajlotthátú, markáns arcú, szemüveges alakját, amelyből felületes szemlélő első pillantásra alig nézte volna ki a benne rejlő talentumot, energiát, akaraterőt. Egy volt munkatárs emlékezik meg most volt főszerkesztőjéről. Köztünk ugyanis — ha inkább formailag is —, de a főszerkesztő és a munkatárs, viszonya állott fenn. Hogy miként? Arra hamarosan reátérek. Virginio Geydát 1936-ban ismertem meg Rómában... 1936: Abesszíniát meghódító győzelmes fasiszta Olaszország, az uj és fiatal „imperium romanum“ első esztendeje, prosperitás, bőség, jókedv, fasiszta „Impero“ gyönyörű Lendülete. „Impero“ — harsogták az ujságot detafc. .Impero“ — ragyogják az arcok s meleg pillantással biecézgetik a teherautókról le : “■miéit zöld-fehér-piros esiköz ás a kávés- já vékokat. ..Ez nemzeti kávé, birodalmi tévé, signere, a miénk“ — mutogatták nekem szinte gyermeki örömmel és busz- ■ keséggel. A ,,festa di noantri“ ünnepéna vén Trasteverében a Tibieris hadjárat, az ott emelt diadalkosonra Haile Szelassuté . ..Juda oroszlánjának“ mását akasztották fel. ..Épült az imperium első évében“ — olvashattuk latinul az akkor emelt épületek homlokzatán, márványba vésve. 1°36: a fasiszta rendszer önigazolásának "'"■w esztendeje! Ekkor ismerkedtem meg Virginio Gagával. A Duce kétszáz magyar ifjút látott vendégül, akik az ostiri tengerparton táboroztak. A budapesti olasz követség a sajtószolgálat ellátására, mint hivatásos ú’’ságírót, a csapat tiszti karába osztott be. A magyarok ekkor különösen „a fasiszta Válla szívében“ voltak. Magyarország udvalevőin a szankciók eben szavazott szást nem felejtették el az olaszok. Forró júliusi napon fogadott Virginio Gorda. A Corso Umberto (ma: Corso delopolo) elején egy kis beöblösödő piaz■ látta: itt áll a régi palazzo Saimra, a Giornate dItalia“ újságpalotája. Tábori főzetemben, fehér vászonnadrágban és inguzban jelentkezteti nála, némi szívdobogássá, ami egy fiatal magyar újságáé részéről a fasiszta újságírás európai hírnevű hírességének kijár. A kinti perzselő forróságot kellemesen ellensúlyozta hévül a dolgozószoba hűvössége, s az a szívélyesség, amivel mindjárt fogadott, mindjárt elnyomta a bennem keletkezett megtehetődöttséget. Az et pár perc, amit a tenger elfoglaltságából nekem áldozhaj tett, mindig a legszebb emlékem marad. S nyújtott ism akkor neki néhány olasz vonatkozású versemet is tartalmazó „Köl' , ne fél!“ című új verskötetemet, amelyet elismerően meglepődő hangsúlyozással vett át tőlem: „Ah, ön költő is... Ennek örülök... Grazie“... S ezzel eltette a könyvet és beszélgetésünk következő száj ’ 'rcában még melegebb volt hozzám. Azt hi ♦■■zem, hogy eltemetődik a könyv a kéz- ' 'az újság és könyvhalmazban, De menti , 'avd'', odaadta egy magyarul is értő olasz újságíróinak s rövidesen reá ,,Un pofa ungherese esalta la nouva Italia“ címmel .Egy magyar költő dicsőíti az új Olaszországot“) hasábos és meleghangú ismertetést közölt róla ■s a „Giornale d Italia“ ■936. évi augusztu 22-i száma. A következő évben közel félévet töltöttem Rómában és ekkor is összejöttem Virginio Gaudával, gyakoribb találkozásunk azonban már a jelen háború idejére esik. Már nagyon hosszú ideje tartózkodtam akkor Rómában, amikor 1942 őszén, teljesen váratlanul, elnyertem az olasz népművelési minisztérium 18.000 lírás újságírói ösztöndíját. Előírás, illetőleg a „Ministero della Cultural Popolare“ rendelkezése szerint a nyertesnek féléven át „egyik nagy olasz napál.... kötelékében kell tanulmányoznia a modern olasz újságírást“. Ez a „nagy ok ez napilap“ — örvendetes meglepetéskmre — „Gior■ de dTtalia“ volt. Így lettem, én az olasz félhivatalos lap, a „Giornale dTtalia“ szerény „munkatársa“ és így lett Virginio Gayda az én „főszerkesztőm“. Azonkívül, hogy hat hónapon át, minden hó végén, felvehettem a „Ministere dellra Cultura Popolare“ pénztárából a 3100 lírát — ami mint újságírói fizetésszámba ment — a legnagyobb olasz kép egy külföldinek megmutatott, műhelyében belepillantottam az olasz újságszerkesztésbe. Egy újságírónak s más szabadfoglalkozásu eg"éneknek Olaszországban naivobib a társadalmi megbecsülése, mint nálunk. Maga a Duce is mindig büszkén vallotta újságírói voltát. Az olasz újságírás módszere és technikája más, mint a frienké, s főként "-onban abban a sajtóetikában van külön ááam, a liberális korszakban honosodott meg nálunk s ami még most se tudott teljesen eltűnni. Az olasz lapok néhány apró betűs soros rendőri vagy törvényszéki hírben intéznek el ügyeket, amelyek nálunk néha, némely sajtóorgánumban ma is eladtvas szenzációk. A betegessé fajult sztárkultusznak nyoma sincs az olasz sajtóban s hiányzanak int olyan, ízlésesnek nem mondható „elírások“ is, amelyek nálunk a Sajtóka-mara rossz adását is kihívják. Viszont még a háború alatt leszűkített kétőldialnyi ter-jedelem mellett is tudtak és tudnék mindig teret adni valami komoly tudományos, irodalmi és művészeti, problémáinak. A sajtó „nemzetnevelő“ jelegét a modern olasz fasiszta újságírás domborítja ki legjobban. (S ebben?e tekintetben rokonságot mutat az — anélkül, hogy haza beszélnék — erdélyi újságírással.) Virginia Gaydának gondja volt reá, hogy mindezekbe belevezessen. S közelebbi érintkezés folytán meggyőződhettem az olasz fasiszta külpolitika vonalán túlmenő őszinte magyarbarátságáról. (1988- ban, a komáromi tárgyalások idején ő ment be először át a komáromi hídon a «••ebektől spanyol-lovksokka»l elzárt Komáromiba, hogy alakosság hangulatáról •a helyszínen tájékozódjék. (S megértéssel ■hallgatta végig az erdélyi problémára vontkozó fejtegetéseimet. A fasizmus bukása után azt hziresztelték róla — itthoni lapok is megírták —, hogy a csőcselék meggyilkolta. Egy másik verzió szerint rágyújtottáka házát és bennégett. Olyant is híresztet a fáma, hogy külföldre szökött. Egyik se volt igaz. Ilyen hiebrirek vétele után találkoztam vele Rómában épen és sértetlenül! Utóbbi hónapokban visszavonult a közszerepléstől, nem vett részt a feltámadt tests vita rendszer munkájában, s nem tért vissza a „Gloriale d Italia“ főszerkesztői íróasztalához sem. Miért? Erre nem áll módomban felvilágosítást adnom. Azzal búcsúzott el tőlem Rómában, hogy „Arrivederei“ és most olvasom, hogy amerikai bombák tépték szét testét. Egy barátunkkal kevesebb... Mussolinitól származik az a mondás: „Vivere pericolos amenite“... „Veszélyesen élni.“ Nos, Virginio Gayda valóban megvalósította ezt életével és hősi halálával. Az új fasiszta újságíró-típust képviselte. Ott halt meg, mint a toll hőse, az Íróasztala mellett, szét roncsolva a bombától, íróasztala mellett, amelyet a jegkriadó jelére sem hagyott el. Szélszerű élet után stílszerű halál, de olyan halál, amelynek az útja ne-ra az elmúlás! MIHÁLY LÁSZLÓ. Gyűlés, mozi, színház és tánctilalom A Branyar Országos Tudósító jelenti: A m. lír. belügyminisztérium rendelkezésére további intézkedésig minden színházban, mozgóképszínházban és mulatóban előadás tartása, mindennemű tánc (szállodákban is), továbbá gyűlések tartása tilos. A berlini török követ jelentéstételre Ankarába utazott Isztanbiliből jelenti azMTI. Safet Arikan, Törökország berlini nagykövete Ankarába vezető útja során Isztanbulba érkezett. A török fővárosbani tárgyalásokat fog folytatni a török kormánnyal. SERÉDIJUSZTHNIÁN HERCEGPRÍMÁS • A nyugalmat minden erőnkkel fenn kell tartanunk A Magyar Kurír jelenti. Az Actio Catolicia országos elnökségének ülésén Serédi Ju.Ssztinián bíboros-hercegprímás a bábom által teremtett nehéz időkben előfordulható nyugtalanságokkal kapcsolatbanrámutatott arra, mindenkinek, de főként a vezetőknek arra kell törekedniük, hogy higgadtságukat megtartsák, azt másokkal is megtartassák. Foglalkozott a három után bekövetkezhető eseményekkel s ennek kapcsán hangoztatta, hogy Európában a legnyugodtabb állapotok Magyarországon vannak. Azt a meggyőződéseit fejezte ki, hogy a háború befejezés mikor azok a hatalmak, amelyek a békére való áttérést irányítani fogják, elsősorban azokra az országokra fognak támaszkodni, amelyekben nyugatom van. Tehát a nyugalmat minden erőnkkel fenn kell tartanuunk és oda kell hatnunk, hogyha valahol nyugtalanság mutatkozik, annak okát megszüntessük. Bartha Dénes előadása Beethovenről Kivételes értékű előadást hallgatott végig szombaton este Bartha Dénes közönsége a zenekonzervatórium dísztermében. A pesti Zeneművészeti Főiskola zenetörténeti tanszékének tanára nem általánosságokban mozgó ismertetést adott Beethoven művészetéről, hanem mélyenjáró stíluselemzéssel a bonni mester alkotásainak legrejtettebb titkaiba avatott be. Beethoven műveit egyetlen szempontból, a témaalkotás, a témaformálás oldaláról nézve mutatta be Bartha Dénes. Kiindulásul elmondotta, hogy a bécsi klasszikus triász. Haydn, Mozart és Beethoven zenéje három forrásból táplálkozik: a XVIII. századi népi tánc szabályos ritmusaiból, az ugyancsak XVIII. századi olasz operastílusból és abból a művészi szándékból, amely beszédes, közvetlenül ható, kifejező muzsika írását vallotta céljának. A Fatal Beethoven még a zeneszerzésnek azokkal az eszközeivel él, amelyek az olasz operastíílusra és Mozartra is annyira jellemzőek, később azonban mindinkább a ritmusbeli egyszerűsödés felé vezet fejlődése. Témáit nem terheli késleltetésekkel, sem gazdag ornamentikával, viszont annál inkább kiaknázza a dallamok harmóniai tartalmát. Csodálatos harmóniai feszültség jellemzi az érett beethoveni művészetet. Ebben a stílusváltozásban szerepe van Bartha Dénes szerint a XVIII. századi új stílusú német népdalnak is. Mozart csak a hozzáértők, a szűk arisztokratikus világ számára írta muzsikáját, Beethoven azonban, akinek legnagyobb élménye a francia forradalom volt s aki az egész emberiséghez akart zenéjén keresztül szólani, tudatosan alkalmazkodik a tömegek zenei nyelvéhez, a német népdal melódia-stílusához. Mozart a figurációk tömegével fonja körül és kendőzi el témáit, jellegzetesen rokokó-művész. Beethoven alkotásaiban a heroikus, ünnepélyes, fegyelmezett, zenében ritmikailag egyszerű, de annál dúsabb harmonizálású empire művészet testesül meg. Minderről, valamint a témaformáláson kívül Beethoven munkamódszeréről és összes kifejezési problémáiról hasonlóan eredeti és nagyvonalú elemzést nyújt Bartha Dénesnek Beethovenről nemrég írt könyve, amelyhez fogható stílustörténeti munka nemcsak a magyar, de az egyetemes zeneirodalomban sem áll rendelkezésre. Nem mulaszthattuk el ennek megjegyzését — a figyelem fölhívása céljából — Bartha Dénes kolozsvári előadása alkalmából. Mintegy az előadás illusztrálására Zádor Dezső, konzervatóriumunknak hangversenypódiumáról pár nappal ezelőtt bemutatkozott tanára. Beethoven 32 variációját adta elő, valamint a Sonata juasi un,a Fantasia című és a Mondschein-szonátával közösen 27. opusszámot viselő Esz-dúr szonátát. Zádor Dezsőről elmondhatjuk, hogy szombatom este bemutatkozó hangversenyét messze fölülmúló sikerrel játszott. Amellett, hogy határozott, fölényes technikáról tett tanúságot, a zenei frázisok ízléses megformálásával és az egész mű fölépítését tekintőtátigó értelmezésével komoly művészi értékeket csillagtatott most. __________________________________ _ A kolozsvári Zenekonzerm főtársa in Színészképzír Tagozatának vizsgavloadíisát a Nemzeti Színházban A Zenekonzervatóriumban működő színiáskola tegnap délelőtt tartotta vizsgaelőadását a Nemzeti Színházban. Erre a vizsgaelőadásra kitűnő érzékkel választotta ki a szintiskola vezetősége Wilde Oszkár Flórenci tragédia, Belasco Dávid Pillangókisasszony és Sudermann Fricike című egyfelvonásos darabjait. Mindhárom, egy felvonásodban kiválóan megállta, helyét a szintiskola növendékgárdája. Majdnem valamennyi növendék, ha gyakorlatilag nem is minden tekintetben, de felkészültség, színészi fegyelem és tudás szempontjából kitűnően megálltak, helyét s a szereplőknek talán egyikét sem vethetjük vissza. Nem volt nehéz megállapítani, hogy mindnyájan az egyénisé- - gükben rejlő hajlamon kívül, a kellő szorgalommal és bozgó törekvéssel készülnek eljövendő pályájukra. A vizsgaelőadás szereplői közül ki kell emelnünk Bencze Magda harmadéves növendéket, aki különösen a Flórenci tragédiában, máris szinte kész és kiforrott, a színpadon biztosan mozgó színésznőként jelentkezett. Forrai Ferenc harmadéves növendéknek különös képessége van a groteszk szerepekre, amint ez Simon énnek, a flórenci kereskedő szerepének megjátszásából látszott. Kitűnősen megütte helyét a Fricike Drosse őrnagyának szerepében is.. Igen jó alakítást nyújtott, mint Pillangó kisasszony Kudelász Ilona harmadéves növendék és Schuller Ilona harmadéves növendék űzi ki, Szabó Irma, másodéves növendék a Fricike anyaszerepében. Reményre jogosut Domby Imre h,?irmadéves növendék, aki a Ferenci tragédia Guidó hercegének és a Fricike Frigyesének szerepét játszotta. Jók voltak még Kelemen Géza másodéves, Palotai László elsőéves, Galgóczi Sándor elsőéves növendékek. Róluk már nehezebb véleményt nyilvánítani, bizonyos azonban, hogy jó adottságaik van a színjátszásra. A Közjóléti Szövetkezet és a Tizes Szervezet egyévi munkájának szép eredménye KOLOZSVÁR, március 20. A városi Közjóéti Szövetkezet szociális működését, csak hazatérésünk óta ismerjük. Ez az intézmény új segítésére érdemes sokgyermekes magyar családok életszínvonalát, szellemi és erkölcsi felemelésüket mozdítja elő. A kolozsvári Közjóléti Szövetkezet most adott számot, múlt évi nagyszabású munkájáról. A beszámoló szerint 12 család kapott ház- és tenyészállatokat, 136 család konyhákért, céljára alkalmas parcellákat, vetőmagvakkal és palántákkal. A parcellákért 7 hónap alatt egyenlő havi részletben összesen 43 pengőt fizettek a családok. Ebben az összegben a magvak és palánták ára is benne volt. A sokgyermekes kisiparos és kiskereskedő családok megerősítésére egy családi favágógépet, egy asztalos-, egy kovácsműhely berendezésére és anyagbeszerzésre kölcsönöket. Egy 11 gyermekes családfő dohányáruda létesítésére, egy hazaiözvegy italmérés megnyitására kapott kölcsönt. A sokgyermekes családok felruházásán, kiadott különféle ruhaneműk értéke 23.711 pengőt, egyéb juttatások 17.087 pengőt tettek ki. A szövetkezet foglalkoztató műhelyeket szervezett. Az asztalosműhelyben állandóan 3—5 ember foglalkozott. A téglaégető üzem a házépítésre szükséges téglát állította elő. Egy kőbánya bérelésre és üzembentartásra éppen úgy, mint a téglaégető üzem, a szegényemberek építkezésének olcsóbbá tételét szolgálta. A magyar kereskedőtársadalom megsegítésére hívta életre a szövetkezet a „Magyar Boltot’’, ahol 25 kezdő kereskedő talált megélhetést. Itt kapott elhelyezést a szövetkezet háziipari boltja is. A múlt év folyamán a szövetkezet 14 lakóházat épített, 28 lakással, amelyeket október végén adtakát. A beköltözött 28 családban a lélekszám 199, a gyermekek száma 143. Bepillantást ad a jelentés a Tizes Szervezet sokoldalú munkájába is. A szervezet január hónapban összeírta a háztartási alkalmazottakat, februárban a kolozsvári kereskedőket és iparosokat, ugyancsak ebben a hónapban az Egyetemi Lélektani Intézet részére a város legkülönbözőbb rétegéhez tartozó közönséggel 2000 darab közvéleményt kutató kérdőível töltetett ki. Áprilisban a tűzifaszükséglet szempontjából vette nyilvántartásba a város lakosságát, ezzel egyidőben a városi népkönyvtár javára 5000 darab könyvet gyűjtött össze. Májusban a vas- és fémhulladék gyűjtésében segédkezett. Június 1-én a nagy lakáshiány ellenére a kolozsvári nyári egyetem baligani részére 74 bútorozott szobát szerzett. Augusztus első felében 10.000 darab tüzifautalványt osztott ki, szeptemberben pedig kiosztotta a hatósági tüzifaellátási lapokat. Októberben az elhagyott ingatlanok jogi helyzetét tisztázta. Az év utolsó három hónapjában 450.000 penge értékű ruhaneműt gyűjtött. Februárban megalakította a patronázs csoportját. Júliusban megkezdődött a családvédelmi szolgálata, tizedes táborozást rendezett a lombi cserkészparkban, megnyitotta a Tizedes Otthont, rendezte 20 héten át a .,Magyar önismeret” tanfolyamokat. A szervezet családvédelmi pénztárába a múlt évben 39.398 pengő folyt be, ebből 30.336 pengőt fizettek ki a Nemzeti Színházban rendezett előadások bevétele 73.017 pengő, kiadása 62.299 pengő volt.