Ellenzék, 1944. június (65. évfolyam, 122-145. szám)
1944-06-01 / 122. szám
1944 Junius i. msmaauuauaumammm ÚJ HANG Figyelemreméltó új hangot jelent a román sajtóiban Gavriel Cepele a „Egy újabb román. társadalom felé“ című cikke, amely a bukaresti Universul egyik legutóbbi számában jelent meg és amelyet a román rádióba is beolvastak. Legutóbbi számunkban részmérésén ismertettük a nagy érdekességű fejtegetéseket, de az az érzésünk, hogy nem elégedhetünk meg a cikk egyszerű regisztrálásával, hanem azokkal a lehetőségekkel kell foglalkoznunk, amelyeket a neves román publicista állásfoglalása jelent. „Hosszú békét csak úgy lehet elképzelni, ha lemondunk az időnkénti uszításokról és megteremtjük a megegyezéshez szükséges légkört és azt keressük, avul egymáshoz közelebb hozza az embereket, nem pedig azt, ami eltávolítja egymástól.“ Ezt a szellemet szeretné meghonosítani a cikkíró az újabb román társadalomban és a fent idézett mondat képezi állásfoglalásának gerincét. Olyan felismerést jelent Gabriel Cepe- Ileacikke, amelynek jelenségeivel a múltban alig találkoztunk a román sajtóban és egykézien el tudnánk számolni azokat a három év alatt Romániában megjelent sajtóközleményeket, amelyek a megértés utáni őszinte vágyakozást hirdetik. A cikk ugyan általánosságokban beszél, de a sorok közül kiolvashatjuk, hogy elsősorban a nemzetiségi kérdésre céloz és szeretné nyugvóponton látni a magyar és román szomszédi kapcsolatot. Mi tovább akarunk haladni, azon az úton, amelyre a bukaresti cikkíró lépett és azt annál könynyebben tehetjük, mert számtalanszor hirdettük, hogy a nemzetiségi kérdés fölött nem lehet napirendre térni, annak megoldását nem lehet a háború utánra hagyni. Különösen most, amikor a bolsevista veszedelem egyformán fenyegeti a két szomszédos országot és nagy szövetségesünk, Németország oldalán a magyar és román nép fiai egyformán vérük hullásával akarják kiharcolni nemzetük jobb jövendőjét, az egymás közötti kérdések tisztázását is a legnagyobb nyíltság és őszinteség jegyében kell megoldani. A közelmúltban részletesen foglalkoztunk a kormányzat nemzetiségi politikájával, amelynek az az alapeve, hogy „aki itt akar élni és meghalni, annak mindent megadunk“. A cikk keretében azt hangoztattuk, hogy az erdélyi magyarság a kisebbségi múlt tapasztalatai alapján egy pillanatra sem tévesztette el szem elől a nemzetiségi kérdés fontosságát. Baráti jobbot nyújtunk azok flé, akiknek szintán hazája a szent erdélyi föld és igyekezünk megtalálni a módot arra, hogy minden gyanakvás és hát mögötti gondolat kikapcsolásával, együttesen végezhessük a belső front építő munkáját. Ha teljes nyíltsággal akarunk a nemzetségi kérdésről beszélni, kétségtelenül meg kell állapítanunk, hogy a magyar és román belső, hazai kapcsolatoknak nagyon soka zökkenője. Most nem azt akarjuk vitetni, hogy ebben ki a hibás. A külpolitikai eseményekre sem kívánunk rátérni, holott úgy a Délerdélyben élő magyarság és a románok közötti viszonynak, már az északerdélyi románság és a magyar nemzet, közötti kapcsolatoknak kiinduló rugóit a nemzetiségi kérdés megoldásában, kell keresni. Nem célunk az, hogy arról vitatkozzunk, „ki adta az első poforát“. Tényaz, hogy az északerdélyi románság részéről visszahúzódást, nemzeti és kulturális, valamint egyházi életének befelé való megnyilatkozását, tapasztalhatjuk, amit nem akarunk politikai passzív rezisztenciának nevezni, hanem egyszerűen annak, hogy ezzel az elzárkózással az itteni románok vezetői nyilván nem látják eléggé érettnek az időt arra, hogy szintt valljanak nemzetiségi politikájuk kérdésében és magaik keressék a magyar társadalommal való őszinte együttműködés útját. Mindezeknek az a sajnálatos következménye, hogy a felszabadulás után a magyar közvélemény Vajmi keveset tud az északerdélyi románság belső életéről, egyházi, gazdasági, kulurális és szociális megnyilatkozásairól és a magyar állam keretén belül történt új elhelyezkedésről. Szaklapokban és folyóiratokban néha-néha megjelenik egy-egy jól, vagy rosszul sikerült tanulmány a nemzetiségi kérdésről, de az, ami a legfontosabb, a közvélemény állandó tájékoztatása, a mindennapi éret követelményeinek megfelelő kapcsolatok kiépítése, még mindig hiányzik. Ezt érezhette a bukaresti Universul cikkírója is, mert Délerdélyben egészen bizonyosan ugyanilyen szakadékot lehet érezni a kélt nemzet kapcsolatainak megnyilatkozásában, mint nálunk. Csak becsülni tudjuk és őszinte örömmel üdvözöljük, hogy ezt nyíltan bevallotta és megjelölte a román társadalom gondolkozásbeli újjáalakításának helyes útját. Hosszú bérkét valóban nem lehet másképpen elképzelni, csak akkor, ha elmaradnak az időnkénti uszítások és a nemzet belső, önkéntes óhajtásából kialakul a megegyezéshez szükséges légkör. Ha átérezzük, hogy egymásra vagyunk utalva, és a közös veszedelem elleni küzdelem kiérleli a nemzetiségi kérdésben a felülemelkedett gondolkodást. Mi köntörfalazás nélkül állítjuk, hogy Erdély magyarságában megvan erre a hajlam. Reménjük, hogy Gavriel Ciepalea cikke nem marad egyedülálló hang a román sajtóban, hanem a két állam és a nemzetiségek közötti kapcsolatoknak közeledésére való lehetőségekre adja meg az alkalmat és megnyitja a leplezetlen nyilatságú megnyilatkozások útját. VÉGH JÓZSEF. Megjelent a legújabb kiadású Vasúti Útmutató Menetrendkönyv MWBWMIIIII1»WII—a——MKI a legújabb menetrendváltozásokkal ! Ara 2,60 pengő. Kapható az „ELLENZÉK" KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király tér 9. Vidékieknek 3.— pengő előzetes beküldése ellenében azonnal szállítjuk!!! ellenző*: BfMlli WWA Mmngia EBaaB!l Egységet, fegyelmet, munkát és áldozatot! Sztójay Döme miniszterelnök balatonfüredi beszédében bejelentette, hogy a kormány meg akarja teremteni a széles néprétegek erejére támaszkodó politikai és társadalmi egységet BALATONFÜRED, június 1. Sztójay Döme miniszterelnököt a balatonfüredi és tapolcai választókerület képviselő-jelölteségének elfogadására kérte fel a kerület választópolgársága. A miniszterelnök szerdán délelőtt mondotta el első beszédét. A lakosság igaz szeretettel, nagyrabecsüléssel és lelkesedéssel fogadta a Balaton partján. Látogatása és beszéde az összefogás és egység jegyében zajlott le, ami abból is kitűnik, hogy a Magyar ÉletPártjjának tagjaként lépett fel. Az Erdélyi Párt, a Magyar Megújulás Pártja és a Magyar Nemzeti Szocialista Párt igen sok vezető személyisége és országgyűlési képviselője hallgatta beszédét. A vitéz Rátz Jenő miniszterelnökhelyettes, Jurcsek Béla földművelésügyiminiszter, Huszovszky Lajos miniszterelnökségi államtitkár, vitéz Kolosváry-Batresa Mihály ál-amtiitkár, vitéz Teleki Mihály gróf, Bocsáry Kálmán, vitéz Marton Béla, Hóman Bálint, vitéz Bonczos Miklós államtitkár, valamint a MÉP, az Erdélyi Párt, a Magyar Megújulás Pártja országgyűlési képviselői kíséretében érkezett miníszterel■nökött a választ a polgárság meleg fogadtatásban részesítette. — Magyarország ma ezeréves történelmének fordulópontján áll. Kívülről a bolsevizmus fenyeget, belülről pedig a széthúzás. Nem fér kétség ahhoz, hogy a most dúló küzdelem új világot alakilti ki Magyarország szempontjából is. Hazánk most fekteti le alapkövét a további ezer esztendőre. Emlékezzünk vissza történelmünk leggyászosabb időszakára, a mohácsi vészre. Akkor a belső egyenetlenség majdnem örök időre eltemeti a fényesmúltú nemzetet. Ilyen széthúzás ismétlődését a kormány hazafias népünkre tármaszkodva, minden erejével megakadályozza. (Viharos éljenzés.) — A magyar vidék, a széles magyar néprétegek ereje az, amely elsősorban biztosította történelmünkben az ország fennmaradását. Én elsősorban erre kívánok támaszkodni. Csak a népi politikában látom elérhetőnek célunkat: a jobb magyar jövendőt. A balatonfüredi kerület hazánk egyik legszebb és leghazafiasabb kerülete. A jövőben más néprétegek keresik föl a Balaton partját, fajilag tiszta nemzedékek. Zsidóknak itt többé helyük nem lesz. (Nagy tapsi.) Midőne kerület hazafias polgárságának jövője kialakulásához melegen érző szivemmel minden jót kívánok, arra kérlek benneteket, taxolsatok össze, támogassátok a kormányt, teljesítsétek fegyelmezetten kötelességteket és adjátok szívesen azt az áldozatot, amelyet hazánk e sorsdöntő küzdelmében elvár minden fiától. A földművelésügyi miniszter beszéd© A miniszterelnököt nagy beszéde befejezése után igen meleg ünnepelésben részesítették. Jurcsek Béla földművelésügyi miniszter szólalt fel ezután. Hangsúlyozta, hogy ma, amikor a lék és a nemlét kérdéséről van szó, a győzelem érdekében minden jobboldali erő összefogására szükség van. Az elkülönítéssel a zsidókérdés megoldása nem fejeződött be. Ezt követik a kormány további intézkedéssei, amelyek a magyarság erősödését kívánják szolgálni. A kormány ebben a munkában számít a nemzet minden tag, járnak becsüléges közreműködésére. Sok szó esik ma a nemzeti szocializmusról. A maga részéről megkezdte a nemzeti szocialista munkát a gazdakönyvekkel, amely megmutatja majd,ki hogyan teljesíti kötelességét. Ezt a munkát folytatja a kötelező munka elrendelésével, mert ma mindenkinek helyt kell állnia az országban ott, ahol szükség van reá. Ne azt keressük, ami elválaszt, hanem, aem összetart. Teljesítse mindenki kötelezségét éss míg hős honvédeink odakint fegyverrel védik a hazát, mi itthon megfeszített munkával járulunk hozzá az ország jobb jövőjének biztosításához. Teremteni csak munkával lehet. Az országnak tehát egyetlenegy irigyemelője sem lehet. Mindenkinek munkája szerint kell megélhetését megtalálnia. A beszolgáltatás kötelezettségéről ezt mondotta: — Mindazok, akik becsülettel eleget etettek ennek a kötelességnek, a lehetőségek felhasználásával a kormány eljuttatja nekik a szükséges ipari cikkeket. A magyar nép bízhat abban, hogy a kormány már biztosította neki mindazt, amit őseit biztosítani lehet. Meggyőződésem, hogy a bábomból a Német Bírodalommal együtt győztesen kerülünk ki. A győzelem érdekében azonban, meg kelll hoznunk minden áldozatot. A miniszterelnök délután Tapolcárautazott, ahol szintén elmondotta beszédét, amelyet itt is igen, sűrűn szakított meg helyesség és tápé. Utána ismét Jurcsek Béla miniszter beszélt. A miniszterelnök délután visszautazott a főváros ha. (MTI.) »„Kormányom a gyors munka és alkotások kormánya akar lenni“ A jelölő értekezlet a Hiszekegy elmondásával kezdődött. Teleki Béla gróf zalamegyei főispán az őszinte tisztelet és nagyrabecsülés hangján köszöntötte a lakosság nevében a miniszterelnököt. Sztójay Döme miniszterelnök állt fel azután szólásra. — Amikor Kormányzó Urunk bizalmából — mondotta — a mai sorsdöntő időben az ország vezetését átvettem, kormányom és magam arra az álláspontra helyezkedtem, hogy nem szépen hangzó tervekre, hanem erélyes és gyors cselekvésre van szükség, hogy megoldjuk azokat a nagy kérdéseket, amelyeknek megoldása ma életkérdése az országnak. Kormányom a gyors munka és az alkotások kormánya akar lenni. „Meg kell nyernünk a nemzet sorsdöntő háborúját“ — Országunk és nemzetünk élethalálharcát vívja. A bolsevizmus gyilkos veszedelme fenyegeri hazánkat és Európát. Nemzetünknek ebben a harcban, csak egy kívánsága lehet: ezt a háborút minden körülmények között megnyerni. A háborút meg kell nyernünk és meg is nyerjük! (Nagy taps.) Ez a biztos tudat hat át bennünket, hiszen ott áll a Kárpátok keletilejtőinből honvédségünk, vállvetett küzdelemben, törhetetlen, hűséges szövetségiben régi fegyvertársunkkal, a nagy német nép acélos hadseregével. (Nagy taps.) Ismétlem, meg kell nyernünnk, és meg is nyerjük, e sorsdöntő háborút,mert különben elveszünk. A háború megnyerésének azonban az a feltétele, hogy erkölcsi és anyagi támogatásban a lehető legnagyobbat adjuk honvédeinknek itthon, a hátsó országban pedig biztosítsuk a termelés folytonosságát és fokozzuk a rendet, a fegyelmet és elsősorban az összetartást. (Nagy taps.) Az összetartáson áll, vagy bukik a nemzet. Ez a történelem kérlelhetetlen megállapítása. fi Minden igaz jobboldali magyar erő egybefogását hirdetem" . Nolha a Magyar Élet Pártjának vagyok a tagja, minden igaz jobboldali magyar erő összefogásának meghirdetésére jöttem. (Hosszantartó taps..) Ezt bizonyítja az az örvendetes tény is, hogy itt vannak közöttünk a kormányban képviseltét a kormányt támogató jobboldali pártok vezetői, éppúgy, mint párttagjaink, akik megjelenésükkel azt bizonyítják, hogy az egység útján az összefogás erejével kívánnak velem együtt dolgozni. (Nagy taps.) Legyen ez a balatonfüredi össszefogás példa az egész országnak, tanuljon belőle vezető és vezetett egyaránt. (Viharos taps.) — Ha valaki ma egyéni, párt, vagy felekezeti szempnt utján akarja megmenteni az országot, az nem megmentője, hanem sírásója lenne nemzetünknek. (Helyeslés.) A Kárpátok alatt rohamoz a mindent e pusztítani akaró orosz bolsevizmus. Ott állnak vele szemközt hős magyar fiaink. Légitámadások pusztítják városainkat és falvainkat. Ebbena vérontásban nekünk nemcsak az őseink által megszentelt hazánkat kell védnenünk, hanem nemzeti életünket is, újjá kell építenünk. Ma nem ismerhetünk semmiféle részlet érdekeket, vagy más külön jogosultságait, mert abba belepusztulna a nemzet. (Nagy helyeslés.) — Sohasem voltam a szavak embere. Mint katona és politikus egyaránt cselekvéssel szolgáltam hazámat. Ezt teszem ■most is. (Viharos taps.) Ma a nemzet életének minden pillanata cselekvést és helytállást kíván. Ezt a Sorsszerű parancsot követik hősiesen harcoló honvédeink: ez a történelmi parancs követeli a dolgozó és építő, nemzetvédő erők teljes egységét itthon. Meg akarom teremteni a széles néprétegek erejére támaszkodó tpolitikai és társadalmi egységet, amelyre a nemzet és az egész magyar közvélemény forrón és őszintén vágyakozik. (Szűnni nem akaró lelkes éljenzés.) “Egységet, fegyelmet, munkát és áldozatot“ — A nemzeti közösség életérdekeinek szolgálatára és megvédésére kérek egységet, fegyelmezt, munkát és áldozatot. Erre az összefogásra nem nekem, hanem a harcoló magyar jelennek, hős honvédeinknek és a nemzet jövendőjének van szüksége. (Helyeslés.) Ezt 32 egységet kérem és kívánom, amelyről Gömbös Gyula álmodott, a fajvédő magyar politika nagy harcosa, amely a magyar nép lelkének tiszta vágyából fakadt és a nemzet nagy céljait szolgálja, vagyis az örök magyar életeit. (Nagy helyeslés.) Ez az összeffogás csak a korszerű magyar nacionalizmus harcos, országépítő terve lehet, amely a keresztény erkölcs szikláira és a magyar fajvédelmi gondolat erejére épült. — Kormányom teljesen új politikát és világnézetet kezdeményez, követ és valósit meg. Meg karjuk teremteni a népi, szociális és keresztény erkölcsre támaszkodó nemzeti Magyarországot. (Nagy taps.) A világtörténelem mutatja, hogy az a nép, amely nem hallotta meg az idők sziavát és nem folytatott, reálpolitikát, menthetetlenül elveszett..