Ellenzék, 1944. június (65. évfolyam, 122-145. szám)
1944-06-05 / 125. szám
o ELLENZÉK A legszomorubb előzmények után Kolozsvár magyar társadalma csendben, de tiszta lélekkel ünnepli a magyar könyvet Ttaenaiényen már, hogy a nyárelő a magyar szoltem fár.sdhhi&tatkim niugvtetié-étnek az aratási ideje. Tizennyegy éve már, hogy június eső napjainak mielegjében a magyar buroka ül az utcára könyvet árulni. A tapasztalat mutatta meg, ahogy az. alkotó és az olvasó közt ekkor mélyed el a személyes kapcsolat és iát viálák láthatóvá az író els- olvasó egymás iráinti szeretete, megbecsülése. Ma reggel Kolozsvár évszázados Fötdekén sisonót káronalit hajlékálból háromnapos sátor-életre a magyar könyv. Hírverés és disz nélkül. Egyszerűen, de magabiztosan 32 kiadó 50 kötet A háborús viszonyok megleheősen korlátozták, az idei könyvnapi termelést. Az ország területén mindössze 32 kiadó hozta ki ujdoinságát 50 kötetben. Statszikai részletezése a megjelnt műveknek nem érdektelen már csak azért sem mert összehasonításra ad alkalmat a múlt évekkel szemben. A 2. 50 kötet közül 6 verseket, főleg gyűjteményes munkákat tartalmaz. Így például nagy hiányt pótol Dsida Jenő válogaott vizeinek kiadása és Tompa László verseinek gyájtemányes kiadása. Beráczzky Gyula összegyűjtött munkáit is örömmel üdvözli a magyar olvasóközönség. Feltűnő, hogy az dei könyvnapon egyetlen kötő sem jelentkeztek ■ új kötettel Zenei műs népdalok is elég csökkent számban jelentkeznek, mindössze 4 kötet, hegenyék és elbes zenetek száma 22, melyeknek legnagyobb része új rrvunka, kasszákusnak számító újbóli kiadás mindössze 3. A katalógusból ítélve kettőnekháromnak í élünk nagyobb sikert: mindenek előtt Nyárő József hatalmas regényének a „Néma küzdelem"-nek, ami tragikus vetülete az erdélyi magyar nép évszázados harcának az életért. Ifjusági művük is megtehető- csekély számban szerepelnek a katalógusiban. 6. Ezt annál inkább hiányoljuk, mert ifjúságunk, irodalma számban A minőségben is meglehetősen sovány. .Az ismeretterjesztő és tudományos művek száma mán kiségi több: 12 darab. Minőség szempontjából kétségtelenül ez a legbiztatóbb és aligha valódiuík, ha ennek a kategóriának jósoljuk a legnagyobb sikert és a legnagyob forgalmat. A megjelent munkák közül fel kell hívjuk a figyelmet László Gyula: „A honfoglaló magyar nép élete“ remű munkájára, mely szintézisét adja őseink alig ismert rörkénetének, hadviselésének, politikai és népi életének. A könyvnapnak sikerülnie kell Az idea könyv-napot szomorú események előzték meg Kolozsváron, mindez azonban nára befolyásolta könyvtperesedőinket. Heti magyar könyvkereskedő: az EUemzék. Minerva', sz. Jakab Jenő, Méh',az Kovács Miklós?, Korda R. T. és a Punfrotz és Veres cég álitott fel sátrat, akiknél felváltva vesznek részt a könyveapón megjelenő íróink. Kissé peeszimiszticikuis hangú latban kérdeztük egyik jól ismert cégtulajdonost sátrában t. várható forgalomról. Fő elete meglepő és örvendetes volt: — Sem palástolná, sem letagadni nem a har.,m a. tényeket. Az orszégot és a várost ért súlyos csapás minden bizonnyal kihat az idei könyvnapokra, de ezt ícorftist se'm vézem üzleti szempontbó' tragikusan. Örök igánkig, hogy bármi történjék is, az élet megy tnvább, így van másít is: akiben él a magyar szellem pasztetere és a magyar könyv sejme tete, az most is vásárol, mert minden múlandó, de a könyvből áradó bizonyosság elpuszulhat atécín. — Mi annyiban wa&zoditunk a vend-k*-vüli viszonyokhoz, hogy minden varmepélyesség&t és cicomát mellől ilpik az idén. Sdlfi/~qpm'kell felvenniük és vállaljuk a közvetítő szerepét. Keirán v n még meg;: hősén Sátrak között. sétánk alatt még nem fejlődhetett ki ?. szőke'. *■ könynapi zsibongás. A könyveik pedig a külső szemlélő előtt nem tarjáik fel kincsüket A titkukat. Az első igazi magyar könyvnap Az 1940. XIV. ' C. foi Véi-ViSon rock 1 .iá meg a k nwnapok jelentésé'i'it. ..A könyvnapok a k 'ny.i'tn idcfisem és laönyvsceresik'P'dcikiön felül a miagyar íróiknak és ■az egész magyiar tánsodaforrmaik összefogását jelentik a magyar könyv’ és kultúra terjesztése érdekében és mint ilyenek, tuLszarryailj'.ák az üzleti vállalkozás kereteit11 TVtájj. «Jeő pillanatTO. nadlofeorituam.mek is tűnik a frntfi t. c. letérése, pedig a nemes szándék tits tatu megválomttásának ez az első eszitemdieje. Törtsotlunk még egyszer seregsajemlét a pokolra, a xrueg töltő kötetek felett: százüik és kiadóik miindegyike keresztény. Ez még aligráia fordult elő 14 év alatt. Eddig a sok szmegtéverzítő, kicsies,érttékiü iró é® kiiadó, a kirajki népszerüséget hajhhászó toll forgató kötöütt szerényen húróodtak meg magyar irónnink művén. Ma az énök, nagynevűek és indulók az őreik mater szellemét képviselik az idei kickiytv ünnepen, amely talán csendesebb, mint elődei, de nemzell és tisztiltabb s így ragyogóbb amaztkínál. Menjünk lei tóként ewkwn a krönyvnapokon valamivnnyien a magyar kiadók (+ magyar kjorvskeckék sátraiba, vásároljuk meg a magyar iró könyvét, vigyük haza a sok magyar virágot, a lélek Iti szikem virágait. Mert az idvi könyvnapok való- han a mn űrmepürnk s azokat má kell azzá *ViM*ujk kulhsőhá'tgeiben is. A kolozsvári könyvnapokon mindösszje öt iró jelenik meg, tatók rtezit vesznek kedden, juzniuis 6-án a ,,Méhkas“ I diákszövetkiezett által rendeza-taur odaírni esten.* Valamikor avot hittük, psodámnalk kell jönnie, hogy csak magyarok ünnepelhessék a könyv halhatatlanságát. Néhány hét ai’a rt vurá'.' hü lés svarien szűnt meg ezeket az ünnepnapokat kísérő áporodott jellegzetes illat a magyar könyvek vilá-gában is. Nagy idők ajándékát ünnepeljük tehát , tieaíta szívvel és tiszta lélekkel . . . (sze.) ! Szilárd harcra sorakozunk az igazság új világának megteremtése érdekében — mondotta Bagrjanov uj bolgár miniszterelnök, népéhez Intézett beszédében ■ SZÓFIA, juisius b. (iMTI) A bollgár Tárij at i Irunola jelenti: Bggyjanov bolgár mini-g.tore.linbk a sv-Afai rádióban b'kividet intéz'ettnepáheszt .A beszéd fontosabb részleteiit alább kö- s rőljüik: — Mics't, amikor a bolgár nép nteg'ipietesen indiéz helyrzetében vátulalom a felelősségiét, niem mtul'aisathatom el, hogy ne idiwem az első és as utoilisó gondolatod ahlxí] a besize idi bd„ ami-'kyt hamm éveil ezelőtt momkiotam, anákor kilépteim a korimánybol, mert his/en ee*el minitiegy' öA-Jtokötöm a jelent a multtal. A jelenleg folyó küzdekem olt^ao haitaá, más arányú, hogy messze felülmúlja a mi csekély adottságainkat, stppem ezért ezekben a nehéz napokban a vita és a személyies érzelmeik, a rokonszern és az elllenségteskedés, melyek csak árthatnak a bolgár nép egységének, nem helyénvalásnak. A holnap világa issak tökélentieisebb lehet a tegnap világánál. A holnaip világában a népeknek és az emberekrek ,több igázsiig jut pisztályinélszinil, mint a tegriaprdlágában és mi bolgárok az egész nép és az egres ombetettek egyaránt kivánunnk-e mást, mint az igazságot? A válaszrt az egész világ ismeri. Igazságot kívánunk a népek és az embereik között. Nincs tehát más választásunk, minthogy sorakozzunk szilárdan a harcra, hogy segítsünk megvalósítani az igazság eljövendő új világát. Ebben a pillanatban, amikor az emberiség átlépi az uj világ küszöbén a bolgár népnek is ki kell fejtenie minden erőfeszítését, hogy márhódítsza azt a helyet, amely méltán megültetti ebben az új világban. Kezünkben kiell tartanunksorsunk irányítását. Üu-Íószártfitt a KFRISZiS KÉRELEM A háborús viszonyok tették, kötelezővé, hogy színházaink a koradélutáni órákra tegyék előadásaik kezdetét. A tél és a tavasz korai alkonya indokolttá is tette ezt a megoldást, amenynyiben a nézőközönségnek lehetősége nyílt még az elsötétítés előtt vagy röviddel ezután a hazaérkezésre. Most, a tavasz végén és nyár közepén azonban megnyúltak a napok és kitolódott az elzetétités időpontja is. Az ipari és kereskedelmi vállalatok tisztviselői, alkalmazottai és munkásai részéről már akkor sok panaszt hallottunk, hogy számukra ezáltal lehetetlenné vált a színház előadásainak látogatása. Mert ismét sok kérés és kérelem érkezett szerkesztőségünkbe, hogy a nagy nyilvánosság előtt kérjük a színház vezetőségét, állapítsa meg az előadások kezdetét egy későbbi időpontban, mert ezáltal egy széles magyar társadalmi osztály válhat ismét buzgó színhazz látogatóvá. Kérésüket ezúttal tolmácsoljuk illetékeseknek. KOMOLY SÉRÜLÉ* A SZÍNÉSZ—ÚJSÁGÍRÓ-MECCSEN A nagyváradi színész—újságíró labdarúgómérkőzés során megsérült, közszeretetnek örvendő konvinánt, Gulácsy Albertet , aki jól ismert a kolozsvári közönség előtt is inszalagszakadással szállították be a Szent József-kórházba, miután az előadást még óriási kínok között, nagy önfegyelemmel végigjátszotta. Gulácsy sérülése súlyos, aggodalomra azonban nincsen ok. HÁNY KÖTET KÖNYV JELENT MEG A VILÁGON? A közeledő könyvnapokkal kapcsolatban nem érdektelen az alábbi kis hír: A párisi nemzeti könyvtár adatai szerint a könyvnyomtatás óta több mint 30 millió tan jelent meg. Évente mintegy 200 ezer új kiadvány kerül forgalomba. A statisztika szerint a legtöbb könyvet Napóleon császárról írták, akiről eddig mintegy 70 ezer könyv jelent meg. Goethéről ,,csak” 20 ezer könyvet írtak, a francia forradalommal 15 ezer munka foglalkozik A történelem nőalakjai közül Jeanne D’Arc a legnépszerűbb, a róla írt művek száma meghaladja a 12 ezret .BUJDOSÓ CSÍKI CSILLAGOK Nagyszabású ünnepi szabadtéri előadás színhelye volt pünkösd két napján a szabadkai ferencreridiek temploma előtti tér. Az alkalmi színjátékot ,Bujdosó csiki csillagok” címmel dr. Németh Kálmán bácsjózsefalvi plebánis írta. A pünkösdi játék szerepeit a Kőszegi színtársulat tagjai alakították A színtársulatnak valamennyi toepa kitűnően. txes*pe!!. Az rgypén!játék jellemzése helyett csak felsorolásszerűen említjük Kompáthy Gyula, Rajz János, Soli Bertalan, Torma Auguszta, Koshids Emmi, Gyenes Magda, Hídvégi Lajos, Szén** Sándor és Homm Pál főszereplő pompás játékát. Mindannyian hiánytalan művészi érzékkel és cetközökkel, teljes tudással érvényesítették a szabadtéri jelenetekben is a zárt színpadon ismert készségüket. Több mint ötszáz főnyi népviseletes bácskai székely hullám lott színesen a főszereplők mellett a templom előtti tágas szabadszínpad térségén a bukovinai Józseffalva székely község utolsó napjainak életét, izgalmait festő jelenetekben. Közreműködött a szabadtéri előadáson a székelyek és a szabadkai Népkör énekkara is. A szabadkai játék bemutatójának szünetében Bönczös Miklós, másnap az író, Németh Kálmán mondott megrázó beszédet. GILDA ZSEBKENDŐJE A legsötétebb tragikus pillanatokba is belevegyülhet a humor s ilyenkor ki-ki lelki beállítottsága szerint kacag vagy bosszankodik. Így történt a kolozsvári Nemzeti Színház legutóbbi Rigoletto előadásán is. A második felvonás legkomorabb jelenete, amikor az összeesküvők bekötik a vén bohóc szemét és két markos legénnyel kilopják otthonából a fehérlelkű Gildát. A kertben Gilda elveszti csipkés zsebkendőjét s apja ebből tudja meg imádott leánya sorsát és ébred meggunyolt önmagára. Minden rendben volt a kolozsvári színpadon is. Két markos legény átmászott a kerítésen, be a házba, egyikük felkapja Gilda — Páka Jolánt s rohan kifele társai közé s társa is illan a nyomába. DE . . . De amikor Páka elejti a zsebkendőt, az „illanó társ” túlbuzgóságból és tudatlanságból -udvariasságnak tételezzük fel? — felkapja a kis kendőt s még sebesebben tűnik el a kórusban. Pár pillanat s berohan Rigoletto — Szabady István. Torzságában nézi — keresi — kutatja a kendőt, hogy felszakadjon torkából a kétségbeesett kiáltás: „Gilda — Gilda! . . .! Zsebkendő azonban sehol sem volt, mert azt abban a pillanatban a kulisszák mögött udvariasan átnyújtották Páka művésznőnek azzal, hogy „A művésznő tévedésből elejtette a szín-padon ...” Na, nem volt nagy baj, de azért illene kioktatni a színpadra lépő szereplő gárdát a darab tartalmáról és egyes kritikusabb részleteiről Talán elő kéne fizessenek — könnyebb megoldás végett — a tartalmakat ismertető színházi műsorlapokra. A 50 ISOé*0 « » 1944 ]mammmmmmmmmmmmammmmmmmwmmmmmm Ne légy kiváncsi Légi riadói Őrök a sziréna, verik f/-1 r*- a harangot! ír, mint frgy-|nk/r|t polgár, nv./rsze ded házad népét és szépen lementek az óvó helyre vagy a fedett árokóvóhelyekre Ezt kelene cselekedni. A józan ész is ezt diktálja, d* mi nem vagyunk fegyelmizettek, mi kiváncsiak vagyunk arra, hogy mi is van már megint azokkal az amerikai, meg angliai gépekkel'' Jönnek» Nem jönnek. Hiszen még aligájukat se ha! Inni, fis ha jönnek, vájjon, mennyien jönnek’ Innen nem látni semmit, gyerünk ki a kert végébe, onnan a dombról jobban látni. Gyerünk fel a tetőre, ormán van aztán kilátás. Mi az gyerekek, ti .sem,láttok még semmit? Édemtípón jöjjék csak, kiált be Pista gyerek az utcáról „Jönnek már, abuk látni is oket, mint a méhek, annyian vannak.” Erre már a szomszédok is felfigyelnek és verődik a tömeg. Lassanként az utcák is megtelnek kiváncsi emberekkel Egy két okos ember is akad, akik szakértelemmel magyarázzák: „így jöttek a fronton is, aztán ledobták a rakományukat. Volt ugyan bűn kérőnk, de fene ment be abba! Nézzük ők, aztán ha dobott hallottuk a bomba sivitását, lehasaltunk a földre!” Így megy a tere-fere! míg a gépek végig dübörögtek a város vagy falu fölött. A légi riadó kicsalja az embereket lakásaikból Nyugodtan állíthatjuk, hogy a városokban, falukban soha annyi ember, asszony, gyermek nem mozog utcákon, tereken, kertekben, mint a légi riadó elhangzása után. Mintha az ördög húzná ki áldozatait a véres táncra. Csak nem maradok el ettől a látványtól? Hátha még légi harc i lesz? Az meg különösen érdekes. Nincs az a hatalom, mely a kíváncsiságnak gátat tudnavetni. És hol maradna a jólértesültek kara, kik belehalnának, ha egy napon hit nélkül maradnának. De még a törvény, vagy rendelet ide, vagy oda? Nekem aztán ne parancsoljon senki, ne féltse az életemet így okoskodnak a magukat karakán legényeknek tartó, fegyelmet nem ismerő honpolgárok, nem gondolva arra, hogy rossz példájuk mennyi áldozatba kerülhetne, ha történetesen megszólalnának az ellenséges gépek puskái és gépágyúi. Sajnos, az emberek kíváncsiságát, könnyelműségét, nemtörődömségét, fegyeleztetetlen magatartását, sem jóakaratú szóval, sem törvénnyel, rendelettel de még csak fenyítéssel sem lehet megmásítani. Hiába a szigor, a rendőr, a csendőr, hiába a büntetés, csak egy mód képes az embereket jobb útra téríteni. A véres áldozat. De hát miért kell embereknek, gyermekeknek akkor is meghalni, ha ezt el is lehet kerülni? Miért kell annyi ember közes lábát amputálni, mikor ez mind elkerülhető lett válaszi Miért követeljük meg, hogy légi riadó elhangzása után mindenki menjen óvóhelyre?, mind olyan kérdések, melyeket még egy kíváncsiskodó sem vetett fel, amikor kiállt a nézők tömegébe. Nézzük meg már most hogy mit mond a tapasztalat, a statisztika? A légi támadások áldozatainak több, mint 70 százaléka szabadon tartózkodókból kerül ki. Ezek nagy része maga kereste vesztét. Ezeket nem lehet hősi halottaknak tekinteni. Napról-napra érkeznek jelentések halálesetekről, sérülésekről olyan helységekből, ahol bombázás nem is volt. Néző, leső, kiváncsiskodó emberek ezek a szerencsétlenek, akik nem tudnak magukra vigyázni. Gyermekhalál és sulyos sérülés, sok szomorú bejelentés tartalma, szülők bűnei, kik még gyermekeikre sem vigyáztak, ahelyett, hogy óvták volna őket a veszélytől Ember, vigyázz magadra és gyermekeidre! Hogy milyen veszély fenyegeti a szabadban leső, kiváncsi embert, erre nézve elegendő lesz felsorolni a következő eshetőségeket: Az átvonuló hullámok gépei leszórhatnak: robbanó tárgyakat, apró bombákat, stb., ezeknek levetését a gépek dübörgése miatt nem hallani 2. Megnyithatják a géppuskák tüzét egy-egy városban, faluban álló vagy mozgó tömegekre. Pillanatok alatt ezer és ezer lövedék kerül a földre. 3. Dobhatnak bombát oda is, ahol nincs célpontjuk. 4. Légi harc alatt a lövedékek százezrei repülnek a levegőbe, melyek már sok embert találtak halálosan súlyosan. Ezek a lövedékek végeredményben a földre kerülnek és vagy házak tetejét ütik át, vagy a földbe, fákba fúrodnak. 5. Ahol a saját légvédelmi tüzérségünk működik, ezek lövedékeinek repeszei is veszélyeztetnek. Bombatámadás esetében: 1. A bombák kioldása jóval a célpontok előtt történik, tehát a legtöbb esetben a gépek erős motorzaja miatt nem hallod a bombák sivitását és nem éred el az óvóhelyet. 2. Minden támadásnál gyújtóhasábok ezrei hullanak. 3. Támadás előtt közben és után, géppuska la gépágyútűz érheti a szabadban tartózkodóit. Saját légvédelmi tüzérségünk lövedékeinél repeszdarabjai hullanak, amelyek szintén veszélyeztetnek. Ember, öreg, ifjú, férfi és nő, térj magadhoz! Háborúban élsz! Csatatéren vagy te is, ahol golyók, bombák pusztítanak! Hogy mikor és hol érhet a halál vagy sérülés, azt nem tudhatod, de itt leselkedik mindnyájunkra, minden órában, minden percben, miért sietsz eléből óvd magad és embertársaidat! Ne áltasd magad azzal, hogy már százszor is végignézted a gépel elvonulását és nem történt bajod. Itt is fennáll az a közmondás, hogy: „Addig jár a korsó a kútra, mig el nem törik.” Ne légy kiváncsi! TÖRSEÖK KAROLT PAPÍRBAN, Írószerben, irodai felszerelési tárgyakban teljes raktári «jársz JEUsazék'* könyvesboltba».: