Ellenzék, 1944. június (65. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-07 / 127. szám

mm TN/T ini V TT TQ 'Z'T’TAT A SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET t­ödnek*tó á txinUÁz&M+ K«wkcn sa»z évvel ezelőtt, 1S44-ben uta­l\ agnar a Tarimha «ért- Még pária nyo­morgása nk-jén egyik WgineghniOEcbh berat já­ról. ' Lebrstől kapott olvasmányok, egy schreckiensteiwi kirándulás emlékei, magyaror­sz­á­gi Szent Erzsébet flegerwája, a dalnok ver­­-wav mondája , más irodalmi élmények szö­vődtek össze bounn s ezek segíts­égév.’el, de - téma belső fejlődését nézve, forrásaitól teljé­in független­ül alkotta meg Wagner M ank­-­­häusard­. A zene drámáról vallott fölfogása, vezémvochvuffnakra építő zenei szerkesztési módja, deklamáló énekstílusa ebben a művé­ben már tisztán jelentkezett, s a Tannhau­se­r partitúrája zeneileg sokkal több újítást tartalmazott, semhogy a kortársak első bemu­­ta­tója alkalmából minden eredetiségét, finom ágát és értékét fzelism­erhették volna. F.z m­a­­­­gyarázza azt a mai ember számára különben érthe­tlen térnyit, hogy a Tannhäuser eleinte sokkal kevesebb sikert hozott W­agnernek, mit akar a Rienzi, akár a Bolygó hollandi. (Nem is beszélve a jórészt amnt, mit­t 86öcs párisi bukásáról, amely­nek alapjában de-e nem voltak zenei indokai, csak a Jockey­­club színházba késve járó, előkelő urai töl­tötték ki rajta darabbuktató kedvüket, mert­­ Wagner a balettet, kiváltságuk ellenére az első felvonásban szerepeltette.) A Parin haut­e­r külső története azonban annál hangosabb si­kerek emlékét őrzi a későbbi évtizedekből. Pesten 1870-ban mutatta be Huber Károly-t a párisii változattak az 1­907 as­­ chip­tás óta azonban ott is a drezdai változatot játsszák.. Kolozsvárt az 1913-ban bemutatott Bolygó hollandi után magyar művészek — a sorsnak trianoni fordulata miatt — csak harminc év multán érkeztek el a második W­agner-operá­­hoz s így­ került sor a Tarsnhäuserre mexatr­a mű születésének éppen századik évforduló­ján. ( , A Tannhäuser a hagyományos operai stí­lustól a zenedráma, vagy­is a Rienzitől a I.o­hengrin felé tartó Wagner alkotása. Már ott forranak benne új drámaelméleti eszmei és vágya a költészet, a zene és a dráma nagy­ szintézise, a „Gesandtkunstwerk" után. Egy­es­­ részeiben, mint az első felvonást záró sextett,­­ a be­v­onulási induló, Wolfram dala az­ esti csillaghoz és a zarándok-kórus, még emlékez­tet a régebbi operai hatásokra, de a drámá­nak a zenekarból való fölcsendülése s ezze­l a zenekar szerepének erő, felfokozása, a ve­­zérmo­­vumok állandó visszatérése és a natu­­ralisztikus szavaló énekstílus a swagnen mű­vészet kéőbb eluralkodó vonásaira utal. Mindeniesetre már a Tannhäuserben érzékel­het­jü át azt az alkotóművészt, akiről kérünk, mult századi zeneírónk. Péterfy­ Jenő olyan szépen írta: „Wagnerben a nagy zenész mel­lett egy szenvedélyes terjedelmü költő, c­ g­r makarti képekben dusiválkodó festő s egy filozo­fiai hajrugulat­okba elmerülő nyaka- teo­retikus éjt, s ez a négy­ ember példátlan szí­vóssággal fogott, egyszerre feladata megoldá­sához. Ezt a négy embert esztétikai szemléle­tünkben össze kell foglalnunk, ha meg akar- r­juk érteni művét“. A kolozsvári Nemzeti Színház opera­egy­üt­­­ tese a Tannhäuser tegnapi bemutatójával há-­­­romévi buzgó építkezés után beillesztette mű- z­vébe a zárókövet. Határtalan becsvágy és s ezzel arányban álló, heves munkaláz fűtötte­­ a fiattal együttest és mesterét. Vaszy Viktort i­s ennek köszönhető, hogy legújabb teljesítmé-­­ nyével a kolozsvári opera méltán csatlakozik­­ a nagy operák sorához. Azokéhoz, amelyek­nek művészi tralfeális képessége megengedi, s hogy mu­sch­ulk összeállítása közben aggodal­­­­mas körü­lte­kin­tés nélkül, művészi eszmé­nyeiknek megfelelően válogassanak a zene­­­irodalomban. A h­­rome­s­ztendős munka ma­­i sík eredményét abban látjuk, hogy­ a fiatal­­ együttes tagjai közül sorra ki­értékelődtek a legjobb tehetségek, sőt ezen tulmayoe-i végleg elvált az is, hogy melyik énekes milyen sze­repkörben, olasz operákban, Mozart- vagy Wagner-­művekben futhatja meg pályáját leg­sikeresebben. A Tanon hä­user köportiváli előadásának, min­derdei más előtt Vaszy Viktor a hőse. A v­­lágjáró Egyetemi Énekkarok nagy karmestere , most az operai dirigens tökéletes tudás-vérte­­zetű­en áll előttünk. Tan­ú,h a csere a wagneri eszmék és érzések átélésében épp olyan m­e­­ten vök, m­i­it a legapróbb ritmikai, vagy hangzásbdi szépség nyoma­tékának megadásá­ban.­­ Értelemtől átivilágává fizelel­t meg intesd, nyomán a mű minden egy­es zenei frá­zisa. Felfogása­iak­ lyzürtsége a legnagyobba­­kéval vetekszik. Elmélyedő munka és ízlés csillog Vitéz Tibor rendezői munkáján, s kü­lönösképpen a felvonásvégek elragadó szín­­padi képei vallanak gazdag képzeletre. Varga Mátyás pénz és új an­yág nélkül remekbe ké­szült díszletei semmiből is teremteni tudó al­kotóerejéről tanúskodnak elragadtatottság hangján kell szólnunk a zemekar teljesíteményérő­l. A W­agner-operák köv­etek­tmén­yeihez mérten kicsi zenekartól jobb Tamishäuter-előadók már nem kivárható. ÉPP ugy’ derekasan helytállt a Szita Oszkár K­reiétsr a­latt álló öirtkkalt KjCperSosplik azon­ban nem aronyma a zarán­dait, kórusbajt, mim nk.íbb a dal nők verseny kórus- résinUttaben­ci Kénytelinceik. A szereplők közül Erzsébetet Pócza FII.* kenust Tur­an Vilma StuenWeger*tttrte noeír, r Pócza Ella aki évken át a hiírus becsi Si'ojp,­­ter­ém­­kerínétől, Wildbrund­ Holcintől teuuili vonutja után Erzsébetjével is bébizony­­­totta tégy luv­áront alakítója a W­agn­er operák lágy sz­oprán szerepeinek. Harmadik h­íve ,áshall inája is szépen sikerilt, de a dalnok /eremy után nemcsak szer­epe szerit­t, h­ancar -rangjiva.1 is uralkixioi.­t .1 színpadon. Tur jár v­ilm­a hibá­tlanul szép mezzója finnylett, cs­­llo­zott, gyönyörűséggel hallgattuk elő nagy szó ■epében. Tannh­ausert M­aczó István énekelte, é­vstl­opra kitűnő tenorén­ekesés­nek ez az első Wagner-szerepe, amelyben Kolozsvárt lépőt­ől először. Finvon­'ivatjuk róla teljes biztos­ággal, hogy egy'A legjobb szerepe lesz, teg­nap azonban a kért hete folyó próbák fáradt ágától erősem megviseli hanggal énekeit. Re­nai elbeszülőének száluvát és beilhtávát első angilnak ítéljük. Mélykúti Horváth Józse­f c­framja aratta a férfiszereplők közül legmelegebb­­ként Baritonját éppúgy élvez­tük az. esti créHagrn énekelt dalban, rrwrr a dal. nők veronnybrn Szaruit 1 Józ­­sef Ht­rmaminya ̇ • Horváth László Bitérők­ jó erőssége# az ön adóinak, ím­ulknaréjuk muzikalitása ."■ terjr­­cirhnrs harului yaga komoly értéket képvise­l. Betiltó Sándor lépett fel Waudvej- korrqétimi, Bark­onnAi­s színezetű hangja szép­en erőteljes a középső fekvésben, magos Imngjsu azonban __ végre meg kell mondanunk — luatárrxztrt tan kei izmot­lenek. Bajtai (iáiméit a rokon­sz.cnven. jóhamgu pász.txorfiu vök. „Emésztő, sz­ilaj izgalom korbácsolta fel véremet, mialatt a Tajfenhäuser zenéjét fogal­­maztam éts megalkottam“ — árja Wagner művének befejezése után. Fumráz­tő, szálai iz­galom töltött be Ivennünke­t is, mikor csaknem húsz évvel ez­előtt, úgyozólván gyerekfejjel, először hallattuk a stalzburgi dalnokversenyt. Abban, hogy ezt ott elragad­tom­ h­m­got tag­nap az (lőad.i.s jórészében nem éreztük a szín­ház nézőterén, tal.m részes a nehéz opmalié mutatt­ókat annyira jellemző idegfeszültség is, de megiudésünk sib.crim. meginkább életünk külső esményei játszanak ebben közre: a pár nappal ezelőtt átélt súlyos légitámadás és a hurxjrunnk éppen tagnap elkezdődött, bai­cwi Irt­hat­at­lan menetű esmik mitei benne remegnek a lelkekben. Ám az­ örök­ művészet felülkere­­kedését jelenti, hogy a­z­ előadó második, re­stellem mégis mindenki a wagneri muzsika szuggeszitiv hauása alá került s főkén­t a har­madik felvonás élményt adó, lenyűgöző hatást vett. KÉKI BÉLA. Németországi levél Ahová nem jut el a háború Május elején volt egy szabad hetem­ s szerettem volna elutazni a háborús, dol­gos, rohanó Berlinből. Kikerestem ma­gamnak egy csöndes­­zugot a bej­or Al­pokiban, a havasokban, ahogy ot­hon mondanánk. ,,az Isten háta mögött“. Tizenkétórás gyorsvonat, be­jár ál- sze­­n­élyvonat, egyórás vicinális, egyórás au­tóbusz és 4 órás gyal­ogú­t után végre megérkeztem a m­ég me­dres hóval borí­­tott kis alpesi tanyára és nagyon fárad­tan, de éppoly elégedetten feküdtem vé­gig a szalmazsákon. Itt legalább csend va:no! Itt legalább nyugalom van! — és máris m­él''eg­­alud­am. Másnap, amint felébredtem, s az abla­kon át megláttam a ragyogó délelőtti na­pot, a szikrázó hav­t, a fenyveseket, ha­vas csúcsokat, rohantam fele atolni silé­­ceimet. Itt végre minden olyan, mint bé­kében. Végre egy hétre elfelejthetem a háborút, a romokat, a légitámadásokat, a m­unkát, a légijelentéseket és új erővel indulok majd vissza Berlinbe. Ujjongani szerettem volna a boldogságtól, ahogy léceimen tovasiklottam. Es é­s va­sárnap este v­olt — a háziak odaültek az asztalhoz, egy-egy szomszéd is betévedt s nekem mesélnem kel­ett a ,,külső“ városi vb­ségről, Berlinb­ől, a tá­madásokról, melyeket itt fönt a havasok­ban csak hírből, újságból ismernek. Me­séltem is, de kijel­ente­tem, hogy ezt csak mir teszem meg, mert egy hétig, m­g itt leszek, el akarom felejteni, hogy honnan is jöttem. Már későre járt, amikor végre megelé­gelték a híreket, háborús elbeszéléseket­­s elhatároztuk: többé nem is em­lékeztet­­nek engem a háborúra! Ér­ n em leltük sö­­röspo­harainkat az elhatározásunknál, ami­kor nyat az ajtó s belépett egyik szom­­széd, öreg panaszt, röszében a háborús té­lisegélyakció piros perselyével. Szép ver­set mondott és adakozásra szólította fel a jelenlevőket. Nevetve estimódolt velem a társas­ág: mégsem lehet elfelejteni a há­borút! és a pénzek csörögve hullottak az éhes perselybe. Másnap éhesen, vidáman estem be dél­ben­­ a kis ház ajtaján. Zenét hallottam s amin beljebb léptem, egy szép, négylám­­pán Trefűnken­t pillantottam meg­, mely­ből vidáman dőlt a muzsika. Igazán sze­retem a zenét­, de most nem örültem ne­ki egy cseppet sem. Kikergetett minden kedves havasi hangulatot a házból és nem illett a szoba alatti istállóban bőgő tehe­nekhez. „Ez legyen a legnagyobb hiba!“ vigasztaltam mügémet g­ycabveggye­l, láttam az ebédhez. l Én egyszerre csak hallom. ..Figyelem! Figyelem! L»égihe­ly- 7jp\j^Len'étst adunk. Egy@.\s fiel­der időgépek a birodalom délnyugati terü­lete fölött, lemétlem!..." Fészkelődni kezdtem , már nem ízlett olyan jól a gombóc. Már nem volt."m­éhes. K­is­s­é krdeye­ztet­en men­tem az erkélyre, de a szép­­dó, a szép táj hamarosan visszaadtak xoldannségfóm. Elé­gedetten nyújt­óztam el a forma égető déli napait és el eludtam­. A hájú, nyolcéves lányká­ jk­ éleretí.zdett. ..T­'­ssék kávézni jönni!“ — rángatta meg a­z árvaimat. Besiettem s a családdal együtt leültünk uzsonnázni. Magamban örültem, hogy a rádió el van zárva, de örömöm nem tartoott­ so­kátig. Épp nagyon akartam harapni a vajasi keny­ér­ből, amikor a házi­gazda, el­felejtve megállpodásunk­at, hoz­­zám fordult: Hallotta, hogy ma déllilám Münnchent bombázták?“ Másnap a háziasszony találtam könnyek között- Sárva ka­varga­tta a föseléket a konyhában. Ma jött fel a hegyekbe a heti posta és kastonafiától újra sermrü hir. Már harmadik h­ete. Azután való nap, amint délután túrán voltam, az Alpesi Egyesüet egyik házá­nál, erős motorzúgás zavarta meg a cso­dás csöndet. Ki­tettünk és nem is túl ma­gasan pár ellenséges gépet lát­tunk tova­­repülni. Párr perccel később távolról már lövéseket is hajtottunk. Ki tudott volna örömmel, boldogan, gondtalanul lesiklani a völgybe, örülve a napnak, hónak, sínek, száguldásnak, amikor néhány kilométer­re, valahol egy közeli városban ezrek reszketve bújnak össze a pincében, vala­hol bombáik robbannak, valahol a közel­ben halál ják­. Bombázás hírei­vel, repülőgépzugással, lövésekkel, harctérről való l­e­vélvárássa­l, hóban lelt ezü­­ös fénnszaliagokk­al — melyeket az ellenséges gépek szórnak le a támadott város felett a hallókészülé­­kek megzavarására, amelyeket a szél sodorhatott a hegyekbe — fronthire­kkel telt el a hét. És végül is pihenten. Lebarnulva tér­tem vissza Berlinbe, de azzal a tanulság­gal és meggyőződéssel, hogy ez elől a háború elől nem lehet elmenekülni. Nem lehet elbújni, kiszökni ebből e felelősség­teljes, történelmi időből egy hétre, de még egy órára sem és talán nem is sza­bad. Ezt­ a háborút keményen végig kell harcolnia mindenkinek. VEGYES KÉPKERETEZÉS, üvegezés, olcsón készül Farkasnál, Deák Ferenc-utca 18. Telefon: 3­5—48. F SZOBAFESTÉST, mázolást újdivatú min­tákkal vállal: Tóth, Szent István-út 67, te­lefon 42—99. F ADÁS - VÉTEL PTGYELEM! Óvóhely víztartályok pince és óvóhely felszerelések azonnali szállításra kapha­­tják a dr. Szentkirályi cégnél. Mátyás király­utca 5. szám. Telefon: 32.41. 01844 GARANTÁLT anyagból készült, finom kivi­telű, diófurakos, kom­binált szekrények, róka miék, asztalok, székek, fotellek, kony­abut­örök, stb., jutányos árban eladók. Deák Ferenc­ utca 24., nyuasztalosnál. 1 és 2 darab modern fotell eladó. Szilasi. 813 6—8 LÓERŐS Deutz benzinmotort keresek megvételre. Lehet favágógép is. Micsinai István, Felsőborgó. Gy. 1524 gasavaang.’wgwitiui na 11 :■ ———■———1 Elsötétítő papír rolettát 24 óra alatt készít. Topál Gyula könyv­­kötésk­öte, Eg­yetem­ u. 3. Telefon: 31—64. KOMBINÁLT szobák, hálók, ebédlők, fes­tett, kombinált leányszobák, konyhák és mo­­dern gy­erm­ekágyak kaphatók Ujváry Károly műbútorasztalosnál, Horthy-ut 29. Műhely: h­orthy-ut 34. Teefon: 71—76, IL BOKA MIÉ Kádár utca 6. 15 I.Î. Eli­tt* I­fi ! 4 janin* 7. NAPIREND Színház, Mozi, Rádió mifcFusiox EGYKTEM I A), r ALÁNOS NÖVÉNYTANI INTÉZET (Farkas u 1. Körp Egyt­, 1 felöl bejkratj ruuz.'urnai Alföldi muzeum. Er­délyr­ azoba 'I ami.N/a­.r és Amerikai-Arab­kái• m­ajxvm, nyitva minden hónap első vasárnap­ján d. t. 10—12 óráik' (dijm­enteria) NÖVÉNYTANI MÚZEUM­, A Bolanik*- kertben, Majális-u 42. Nyitva­. -II. 14—19. Állattani muzeum: uikó-u. 5 se. Nyit' ♦a 9—12 órái£ KIÁLLÍTÁS Műcsarnok Erdélyi képzőművészek p­a­­kcsói kiállítása (Nyitva d­­e 11 - től este StJ, Henden­ a Méhkas Diákszövetkezet) KÖNYVTÁRAK LI­VETEM ! KÖNYVTÁR Nyitva héthonat­­pokon délelőtt 8—1-ig és délután 3—8 óráig­ A népkönyvtár nyitva (vasárnap a) délután 2—9 óráig. IPARMUZEUM KÖNYVTÁR.A Nyítva hét­köznapon d­r. 9—1-ig­ Fedd, csütörtök és szombat délután 5-től fél 8-ig. ERDÉLYI MUZEUM 4 őskori, a római, nép­­vándorlási, iparművészeti és művészettárat. Renaissance kőemléktan Bástya­ utca L Niit­­va 9—13 óráig.­­ A kolozsvári Nemzeti heti műsor. Június 7-ére szerdán 5 órakor: FEKETE PÉ­TER. Bérletszünet. Rendes helyárak. Június 8 óra csütörtökön délután fél 3 óra­kor. AZ ÖRDÖG NEM ALSZIK. Rendes hely­érí­k . .Júniu­s­ 8-án, csütörtökön 11 órakor: ÉN ÉS A KISÖCSE.M. Bérletszünet Rendes belyárak. Június 9-én, pénteken 1 órakor: TANNHAU­SER Laczó István, a m. kir. Operaház tagjá­nak vendégfellépésével. Napi bérlet A. 31 szélr. Mérsékelten emelt helyárak. Június 10-én, szombaton 5 órakor. A MO­SOLY ORSZÁGA. Bérletszünet. Rendes hely­árak. Június 11-én, vasárnap délután fél 3 órakor. ANCO­ALT VETTEM FELESÉGÜL. Rendes h­elyárak. Június 11-én, vasárnap 6 órakor. JÁNOS VI­­TÉZ. Bérletszünet. Rendes helyárak. Június 12-én, hétfőn 5 órakor. A NOSZTY FUJ ESETE TÓTH MARIVAL: A Tizes Szerve-­ zet előadása. Jegyeket a pénztár nem árusít. mozmason ARP­AD: ARANYPÁVA­­CORVIN: A LÁZADÓ FÉRJ­­EGYETEM; SARAJEVO. ERDÉLY: RÉGI SZÉP IDŐK. MÁTYÁS: TRÓPUSOK HŐSE. R­ÁKÓCZI: NÉGYLOVAS HINTÓ. Lázadó férj péntekig a r­ÁDIÓMÜSÖS SZERDA, JUNIUS ?. 6 Üzen az otthon. 6.25 Ébresztő, téma. 6.45 Reggeli zene. 7 Hirek, közlemények. 8 Hírek német, román, szlovák, ruszin és szerb nyelven. 8.30 Országos postászenekar. 9.35 Dohnányi Ernő Ruralia Hungarica — szvit. 10 Hirek. 10.10 Magyar költő — magyar muzsika. 11.33 Munkásfélóra. 12 Harangszó, Fohász, Himnusz.. Utána Ilniczky László szalonzenekara. 12.40 Hírek. 12.50 Híres zongoraművészek játszanak. 13.25 Időjelzés. 13.30 Honvédeink üzennek. 14 A rádió zenekara. 14.30 Folyamerők fuvószfi­­­nekara. 15.15 A hangszerv működési zavarai. 15.35 Szalonötös. 16.15 Muzsikáló zenei lexikon. 16.45 Időjelzés, hírek. 17 A tréfás Tolok. 17.20 Magyar zeneszerzők félórája. 17.50 Honvédek műsora. 18.40 Világpolitikai kérdések — véter­mények. 18.50 Hírek. 19 Sárközi Gyula és cís­lányzenekara muzsikál. 19.30 Japán—magyar rokonság. 19.45 Könnyű zene — könnyű pert­­cek. 21.10 „így hattat . . 21.20 Hanglemeze újdonságok. 21.40 Hirek. 22.10 Hirek nemet nyelven. 22.20 Nagy­­mesterek — örök művek. 23.45 Ik­rek. CSÜTÖRTÖK, JUNIUS 8. 8 Fohász, Szózat, reggeli zene. 8.45 Hírek.­ 9 Magyar zenekari művek. 10 Egyházi ének és szentbeszéd. 11.15 Délelőtti muzsika. 12.20 Budapesti Hangversenyzenekar. 13 A jobboldali városháza. 13.45 Időjelzés, hírek. 14 Művészi em­bezek. 15 A Földművelésügyi Minisztérium rádióelőadássorozata. 16.25 Német hallgatóink­­nak. 16 Páros felelgető. Baksa Kató és Hámori Imre magyar nótákat énekel. 16.30 Hirek. 16.30 Naplemente előtt. Közvetítés a Városi Színház­ból. 18.50 Hirek. 19 Magyarok a vártán. 19.1­1 A Székesfővárosi Zenekar hangversenye a Ma­gyar Művelődés Házából. 20.35 És újra nyalnak, mint az ak­nafák. 20.40 A felhőkön áttörő nap-­­fény. 21.40 Hirek, lóversenyeredmények. 22. l6 Hirek német nyelven. 22.20 Oláh Kálmán ci­gányzenekara muzsikál 23 A rádiózenekar mű­­sorából. 23.45 HírrE »

Next