Előre, 1919. január (15. évfolyam, 2148-2174. szám)

1919-01-01 / 2148. szám

AZ ÍR KÉRDÉS VÁLSÁGOS FONTRA ÉRT! MOST DŐL EL, HOGY BÉKÉS VAGY VÉRES ÚTON FOG-E A FORRADALOM JÁRNI, BESZÉL AZ ÍRORSZÁGI ÁL­LAMTITKÁR. REMÉLI, HOGY A SINN FEINEREK EL­FOGADJÁK AZ ÖNKORMÁNYZATOT. Tr,,p tr.nnlatlon fU»<1 with th* Post-master of New York on December ISIS. SS required by the Act of October« 1917 LONDON, december 31. Edward Shorrt írországi államtitkár ezt a kijelentést tette, hogy a legközelebbi hat hónap alatt fog eldől­ni az, hogy várjon az ír kérdést békésen vagy pedig véresen fogják eldönteni. Azt hiszik, hogy a kérdésben a jövő hónapban megtartandó dub­­lini konvenció fog dönteni, ahol meg fogják kísérelni az ír köztársa­ság szervezését. Siiorrt így folytatta: “A Sinn Feiner-eknek alkalmuk lesz ar­ra, hogy tehetségüket bebizonyítsák. Írország részére a legfontosabb a józan, megfontolt cselekvés. Nem fogjuk megengedni azt, hogy azok, akik a nyer erőszak hívei, jussanak a kormányra. Nem hiszem azt, hogy­ a nagyszámú finn feiner képviselő meg­választása azt bizonyítja, hogy az Angliától való elszakadásnak sok híve van. Azt hiszem, hogy a siinn feinerek 60—70 százaléka elfo­gadja az önkormányzati javaslatot. A KONVENCIÓ NAGY ESEMÉNY LESZ. Más jól értesült körökből jelentik, hogy a dublini konvenció az ír történetnek egyik legkiemelkedőbb eseménye lesz. A konven­ción 200 ember fog résztvenni, akiket a Sinn Feinerek az ország min­den részéből hívtak össze. Részt vesz benne a parlament finn feiner csoportja és néhány nacionalista is, míg a többi delegátust csak erre a célra küldték ki . Anglia természetszerűleg nem fogja elismerni azt a békekül­döttséget, amelyet a konvenció választ meg. Nagyon fontosnak tartja azt, hogy a konvenció milyen állást fog elfoglalni. A kor­mánykörök szerint a forradalmi tevékenységnek a legcsekélyebb eredménye sem lehet. A KORMÁNY KÖLCSÖNT TERVEZ. Jól informált ír vezetők szerint az angol kormány az ír ipartele­pek fejlesztésére 10 millió dollár kölcsönt akar felvenni. Az utakon való szállítás katonai automobilokkal fog történni és az ír halászok katonai motorcsónakokat kapnak. Nagyszabású útépítési pro­gram­mot dolgoztak ki. Felemelik a tanítók fizetését. Nagyszabá­sú intézkedések történnek a len és tőzeg­ipar fejlesztésére­. A nacionalisták helyébe Sir Horace Plunkett új önkormányzati pártot tervez. (B) A lengyelek kivégeztették a poseni német parancsnokokat 7 <*ue translation f11*d wltti tho Poat-master of New York on December 31, 1918. as required by the Act of October m»V7 LONDON, december 31. Egy Central N­ewy, sürgöny-ma arról számolt be, hogy Posen most a lengyel csapatok kezében van, ame­lyek több német tisztet kivégeztek és másokat lefegyvereztek­. (Posenben az elmúlt héten kezdődtek zendülések, fogadójel Ig­­­ace Jan Paderewski, hírneves zongoraművész odaérkezése után, a­ki valószínűleg a lengyel köztársaság első elnöke lesz. A németek ellentállást fejtettek ki a lengyelekkel szemben, akik a Posen kerüle­tét akarták megszállni.­ • (7) KIADJÁK AZ ÚTLEVELEKET A washingtoni külügyminisztéri­um állítólag ki fogja adni a szocialistáknak az útleveleket. TVoe trar«latloTi filed wltti rh*» Post master of New York on December 31, 1918, as required by the Ast of October 6. 1917. PARIS, dec. 31. — Egy magas­­rangú amerikai tisztviselő itt ki­jelentette ma, hogy a svájci Lau­sanne-ba is tervezett január 6-iki nemzetközi szocialista kongresz­­szusra az amerikai szocialista párt delegátusainak ki fogják adni az útleveleket. Nincs kizárva, hogy a kongresszust Pakisban fogják tar­tani. Az Egyesült Államok szocialista pártja a következő delegátusokat választotta meg a Stockholmban tervezett nemzetközi szocialista konferenciára, melyre azonban nem kaptak útlevelet: Morris Hillquit, Victor L. Berger és Al­gernon Lee. Hillquit ezidőszerint­­betegsége miatt nem vehet részt a kongresz­­szuson, Bergernek pedig most fo­lyik a tárgyalása, kémkedési tör­vények áthágásáért. A szocialista párt végrehajtó bizottsága ért­esí­tette tegnap Lee-t, hog­y a pártot választotta meg az egyik delegá­tusnak. TUPouit és eBremr Viprvit, Talon M. Work. volt központi titkárt, és James O’Neal-t emlegetik, mint valószínű delegátusokat. (6) ------------------­Az oerves ember csakis az össze­ség felszabadulása útján lehet sza­bad. (George D. Herron). Harden a császárnét okozza a háborúra való izgatásért True translation filed with the Post master of New York on December 31, 1918, as required by the Ast of October S'"’ PARIS, dec. 31. — Maximilian Harden, a Temps egyik tudósító­jával folytatott beszélgetés folya­mán kijelentette, hogy a szövet­ségesek tévednek, ha azt hiszik, hogy Németország népe abban a meggyőződésben van, hogy kato­nailag nem verték meg, mert ép­pen az­ ellenkezője igaz ennek. A tudósító azt kérdezte Harden­­től: — Mi a vélemény arról a terv­ről, hogy­ a császárt bíróság elé kellene állítani? Harden erre így felelt: — Nagy tévedés volna, he­ a forradalmi kormány ezt a tervet elfogadná. A hatóságoknak arra kellene súlyt helyezni, hogy a né­pet lehetőleg tanítsák és felvilágo­sítsák, az igazságot megállapít­­­sák, nem pedig arra, hogy egyes személyeket büntessenek meg. Ha bírósági eljárásról szó lehetne, ak­­kor a császárnét a császárral­­ együtt kellene megbüntetni, mert­­ a császárné majdnem őrülten gyű­lölte az angolokat. Az ő szemében ,Anglia nem volt más, mint gaz­emberek hazája. Ugyanígy kellene megbüntetni a trónörököst, Tir­­nitzet, Falkenhaynt és­ Moltket is. Moltke azonban a legkevésbbé volt bűnös, mert a marnei ütközet­­ után elég bátorsága volt arra,­­ hogy a császárnak bejelentse, hogy a háborút elvesztettük. F.z a k­­i­efent­és aztán állásába került. Nem hiszem, hogy a császár okoz­ta a háborút, azonban felelősségét abban látom, hogy az utolsó perc­ben megakadályozhatta volna és ezt nem tette meg, mert nem mer­te megtenni. (F) A CHICAGÓI SZOCIALISTA TÁRGYALÁS A vádhatóásg tanúja eskü alatt bi­zonyítja, hogy a szocialista lel­kész azt mondta, hogy a hábo­rút végig kell harcolni a sikeres befejezésig. David Karsner tudósítása. 'r­*­e tp.nfjl.rlfi'i ,­th *7,» Po*­ mnasler of New York on December 31. OS. hb required by the Act of Octobe * 1*17 CHICAGO, dec. 31. — Landis bíró tárgyalóterme, ahol öt szocia­­­­lista tisztviselőnek folyik a tár­gyalása, tegnap élénk vitának volt a színhelye. Irwin St. John Tu­cker szocialista pap és vádlott és Charles F. Clyne ügyész vitáz­tak. Az általános vélemény az volt, hogy a vitában az ügyész húzta a rövidebbet. Az ügyész egy ízben tévedést követett el, amikor azt a kijelentést kockáztatta meg, h­ogy Tucker nem “rendes pap”. A szocialista szónok és író négy hét óta, amikor a tárgyalás meg­kezdődött, mindennap az episco­pai egyház rektori ruhájában je­lent meg a bíróság előtt. Elmond­ta az esküdteknek, hogy kará­csony napján egy helybeli episco­pal templomban istentiszteletet tartott. .Augustine IF Anderson, a tem­plom rektora foglalta el a tanúszé­­ket és azt mondta, hogy Tucker igazat mondott a nyilatkozatában. Anderson atya azt is megjegyez­te, hogy Tucker többször megvi­tatta vele a háborút. —Mondott Tucker önnek olyas­valamit, amiből azt­ következtet­hette, hogy valamilyen módon Tucker támogatja a kormányt a háború vezetésében ? — kérdezte Clyne. —• Oh, igen. Tucker atya nem egyszer mondta nekem, hogy mi­után már benne vagyunk a hábo­rúban, mindenkinek az a dolga, hogy a háborút segítse sikeresen befejezni. Az ügyész egy alkalommal Tuckert a “konyhaszék filozófiá­ról" mondott­­ beszédére nézve hallgatta ki. Tucker hosszasan magyarázta a királyok uralmát, hogy mennyiben különböznek azok a kapitalista köztársaságok­tól, azután egy kis elhasznált tes­­­tamentomot vett elő a zsebéből és Lukács evangéliuma első ré­szének 52-ik pontját idézte: “A hatalmasokat levoná az ő székeiből és az alázatosakat fel­­magasztalá.” A testamentomra hivatkozik. Tucker azt mondta, hogy a tes­­tamentu­m versei az uralkodók de­kadenciájára és a bolsevikek ha­talomra jutására alkalmazhatók. — Miért ment ön Mason és Cooper képviselőkhöz, hogy a so­rozás elleni tevékenységekhez tá­mogatásukat kérje? — kérdezte Clyne ügyész. —• Ön talán azt gondolja, hogy azokhoz kellett volna mennem, a­kiktől nem várhattam rokotívszen­­vet? Tucker elmondta, hogy számos esetet hallott, amikor személyeket letartóztattak, myert nem álltak föl, amikor a zene a Star Spangled Bannert játszotta. — Nem tudja ön, hogy nincs törvény, amelynek alapján ezért meg lehet büntetni valakit?­-­­kérdő az ügyész. r-r- Annyit tudok, hogy százakat, sőt, talán ezreket üldözték a hábo­rú alatt Csak azért, mert nem ér­tettek egyet a kormánnyal, noha az alkotmányban külön szakasz biztosítja a szólás- és sajtószabad­ságot.­­• De ha ilyen­ letartóztatások történtek, nem tudja, ön, hogy az államügyésznek semmi köze sem volt hozzá? — Ha a Department of Justice ügynökeinek tevékenységét vesz­­szük mérvadónak, akkor a törvé­nyeknek nagyon kevés jelentősé­ge van a mostani államügyészre, — felelte a tanú. Clyne ügyész Wilson 1917 |n­ j­nius 24-iki “Fia? Day”beszédéből olvasott fel szakaszokat. | —Hisz ön ebben? —• kérdezte az egyes szakaszokról. | — Well, elhiszem, hogy az el­nök abban a pillanatban talán így gondolkodott, de nem tudom, hogy ma aláírná-e azokat a szava­kat. Az elnökkel nagyon nehéz lépést tartani. A háború okainak felsorolása. — Az ügyész elkezdte felsorolni a Wilson elnök által felhozott oko­­kat, amiért Amerika belépett a háborúba. Föl­olvasta, hogy hány amerikai esett áldozatul a német tengeralatti naszádoknak. — Nekem az volt a vélemé­nyeire, — mondotta Tucker, — hogy az amerikaiak inkább mond­janak le üzletei ügyekben való utazásaikról, semhogy a muníció­val megrakott hajókon menjenek, kitéve magukat annak, hogy a tengerbe vesznek é­s veszélybe­­döntik 100 millió embernek az­ életét é­s boldogságát. — Well, tehát ön azt hiszi, hogy ez az ország igazságtalanul lépett be a háborúba? — Azt hiszem, hogy elkerülhe­tetlen volt. — Én azt kérdem, hogy igazság­talan volt-e? — Én meg azt mondom, hogy elkerülhetetlen volt. Egyik beszédének az értelmét magyarázva. Tucker a következő­ket mondta: . . ■— L­gy értettem, hogy a fiaink, ha átmentek, hogy a világot a demokrácia számára biztosítsák, akkor visszafelé hozzák magukkal a demokráciát. Az újságokat hivatásos hazug­­sággyártóknak nevezte. Beismer­te, hogy a Vörös Kereszt tevé­kenységeire egy alkalommal azt jegyezte meg, hogy szépíteni­ akar­ja a háború borzalmait. Beismer­te a különböző szervezetekben va­ló tevékenységét, amelyeknek az volt a célja, hogy a nemzetet tá­­voltartsák a háborútól. Ezek kö­zé tartozott a People’s Council. Clyne ügyész ismét hivatkozott Wilson elnök egyik beszédére. Tucker így felelt: —■ Persze, hogy nem hiszek el mindent, amit az elnök mondott. Miért higgyem. Számtalanszor változtatta a véleményét. Novem­berben megválasztották, mert az országot megmentette a háború­tól és néhány hónappal később ő volt az, aki belevitte az országot a háborúba. Az ügyész hivatkozott a német­párti propagandára, mielőtt az or­szág belépett a háborúba. — Mielőtt beléptünk a háború­ba, több angolpárti propaganda­­volt ebben az országban, mint a­mennyiről Németország valaha is­­ álmodott, — mondotta Tucker. Beismerte az írásait. A vádlott beismerte, hogy egy­szer megírta, miszerint, a németek által Belgium­ban­­ és Franciaor­szágban elkövetett borzalmak el­enyésznek az angolok indiai és Ír­országi uralma mellett.­­ — A német barbarizmus csak három évre terjedt — mondotta. — míg Angolországé legalább 300 esztendőre nyúlik vissza. A tárgyalás elnapolása­ előtt Miss Elizabeth M. Thomas, a So­cial Democratic Publishing Com­­­­pany elnöke, foglalta el a tanuszé-­i­ket Victor L. Berger érdekében. Ez a társaság adja ki a Milwaukee Leadert és a Vorwaerts cív­ű né­met hetilapot. Miss Thomas tagadta, hogy a Lead­ernek valaha németpárti po­litikája volt, ahogy azt Fleming ügyész állította. Elmondta, hogy Berger alelnöke volt a társaság­nak és felelős szerkesztője a Lead­­ernek. Miss­ Thomas, aki éveken át titkára volt a wisconsini szocia­lista pártszervezetnek, 600 Leader részvénynek a tulajdonosa. (3) ■- i ! \ —o---------­ Béremelés a távirdászoknak True translation fiiort with rh* Po* master of New York on December 31, 19lfi ay required by the Ast of October 1. 1117 WASHINGTON, dec. 31. — Burleson postaminiszter nyilvá­nosságra hozta tegnap, hogy a kormány ellenőrzése alatt álló táviróvonalak alkalmazottai janu­­■­ár 1-től kezdve béremelést kap­­­­nak. 10 százalék béremelést kap­­­­nak azok az alkalmazottak, akik több mint egy és fél év óta van­­­nak a távirda-hivatal szolgálatá­­­­ban, a fiatalabb alkalmazottak 5 százalék béremelést kapnak.­­ A béremelés nem érinti az üze­men kívül álló alkalmazottakat,­­ mint például a küldöncök és irodai­­ tisztviselők. (6) LETARTÓZTATJÁK A PIKETELŐ KATONÁKAT True translation filed wHh the Post­­master of New York on December 31, t»18, as required by the Aft* o* October ' nm• A katonai hatóságok tegnap le­tartóztattak két olyan katonát, a­kik az Amalgamated Clothing Workers of America nagyarányú piketelésén részt vettek. Azt hiszik, hogy a hadügymi­nisztérium precedenst akar felál­lítani a katonák piketelése dolgai­­ban, mert Baker hadügyminiszter kijelentette, hogy a pikerelés egyenruhás emberekhez nem illő­ cselekedet. Az American Men’s and Boys’ Clod­hing Manufacturers Associa­tion két héttel ezelőtt Baker had­­ügyminiszterthez folyamodott, a­melytől katonai rendőrség kikid­dését kérte a katonák és matró­zok piketelésének a m­egakadályo­­zására. (Miután a katonákat a tényleges szolgálatból elbocsátot­ták, de feljogosították őket arra, hogy egyenruhájukat még hóna­pokig hordhatják, az egyenruhás emberek azt hiszik, hogy joguk van a piket­elé­she­z, ,külöiösen ha figyelembe vesszük azt, hogy a gyárak munkásai a 8 órás munka­nap kivívásáért álltak sztrájkba, amely követelést azért állították fel, hogy a hazatérő katonáknak helyet biztosítsanak. A tegnap reggeli letartóztatás az első ilyen eset a 10 hetes sztrájk­­ folyamán. Matrózt egyetlen egyet sem tartóztattak le, bár közülök is sokan piketteltek. A katonákat a katonai rendőrség vezette el és az unió a késő éjjeli órákig sem­mi hírt sem hallott, róluk. Az Amalgamated 31 Union Squa­re-en levő irodája még csak az el­fogot­tak nevét sem tudja. A piketelőket Cohen­s Goldman Broadwayn levő gyára előtt tar­tóztatták le. Az Amalgamated tisztviselői szerint ez a cég az unió legelkeseredett­ebb ellenségeinek egyike. Az unió vezetői tgnap ki­jelentették, hogy a cég átért a ka­tonai hatóságokhoz és a katonákat a zavargásokban való részvétellel vádolták; a katonai rendőrség te­hát azért hajtotta végre a letar­tóztatásokat, mert nem tudta megérteni a sztrájk jelentőségét. Jelentették tegnap, hogy az Amalgamated főirodája mindent el fog követni az emberek szaba­­­don bocsátása érdekében. (10) A VÖRÖSEK SZILÉZIÁBAN A KÖZTÁRSASÁGOT SZERV­ E HINDENBURG ÁLLÍTÓLAG BERLIN­I HALÁSÁT HELYESLI. ERŐSZAKOS A NÉMET BÁNYATELEPEKEN. True translation filed with the Post-master of New Torit o 918, as required bf the Act of October 6. 1917. LONDON, december 31. Hindenburg tábori.,­rati­lag arról értesítette a német pénzügyi, köröket, no, Berlinnek okkupációját támogatni fogja. LONDON, december 31. Az Express-hez érkezett berlini távirat szerint szombaton Német-Sziléziában bol­sevik mozgalom tört ki. Sztrájkoló bányászok letartóz­­atták a bányatársaságok tisztviselőit és fegyveres erővel ara kényszerí­tették őket, hogy a legkülönbözőbb oki­rat­okat aláírják. Azt is jelentik, hogy a rendzavarásoknak orosz bol­sevik jellege van, és hogy Sziléziát bolsevik köztársaság­iak jelentették ki. ROBBANÁS 9 ÁLDOZATTAL ______ . I Lebanon, New Jersey, postaépü­letében felrobbant az acetilén­tartály. A robbanás és tűz 9 em-­­­bert megölt és többeket megse­besített. A new jerseyi Lebanon posta­épületének pincéjében tegnap es­­­te 8 órakor felrobbant az acetilén-­ tartály, amely az utcát világítással látta el. Carl Church postamester éppen bezárta a postahivatalt, a­mikor a robbanás történt. , Az épület tetejét 75 láb magas­ra a levegőbe röpítette a robbanás. A legtöbb áldozat Joseph Stryker cukrász üzletében pusztult el. ,Az 500 lakost számláló falunak nin­csen tűzoltósága és az emberek vödrökkel oltották a tüzet. George A. Manning farmert az utca másik oldalára dobta­ a rob­banás. A sommervillei kórházba szállították, ahol nem fűznek re­ményt az­ életbenma­radásához. Eddig kilenc holttestet­ húztak ki a romok közül, négy hullát fel­ismertek, a többi áldozatok szén­né égtek. Attól tartanak, hogy még több holttestet fognak talál­ni a romok között. A postahivatal telj­es felszerelé­se a levelekkel együtt a tűz mar­taléka lett. A helyi rendőrség nem tudja, hogy a robbanást mi okozta. Leba­non a Central Railroad vonalán fekszik 18 mértföldnyire Somm­er­­villetől. LENGYELORSZÁG FELTÉTELEKET SZAB LONDON, december 31. A Mail-hez érkezett varsói áviratok szerint Németország nem járult hozzá Lengyel­­országnak ahhoz a kéréséhez, hogy lengyel csapatok a len­­gyel határtól Vilnáig terjedő vasutakat használhassák. A berlini kormány döntését azzal indokolta, hogy az enge­­dély megadásához a szövetségesek beleegyezésére volna­zü­kség. Ennek ellenére a németek azt követelték, hogy a len­gyelek engedjék meg az Oroszországból visszatérő német csapatoknak a lengyel vasutak használatát. Berlin ezt az­­zal indokolta meg, hogy ha ezt nem engedik meg, akkor 50 ezer német csapatnak gyalog kellene Oroszországon át vonulni. A lengyelek a német kormány kérését csak 17 esetben voltak hajlandók teljesíteni, ha a német csapa­­okat lefegyverzik. Berlin még nem válaszolt erre a fel­ételre. BAJOR ÖSSZEESKÜVÉST FEDEZTEK FEL. MÜNCHEN, december 31. Tizenhét prominens államférfit, öztü­k egy bajor herceget, tegnap a rendőrség letartóztatott. R­endőrséget a katonák helyi tanácsa támogatta. A forradalom óta em volt még nagyobb szenzáció a városban. A letartóztatás Mün­­chen egyik legnagyobb szállodájában történt és akkor, amikor a tsztek megérkeztek, a letartóztatott emberek éppen konferenciát irtottak. A letartóztatott emberek azt mondották, hogy polgárőr­­eg felállítását tervezték, míg a rendőrség szerint a­­fennálló intéz­­ményeket” akarták megtámadni. Azt is jelentik, hogy a letartóztatott emberek éppen azon vol­­ók, hogy bizonyos inkrimináló okiratokat pusztítanak el, amikor a­endőrség őket meglepte. A letartóztatottak közül három embert előbb szabadon bocsátottak. Csak egyetlenegy embernek a nevét adják. Ez egy müncheni lapkiadó, akit azzal vádolnak, hogy fegy­­ereket osztott szét. A BAJOR HIVATALOS KÖRÖKET KÁRHOZTATJÁK. Ma reggel arról értesült a közönség, hogy kettő kivételével az összes embereket szabadlábra helyezték. Ezek a már említett lap­­kiadó és egy bankár, akit az egész társaság vezérének tekintenek. A vádlottak nyilatkozatot adtak ki, amelyben azt jelentik ki, hogy az általuk javasolt polgárőrségnek az a célja, hogy a jelenlegi ormányt megvédje a reakcionáriusok ellen. A középületeket és hi­­lakat Spartacus csapatok őrzik. Az esemény a bajor munkások és katonák tanácsának figyelmét s felkeltette, amely tanács ma kezdte el üléseit. Au­er belügymi­niszter, aki saját maga is azon volt, hogy polgárőrséget szervezzen, s részt vett abban a tervben, amelyet a letartóztatott emberek akar­­ak megvalósítani. Auer jóhiszemű volt, miután arról értesült, hogy a nép egy része szilveszter éjszakáján erőszakoskodásokat tervezett. Auer azonban­ várt Eisnert Stuttgartba kísérte és közben az egész ügy kezéből ki­tett. Auer kijelentése szerint később ellenforradalmi körök csatla­­k­oztak a tervhez. Auer a munkások és katonák tanácsa előtt megvédte, a nemzet­­­írség tervét és arra figyelmeztette a munkásokat, hogy amikor őt december 8-án megtám­adták és lemondásra kényszerítették, a­ rend­őrség részéről nem részesült védelemben és hiába fordult a katonai hatóságokhoz is. A bajor kormány később érvénytelennek jelentet­te ki Auer lemondását és Aue­r továbbra is hivatalában maradt. Auer beszédében azt a kijelentést tette, hogy a december 8-iki eseményeket­­ nem vizsgálták meg és hogy berlini pénzen lázították fel a tömeget az alkotmányos hatóságok ellen. Kijelentette azt is, hogy határozott tudomása van arról, hogy összeesküvés van arra nézve, hogy a szavazó­lajstromokat elpusztítsák, úgy hogy a január 12-iki választások meghiúsulhassanak. A minisztertanács a kato­nák és munkások tanácsának arról a határozatáról is tanácskozott, amelyben azt követelték, hogy Auer távozzék hivatalából. A nap folyamán fognak ebben az ügyben határozni. NEM FOGADJA EL A MINISZTERI ÁLLÁST. KOPENHÁGA, december 31. Loebe, akinek miniszteri kine­vezését a lapok most közölték, arról értesítette a német munkások és katonák központi végrehajtó­ bizottságát, hogy nem akar a kor­mányba lépni és hogy jobban szeretj­e Bremín­ban maradni, ahol ő a breslaui Volkswacht-ot szerkeszti. (A)

Next