Előre, 1919. január (15. évfolyam, 2148-2174. szám)

1919-01-01 / 2148. szám

észülődés után al­­atnak indultam az •tt lakó elvtársaink­­a hívjam fel őket, mozgalmunk érde­­m­kát végezzenek napokban, amikor ága évezredes ki­­törekszik és egy boldogabb világot ir. »célja az volt, sem a félreérté­­syes elvtársaink a és hogy tolma­­üldöztetései. Négy isszatérve, határo­­tom­, hogy ahová z ország minden ré- tvtársainkhoz eljut­­,legismerték a helyze­tül nem fogják okolni -valalt, ha lapjukat, a ,v,e előfizettek, ,nem "kapják­­tézhez, hanem megértették, hogy ennek oka nem a kiadóhivatalban, hanem más magasabb körökben rejlik. Ha utamat a mozgalom és a lap érdekében történt munkám szem­pontjából bíráljuk meg, akkor ez egy diadalútt volt, amely a leg­messzebbmenő eredményeket hoz­ta. Ha az egyéni megpróbáltatások kálváriáját számítom, akkor e négy hónap négy esztendő volt,a­mely alatt egy törvényt nem is­merő állam­i megbízott tudatlansá­ga miatt még börtönbe is jutot­tam, ahonnan közel egy heti fog­ság után, amely alatt minden ösz­­szeköttetést megtiltottak a külvi­lággal, garyi elvtársaink és köz­ponti titkárunk­­ végre kihoztak. Közben azt influenza-járvány rend­kívül megnehezítette utamat, mert lehetetlenné váltak gi nyílt gyűlé­sek tartása és emiatt West V­irgi­­nia “fekete gyémánt” hegylán­colatai közé mentem és ott töl­töttem a zárlat legveszedelmesebb idejét, mozgalmunknak új osztá­lyokat szervezve. Szervezői utamra az Előre tep­­bizottsága, a Munkás .Betegse­gély­ző és önképző Szervezet és a Szocialista Párt Magyar Szövet­sége küldöttek. Munkámról az alábbiakban számolok be: A szocialista párt részére az alábbi osztályokat alakítottam: Aden­a, O., Rhodesdale, O., Far­mington, W. \ a., Bloomfield, A­ . Va., Pittsburgh, Pa. és Buffalo, X. Y Ezen helyeken működő osztá­lyaink maradtak, alakult még Wheeling, W. Va., Baxter,­­W. Va.... Riversville, W. V­a.-ban osz­tályunk, de ezek nem voltak ké­pesek megmaradni, mivel ott az ügyek vezetéséhez és osztályunk fentartásához értő elvtársaink, akik­ elvünk érdekében kifejthet­ték volna azt a munkát, amíg a többiek is megértenek bennünket, nem voltak. A fenti működő osz­tályok legalább is 100 taggal nö­velték szövetségünk tagságát. A Előre érdekében a következő helyeken végeztem agitációs mun­kát : Cleveland, Chile,ago, South Bend, Gary, Detroit, Milwaukee, 'Racine, Martinsferry, Yorkville, Barton, Crescent, Wheeling, Farmington Bloomfield, Adena, Rhodesdale, Pittsburgh East Pitts­burgh, Rankin, McKeesport,­­Mc­Kees Rocks, Lyndora, Lackawan­na, Ton a­wan­da, Alliance, Youngs­town és Rochester. Több más ki­sebb helyen együttvéve legalább is 1000 új olvasóval erősítettük napilapunkat. A Munkás Betegsegélyző részé­re, bár osztályokat nem alakí­that­tam, mivel egy­ városban csak rö­vid időt tölthettem, de a 116 gyű­lésnek legnagyobb részét beteg­segélyző osztályaink tagsága előtt tartottam, amelyből végeredmény­ben mégis csak eredmény lesz, mert mindenütt, ahh­ol jártam, igye­keztem a betegsegélyző szervezeti alapját és biztonságát megismer­tetni s több helyen rövid idő alatt az új osztályok biztosan meg fog­nak alakulni. Végül kerületi központokat is szerveztem. A bányavidéken, Mar­­tinsferryn és környékén óriási­­ munkát végezhet jó képességű elv­­­i társ pártszövetségünk, lapunk és­­ betegsegélyzőnk érdekében. Buf­­faloban is tanácsos volna minél­­ hamarabb egy kerületei szervezőt­ alkalmazni, hogy ezt a vidéket, a­hol oly nagyszámú magyarság lak­­­kik, a mi mozgalmunk részére, nyerjük meg. Pittsburghban már nemcsak megszerveztük a kerületi titkársá­got, hanem anyagiakat is össze­hoztunk, amennyiben egy ezer dolláros alaphoz, amit ottlétemkor határoztak el elvtársaink, 500 dol­lár egybegyűlt egy hét alatt. Is­merve pittsburgin elvtársaink lel­kesedését, biztosra veszem, hogy az­ egész összeg rövidesen együtt lesz. Utamban ebben a városban voltam a legtovább és itt is végezhettem el mozgalmunk­­ érdekében a leghaszonsabb mun­kát. A közel kétszáz lapon kívül, amennyivel oda most több jár, egy osztályunk alakult. Azon­kívül még egy nagyon fontos ese­ményy is történt. A magyar urak és papok egy utolsó csobogással akarták még egyszer megnyerni saját céljaikra Asperika magyar munkásait, akiket eddig is ők tar­tottak vissza a tudástól és a mun­kásság ügyeitől, kiszolgáltatva őket minden alkalommal a mun­kásság ellenségeinek. Pittsburghö t azért, választották, mert azt hit­ték, hogy ez az egyedüli hely a­­ számukra, ahol az öntudatos mun­kások nagy tömege körmükre nem koppanthat csalafintaságaikért. Most az egyszer ellenben csalód­tak, mert pittsburghi elvtársaink I résen voltak­­és megakadályozták azt, hogy öntudatlan testvéreiket­­ újból megzsarolják a tudatlanság­­ vámszedői és bár számbelileg az idő rövidsége miatt nem lehettek annyian, hogy az egész országos gyűlést megakadályozzák, elegen­­ voltak ahhoz, hogy megakadályoz-­s zák a magyar munkásság újbóli­­ megnyitását. Pénzt most az egy­­­­szer nem kaptak a magyar urak és papok, maguknak kellett megfi­zetni költségeiket, ami még soha sem történt és mindezt pittsburghi elvtársainknak köszönhetik. Ha az ott volt tudatlan magyar munkás­­tömegek megértették a figyelmez­tetést, akkor — hiszem — soha többet birkanyirás Amerikában a magyar munkások között nem­­lesz. A megjelent delegátusok kö­zött ellenben még mindig volt any­­nyi befolyása az uraknak, hogy a munkásság igazságát hirdető ha­tározati javaslatot még nem akar­ták meghallani. De reméljük, hogy az idő erre is megtanítja őket. Négy hónapi munkámat ezzel bevégeztem és azt tapasztaltam, hogy állandóan nem csak egy, de legalább tíz emberünknek kellene uton lenni, akik a mi igazságain­­­kat hirdethetnék a magyar munn-­­kásság tömegében. Ezáltal elér­hetnék azt, hogy ezentúl ne dia-­­dalmaskodhassanak ellenségeink, akik a munkásságot saját, szerve­zeteiktől és lapjától távol tartják, polgári egyletekbe tömörítik és polgári lapok által megmérgezik, agyukat, érzésüket és ezáltal sok­­ esetben éppen olyan ellenségeink-­­ ké nevelik őket, mint ha fegyver­­ volna kezükben és nekünk, testvé-­­reiknek szegeznék azt. Bevégzésül csak azt írhatom,­­ hogy, ezután az legyen a jelsza­: vünk: ki a félrevezető polgári­­ egyletekből, tűzre a mérget hintő,­­ tudatlanságot terjesztő­­magyar­­ polgári lapokkal. Hozzuk magunk-­ hoz a magyar munkásságot la­­­­punkkal, szervezőinkkel, hogy ez­után nemcsak névle­g, hanem tény­leg­ testvéreink legyenek a magyar­­ munkások. New York .január 1. 19.1!!. Sugár L. József. ------—o--------­ Egy színpadon nem változnak a jelenetek oly szénitm gyorsaság­gal, mint a történelem nagy szín­­­­ládán, ha egyszer ütött annak őrá­­ja. (Edw rd Bellamy.) 1 1­.-„ Yorkié! Mikaukeeig és vissza ! Fontos értesítés a kamatozó­t­t dollárbetétek tárgyában. 1 1 MINDENKI, AKI PÉNZÉT JANUÁR | ! lő ia KAMATOZÓ DOLLÁRBETÉT- -(D­­E NÁLAM ELHELYEZI, ANNAK A ® KAMAT 1919 JANUÁR 1-TŐL LESZ ® SZÁMÍTVA. © |) © I KISS EMIL Bankár 1 ® 133- SECOND AVE., NEW YORK. | (^4, ^ ___ _ | sáá" A A * AA A AAAAAAAAA» Jt, Ä.A M. A A AA« | BmnmiMn wi a *! | PÉNZE, ha­lálunk helye-1| i zi el kamatozó betétiül I NÉMETH JÁNOSI | ÁLLAMI BÁNI I % 1597 Scc&ai Avs. | i wiw tam i Hladn BEiUdrt jft(80)*) Tállál! KRAUSZ JÓZSEF órás és ékszerész (Kü­lk­ét S 4-11* utcák közöltt) 1571 Ahtim A, New York. Kindennecnt­ ékszerekben nagy választék. JUTÁNYOS A RAS. Di. 1 & MESSINGES $2 0C-tól feljebb ENQY'OT SXJKMVIMGÁI.A'r Hírt 1* »*•. JlViUS Fl*, »KW YORK.­­*. *»,»*. M At*. A 5* l­*6 At*. kC*t ‘ 'S.: MAGYAR BORBÉLY ÜZLET FONTOS SS TISZTA KISZOLGÁLÁS Hasai » Hnárnap kivén*­'telév*!. — K.étF'id­ h mi» gyárfás pártfogásán Tisztelettel URBÁN GYULA, SOS East 78th St, New York (a 2-ik avenuehoz közel) TANÁCSÉRT ORVOSSÁGÉRT poha máshova ne forduljon, mint Amerika legképzettebb patikusához Dr. VARGA JÁNOS Aranyérmes Gyógyszerész 1290—2nd Ave. (Cor 68th St.) 1491 Avenue A. NEW YORK. Pichon beszéde nyomán Johnson megismétli a követelését A szenátor azt­ mondja, hogy csupán az Egyesült Államokban hallgatják el az Oroszországra vonatkozó tényeket. True translation filed witn -Vic rost­­mastcr of Now York on December 31, in IS, as required by the Act of October f>, m7. WASHINGTON, dec.* 31.­­ Pichon külügyminiszternek a francia képviselőházban mondott beszéde, hogy a szövetséges inter­venció elkerülhetetlen Oroszor­szágban, a kongresszus tagjai ré­szére,­ megújította azt a követe­lést, hogy ez a kormány n­yilatkoz­­­zék oroszországi politikájáról. Hiram J.buson californiai sze- J nátor, aki ennek a követelésnek a­­ szószólója, a következő kijelen­tést tette tegnap a szenátusban: “Nagyon figyel­em­­re méltó az, hogy az általános követelésnek en­gedve, Angliában lord Milner és­­ Franciaországban Pichon külügy-­­­miniszter nyilatkoztak kormá­­­­nyan­k politikájáról, de az Egye­sült Államokban hallgatással fe­­l lelnek a követelésre.” Johnson ma rövid beszédet mon­­­­dott, amelyben a szenátus figyele­l­mét fölhívta Pichon nyilatktaa­­t­­ára és kijelentette azt, hogy­­ az Egyesült Államok koro­l­mánya az egyedüli kormány,­­ amely a nép követelését nem veszi­­ figyelembe. A­ michigani Townsend szená­tor felolvasta a Michigan War Preparedness Board táviratát, a­mely Amerika álláspontjáról nyi­latkozatot­ követel. Johnson és a szenátus és képvi­selőház más tagjai naponta kap­ják a leveleket, amelyek elisme­rőleg nyilatkoznak a törekvésről. A levelek nagy része lyan ame­rikai katonák szüleitől származ­­­­­ak, akiknek fiai Szibériában van- I­rak Fiaik hazabocsátását kérik, vagy legalább hallani akarnak ró­luk. Johnson rezoluciója, amelyben a külügyminisztériumot nyilatko­­­­zat tét­elre szólította föl, a szená­­­­tus külügyi biottsága előtt fek-­t­szik.. Johnson már kijelentette,­­ hogy nem engedi a rezolucióját fe­ledésbe menni és tíz napon belül talán a bizottság elmozdítását is ír­ja indítványozni, hogy a kérdés újra a szenátus elé kerüljön. Iga a rezolució a szenát­a f­elé kerül tár­gyalásra, szenzációs fejlemények várhatók. Azok a szenátorok, ak­i Johm­­sonnal egyetértenek, olyan váda­kat készültü­k emelni,hogy Európa­­ és az Egyesült Államok pénzügyi­­ érdekeltségei óriási befolyást gya­­­korolnak az orosz politika irány­­­ítására, hogy megvé­delm­ezzék a befektetéseiket.­­-A BOMBAMERÉNYLET PHILADELPHIÁBAN Hétfőn este 9 órakor bombák robbantak fel a rendőrfőnök, két bíró és a kereskedelmi kamara elnökének házánál. A kartác­csal meg­töltött és időre beállított bombák egy és ugyanazon időben rob­bantak fel Csak egy személy sérült meg. PHILADELPHIA, december 31. Állítólagos anarkisták teg­nap este bombamerényletet követtek el itteni “prominens” polgárok ellen. . Vas- és ércdarabokkal megtöltött bombákat helyeztek el a következő polgárok lakóházánál: Robert Von Maschzisker, supreme courti biró, 2id­ Delancey st.; Williams B. Mills, rendőrségi super­intendent és helyettes rendőrfőnök, 1139 North 41th street; Ernest T. Trigg, a philadelphiai kereskedelmi kamara elnöke, 64th street és Church Road sarkán. A robbanások óriási detonációja félig összerombolta az épülete­ket és több blokknyi területen bezúzta a házak ablakait. A kisze­melt házak lakói aludtak, amikor a bombák felrobbantak és csodála­tos véletlen folytán senki sem sérült meg. Mrs. William Gray Knowler, Knowler városi bíró felesége, 2102 Delancey streeten levő lakása ablakát akarta bezárni, amikor egy vasszilánk megsebesítet­­te. A robbanások után Mills rendőrfőnök azonnal rendőröket és d­etektíveket rendelt ki a város területén lakó összes bírák lakásainak őrizetére, a polgármester, az ügyész, a szenátorok, képviselők és más “tekintélyes” polgárok lakásaira, mert attól tart­anak­, hogy a merényletek meg fognak ismétlődni. FENYEGETŐ FALRAGASZOKAT TALÁLTAK. A robbanások színhelyén sárga­ sz­inűi apró falragaszokat talál­tak a rendőrök az alábbi szöveggel: “A kizsákmányolókhoz, a bírókhoz, a rendőrökhöz, a papokhoz és a katonákhoz. . A maroknyi paraziták milliókat raboltak. A nyilvános házakon élősködő rendőrök és katonák a védelmezőik. A saját magunk és az emberiség legmagasabb céljaiban való hi­tünk és az éj sötétsége megvédelmez bennünket.” Egy sem sérült meg azok közül, akiknek a bombákat szánták, csupán néhány járókelőt sértettek 15 meg az üvegszilánkok. Bár a kiszemelt épületek egymástól messzire, a város különbö­ző részeiben vanak, a bombák majdnem mindenütt egy és ugyan­azon pilanatban, néhány perccel 11 óra után, robbantak fel. Mills rendőrfőnöknek legelső dolga az volt, hogy kellő védelemben része­sítse a vagyonos osztályhoz tartozó polgárokat, azután nyomban megindította a vizsgálatot és széleskörű nyomozást rendelt el. Mills kapitány a következőkben nyilatkozott a házában történt robbanásról: “A középső szobában aludtam, amelynek ajtaja be volt téve. Hirtelen arra ébredtem fel, hogy valami kidobott az ágyból, s a szo­ba másik oldalára estem, szerencsére sikerült talpra esnem, azonnal automatikus revolveremet vettem elő, sérülésem lényegtelen volt és azonnal lementem, hogy megtudjam, mi történt. Amikor eg­y darab üveget találtam, rögtön tisztában voltam ve­le, hogy dinamit-robbanás történt és hogy­ a bolsevik vagy az I. W. W. munkája volt. Úgy látszik, ezek az emberek megkezdték a ter­rorizmus rendszeres hadjáratát. “Más tisztviselőkkel együtt számos fenyegető figyelmeztetést kaptunk telefon útján az utolsó két hét alatt, de nem tulajdonítot­tunk neki semmi fontosságot. A mozgalmat épp oly gyorsan el fog­juk fojtani, amely gyorsan keletkezett.” TÖBB EZER DOLLÁRT KÁRT OKOZOTT A ROBBANÁS. Von Moschzisker supreme courti biró lakásán több ezer dollár értékű festményt pusztított el­ a robbanás. William Barret tűzoltó­parancsnok ért legelőször a biró lakására, ahol megvizsgálta a bom­ba darabjait és kijelentette, hogy a bomba kétségtelenül vasdarabok­kal volt megtöltve. Azt is megállapította, hogy a készülék a ház ajtajára volt erő­sítve és időre volt beállítva. Az átellenben levő házban Knowles bíró feleségét, aki ablaknál áll, a bal szeme fölött találta egy szilánk, melyet az orvosa eltávolí­tott. Miller rendőrfőnök lakásába valószínűleg az utcai ablakon át dobták be a bombát, az épület első része romokban fekszik. Úgy New Yorkban, mint más városokban napirenden vau, lopások és rablások, fényes nappal lopnak, rabolnak és gyilkolnak, de a rendőrség egy esetben sem fedezi fel a tetteseket és nem képes ellenük védekezni, de a philadelphiai robbanás után 5 perccel megál­lapították, hogy az I. W. W. tagjai vagy bolsevikek követték el a b­­ombamerényletet. Semmi se okozna nagyobb örölmet a hatóságoknak, mint az, ha ezt a feltevésüket be tudnák bizonyítani, mert jó okot találnának a radikális elemek elleni irtó hadjáratra. Különben maga a gyanú is elég ürügy lesz arra, hogy a jogtalanul megkezdett üldözést folytas­sák. PHILADELPHIA, december 31. A rendőrség letartóztatta az anarkista csoport állítólagos vezérét. Mills helyettes rendőrfő­nök nem árulja el a nevét és minden felvilágosítást megtagadott. A rendőrség egy negyedik bombát talált tegnap este, mely nem robbant fel. A rendőrség teljesen elzárta a foglyot a külvilágtól és senkit nem enged vele érintkezni. A rendőrfőnök azt mondta, ha valame­lyik ügyvéd bírói parancs alapján kísérletet tenne a kiszabadítására, ő le fogja tagadni, hogy a fogoly a rendőrség kezében van. ‘’A bru­tális erőszakkal szemben a rendőrség is brutális­ erőszakot fog alkal­mazni.” — mondotta a rendőrbasa. Négyszázhatvanezer olasz es­ett el a háborúban A SEBESÜLTEK SZÁMA 947 EZERRE RÚG. Trii» translation wlt)i rh»? rv.sr- master of Now York on December 31, ISIS, ns recjuirntl by the Ant of October*. J!07. ROMA. december 31. Az olasz hadsereg legfelsőbb parancs­­noksága jelenti, hogy az ohisazok a háború folyamán azt összes trón-­ tokon-összesen 460 ezer halottat veszítettek.» Ezek közül 16.362 tiszt volt. A 94­ ezer sebesült között 33. 347 tiszt volt. A sebesülés és betegség következtében ‘nyomorékká vált­­ embe­rek számát ötszázezerre becsülik a8)i r ".... — ' " ■"■■■■ 1 i 1 • caicAboi siA«ua phuisí chicagói magvas, orvos. Dr.TÖRÖK MIKSA Angolul: MAX THOREK. Aa “American'' női betegségek csatÁlyfznak orvos*. A “Jenner"-tél® akadémia, tanÁra. IRODA: 646 SHERIDAN ROAD, a Pine Grow Ave. mellett. Tel.: Wellington 75. RENDEL; d. e. 8—9-ig, este 8—9-ig. ÚTIRÁNY: Birmely Broadway vagy A Chicago! Munkás Bu. él­ünk. 8*. Cottage Grow I-oe Car a Sheridan volt orvosa. A Münkén Beteg«, tbs. Road-ig, onnan egy block Eaatr®. Chicagói osztályának orvosa. ---- --- | —- - * — ______________________ -- — ■ * ® FIGYELEM! Ne felejtse el, hogy FIGYELEM!® | HIRSCH GYULA | a magyarok barátja. (^) g) 1501 AVE. A (bet. 79th & 86th Sts.) helyisége a york-­­ villei magyarság találkozó helye. ’ xixxxxxxxxzxzxzxzxYS'mgmrTYYYTmfYYTYT» »12« vl-msttc­­ f®*3.' Kényelem támpontjából viselj©» I V Braverman-féle ! ) Vl "FOOTFORM” cipőt, «mely nem : ] /V szorít és nem csikorog. A legjobb ,­­ bőrből készítve. Az ön lábaiért jót . " állunk. 20 év óta ugyanazon a helyen.­­ Különleges cipőket tartunk lúdtalpnak és ! “ tyúkszemektől szenvedők részére. " M. BRAVERMAN­N ' S 1380 THIRD AVE., 78 és 73 utcák között, NEW /ORF I AvYYzziirrrYTyriTrxarrsxxzzxzxxgraxxzzgZXrxVTTTVsiyj ! SZABADALMAKAT 1­ : kieszközöl BEL- és KÜLFÖLDÖN, azok értékesítését közvetíti ! Hercog Zsigmond az Egyesült Államok szabadalmi hivatalában bejegyzett sza­badalmi ügyvivő s a budapesti kir. műegyetemen végzett okleveles mérnök. 116 NASSAU STREET, NEW YORK. KSTE 1ÍS \ AStRNAF HB7 Uoe A ve., Ilronx* n Simpson StreiM Sohnáf kfliíeléb««. ^ rggj FÉNYKÉPEIT ROZGONYI JÓZSEF, a legjobb magyar fényképész mater- |H ^| mában, a legjutányosab­b árak mellett —— -------------1556 First Ave., Cor. 8ist st., Tel. Lenox 6446 v. . —.......... .........................................................—J OOOOOOOOOOOOOOOOCCOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO ooooooooooooocooooocx)ooo&ooooocoooooocooooooooocx)oooo Az Előrelépés Folyóirat 5 KiARÁCSONY—ÚJÉVI SZÁMA 8 , mely 52.oldal terjedelmű, kapható az Előre kiadó­ 8 | § hivatalában, 5 E. 3rd Street, és a Munkás­ Otthonban, § § 350 E. 81st St. ÁEA 10 CENT. | | OOOOOOOOOOOC)OOOOOOOOCOOOOOCOCX7GOOOOOOOC)OQOOOOOOOOOOOO , QOOO-' ' ^^o(^oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo a célból, hogy­ a vezető szövetsé­ges államok által tervbevett nem­zetek ligáját megalakítsák. (C) oqoooc -,o°oooooooooGo<yyDoooooooooooooooooooooooooooooo Á központi hatalmaknak vár­­niok kell míg a szövet­ségesek megegyeznek . 1 True translation Hied with the Fost­­lv,a^ter of Now York on Iiccember 31, -- required by the Ast oi October 6, 1917. ' í PARIS, dec. ill . A Midi egy után nemcsak névleg, hanem tény­­leztárgyalások előkészítésével fog­lalkozik és a következőket írja: " Nem igen lehet várni azt, hogy a központi hatalmak hamarosan részt vesznek a béketárgyal­áso­kon, miután ezek négy részre fog­nak oszlani. Az első lépés az lesz, hogy Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok tanácskozni fognak, hogy egyértelműig járja­nak el a diplomáciai tárgyalások folyamán. “A második lépés az lesz, hogy a szövetségesek a kisebb államok­kal kezdenek majd tárgyalásokat ugyanebből a célból. “A harmadik lépés lesz a deke­­kt n 'vrenc’-, amelyen a központi hatalm­ak képviselői is részt v­esz­nek. “A negyedik lépés lesz az ösz­­szes országoknak, beleértve a sem­legeseket is, re konferenciáin abból ———a—--------­ k mázolok nagy gyűlésre készülnek A New Yorkban sztrájkban álló mázosok , papírozók és diszitök­ei határozták, hogy a hetek óta vívó bérharcban a legközelebbi lépés egy nagygyűlés megtartása lesz, amelyet a legközelebbi szom­bat délután 2 órakor a­­(-)7th St. és Park Ave. sarkán lévő New Star Casino-ban fognak megtar­tani. •­L­­ gyűlésen valószínűleg Gi­eor­­ge F. Hedrick elnök és Joseph F. Kelly alelnök is meg fog jelenni, akik erre a célra érkeznek India­­na-ból New Yorkba. Az egyik szónok August Claesseus szocia­lista assembly-man lesz. E gyűlé­sen a különböző helyi iti­on­ok és a mázosok szövetségének kerületi tanácsának a tag­jai, és latvott-Itlnio- val is r­észt fognak- Vothtt, a sztrájkolók az eddigi S-V-­O helyett $7.00 napibért követelnek. A régi szerződés tegnap járt le és az új szerződés még nem jött lét­­re.

Next