Uj Előre, 1924. július (20. évfolyam, 4283-4313. szám)

1924-07-30 / 4312. szám

[SZEMEL­VÉNTEK Irta: ÉBER LÁSZLÓ vallották már a nagy újságot? Ugyebár, nem? Pedig fontos újság. Coo­­lidge elnök úrnak megszökött a macskája. Megszökött — ké­rem — de nem hallottuk a fon­tos hírt, hogy megkerült vol­na. Hallatlan sajtómulasztás! Ilyet tenni! Egy elnöki macs­ka megszökik és még csak egy firkancnyi hírt sem hoznak ró­la, hogy megker­íik­ volna! ___­­ . ] Nem lehet biztosan tudni, hogy az­­ egész macskahistóriát nem csempészte-e be az újságokba­­ a Coolidge-kampány bizottság,­­ hogy ilyen módon drága elnök-­ jelöltünkre terelje a megcsap­pant figyelmet. Mert ez a macs­­­kadolog igen praktikus valami.­­ Tudjuk, hogy a macska köszö­­­­nés nélkül szokott vándorolni­­ házról-házra és ha kedves kapi­talista lapok annyiszor megír­ják drága elnökünkről, hogy, megszökött és talán visszajött a macskája, akkor feltűnés nél­kül is mindig napirenden lenne Coolidge úr és a Fehér Ház emlegetése. Egy kis veszély is van azonban a macska tör­ténetében. Tudniillik a közön­ség annyira érdeklődni talál ezentúl az elnöki macska sorsa iránt, hogy elfelejti a gazdá­nak a dolgát. A macskaszala­­i­dás jobban a szívére nő, mint a­­ gazdájának a “szaladása” és ez baj volna — Coolidgenak. —­­ De nincs kizárva, hogy a Coolidge-macskát­­ nem is az elnök kampány­bi-­­­zottsága találta fel, hanem az ellenpárt kampány­bizottsága,­ " még pedig rosszmájúságból,­­ hogy gúnyolhassák, ha valaki azt kérdezi, Hogy mi hír a re- i publikánus elnökjelöltről?Ilyen­­­kor a demokraták azt válaszol- * nák: “semmi: megszökött a­­ macskája! ‘Hát miért nem érzi’ * —’ volna a kérdés? És az ellen r­kpártiak kéjesen válaszolnak:­­ “Annyira együgyü — szegény, — hogy egy macskának a far- o­kát sem képes megkötni!”­ Nagyon figyelmes is a kapitalista sajtó. Biztosak­­ vagyunk benne, hogy ha meg­­kerül az elnöki macska, megír­ja, hogy az ország munkásnépe ne nyugtalankodjék. Minek há­ ,­­Felette urnak mije fog meg­szökni, azt nem tudjuk. Van meleg állat a táborában, szökhet­­ belőle olyan, amilyet a reklám-­­ hajhászat csak kíván. És érdek­­­kes lesz, amikor a Times-ben, World-ban, American-ban ol­­­vasni fogjuk, hogy La Follette elnökjelölt úrnak megszökött egy szocialista szamara, egy progresszív ökre, egy liberális karma vagy egy tollas jószága és az ország kispolgárai nyug­talankodni fognak, hogy mikor kerül elő a megszökött állat? Így ír Amerikában a polgári­­sajtó az elnökjelöltjeiért!! ----------------­­ ­ Retteg a német tőkés kommunisták háború ellenes tüntetésétől Rémhíreket terjesztenek a la­pok egy állítólagos fáradalom tervéről. BERLIN, július 29. Mint már annyiszor, most ismét a hazugság és rémhírterjesztés fegyveréhez folyamodik a né­met burzsoázia az emelkedő for­radalmi árral szemben. A Ham­burgban­­ megjelenő, burzsoá Fremdenblatt, egy “szenzá­ciós” cikkben leplezi le a kom­munisták forradalmi terveit. A lap szerint a párt központi ve­zetősége utasította volna a ke­rületeket, hogy készüljenek fel augusztus negyedikére, amikor is a háborúellenes tüntetéssel kapcsolatban meg fogják kapa­­ritani a hatalmat. Hogy a lap “leleplezései” szerint milyen gyilkosságokra és vérengzésre­­ hívja fel a párt a tagjait, arról nem kívánunk szólni. Az egész­ben minden szó, minden mon­dat oly kézzelfogható hazug­ság, hogy még egy “tisztessé­ges” polgári lapnak is le­sülne a képe, ha volna ilyesmije. A tény az, hogy mint minden országban végig a világon a kommunisták egy héten át, a világháború kezdetének 10-ik­­ évfordulóján, tüntetnek a hábo­rú élén, úgy a németek is meg­szervezték a maguk felvonulá-­­­sát. Tekintettel a munkánál- s füliségre, különösen erre a rét -­­egre fektetnek súlyt és más-­­ részről a nőket és gyermekeket f­ogják tömegesen belevonni a f­­elvonulásba. A német párt k­itűnő szervezőképességéről t­­esz tanúbizonyságot az a tény,­­ hogy a fascistákkal, a német­­ racionalistákkal való összeüt­ ' U­J ELŐRE GOMPERS HADNAGYAI SZÓ NÉLKÜL VÁGJÁK ZSEBRE A MUNKÁLTATÓKTÓL KAPOTT “POFONT” NEWARK, N. J., július 29. — Igazi gompersi meghu­­nyászkodással intézték el az állami F. of L. központi tisztvi­­i­selői a Wanaque vízműveknél dolgozó munkások union bér­kérdését. A munkáltatóknál dolgozó mechanikusok nagy ré­sze szervezett munkás s a Federation munkáshadnagyai az­zal a “kéréssel” járultak a vízművek felügyelő bizottságá­hoz, hogy union bért fizessen a munkásoknak. (Ahoz nem ívelt gerincük, hogy azt követeljék, hogy csak szervezett munkásokat alkalmazzanak a munkálatoknál.) De gerinc­telen magatartást tanúsítottak a munkáshadnagyok más tekintetben is. Meg akarták látogatni kint a munkásokat, valószínűleg, hogy a “követelés” ügyében beszéljenek velük. Azonban McAvoy, a munkálatokat végző társulat igazgatója értesítette a Federation bürokratáit, hogy ne tegyék a lábu­kat a munkálatok színhelyére, mert nem tűr semmiféle be­avatkozást, amely, esetleg hátráltatná a munka gyors befe­jezését. A F. os L. tisztviselői szó nélkül meghajoltak a pa­rancs e­lőtt, egy lépést nem tettek, hogy akár a munkásokkal érintkezzenek, vagy hogy a követelést kiharcolják. — Ilyen magatartással bizony nem nevelik harcra a munkásokat. De hiszen nem is akarják. HA EGY FILIPPINO KATONA TÖBB BÉRT KÖVETEL, AKKOR­­ HAZAÁRULÓ! Haditörvényszék elé hurcolják az öntudatra éb­redt gyarmati katonákat. MANILA, július 29. Már megkezdődött annak az 500 gyarmati katonának a katonai törvényszék elé utalt hazaáru­lási pere, amelyet azért indíto­ttak ellenük, mert állítólag “bolsheviki” szervezetet alakít­ottak az amerikai hatalom meg­döntésére. koloniális viszonyokat, nem Aki csak keveset ismeri a fog csodálkozni azon, ha az amerikai szoldateszka “haza­árulást” lát abban, ha katonák, uniformisos rabszolgák jobb fizetést és egyenlő elbánást kö­vetelnek a fehérekkel. Ötszáz filippinót helyeztek a katonai törvényszék előtt vád alá, mert azt követelték, hogy olyan fizetést adjanak nekik, mint a fehér amerikai kato­náknak. Mindössze ez a “bű­nük”. A bennszülöttek azt mondják, hogy ha ténylegesen harcra kerül a dolog, akkor őket küldik az igazi tűzbe és pusztító veszedelembe. Az amerikaiakat jobb állásokba és kímélettel kezelik, jobb fizetés mellett, holott a színesek épp olyan katonák, mint az ameri­kaiak. A “hazaárulók” felett McArthur tábornok elnöklete alatt ítélkezni fog a katonai törvényszék és biztosak va­gyunk benne, hogy csöppet sem fog kímélettel lenni irántuk. A­ki Amerikában vagy amerikai területen katonáéknál radikáli­san eszmél és nagyobb darab kenyeret mer kérni, az haza­áruló ! A börtöncella most minden reménységük A fiatal chicagói gyilkosok fe­lett elmeorvosok harca folyik. CHICAGO, július 29. — A Franks-fiú meggyilkolása kö­vetkeztében a kötél árnyéká­ban ülő két milliomos gyilkos felett elkeseredett tudományos harcot kezdtek a tudós elme­­szakértők és lélektan-tanárok. A gazdag famíliák természete­sen nem sajnálják a pénzt, hogy olyan nagytekintélyű em­bereket találjanak, akik tudo­mányosan kisüssenek valami olyat, ami ha ne­m is a bünte­téstől, hanem a kötéltől menti meg az alávaló bűnösöket. Tegnap részben a vád, rész­ben a védelem részéről hang­zottak el elmeszakértői vélemé­nyek. A vád szakértői megál­lapították a gyilkosok teljes kifejlet intellektusait és fele­lősségét a tettért, ezzel szem­teakció Caverly bíró előtt arra, hogy ne a kötélre, hanem csak a börtönbe küldje ezeket a mil­liomos vadállatokat. — A véde­lem azt gondolja, hogy a bör­tönből még lehet feltámadás valaha, de a kötél alól soha. És most ezért folyik a harc, hogy ne kötelet kapjanak. ----------------­A kormány hamis útlevelekke t­űzi ki a kommunistákat Valami “Ukrajnai Missió" ál­lít ki hamis útleveleket a d­e­­portánsoknak WASHINGTON, július 28. — Az American Civil Liber­ties Union 100—5th Ave. az­zal vádolja az amerikai kor­mányt, hogy hamisított útle­veleket használ olyan orosz munkások kiüldözésére és de­portálására, akiről tudja, hogy kommunista, vagy radi­kális. Mivel az amerikai munka­ügyi hivatal nem tud Szovjet- Oroszországba deportálni sen­kit, úgy szabadul a kommu­nistáktól, hogy alávalóan ha­misít. Az így deportált embe­reket aztán kiűzik a nagyvi­lágba, határozatlan és bizony­talan sorsnak téve ki szegény munkásembereket, család­apákat. Egy Ivan Ordan nevű volt ukrán pap állítja ki a mun­kaügyi hivatal számára a ha­mis ukrán útleveleket, ame­lyeket senki sem fogad el és akinek személyét csak Davis úr ismeri talán. Ez a pap el­csapott pópa és önmagát ne­vezte ki “Ukrán-Missió”-nak, hogy így szolgálatába állhas­son az amerikai fascista-klan­ista terrornak. ---------_______ Öngyilkossá lett Costa, lázadó vezér Amikor meglátta a fővárosba betóduló kormánycsapatokat, végzett magával. RIO DE JANEIRO, júl. 29. — Miguel Costa lázadó vezér Sao Paulo eleste alkalmával az utcán agyonlőtte magát. A­mikor látta, hogy minden el­veszett és a kormánycsapatok beözönlenek a városba, vég­zett magával. Sao Pauloban már helyre­állott a rend és megindult a rendes vasúti közlekedés is. » K , -3 - T i ^ — ■»- Jr x + u Milliók lakás nélkül Kínában, árvíz miatt . folyók áradása nagyméretű nyomort hozott a Chihli és Hanan tartományokra. PEkING, július 28. A med­rükből kikelt folyók, amelyek a hegyekből szakadnak az allu­viai síkságra, több mint 10,­ 000 négyzetmértföldnyi terüle­tet elöntöttek, rengeteg kárt okozva, Chihli tartományban. Tien-szin várostól nyugatra a víz jóval meghaladja az 1917- es áradás magasságát, de a vá­rost eddig még nem érte el, mert az akkor épült gátak a folyót a medrébe szorítják. A gátak napról-napra dagaszt­ják a folyót, úgy hogy nem tudják mikor fog ez rászaba­dulni a városra. Az áradások eddig több mint ezer községet tettek tönkre, a lakosokat a hegyekbe kergetve, elpusztítva a házaikat és a ter­mésüket. Több mint egy millió ember van lakás nélkül. Két évi nagyméretű éhínségnek néz elébe a tartomány. Bár nem állnak rendelkezés­re számok, megállapítható, hogy nagyon sok emberélet odaveszett és nagyon sok fog elpusztulni a fiatalok és öregek közül a nyomorúság és szenve­dés következtében. Kína minden részéből áradá­sokat jelentenek, de a legna­gyobb pusztításokat, Chihli tartomány mellett, Hanonban okozta, ahol szintén több mint egy millió ember van fedél nél­kül. Még csak az esős évszak közepén van Kína, és ha, amint az várható a nehéz esőzések folytatódni fognak, akkor még nagyobb terület kerül víz alá. A Hankow-Suiyan vasút töl­tését több mint száz helyen el­mosta a víz. Sok időt vesz majd igénybe a vasútvonal helyreállítása. Egy acélhidat ki­emelt ágyából a folyó és 600 lábnyira vitte el helyétől. A főváros, Peking nincs ve­szélyben, mert csak egy kisebb folyó van a közelében és az bár kiáradt, nem ért fel a város magasságába. Eltűnt a Rothenberg-ü­gy egyik tanúja CATTSKILL, julius 29. An 3. oldal Az amerikai követ közvetít Pekingben Sherman követ Karachannal tárgyal megegyezés végett. PEKING, jul. 29. — Sher­man amerikai kínai követ Pe­kingben, hosszasan tárgyalt az orosz szovjet kínai követével, Karachan elvtárssal, azzal az üggyel kapcsolatban, hogy a diplomáciai tanáccsá egyesült külképviseletek nem akarják eltűrni, hogy az orosz követség elfoglalja a saját palotáját a kínai fővárosban. Kína tudvalévően megegye­zett az orosz szovjet­ állammal és ennek következtében szerző­dést kötött vele. A pekingi orosz követségi palotát átadni rendelte az orosz szovjet­ kül­döttnek, Karad­an elvtársnak. A Pekingben székelő diplo­máciai testület, amely egy Dip­lomáciai Tanácsban tömörült és ebben a kérdésben egyönte­tűen jár el, tiltakozik az ellen, hogy a szovjet küldött elfoglal­ja követségi személyzetével az orosz követségi palotát. Kína kormánya s Karachan termé­szetesen erélyesen szembeszállt ezzel a hívatlan beavatkozással, amiből heves viták fakadtak. Az amerikai követ, Mr. Shermann most tárgyalásokat kezdett Karad­annak a követ­ségi palota ügyében. Mivel azonban köztudomású, hogy Hughes amerikai külügyminisz­ter elkeseredett ellensége a szovjetek elismerésének, nem érthető, hogy követe mit akar a szovjet küldöttel való tár­gyalásaival. Meglehet, hogy belátja, hogy nem viheti ke­resztül a dolgot Washington akarata szerint, hát inkább mint “békekövet” csinálja meg a visszavonulást a diplomáciai vereség terén. ----------------­Aki új előfizetőt gyűjt, forra­­dalmi munkát vége-­ PÉNZKÜLDÉS a világ minden részébe, dollárokban, vagy bár­mely más pénzben. POS­TÁN és SCP.VONYILEO, Hajójegyek. Betétek KISS EMIL Bankháza 133 Second Ave., New York, N. Y. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Magyar Kft. Államvas­utak Menetjegyirodájának kizá­rólagos képviselői, Amerikában. HAJÓJEGYEK AZ ÖSSZES VONALAKRA! EREDETI ÁRBAN PÉNZKÜLDÉS AZ AMERICAN EXPRESS] COMPANY ÚTJÁN KÖZJEGYZŐI Munkák Gyori Elintézése I HERRMAN ARTHUR FIRST AVENUE Zormn eTtfc­ll.eea. *row Tnfe NYITVA imiPBN GOT MDi SCHWJUUVXi BANKBETEVŐINK száma napról-napra növekedik, és a bankbetétek összege alaptőkénkkel és tartalékunkkal együtt közel FÉLMILLIÓ DOLLÁR Egyedüli törekvésünk, hogy ügy­feleinket minden tekintetben meg­elégedésükre szolgáljuk ki. Pénzküldés, dollár­átutalás az óhaza bármely részébe. NYITVA: Reggel 9-től este 8 óráig. k­b­.J­­ENWALDBAN!

Next