Uj Előre, 1931. május (27. évfolyam, 6571-6755. szám)
1931-05-01 / 6571. szám
oldal LJ J ELŐRE ________________________________________________________________________________________________________________— incs adózás képviseltetés nélkül , fizetünk adót, ha nincs zólásunk az ügyek menete- ezt mondották az ameriköztársaságért az angol matriga ellen harcolók anidején. Később már azt találták elégségesnek és másik jelszót állítottak a pokölba az egész angol jmrháír És ennek megfelejártak el. Rákóczi Egylet tagjai közem egy hasonló szellem idik ki a Vasas adminiszterteiv.. Vasas ugyanis o ott foglal állást, hogy a ráemelni kell, nagyobbak lesz az adóterhek a tagok válde ugyanakkor arról van hogy a tagság beleszólása i az egylet ügyeibe egyre gorodik össze. Az első lépés ez irányban az hogy az alapszabályok miásításával Vasas kimonta, hogy az 50 tagnál keveb létszámú osztályok nem dhetnek delegátust a kondéra. Mi ez egyéb, mint a nagyon ügyes szájkosár, sem várta Vasas, hogy a konvenció változtassa meg ilyformán az alapszabályt, egyszerűen kiment az utasítás erről a jogfosztásról. De jön még vastagabban is. Ma már azt tervezik Bridgeporton, hogy a tagság képviseltetési joga a konvención ezentúl csak minden 200 tag után egy delegátus legyen. Még jobban ráhúzzák ezzel a zabolát a tagság fejére. Lassan-lassan odafejlődik a helyzet, hogy már egyáltalában nem lesz szükség Vasas szerint a konvencióra. Minek is ?! Hisz van egyszerűbb, simább kormányzási mód is. Ha valaki nem akar engedelmeskedni Vasas úr akaratának, akkor megy egy levél a bevándorlási hatósághoz, mely az illető deportálását követeli. Ily eszközökkel kívánja Vasas úr a Rákóczi egyletben a “rendet” fentartani. Konvenciós ügyeket már csak a hatósággal intéz el ő — a tagság bevonása nélkül. A tagságtól csak adózást vár el, mégpedig pontosat és magasat. A magas rátát fizesse a tagság. De a képviseltetés nélküli adózás ellen felzúg a tagság. És teljes joggal. Ragaszkodás kell az alapszabályok szerinti jogok szigorú betartásakor az egyleti demokráciát ne engedjék elveszni. Az egyleti demokrácia, a munkástagság jogainak érvényesítése megköveteli, hogy a konvenció valóban a tagság véleményének megnyilvánulási hangja legyen. Ki kell terjeszteni a képviseltetési lehetőséget, nem pedig megszorítani. El kell vetni mindazon indítványokat, melyek a képviseltetést csökkenteni akarják. És mindenekelőtt le kell szögezni azt, hogy a tagság nem tűri, hogy véleményszabadságot,— ha az nincs ínyére Vasas urnak — úgy fojtsák el, hogy deportálási végzéseket vegyenek ki a központban. Elvégre — ha Vasas úr úgy is akarja — a tagság azonban ellene van annak, hogy a Rákóczi központi iroda a bridgeporti Bostwick Avenue rendőrállomása legyen. gy igazi májusi történet van vagy négyéves. Akkor itt még, amikor a Csehszlok Republika világra jöttének edik évfordulóját ünnepelni szült az “államhű” megbízta csehszlovák burzsoázia. Eben az esztendőben küzdött meg az országban a legdabb Csendőr-rendőr terror, ,ii azóta még csak fokozódott. Eben az esztendőben kezdték el a ‘‘hivatalosak” a tökfejü rvénycitálók, buta és munkagyülölettel rosszagu betisaikat, (amikkel eddig se igyon takarékoskodtak) kös szakszervezeti és kommunista mozgalom ellen end os gyártani és butábbnál alább “indokolásokkal” megapázni. A kicsiny és nagykurák fogcsikorgatva kaptak a lakásság lábikrájába s belehetetlenkedtek mindenben ú a burzsoázia nyugodt kérdzését egy kicsit is izgatta. . jubileumi esztendőben — elsőbb parancsra — azt a látlatot kellett kelteni, hogy enek a republikának minden Olgára fülig ül a jólétben és énét is jut eszébe itt valakink ezt a nagyarányú “boldogígot” egy cseppet is magzaírni és leleplezni. Csak a kommunisták, ezek a akoncátlan fenegyerekek neeletlenkedtek, mint mindig, és igy jött el május elseje a íaptárban. A forradalmi mukások Komárom öreg városában, szinelőadással, a nap jelentőségének megfelelő jelenetekkel készültek vörös május elsejét — is úgy tetszik — ünnepelni. Minden rendben folyt. A prolet Pultosok fáradhatatlanul próbáltak, úgy ment minden mint a karikacsapás. De... De az utalom ottani megtestesítője bizonyos II. Richard járási főnök más véleményen volt és megkontrázta az egészet. Sarló Sándor elvtárs darabját, egy vitéz elhatározással az utolsó pillanatban betiltották. A rendező elvtársakat kicsit kellemetlenül érintette a dolog, hisz a hallgatóság nagy tömege, már a munkásotthonban várta a függöny széthúzását. Úgy egyszerűen bejelenteni, hogy a kérdéses darab nem kerülhet a színre, ámbár biztos volt, hogy a bejelentés eléri a hatását, mégis valami egyéb mód kellett volna hozzá. S. Gábor ottani képviselő elvtársunk, aki egyébként is az előadás ünnepi szónoka volt, magához vette a hivatalos végzést és amikor a darabnak jönnie kellett, felállt a színpadra és harsány hangon olvasni kezdte: “.... címíi darabot betiltom és ilyen és ilyen az állam és társadalmi rend védelméről szóló törvény alapján szinrehozni nem engedem.” És most következett az indokolás ami szerint a következő kitételek miatt kényszerült Richard betiltani: 1) Le a burzsoáziával — és itt az olvasó elvtárs egy másodpercre megállt... “Le a burzsoáziával!” ordította hallgatóság, le velük és Gábor a elvtárs folytatta: 2) Éljen a proletárdiktatúra és megint megállt egy másodpercre, mire felzúgott, hogy “Éljen a proletárdiktatúra! Éljen!” Újra folytatta képviselő elvtársunk az idokolást: 3) Éljen a Szovjetunió és már nem is tartott szünetet, a tömeg valóságos az indokolást: 3) Éljen a Szovjetoroszország! Kötelet a burzsoáziának! Kötelet a járási főnöknek!” Ez ez estén nagyon csuklott, mert a komáromi prolik cifra és gyengédtelen vonatkozásokban emlegették. így esett meg, hogy a betiltásból fényes forradalmi tüntetés lett. A hatóságok nem először és nem is utoljára akaratlanul segítettek a forradalmi munkásoknak bebizonyítani azt, amit róluk mondunk. És még sokszor fognak ellenkező hatást elérni tökkelütött indoklásaikkal ... Szóval igy volt, igy esett. A burzsi tervezett — a bolsi végezett. Eav proli Bebrits elvtárs körútja Bebrits Lajos elvtárs, akit a Fish-bizottság jelentése alapján akar az Egyesült Államok kormánya deportáltatni, körútra megy a Bevándoroltak Tanácsa nevében az országban. Előadásaiban ismertetni fogja a deportálások elleni küzdelem módjait. Bebrits elvtárs útjában a köetkező magyar kolóniákat foga érinteni* Stamford, Conn nerth Amboy uffalo trón,O. Alakuljon ki mindenütt s magyar munkaszervezetek egységfrontja a gyűlések sikeres lerendezésére. Tömegek tiltakozzanak mindenütt a deportálónjs( JJajSwft 6» »fin I ,. in-íi ki. a IC uary, ma. ” 20 Chicago, Hl. ” 21 Milwaukee, Wise. ” 22 Cleveland, West Canton, O. Youngstown, O. Sheron, Pa. Pittsburgh, Pa. Dayton, O. Toledo, O. uetroit, Mich. Kedélyes Estét tart a New Brunswicki Munkás Otthon Az Otthon tagsága kitűnően előkészített kedélyesvestét tart május 3-án este fél 8 órakor. Programmunk a következő: A Perth Amboys Műkedvelő Kör előadja “A 72. számú őrház” és a “Szárazság” című kitűnő vígjátékot. A Brunswick-i Előre Műkedvelő Kör előadja a “Vadmacska” című társadalmi drámát. Szűcs, Tóth és mások alkalmi kuplékat és szavalatokat fognak előadni. Helen és Mary Vass együttes zongora számokat fognak előadni. Azonkívül be van ígérve egy negro parket táncos is. A munkanélküliek részére belépőjegy Eszterhaynál. Gyűlést tart a Clevelandi Új Előre Nagybizottság Május 4-én, hétfőn este 8 órakor a Nagybizottság rendes havi gyűlését tartja az East Sides Otthonban, 11123 Buckeye Road. Minden nagybizottsági tag jelenjen meg ezen a fontos gyűlésen. “MI UJ ELŐREISTÁK VAGYUNK!” A new yorki sajtógyűlésen történt, ahová eljöttek az “őszfejűek”, akik 25 évvel ezelőtt megteremtették a mostani Uj Előre forradalmi lap elődjét. Sokan jöttek el a gyűlésre, mert hiszen napirenden szerepelt az Uj Előre Clevelandiba költözésének a kérdése. Sokan jöttek el, nemcsak mert úgy érezték, hogy az Új Előre az ő lapjuk, hanem azért is, mert kétségeik voltak a lap jövője felől. “Ott voltunk a lap bölcsője mellett 25 évvel ezelőtt, éjszakáinkat, szabadidőnk minden percét, akaraterőnket, képességünket, mindenünket latba vetettük a lap érdekében. Az Uj Előrét nem lehet elvinni New Yorkból. Az Uj Előre a miénk így beszélt az egyik. Egy másik, sötéten látó, semmiben nem bízó, örökkön hitetlenkedő imigyen szólalt föl: “Ejnye, nem furcsa az, hogy bár az Uj Előre már 28 éves, a vezetőség csak most fedezte föl, hogy nagyipar létezik és az pont Clevelandon van, tehát a lapnak haladéktalanul oda kell költözni. Hát ha el is viszik a lapot Clevelandra, bizonyára visszahozzák hat nap alatt”. A harmadik már fogadni akart, hogy az Új Előre azért megy Clevelandra, hogy ott kilehelje lelkét. És akkor fölszólalt egy, akinek van bátorsága szembenézni a tényekkel, aki nem retten vissza az áldozatoktól, aki lokálpatriotista szűklátókörűség helyett a mozgalom egészének érdekét tartja szem előtt. így beszélt: “Elvtársak, akikkel együtt én is ott voltam a lap bölcsőjénél 28 évvel ezelőtt s az én ősz fejem is bizonyítja, hogy egyetmást tettem a mozgalom érdekében, nektek nincs igazatok. Tény: a mi áldozatkészségünk tartotta fönn a lapot az elmúlt 25 esztendőben. De a múlt babérjaiból, dicső emlékek száraz leveleiből nem lehet a lapot kiadni. Nem a múltról van szó, mert az már a hátunk mögött van, hanem a jövőről. Arról, hogy miképen fogjuk biztosítani az Új Előre mejelenését az elkövetkező 25 esztendőben. A jövőről van szó — tehát én Cleveland mellett vagyok”. Mindenki érezte, hogy ez a fölszólalás fején találta a szöget. S a meleg vasra rávert, aki a következőket mondta: “A lap föntartása az amerikai magyar munkásság egyetemes érdeke. Kicsinyes szempontoknak, megsértettségnek, neheztelésnek, régi harcokban kapott ütésekért való duzzogásnak nem szabad érvényesülni, amikor az Új Előre jövőjéről van szó. Most van az ideje, hogy bebizonyítsuk, hogy mi UJ ELŐREISTÁK VAGYUNK! Mindegy az, hogy New Yorkban vagy Clevelanden adják ki a lapot, a fontos az, hogy ki legyen adva. S ezért, elvtársak, akkor tesztek eleget forradalmi öntudatotoknak, ha a lap mai súlyos helyzetében minden erőtökkel segítségére siettek. Én a magam részéről megint leszögezem, hogy én UJ ELŐREISTA VAGYOK!” Tiszta beszéd ez. Kemény és egyenes állásfoglalás az Uj Előre mellett. Bizonyára így gondolkozik az amerikai magyar munkásság legértékesebb része. ( És mi, elvtársak, akik az Uj Előre szerkesztésével vagyunk megbízva, csak ennyit tehetünk hozzá: Most van az ideje annak, hogy az Uj Előreisták kijöjjenek a színnel. Most van az ideje, hogy segítő kezet nyújtsatok annak a lapnak, amelyet szükségesnek láttok a forradalmi mozgalom érdekében. Május 16-án egy 32 oldalas ünnepi számot adunk ki Clevelandon, amelyben közölni fogjuk a magyaramerikai ÚJ ELŐREISTÁK NÉVSORÁT. Egy honor roll-t — ÜDVÖZLŐLISTÁT, amelyen ott kell lenni minden amerikai magyar forradalmár nevének. A költözködés, amelyet nyomós politikai és gazdasági okok tesznek szükségessé, költségekkel jár és ezen ünnepi számnak kell fedezni a költségeket. A kiadóhivatal gondoskodik, hogy a 32 oldalas lap részére megfelelő számú hirdetést hozzon össze. Ti magyar munkások, az Új Előre jövőjének biztosításához járuljatok hozzá azzal, hogy bekülditek neveiteket az UJ ELŐREISTÁK TISZTELET LISTÁJÁRA és mellékeltek e célból egy dollárt. Ez a kötelessége minden UJ Előre olvasónak, aki az osztályharcos mozgalom szempontjából szükségesnek látja az Uj Előre megjelenésének biztosítását. Amerikai magyar munkások! Ti őszfejűek és fiatalok! Ti ,akik megteremtettétek az Uj Előrét 25 évvel ezelőtt és ti, akik biztosítani akarjátok az elkövetkezendő 25 év Uj Előréjét — fogjatok kezet, tömörüljetek valamennyien az UJ ELŐREISTÁK táborába! LEGYEN OTT NEVETEK A MÁJUS 16-ÁN OT.WU MäQQä MEGMISM tNNEPI SZIHEANI ” Harcok a kínai szovjet területen írta: HUO YIAN. Ez év folyamán a Kiangsi tartományban lefolyt csatákban súlyos vereséget szenvedtek a Kuomintang csapatok. Miután a Vörös Hadseregnek sikerült Chu Teh és Mao Tse Tung vezetése alatt visszafoglalni Tung-kung fontos ipari központot és a szükséges előkészületeket megtették az előrenyomulásra, a Vörös Hadsereg hozzáfogott Djiu Sui és a múlt évben elvesztett Kiang visszafoglalásához. Kiangot már körül is vették a vörös katonák s a felkelő parasztok. Erről a japán imperializmus hírszolgálata, a “Rengő,” az alábbiakban ad jelentést: “A legutóbbi értesülések szerint rövid idő kérdése csak, hogy mikor foglalják el Kiangot a kommunisták.” Kun Ho Zun vezetése alatt álló vörös sereg annyira előrenyomult, hogy elfoglalta Kau- Ant északnyugat Kiangsiban. E város csak 40 mértföld távolságnyira fekszik a tartomány fővárosáól, Nanchangtól. Maga Nanchang, dacára annak, hogy ott körülbelül kétszázezer főnyi Kuomintang hadsereg táborozik, egyáltalán nincs biztonságban. Az a tény, hogy Feng Ju Csinag legyőzött csapatából 30,000 katonát Észak-Kínából Kiangba vezényeltek, bár egyrészt sikeresen megosztotta és szétszórta Feng Ju Hsiang erőit, azonban ugyanakkor mutatja, hogy Chiang Kai Shek saját erői, melyeket a kommunisták elleni hadjáratban föl akar használni — ki vannak merülve és maga Chiang Kai Shek kénytelen hatalmi pozíciónak megvédésére csapatokat készenlétben tartani, úgy az északi ellenségei, mint pedig a katonai klikkek ellen. A fehér csapatok mindenütt a falusi lakosság gyűlöletével találkoznak, akadályokra, melyek gátolják előrehaladásukat igen gyakran fegyveres felkeléssel találják magukat szemközt a Kuomintang csapatok A fél évvel ezelőtt oly hatalmasan beharangozott “három hónap alatt kiirtjuk a kommunistákat” irtóhadjárat keresztülvihetetlennek bizonyult. harc kifejlődése folyamán maga a reakciós Kuomintang is kénytelen volt ennek lehetetlenségéről meggyőződni. A kommunisták elleni hadjárat fővezére, Ho Yin Tschin, csak egy keserves grimasszal vigasztalja önmagát és urait: “A legújabban kapott értesülések szerint a kommunisták számtalan ezredet és századot szerveztek. Minden divízió részére havonta 60,000 dollárt adnak ki. Azonban honnan vegyék e hatalmas összegeket? Legkésőbb egy fél év — egy év alatt ki lesznek éheztetve.” Tanácstalanságát a növekvő kommunista mozgalom láttán a következőkben ismer el: “A nép fél a kormánycsapatoktól és egyáltalán nem hisz nekik. Sőt ellenkezőleg! A nép maga is szívesen készen áll a bolsevizálódásra.” A hazug jelentések szerint Hunau Sees, dél Hupei tartományban és Hunan tartomány északi határán megsemmistették a szovjet területeket — ellenkezőleg, ezeken a helyeken a Vörös Hadsereg teljesen uralja a helyzetet. A Csen Ni és Si-san körzetek szovjet kormányai rendszeresen működést fejtenek ki és a Vörös Hadsereg előrenyomul a szomszédos vidékek felé. Rövid idővel ezelőtt a délnyugat Hupei Vörös Hadsereg Holungban, 30 mértföldnyire a Jangtze mellett fekvő Icsangtól több napi szakadatlan csatát folytatott a kormánycsapatok ellen úgyhogy maga Icsang is elfoglalás előtt áll. Cshu-Dja-Hobol, Hupei déli részén fekvő szovjet tartományból röviddel ezelőtt az alábbi levelet vettük, mely az ottani állapotok hű jellemzése: “Ha a Hun Fu Lee körüli szovjet területek a reakció vad támadása következtében kisebb vereséget is szenvedtek, úgy a Cshu-Dja-Ho, Pe-Na- Gji és a többi nyugat Hupeii falvak száz százalékban szovjet kezekben vannak. A délnyugat Hupei és északnyugat Hínani határvidék mentén töb mint tíz körzet van szovjet uralom alatt*. Minden kerületne megvannak a maga kerület körzeti és falusi szovjetjei. A szovjet vidékek elleni árbojkott dacára megkíséreli fönntartani az árukereskedmet a fehér területekkel. Jönö=er> paraszt trmények K-viteléről és bankkeli beviteről van szó. A közép és kisreskedők szovjet védelembb4 állnak, azonban spekulációs árfelhajtást a legszigorúbb büntetik. A szovjetek bevétele főt a progresszivtás elvén álló adózásból folyik, örömmelják le az adókat a parask, kiknek földet adott a nzet hatalom, mert tudják, hol ez saját hatalmuk megerőssét szolgálja. A nagy parasztobrmészetesen e kérdésben is elsőségesen reakciós állapot foglalnak el. A közép és kereskedők, kiknek helyüt a szovjetek alatt lényegesen javult azáltal, hogy meg dúltak az elviselhetetlen eről, kamatoktól és külön kisektől, szintén szívesen is a minimális adókat a szó hatalomnak. Sőt még a vidékekről is gyakran jó kis és középkereskedők, kicseréljék áruikat a szó’ kel. A szovjetek p'makkokat állítottak fel, melyek minden körzetben fiókkal ren hatalom, a munkások és paraszok hatalmának megvédésére Ind 1» ff 4 RUTT 10« delke tok ? ujjari csont lett. A csájtot jegyek b.kossi ették ben melye nagy mi cos bizottsági csatári serege harc" HÁROM HAJÓ MEGY a Szovjet Unióba havonkint. Turistáknak $255 minden költség beleszámítva, Wilod Tourists NAGY TÁRSASUTAZÁSA HA A SZOVJETUNIÓBA AKAR UTAZNI, FORDULJON FELVILÁGOSITASÉRT World Tourists, Inc. 175 FIFTH AVENUE NEW YORK, N. Y, Május 1-én 191 turista vesz részt Moszkvában a Május 1-i felvonuláson a Vörös téren. Ezek a turisták mind a WORLD TOURIST által utaztak a Szovjet Unióba. Ez a legnagyobb turista csoport, amelyik valaha részt vett a Májusi Felvonuláson mint egy idegen ország küldöttsége.