Uj Előre, 1933. június (31. évfolyam, 7362-7391. szám)

1933-06-01 / 7362. szám

NÉHÁNY SORBAN SHENADNOAH, Pa.­­ H. Quinch, 36 éves munkanélkü­li bányász és a világháború egyik­­‘hőse” dinamittal ön­gyilkosságot követett el. A dinamit darabokra tépte a bányászt. Quinch hosszú idő óta munkanélküli és ezért lett öngyilkos. Nem tudta to­vább tűrni a kegyetlen nyo­mort. JAMESTOWN, N. Y. — G. W. Siguier, városi tűzoltó, autó kirándulásra ment csa­ládjának három tagjával. Si­guier autóját Falconer-nél el­ütötte egy vonat melyet tel­jesen összezúzott. A borzal­mas szerencsétlenség követ­keztében mind a négyen ször­­nyet haltak. MEXICO CITY. — A Bri­tish Eagle Oil Co. 7 munkása súlyos égési sebekkel került a kórházba, amikor Tampi­­coban felrobbant a kis hajó amelyen utaztak. A robbanás a rakodó állomáshoz közel történt, ENGLEWOOD, Cole. Ismeretlen tettesek elrabolták Theodore A. Tausch kézi tás­káját, amelyről Tausch azon­nal jelentést tett a rendőrsé­gen. Kárörömmel mondotta a rendőrségen, hogy a rablók most az egyszer rossz fogást csináltak. A táskában ugyanis 3 csörgő és egy 5 láb hosszú king kígyó volt. Tausch szen­vedélyes kigyógyüjtő. ROMA. — Alessandro Sar­­di bárót kirúgták a fascista pártból. Az eljárásnak az az oka, hogy Sandi óriási össze­geket sikkasztott el Luce Ins­titute kasszájából, amelynek elnöke volt. Ez az intézmény monopolizálja teljesen a moz­gófénykép- ipart Olaszország­ban. Sandi volt az, aki a chi­cagói világkiállításon rendez­te az olasz kiállítást BARCELONA, Spanyolor­szág.­­ Hat rakparti munkás megtámadott egy német fas­cista hajót, amely éppen a kikötőben horgonyozott. A munkások le akarták tépni a hajó árbocán lobogó kampós­­keresztes fascista zászlót. A rendőrség lépett közbe s több munkást elfogott. SZTRÁJKBAN A LILLEY MINING CO. BÁNYÁSZAI WEST BROWNSVILLE, Pa. — (Bányásztudósító je­lentése) — A Lilley Mining Co. Wrest Brownsville-i bá­nyájában sztrájkba léptek a bányászok. A bánya igazga­tója a sztrájk­bán egy dollárt kimondása u­­ajánlott fel egy kocsi szén megrakásáért. A sztrájk előtt 70 centet fi­zettek. A “halott” munkáért a bánya egy centet sem fize­tett. A bányászok visszauta­sították az igazgató ajánlatát és kitartanak eredeti követe­léseik mellett. Többek között követelik, hogy ha visszamen­nek dolgozni a sztrájk veze­tőinek semmi bántódása se történjen és továbbra is mun­kában maradhassanak. A bá­nyászok nagyon is jól tudják, hogy ezt csak szervezetten ké­pesek kieszközölni. Ha szer­vezetlenül viss­zamennének a bányabáró előbb-utóbb levág­­ná a fizetést. A­ sztrájk fejle­ményéről újabb tudósítást küldünk. — (Tudósitó), HOLNAP “MORGAN BIRODALMA’5 cimű riport fog megjelenni az Uj Előrében arról, hogy mi­képen kontrolálja Morgan A­­merikát és 12 európai o oszá­­got 2,200 bank utján. Figyeld, olvasd és rendel­tesd meg másokkal is az Uj Előrét, H H Ü H Wg^ Bp Világ Proletárjai ■NH Jj ST* ll BLjP INk jgjjr Egyesüljetek! Entered as second class matter May 16, 1981, at the Post Office Cleveland, 0., under the Act of March 3rd, 1879 Published daily (except Sunday) by the Uj Előre Publishing Co. 9403 Buckeye Rd., Cleveland, O. — Subscription $6.00 a year VOL. XXXI ÉVFOLYAM NO—7362 CLEVELAND, CITY EDITION THURSDAY, JUNE 1, 1933 EGYES SZÁM ÄRA 3 CENT VEZÉRCIKK Lepénzelt csatlósok szövetkezete nem állhat az egység útjába Nagy a rémület a Horthy berkekben. Mint a lakomájuk közben rajtakapott saká­lok üvöltése, úgy tör magasra a reakciós sajtó “leleplezése” a chicagói Nagygyűlés­ről. “Vigyázat — mázolva” kiált fel a cle­velandi kis háztulajdonosok és bankbetevők többször felsült ellensége, Mr. Hopkins “Sza­badság”-ja. “Romboló merénylet készül az amerikai magyarság ellen” ordítja Pan Ve­rzynek “Népszavá”-ja, Horthyék hiva­talos lapja. “Ezekkel nem megyünk” siet ki­jelenteni a hírhedt sikkasztó és feljelentő, Neményi Ernő, a Steel Trust youngstowni lapjának pénzügyi szakértője, fizető gazdái­nak magyar újságjában. Egyszerre, közös, parancs-szóra, mennek neki a sajtó dzsun­gel ordalai, a rettegett ellenségnek, az ame­rikai magyar dogozók a közös, égető kérdé­seikért megteremtő egységfrontjának. Vajjon mitől ijedtek meg oly nagyon a hadikölcsönök, Amerikai Magyar Falvak, pelenkamozgalmak, Himlerville, Kossuth­­szobor, Justice for Hungary-k, nemzetgyűlé­sek, szeretetcsomagok, postatakarék pénzek és egyéb “közérdekű” akciók félelem és gáncs nélküli lovagjai? Mi hozta ki a cle­velandi councilman és new yorki lengyel ki­adó tulajdonos urak sajtó prostituáltjaiból a “vörös” veszélyt csak úgy okádó hajme­resztő kijelentéseket és ijesztgetéseket? Miért óvják ezek az önmaguk és gazdáik ál­tal kinevezett őrangyalok a kisemmizett amerikai magyar munkásokat a chicagói Nagygyűlésen való részvételtől? A válasz erre nagyon egyszerű. Egy­részt mert egy mozgalommal állnak szem­ben, mely a tagság érdekeit szolgálja, anél­kül, hogy a Székely Izsók, Szabadságok és Neményiek félrevezethetnék és földhöz vág­hatnák, miután minden kiszívható hasznot ki­szedtek maguknak. Másodszor, mert ez az igazi, alulról jövő egységfront mozgalom, keresztül húzza, lehetetlenné teszi azokat a sötét terveket, amelyeket Magyar Amerika igazi, bár a háttérben működő “urai” Buda­pesten és Washingtonban kieszeltek a fél­milliós magyarság, a százezres egyleti tag­ság ellen. Mi is készül­jun. 23—25-én Chicagó­ban? Minden magyar egyleti tag valószínű­leg olvasta a meghívót, melyen, ezeken a munkásokon élősködő, de közbe őket kigú­­nyoló tanult urak még helyesírási hibákat is fedeznek fel. Ez a felhívás, melyet több mint 50 egyleti vezető írt alá, felszólította Amerika magyar egyleteinek tagságát, hogy “tekintet nélkül a régi ellentétekre” egyesül­jenek egy minimális programon: segíteni munkanélküli tagjaikon, kormánysegítséget követelni a válságban levő egyleteinknek, bekapcsolódni a társadalmi biztosításért fo­lyó harcba, állást foglalni a bevándoroltak üldözése és a háború és fascizmus ellen, stb. Úgy az aláírások, miként a mozgalom kezdeményezői közt több ismert forradal­mi munkásnak neve ott volt, beleértve a 30,000 tagon felül számláló IWO­ magyar szekciójának vezetőit. Ez megbocsáthatat­lan bűn a Magyar Amerikát szemétdomb módjára maguknak követelő Horthy kaka­sainknak. Ezek a fekete reakciósok, miként az el nem felejtő és meg nem bocsájtó Bourbonok, nem értik meg, hogy a négy éves válság következtében vége van a múlt úri lakomájának melyet a magyarság szét­szórtsága, sokfelé húzása eredményezett. Ma már más időket élünk, összeomló­ban a válaszfalak az öntudatos és hazafias, de a Roosevelt-Horthy rendszer következ­tében egyformán nyomorgó magyarság kö­zött. Ma már a közös nyomor, a kilátásta­lan jövő képe, egybe cementezi a külön­böző gondolkodású, de egy, a kizsákmá­nyolt osztályba tartozó egyéneket is. A fuldokló módjára kapkodó Szabadság nem tanult a cevelandi kisháztulajdonosok mozgalmából, melyben 2,500 magyar kis ember, (kiknek nagy többsége nem kom­munista, sőt egy időben az ellen voltak) megtalálták az egységes utat házaik meg­mentésére, — dacára a közülök kiakolbo­­litott Szabadság dühöngő aknamunkájának. A régi, agyoncsépelt “vörös herring” már nem ijeszt el egy “body”-t sem Hopkins és Wegrzynek urak! Az Új Előre és az International Wor­kers Order vezetősége teljesen tisztában van azzal, hogy óriási, jelenleg áthidalha­tatlan világnézeti és politikai ellentétek vá­lasztják el őket a Nagygyűlés meghívójá­nak több aláírójától. Ezt mi nem tagadtuk a múltban — és még kevésbé a jövőben. De kizárja-e ez azt, hogy egyes kérdéseken nem egyesülhetünk?! Ma, mikor minden becsületes, a tagság érdekeit szem előtt tartó egyleti vezető látja, hogy kell valamit tenni a tagság ér­dekében, s ez csak egyesült erővel lehetsé­ges, akkor a kérdés nem az, hogy miben NEm értünk egyet, hanem az, hogy dacára az elentéteknek, MILYEN KÉRDÉSEK­BEN HOZHATUNK LÉTRE EGY SZÉLES EGYSÉGFRONTOT! Mi azt hisszük, hogy a fenti, betegse­­gélyző tagságot érdeklő kérdésekben meg lehet teremtődni az egységfrontnak, min­denfajta politikai és egyébb álláspont kö­zött. Mi meg vagyunk győződve — és en­nek a meggyőződésnek hitében készek va­gyunk mindent megtenni — hogy a magya­rok közt is létrejöhet, miként a többi nem­zetiségek közt is, egy széles egységfront, egy központi egyleti szerv amely anélkül, hogy a benne résztvevőket egyébbre köte­lezné, valamennyi magyar erőt egyesítene a fenti kérdésekben folyó harcban. Egy ilyen szervezet természetesen nem szolgálná a Szabadságok és urainak érdekét. Ezek az urak Népszavák másfajta egyletközi szervet akarnak, ők a magyar­ság “érdekeit” például a titokban előkészí­tett, a tagság háta mögött megvalósítandó washingtoni irodában látnák. Ez az iroda, mint a tiszteletreméltó Vitális hazafi lapja ideje előtt kikottyantotta, és az Új Előre leleplezte — legkevesebb évi 500 dollárt szedne be minden egyes betegsegélyzőtől. Mit adna ezért? Hazafias szellemet, erköl­csi és anyagi támogatást a Horthy kor­mánynak. Ez kell a tagságnak, ez már ugy­e döfi, Linek István és Székely Izsó urak?? Ebből ha nem is csiranna, de csep­penne egy kis pénzmag a nagyon lecsök­kent Horthy szubvenció mellé a tisztelt hazafias sajtónak is?! Az urak nincsenek ellene betegsegély­­zők egyesülésének, de csak az ő módjukra. Minden ezer tag után évi $150, s melléje kis revízió, kis graft, — ez kell a magyar­nak, — és nem holmi munkanélküli segély, társadalmi biztosítás, kormánytámogatás a válságban álló egyleteknek! — Az urak nincsenek a Chicagóba menés ellen sem, de csak a tagság pénzéért, drága hotelekben, ők látják lelki szemeikkel a szép chicagói Magyar Hetet, vagy napot, hatalmas kül­döttséggel, ezer holdasokkal, egyetemi dal­körrel Magyarorzágból, miként azt a chi­cagói Horthy konzul úr próbálta olyan szépen keresztülvinni — ha a munkások meg nem akadályozták volna őt ebben. Re­víziós propaganda nemzeti színü szalagok, fehér ruhás szüzek, úri bandériumok, több napos dinom-dánom — mindaz a nyomor­gó, az egyleti díjait fizetni képtelen tagság terhére, — nem beszélve a vasúttársasá­­goktól járó dús százalékokról, melyeknek a Székely Izsák oly nagy mesterei. Ez kell a Szabadságnak, Népszavának, de nem há­rom napos nagygyűlés a munkástagok ér­dekében, hol az előkészítő bizottságnak há­rom dollárért étkezést és szállást kell nyúj­tani. Az urak dühöngenek, — és joggal. Csúszik a talaj a lábuk alól, — de ez nem állítja meg a csúszást. Talán sikerülni fog nekik egy pár “közvéleményt” esetleg a Nagygyűlés ellen állítani, — várjuk melles­leg a nagy Stalin-faló “forradalmár” Göndör Ferenc belépését a Székely Izsó Neményi egységfrontba — de ez NEM állíthatja meg a lavina módjára növekvő egységmozgalmat. Akadnak majd vezetők, kik a Horthyék korbács­csapásaira esetleg ellene szegülnek az őket eredetileg egység­frontba nyomó tagság érdekeinek, — de ilyen árulások nem állíthatják meg a moz­galmat.­­ Mi meg vagyunk győződve, hogy akad­ni fognak ezerszámra és tízezerszámra egy­leti tagok, egyleti vezetők, kiket a Horthy A békeegyezmények csak arra valók, hogy megszegjék azokat A Morgan által pénzelt generális háborúra uszító beszédet mon­dott a “hősök” sírjánál WASHINGTON, D. C.­­ Ezerkilencszáztizenhétben a Morgan milliók érdekében Pershing generális vezette a mundérba bujtatott amerikai munkásokat a csatatéren el­vérezni a “hazáért” 16 esztendővel a világ­vé­rengzés után ugyanaz a Per­shing beszédet mondott az el­esett katonák emlékét ünnep­lő napon. Szemtelen imperialista nyil­­sággal többek között ezeket mondotta Pershing: “Amikor a békeegyezmé­nyek a nemzeti ambíciókkal összeütközésbe kerülnek, a nemzetek egy pillanatig sem haboznak abban, hogy ezeket az egyezményeket félrerúg­­ják.” “Lehet-e remény arra” kérdezte a hallgatóságtól, “hogy a nemzetek készek a kardokat ekevassá átalakíta­ni ?” Morgan kifutófiúja ha­tározott nemmel válaszolt a feltett kérdésre. Hiú ábránd­nak, gyermekes reménynek minősítette mindezeket. A le­­fegyverkezéssel kapcsolatban így nyilatkozott: “Ne áltas­suk magunkat ilyen hiábavaló kísérletekkel” Csoda-e ha ilyenek után a Morgan Bankház a kedvez­ményesek listájára vette fel Pershing generálist. Az új imperialista világ­égés előestéjén, az amerikai hadsereg egyik vezetője szá­jából ily nyilt vallomást és háborús uszitást hallgatva az amerikai proletáriátusnak százszorozott erővel kell az urak háborúja ellen küzdeni. Véres támadást intéztek a rendőrök az ifjúmunkások ellen Perth Amboyban A tömeg közé lőttek. — A munkások vissz­aharcoltak. — Hatalmas egységfront tün­tetések New Yorkban, Clevelandban és az egész országban túl hármat úgy helybenhagy­tak, hogy a kórházba kellett őket szállítani. CLEVELAND, 0. — Ked­den d. u. a Young Communist League kezdeményezésére megalakult Országos Ifjúsá­gi Nap egységfront nagy tün­tetést rendezett az imperia­lista háború ellen a Public Square-n. A tüntetést megelőzően fel­vonulás volt a város több részéről. Vidékről is jöttek be ifjúmunkások. Akronból kb 150-en jöttek Clevelandba. A Young People’s Socialist League vezetői az utolsó pil­lanatban, szombaton d. u. vis­­szavonultak az egységfront­tól. Az előkészületek alatt az utolsó percben azt hangoztat­ták, hogy ők is ellene van­nak az imperialista háború­nak és nemcsak a tüntetésen vesznek részt, hanem szó­nokokat is fognak küldeni. Mint kiderült, az egész manő­verezésük a mindjobban ra­­dikalizálódó tagságuk félre­vezetését szolgálta. Ezáltal akarták meggátolni, hogy az Ifjú Kommunista Liga tagjai közvetlenül a tagságukhoz forduljon és a tagságuk ezál­tal részt vegyen a tüntetésen. A tüntetést végig rendkí­vüli harcos szellem jellemez­­te. Többizben úgy látszott,­ mintha összeütközésre kerül­ne a sor az ifjúmunkások és a tér körül várakozó Améri­­can Legion és katonák között. A megjelentek harciassága a­­zonban elvette a legionisták­ kedvét a beavatkozástól. A Public Square-ről felvo­nulás volt a Euclid Ave­-n a 14-ik uccáig, onnan pedig a Kommunista Párt épületéig. A tüntetésben résztvevők lel­kességére jellemző, hogy alig akartak szétoszolni. A tüntetésen gyűjtés volt a columbusi éhségmars cél­jaira, amire a jelenlévők lel­kesen adakoztak. Az ifjúmunkások imperia­lista háború-ellenes tüntetései után az American Legion tar­totta felvonulását az új im­perialista háború előkészíté­sére. Habár több katonát, nemzetőrt és tengerészt ren­deltek ki a felvonulásra mint bármikor az utolsó években, az úgynevezett hazafias tö­meg úgyszólván teljesen hi­ányzott. A nagyszámú néző­­közönségben többen hangula­tot akartak kelteni a parádé mellett, de éljenzésük és tap­suk nem talált viszhangra. El­lenkezőleg, a nézőközönség hideg pillantásokkal mintegy visszautasítólag nézett a tap­­solókra, akik erre jobbnak látták az éljenzést és tapsot abbahagyni. Jellemző, hogy az Ameri­can Legionisták felvonulásá­ban 10 éves cserkészfiuk szu­­ronyos puskával a vállukon vettek részt és majd össze­görnyedtek alatta. Az eddigi felvonulásoktól eltérőleg na­gyon kevés cserkészfiú vett részt a felvonuláson. Jellemző megemlíteni, hogy a veteránok még a marsolás­ban is megkülönböztetést al­kalmaztak a volt néger kato­nák ellen. Őket külön csoport­ba vonultatták fel és a leg­­hátulra tették. Mintegy mu­tatni, hogy ágyútölteléknek jók vagytok, de együtt mar­­solni már nem. PERTH AMBOY, N. J. Mintegy 100 rendőr brutális támadást intézett az Orszá­gos Ifjúmunkás Napon a kö­zelgő imperialista háború el­len tüntetők ellen Perth Am­­boy-ban. A harc akkor kezdő­dött, amikor az egyik rendőr le akarta húzni a tüntetés szónokát az emelvényről. Az ifjú és felnőtt munkások a szónok védelmére keltek. A rendőrök botokkal és gáz­bombával rontottak a töme­geknek. A tüntetők kövekkel és más kezük ügyébe kerülő tárgyakkal védekeztek. A tá­madó rendőrökről leszakítot­ták a ruhát. A küzdelem kö­zepette lövés dördült el, ami földre terítette Robert Roth 22 esztendős néger ifjúmun­kást. A lábán sebesült meg. Több rendőr és tüntető meg­sebesült. Hét ifjúmunkást és 4 nőt letartóztattak. A ren­dőrség a tüntetőkre akarja hárítani a felelőséget a lö­vésért NEW YORK, N. Y. — Tíz­ezrek vonultak fel egység­fronton az Országos Ifjúmun­kás Napon és tüntettek a ké­szülő imperialista háború el­len SAN DIEGO, Cal. — A ren­dőrség brutálisan megtámad­ta az ifjúmunkások imperia­lista háború ellenes tünteté­sét a New Town Parkban. Könnygázbombákkal, botok­kal támadtak az ifjúmunká­sokra, akik felvették a harcot. A harcban több ifjúmunkás megsebesült. A rendőrök kö- Megszökött 11 rab a kansasi­­egyházból Az elszánt rablók magukkal vitték a börtön felügyelőjét, két őrt és három nőt LANSING, Kans. — Szen­zációs körülmények között szökött meg 11 rab az itteni állami fegyházból, miközben a rabok a börtön udvarán labdáztak. A megszököttek közül 5 életfogytiglan volt i­­télve. A fegyház felügyelő, Kirk Prather a labdázókat nézte, amikor több felfegy­verzett rab körülvette őt és még néhány őrt. Kötelet tet­tek a­ nyaka köré és valamen­­nyit meggyilkolással fenye­gették, ha nem csinálják­ azt, amit mondanak nekik. A lefegyverzett őrök, Prat­her és a szökni készülő rabok a fegyház falához értek, a­­hol az őrtoronyban lévő őrtől követelték a kulcsot, amit az azonnal ledobott. A falon kí­vül gépet szereztek és elhaj­tottak. A börtönfelügyelőt és az őröket kívülre állították, hogy az üldözők ne lőhesse­nek. Röviddel ezután a rabok megállították Woods autóját, Woodsot kidobták az autóból és néhány rab elfoglalta az autót, amelyben Mrs. Wood és két lánya ültek. A nőket magukkal vitték. A beérkező jelentések sze­rint az elszánt rabok legalább még 5 automobilt vettek el a fentebbi kettőn kívül. Később úgy a 3 nőt mint a felügyelőt és az őröket elengedték. A rendőrséget azonnal moz­gósították nemcsak Kansas államban, hanem a szomszé­dos államokban is Eddig e­­gyet sem sikerült elfogni, Nem hajlandó Anglia sem leszerelni szükséges “rendteremtés” cí­­mén. Azaz ha a lázadó gyar­mati népeket kell elnyomni és gyilkolni. ROMA, május 31.­­— A négy nagyhatalmi szerződést Anglia, Francia, Német és Olaszország közt csütörtökön fogják aláírni Rómában a Genezia palotában. A szerző­dést Mussolinin kívül alá fog­ják írni a másik három nagy­hatalom római követei. PARIS, mnjus 31. — A fran­cia képviselőház 434 szóval 135 ellenében jóváhagyta a négy nagyhatalmi szerződést és annak aláírását. LONDON, május 31. — Jú­nius 12.-én fog megnyílni a világgazdasági konferencia. A konferencia máris kudarc­nak néz elébe. A konferenciát eredetileg hat hónapra szán­ták, most kijelentik, hogy csak hat hétig tart. Roose­velt legutóbbi rendelete a fo­kozott infláció bevezetéséről, amivel fokozott piacversenyt indít meg az európai államok­kal szemben olcsóbb amerikai áruk útján, mint bomba ha­tott a konferencia terveire., WIEN, május 31. — A Nemzetközi Kereskedelmi Ka­mara itteni kongresszusa el­itélte Amerikát annak “er­kölcstelen’ ’ pénzügyi manő­verei miatt. Sürgették, hogy rendezzék előbb a hadiadós­ságok kérdését, mert külön­ben kudarc elé nézhet csak a londoni konferencia. LONDON, május 31. Stanley Baldwin, a kormány­tanács lord­ elnöke, kijelentet­te az angol képviselőház előtt, hogy nem hajlandó azt a leszerelési javaslatot elfo­gadni, ami szerint neki is csökkenteni kellene a légiflot­táját. Anglia ragaszkodik ah­hoz, hogy repülőkről bombáz­hassa gyarmatait, ha ott ez sakálok üvöltése nem fog megtántorítani, A tagság egysége meg fog teremtődni. JUN. 23—25, MELYNEK SIKERÉÉRT MINDEN BECSÜLETES EGYLETI TAG­NAK ÉS VEZETŐNEK HARCOLNI KELL, KEZDETE LESZ A MAGYAR EGYLE­TEK EGYSÉGFRONT MOZGALMÁNAK AMELY EZÚTTAL A HORTHY ÜGYNÖ­KÖK IRÁNYÍTÁSÁTÓL MENTESEN, A TAGSÁG ÉGETŐ KÖVETELÉSEIÉRT SZÁLL SÍKRA 1

Next