Élővilág, 1959 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1959-03-01 / 1. szám
Dr. Szatala Ödön 1889-1958 DR. ALLODIATORIS IRMA 1889. február 5-én Ulics Kriván (Görbeszeg, Zemplén m.) született. Elemi és középiskolai tanulmányait részben Ungváron, részben Munkácson végezte. Egyetemi tanulmányokat Budapesten végzett, így 1916-ban bölcsészettudományi doktorátust szerzett növényrendszertan, földtan és földrajz tárgyakból a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Doktori értekezésének tárgya: Ungvár megye zuzmóflórája feldolgozása volt. 1913-ban a budapesti egyetem növénytani tanszékén egy évig asszisztens volt. 1913-tól 1917- ig a Magyar Állami Vetőmagvizsgáló Intézetben mint kisegítő szakmunkaerő, 1917—1919-ig mint kísérletügyi asszisztens teljesített szolgálatot. 1914-ben 3 hónapig Ungváron katonai szolgálatot teljesített. Dégen Árpád, az Intézet akkori vezetője, igen nagyra becsülte szaktudását, és nagyon szerette őt, a magvizsgálat terén kitűnő szakembernek tartotta. 1919. október 24-én az akkori Földművelésügyi Minisztériumban működő igazoló bizottság baloldali magatartása, nyílt állásfoglalása miatt állásától megfosztotta. Annak ellenére, hogy a Vetőmagvizsgáló Intézet vezetősége Degen Árpáddal az élen mindent elkövetett érdekében, az ellene hozott ítéletet nem tudták megváltoztatni. Degen maga többször járt a Földművelésügyi Minisztériumban érdekében, de az akkori ügyosztályvezetők politikai elfogultsága és a kezdődő fehér terror miatt képtelen volt bármilyen eredményt elérni. Ekkor kénytelen volt a kereskedelmi pályára átmenni, és állást vállalt különböző cégeknél. 1920-tól 1926-ig a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének, a Piramis Magkereskedelmi Rt. és a Magyar Vetőmagkereskedők Szövetsége megbízásából Budapesten, Szatmárnémetiben és Temesváron vetőmagtisztító telepeket vezetett. Ez idő alatt került több éves szolgálatra Romániába is. 1927-től 1941-ig ismét a Magyar Állami Vetőmagvizsgáló Intézetnél teljesített szolgálatot mint szaknapidíjas. Ez idő alatt a Földművelésügyi Minisztérium megbízta a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara vetőmagtisztító telepének megszervezésével. 1939-ben a Kertészeti Akadémia meghívta előadónak, ahol Vetőmagvizsgálat címen egy évig tartott előadásokat. 1945-ben megbízták a Vetőmagvizsgáló Intézet vezetésével, és rehabilitálása után kinevezték kísérletügyi főigazgatónak. 1949-ben ebből az intézetből az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet vetőmagminősítő osztálya lett, majd 1951-ben ismét önálló intézménnyé vált Országos Vetőmagvizsgáló Intézet néven, melynek ez időben helyettes vezetője volt. 1951-től 1954-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán, heti 2 órás előadásokat tartott Bevezetés a zuzmók ismeretébe címen. 1952-ben került a Természettudományi Múzeum Növénytárához tudományos kutatónak, ahol átvette a zuzmógyűjtemény vezetését. 1953-ban a Magyar Tudományos Akadémia megadta részére a biológiai tudományok kandidátusa címet, oly kísérőlevéllel, mely szerint, ha valamely összefoglaló nagy munkája elkészül, annak alapján a Minősítő Bizottság megadja számára a doktori fokozatot.