Élővilág, 1959 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1959-03-01 / 1. szám

1918-ban, 1928-ban, 1932-ben saját költségén részt vett a Magyar Tudományos Akadémia által rendezett hercegovinai, bulgáriai és görögországi botanikai gyűjtő­­utakon, ahol főleg lichenológiai kutatásokat végzett. Bejárta hazánk egész területét, hogy annak zuzmóit is begyűjtse. 1919 és 1926 között tudományos munkáját a legnagyobb nehézségek árán tudta csak folytatni, mert sem könyvtár, sem gyűjtemény, sem eszközök nem állottak ren­delkezésére. Éveken át dolgozott a Természettudományi Múzeum Növénytárának, annak zuzmógyűjteményét dolgozta fel, ill. revideálta. Ekkor kezdte el írni élete főművét, a Kárpát-medence zuzmóflóráját, melyet azonban betegsége miatt nem tudott befejezni. 1958. június 27-én halt meg súlyos betegségben. Kéziratát fia és munkatársai hamarosan sajtó alá rendezik. Több ízben igénybe vették szakismereteit a külföldi múzeumok is, így a wiens­­berlini, edinburghi, szófiai, bukaresti, helsinki intézetek, melyeknek nagyrészt fel­dolgozatlan anyagát határozta meg, illetve revideálta. Összeköttetésben állott úgy­szólván az egész világ lichenológusaival. Nagyon szerette a Vetőmagvizsgáló Intézetben végzett munkáját, azonban igazi szenvedélye a botanika, ezen belül a zuzmók voltak. Már fiatal korától kezdve behatóan tanulmányozta őket, 1954-ben a Magyar Tudományos Akadémia meg­bízásából újból gyűjtőúton Bulgáriában, 1956-ban pedig Albániában járt, ahol igazi tárgyszeretettel gyűjtötte össze kedvenc növényeit. A zuzmókutatás terén világ­szaktekintély volt. Kitűnően ismerte a trópusi zuzmókat, ő dolgozta fel Bíró Lajos gyűjtéséből származó új-guineai, Rechinger perzsiai, Ginzberger brazíliai, Hosseus argentínai tucumani stb. anyagát. A bolgár Tudományos Akadémia felkérte Bulgária zuzmóflórájának megírására, melyre sajnos, közbejött halála miatt már nem kerülhetett sor. Szókimondó, őszinte meggyőződésű, becsületes ember volt. Dolgozótársai mind szerették és megbecsülték, ami mellőztetésének, valamint betegségének ideje alatt is megnyilvánult. A magyar vetőmagvizsgálat és a zuzmókutatás egyik legkiválóbb szakemberét veszítette el benne. 35 000 példányból álló zuzmógyűjteménye volt, mely főleg magyarországi, balkáni és kisázsiai, növényföldrajzilag is érdekes és értékes anyagot tartalmaz. Könyv­tárában 170 könyv és 1600 lichenológiai különlenyomat van. HELYREIGAZÍTÁS Közöljük Olvasóinkkal, hogy Dr. Bálint Péter egyetemi tanár neve a „Mire képes az idegrendszer“ című előadással kapcsolatban sajnálatos adminisztrációs hiba következté­ben került a Szabadegyetem előadóinak névsorába. 47

Next