Élővilág, 1961 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1961-06-01 / 3. szám

Ж> бср)(1) keletkezik A CUKORBETEGSÉG? TAUSZK ÉVA DR. A cukorbaj — diabetes mellitus — anyag­cserebetegség és tulajdonképpen a has­nyálmirigy belső leválasztást végző rend­szerének hibás működésével függ össze. A hasnyálmirigy ún. Langerhans szi­geteinek béta sejtjei hormont választanak ki a vérbe. Ez a hormon az insulin. Amikor ezen sejtek működése a has­nyálmirigyben csökken vagy megszűnik, cukorbaj keletkezik. A cukorbetegség keletkezésében a has­nyálmirigy megbetegedésén kívül más belső elválasztású mirigy, így a mellék­vesekéreg, a mellékvesevelő, a pajzs­mirigy, az agyalapi mirigy, de még a máj megbetegedése is szerepet játszhat. A központi idegrendszer, mely ezen szervek összműködését szabályozza, a cukorbaj keletkezésében ma még tisz­tázatlan jelentőségű. Kétségtelen azon­ban az, hogy az agyalapi mirigynek döntő szerepe lehet a cukorbetegség létrehozá­sában. Az idegi tényezők, melyek a belső elválasztású mirigyek karmesterére, az agyalapi mirigyre (hypophysis) hatnak, az ún. neuroendocrin rendszert befo­lyásolják és ezáltal nagy fontosságúak a cukorbaj keletkezésében. A hasnyálmirigy szigetapparátusának megbetegedését régebben örökletesnek tartották. Ma azonban tudjuk, hogy ezen rendszer túlzott megterhelése, ártalma, különböző utakon vezethet a cukorbaj keletkezésére. Annak ellenére, hogy a cukorbete­gek rokonságában ötször gyakoribb a diabetes, mint más egyénekben, utódaik születésekor szó sincs még cukorbajról. Ez csak később keletkezik. Tehát kör­nyezeti, táplálkozási, túlterhelési okok, vagy egyéb, a Langerhans szigetek béta sejtjeinek ártalmát létrehozó különböző behatások miatt jön létre diabetes. Ter­mészetesen esetleg a béta sejtek alkati csökkentértékűsége is fennállhat. Elő­fordul cukorbaj, mint már említettem, a központi idegrendszert érő sertés vagy sérülés után. Fertőzések nemcsak a hasnyálmirigy béta sejtjeire károsak, ha­nem a központi idegrendszer ártalmára is lehetnek. Érelmeszesedés, psyches ár­talmak is kiválthatnak cukorbetegséget, természetesen ezekben az esetekben az alapbetegséghez a hasnyálmirigy említett sejtjeinek másodlagos működési kiesése is csatlakozik és így jön létre a diabetes. Érdekes az elhízás kóroki szerepe a cukorbajban. 80%-ban az ideális test­súly felettieken keletkezik diabetes. A kövér emberben keletkező cukorbajt ma úgy képzeljük el, hogy a nagyobb súly miatt egyrészt több insulinra van szük­sége, másrészt a fokozottabb szénhidrát­­fogyasztás jobban megterheli az insulint termelő szigetapparátust. Ennek követ­keztében, szénhydrátanyagcseréjének ellá­tására, az elhízott ember kimeríti a hasnyálmirigy béta sejtjeinek insulin ter­melését és diabetest kap. Lehetséges ezek alapján, hogy a kövérség meg­előzésével a cukorbajos egyének számát csökkenteni lehetne és ezzel az ideális gyógyítást, a betegség ritkábbá válását, a diabetes megelőzését tudnánk elérni. Kísérletesen egy húgysavhoz közelálló vegyületnek, az alloxannak a befecsken­dezésére a hasnyálmirigy insulint ter­melő sejtjei selective elpusztulhatnak és tartós diabetes keletkezhet. Alloxan nincs ugyan a szervezetben, de mint a purinanyagcsere terméke, keletkezhet húgysavból. Ma még nem eldöntött, hogy emberben a cukorbaj kiváltásában szerepet játszik-e, vagy sem. Az agyalapi mirigy elülső lebenyének kivonatai cukorbajt hozhatnak létre. 1937- ben Houssay ilyen hormon adagolásával kutyákon 2—3 hét alatt tartós diabetest tudott kiváltani. A cukorbaj itt a béta sejtek kimerülésén át jött létre; éhezés, vagy insulin adagolása kivédte az agy­alapi mirigy elülső lebeny hormonjá­nak adagolására bekövetkező diabetest. Ugyanígy a mellékvese hormonjai is vércukor emelő és diabetest kiváltó hatásúak lehetnek. Mellékvese hormon

Next