Élővilág, 1961 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1961-06-01 / 3. szám
Ж> бср)(1) keletkezik A CUKORBETEGSÉG? TAUSZK ÉVA DR. A cukorbaj — diabetes mellitus — anyagcserebetegség és tulajdonképpen a hasnyálmirigy belső leválasztást végző rendszerének hibás működésével függ össze. A hasnyálmirigy ún. Langerhans szigeteinek béta sejtjei hormont választanak ki a vérbe. Ez a hormon az insulin. Amikor ezen sejtek működése a hasnyálmirigyben csökken vagy megszűnik, cukorbaj keletkezik. A cukorbetegség keletkezésében a hasnyálmirigy megbetegedésén kívül más belső elválasztású mirigy, így a mellékvesekéreg, a mellékvesevelő, a pajzsmirigy, az agyalapi mirigy, de még a máj megbetegedése is szerepet játszhat. A központi idegrendszer, mely ezen szervek összműködését szabályozza, a cukorbaj keletkezésében ma még tisztázatlan jelentőségű. Kétségtelen azonban az, hogy az agyalapi mirigynek döntő szerepe lehet a cukorbetegség létrehozásában. Az idegi tényezők, melyek a belső elválasztású mirigyek karmesterére, az agyalapi mirigyre (hypophysis) hatnak, az ún. neuroendocrin rendszert befolyásolják és ezáltal nagy fontosságúak a cukorbaj keletkezésében. A hasnyálmirigy szigetapparátusának megbetegedését régebben örökletesnek tartották. Ma azonban tudjuk, hogy ezen rendszer túlzott megterhelése, ártalma, különböző utakon vezethet a cukorbaj keletkezésére. Annak ellenére, hogy a cukorbetegek rokonságában ötször gyakoribb a diabetes, mint más egyénekben, utódaik születésekor szó sincs még cukorbajról. Ez csak később keletkezik. Tehát környezeti, táplálkozási, túlterhelési okok, vagy egyéb, a Langerhans szigetek béta sejtjeinek ártalmát létrehozó különböző behatások miatt jön létre diabetes. Természetesen esetleg a béta sejtek alkati csökkentértékűsége is fennállhat. Előfordul cukorbaj, mint már említettem, a központi idegrendszert érő sertés vagy sérülés után. Fertőzések nemcsak a hasnyálmirigy béta sejtjeire károsak, hanem a központi idegrendszer ártalmára is lehetnek. Érelmeszesedés, psyches ártalmak is kiválthatnak cukorbetegséget, természetesen ezekben az esetekben az alapbetegséghez a hasnyálmirigy említett sejtjeinek másodlagos működési kiesése is csatlakozik és így jön létre a diabetes. Érdekes az elhízás kóroki szerepe a cukorbajban. 80%-ban az ideális testsúly felettieken keletkezik diabetes. A kövér emberben keletkező cukorbajt ma úgy képzeljük el, hogy a nagyobb súly miatt egyrészt több insulinra van szüksége, másrészt a fokozottabb szénhidrátfogyasztás jobban megterheli az insulint termelő szigetapparátust. Ennek következtében, szénhydrátanyagcseréjének ellátására, az elhízott ember kimeríti a hasnyálmirigy béta sejtjeinek insulin termelését és diabetest kap. Lehetséges ezek alapján, hogy a kövérség megelőzésével a cukorbajos egyének számát csökkenteni lehetne és ezzel az ideális gyógyítást, a betegség ritkábbá válását, a diabetes megelőzését tudnánk elérni. Kísérletesen egy húgysavhoz közelálló vegyületnek, az alloxannak a befecskendezésére a hasnyálmirigy insulint termelő sejtjei selective elpusztulhatnak és tartós diabetes keletkezhet. Alloxan nincs ugyan a szervezetben, de mint a purinanyagcsere terméke, keletkezhet húgysavból. Ma még nem eldöntött, hogy emberben a cukorbaj kiváltásában szerepet játszik-e, vagy sem. Az agyalapi mirigy elülső lebenyének kivonatai cukorbajt hozhatnak létre. 1937- ben Houssay ilyen hormon adagolásával kutyákon 2—3 hét alatt tartós diabetest tudott kiváltani. A cukorbaj itt a béta sejtek kimerülésén át jött létre; éhezés, vagy insulin adagolása kivédte az agyalapi mirigy elülső lebeny hormonjának adagolására bekövetkező diabetest. Ugyanígy a mellékvese hormonjai is vércukor emelő és diabetest kiváltó hatásúak lehetnek. Mellékvese hormon