Horváth Mihály: Az ipar és kereskedés története Magyarországban, a három utólsó század alatt (Buda, 1840)
Második szakasz. 1711-1780
értettek eléggé a dologhoz, mert minden halmaza mellett is az előleges terveknek a javításokban következetesség és szorosan kitűzött cél nélküli kapkodás mutatkozik). A belkereskedésre legnevezetesb volt a Temes szabályozása és a Böge csatorna készítése, melly Fasettől Becskerekig 16 mérföld hoszban nyúlik. Ezen javítás fontosabb volt ugyan a földmivelésre, a bánsági ingoványokat kiszárítván s az áradásoktól az egész tartományt megszabadítván. De hasznos volt a kereskedésre is; mert bár szabályozása után sem birt nagy hajókat, de igen kisebbeket, mellyeken a bánsági termesztmények része a Tiszára szállítathatók. Nem kevéssé élénkité ellenben a belközlekedést az, hogy a harmincadok, mellyek azelőtt a töröktől elfoglalt tartományok határain fölállittattak, s annak kiűzetése után is, ámbár akkor már az ország közepére estek, nagy részben fennmaradtak, az Izsáki országgyűlési Rt. kérelmére eltörlesztettek. A bánság szélein létező harmincadok azonban egész 1777ig fenmaradtak, mig t. i. a bánság az országhoz vissza nem kapcsoltatott. Ezen vámvonal eltörlesztésének azon áldásos következménye jön , hogy Magyarország azóta mintegy négy millió ftot nyert a szabad közlekedésnek egyedül ezen részeként helyreállásából. Könnyűé továbbá a belközlekedést az is, hogy az"1751. 17dik a folyamokon eddig több helyt szedett vámokat 100 arany birság s kárpótlás büntetése alatt megtiltotta. Valamint továbbá a postáknak is, mellyeket még I. Leopold alapított, az 1715: 22. és 1723: 114. által tett célszerűbb szabályozása. 1 1) Maire: Bemerkungen stb. 1, 32.