Horváth Mihály: Az ipar és kereskedés története Magyarországban, a három utólsó század alatt (Buda, 1840)
Negyedik szakasz. 1790-1825
zsájától 8, a gyertyáétól pedig 16 ft. volt, s igy ezen cikk egyedül a nem nagyelfogyasztásra szorittatott, jelentékenyéül nem állhatott fel; voltak ugyan már minden nagyobb városban mézeskalácsosok; de ezeknek kézmüve, az egy rozsnyóit kivéve, nem érdemli a gyár nevezetet. — A szappangkészités Debrecenben és Szegeden folyvást jelentékeny volt, az elsőnek készítményei évenkint mintegy 7000 mázsát tőnek. — Hamuzsir több helyt készíttetett, kivált a dunántúli vidékben ; legnevezetesb a gr. Festetics tolnai, és b. Orcy erdő-kövesdi gyára Hevesben. A hajógyártás tökéletes dűlésének nem lehet eléggé örvendenünk. M. Terézia alatt még nem találtatott, ki az általa a belföldi gyártás előmozdítására behozott két rajnai hajó mintájára egyet készített volna, mind a mellett is, hogy a mesternek különösen 100 arany jutalmat ígért- E korszak alatt azonban az ébredező kereskedés ezen iparágat is gyarapította. Legszebb hajókat készítettek Titelen a sajkás ezred kerületében, nem csak a katonaság, hanem a bánsági búzakereskedés számára is. Vetélkedett ezekkel a szegedi, helyben úgy nevezett, superek készítménye, kik közt néhány évek előtt legjelesb volt bizonyos Ábrahám. Az itt készült hajók némellyike 8000 mázsánál is többet bir, közönségesen cserfából építtetnek, szépek s tengeri alakúak. 1800ban egy 8200 mázsát bíró épült a kir. udv. kamara számára, de minden eddigi müveik közt, bár nem legnagyobb, de legszebb volt azon két vizmérésekre és szabályozásokra rendelt hajó, mellyek, ha emlékezetem nem csal, 1825 ben bocsáttattak a Tiszára. Jelesek még a sziszeki hajógyár müvei is. Ezeken kívül készíttetnek hajók Új-Aradon, Komáromban, Baján, Újbecsén, Várin , Beregben; ez utolsó helyen leginkább a sószállításra