Horváth Mihály: Az ipar és kereskedés története Magyarországban, a három utólsó század alatt (Buda, 1840)
Negyedik szakasz. 1790-1825
vábbá nem csekély hasznot hajtott a Stájerországgali kereskedésben a Mura folyamnak, 1814—1817dikig véghez vitt szabályozása , mi által nem csak a vidék megmentetett a kiöntésektől , hanem a vizi út is megkönnyittetett s mintegy 9000 öllel megrövidittetett). A Szávának 8 mérföldön által vitt szabályozása pedig azt a hasznot adá, hogy azóta a nagyobb hajók is Ruguszáig úszhatnak, mellyekről az előtt már Sziszeknél kisebbekre kellett a terhet rakni 1 2). Hasznossá válandott a Kulpa szabályozása is Bródig, mit a Ferenc csatornás társaság 1800- ban tervezett; de különféle okokból a Ludovicea száraz út építésével váltott fel 3). Azon tervek pedig, mellyek a Dunának a Tiszával Pesttől Szolnokig és Pesttől Szegedig összekapcsolását tárgyazák, s mellyek elsőjének Balla Antal Pest megyei, másikának Vedres István Szeged városi, mérnökök valának szerzői; emez részvétlenség, amaz lehetlenség miatt (a mérésekből kitűnt, hogy Pest, és Szolnok közt nagy hegyhát emelkedik) nem létesültek 4). Utaink mellett a hajózás és fuvarozás is megjavittatott. Emezt illetőleg az ország külön vidékein létező jó fuvarosokat 5) mellőzve, csak a Ludovicea úton s a Pest és Bécs közt jó karba állított fuvarozást emelem ki. A hajózásra nézve pedig igen hasznos jön a komáromi 1807ben, kivált Csep Zsigmond buzgalma által alakított hajókármente 1) Csaplovics: Archiv 1, 107. 2) K. Franz Polit. Gesetzb. f. d. .osterr. Erbl. 16, 132. 3) Schvartner 1 , 432. Schedius : Zeitschrift 1 , 125. 4) Vedres István Tisza s Duna közti Csatornáról irt műnk. Szeged 1805. 5) L. bővebben Csaplovics: Gemälde 2, 112. köv.