Szögi László - Kónya Peter: Sáros megyei diákok az európai egyetemeken 1387-1918 (Felsőoktatástörténeti Kiadványok, Új Sorozat 9. Budapest, 2012)
Szögi László: A SÁROS MEGYEI PEREGRINÁCIÓ 1387–1918
Šarišskí študenti na európskych univerzitách 1387 - 1918 A SÁROS MEGYEI PEREGRINÁCIÓ 1387 - 1918 A külföldi egyetemjárás kutatása Közép-Európában a történettudomány igen kedvelt témája, hiszen számos nemzet történetében évszázadokon keresztül a peregrináció volt az egyetemi szintű képzés egyetlen lehetősége. A német történetírás is alapos gonddal vizsgálta elsősorban a közép- és koraújkori itáliai német egyetemjárást, amelyeket forráskiadványokban tett közzé. A német egyetemek és főiskolák újkori igen gazdag nemzetközi kapcsolatainak történetét könyvek és konferenciák tucatjai tárgyalják, és ezen belül is különösen bőséges a 19. század egyetem- és tudománytörténeti kapcsolatrendszerének kutatása. A kevésbé átfogó egyetemi rendszerrel bíró közép-kelet- európai kisebb, vagy közepes méretű nemzetek számára az újkori egyetemjárás vizsgálata fontos politikai célt is szolgál. A nemzeti értelmiség, a politikai és gazdasági élet, de még a nemzeti művészet vezető rétegének kialakulásában kikerülhetetlenül fontos szerepet játszottak a külföldi egyetemek. Ezen belül korszakunkban a német felsőoktatásnak volt döntő hatása nemcsak a Duna táj népeire, de a Balkán egészére, a lengyel és az orosz értelmiségre csakúgy, mint Skandinávia több területére. E területek egy részén vizsgált korszakunkban vagy még alig voltak egyetemek, vagy a felsőoktatás hálózata éppen csak kialakulóban volt, így érhető, hogy a magas szintű tudás megszerzése érdekében sokan választották a korabeli Európa első vonalba tartozó egyetemeit és főiskoláit. A magánkezdeményezéseket, főleg a század második felétől aktív állami támogatás, ösztöndíj politika és tudatos kapcsolatépítés is kiegészítette. A szlovák és a magyar peregrináció vizsgálata csak együttesen képzelhető el, hiszen a két nép 1918-ig egy államban élt. Hosszú évszázadokon át a nemzetiségi hovatartozás, jóval kisebb szerepet játszott, mint a felekezeti jelleg. Az általam, immár két évtizede vezetett kutatás egyik immár közeli célja az 1100 és 1918 közötti külföldi magyar egyetemjárás teljes adattárának elkészítése, nagyobb részt az eredeti levéltári források alapján. Egy forráskiadvány sorozat 17, napjainkig megjelent kötetében, eddig mintegy 70 ezer külföldi beiratkozás adatait gyűjtöttük össze. A további adatok publikálása folyamatban van. Közeli célunk egy olyan, mintegy 100 ezer beiratkozást tartalmazó számítógépes adatbázis létrehozása, amely alkalmas a legkülönbözőbb lekérdezésekre is, így számos tudományterület kutatását szolgálhatja. Eddigi ismereteink szerint a középkorban, tehát Mohácsig a történeti Magyarország területéről mintegy 13 000 beiratkozás történt az európai egyetemeken. A peregrinusok száma a korai újkorban, vagyis ebben az összefüggésben 1526 és 1800 között gyakorlatilag 27 000 beiratkozóval határozható meg, s végül a hosszú 19. században, azaz 1801 és 1919 között mintegy 60 000 külföldi beiratkozóval számolhatunk, akiknek egyharmada, kb. 20 000 fő 1890 után indult külföldre. A külföldön tanultak száma természetesen nem ennyi volt, hanem kevesebb, hiszen egy személy esetenként