Szögi László - Kónya Peter: Sáros megyei diákok az európai egyetemeken 1387-1918 (Felsőoktatástörténeti Kiadványok, Új Sorozat 9. Budapest, 2012)

Szögi László: A SÁROS MEGYEI PEREGRINÁCIÓ 1387–1918

Šarišskí študenti na európskych univerzitách 1387 - 1918 A SÁROS MEGYEI PEREGRINÁCIÓ 1387 - 1918 A külföldi egyetemjárás kutatása Közép-Európában a történettudomány igen kedvelt témája, hiszen számos nemzet történetében évszázadokon keresztül a peregrináció volt az egyetemi szintű képzés egyetlen lehetősége. A német történetírás is alapos gonddal vizsgálta elsősorban a közép- és koraújkori itáliai német egyetemjá­rást, amelyeket forráskiadványokban tett közzé. A német egyetemek és főiskolák újkori igen gazdag nemzetközi kapcsolatainak történetét könyvek és konferenciák tucatjai tárgyalják, és ezen belül is különösen bőséges a 19. század egyetem- és tudomány­­történeti kapcsolatrendszerének kutatása. A kevésbé átfogó egyetemi rendszerrel bíró közép-kelet- európai kisebb, vagy közepes méretű nemzetek számára az újkori egye­temjárás vizsgálata fontos politikai célt is szolgál. A nemzeti értelmiség, a politikai és gazdasági élet, de még a nemzeti művészet vezető rétegének kialakulásában kikerül­hetetlenül fontos szerepet játszottak a külföldi egyetemek. Ezen belül korszakunkban a német felsőoktatásnak volt döntő hatása nemcsak a Duna táj népeire, de a Balkán egészére, a lengyel és az orosz értelmiségre csakúgy, mint Skandinávia több területére. E területek egy részén vizsgált korszakunkban vagy még alig voltak egyetemek, vagy a felsőoktatás hálózata éppen csak kialakulóban volt, így érhető, hogy a magas szintű tudás megszerzése érdekében sokan választották a korabeli Európa első vonalba tarto­zó egyetemeit és főiskoláit. A magánkezdeményezéseket, főleg a század második felétől aktív állami támogatás, ösztöndíj politika és tudatos kapcsolatépítés is kiegészítette. A szlovák és a magyar peregrináció vizsgálata csak együttesen képzelhető el, hiszen a két nép 1918-ig egy államban élt. Hosszú évszázadokon át a nemzetiségi hovatarto­zás, jóval kisebb szerepet játszott, mint a felekezeti jelleg. Az általam, immár két évtizede vezetett kutatás egyik immár közeli célja az 1100 és 1918 közötti külföldi magyar egyetemjárás teljes adattárának elkészítése, na­gyobb részt az eredeti levéltári források alapján. Egy forráskiadvány sorozat 17, nap­jainkig megjelent kötetében, eddig mintegy 70 ezer külföldi beiratkozás adatait gyűj­töttük össze. A további adatok publikálása folyamatban van. Közeli célunk egy olyan, mintegy 100 ezer beiratkozást tartalmazó számítógépes adatbázis létrehozása, amely alkalmas a legkülönbözőbb lekérdezésekre is, így számos tudományterület kutatását szolgálhatja. Eddigi ismereteink szerint a középkorban, tehát Mohácsig a történeti Ma­gyarország területéről mintegy 13 000 beiratkozás történt az európai egyetemeken. A peregrinusok száma a korai újkorban, vagyis ebben az összefüggésben 1526 és 1800 között gyakorlatilag 27 000 beiratkozóval határozható meg, s végül a hosszú 19. szá­zadban, azaz 1801 és 1919 között mintegy 60 000 külföldi beiratkozóval számolhatunk, akiknek egyharmada, kb. 20 000 fő 1890 után indult külföldre. A külföldön tanultak száma természetesen nem ennyi volt, hanem kevesebb, hiszen egy személy esetenként

Next