Építők Lapja, 1951 (49. évfolyam, 1-23. szám)

1951-03-22 / 5. szám

I. oldal ÉPÍTŐK LAPJA A Dunai Vasmű első női építésvezetője A Párt szárnyat adott Tevan Zsófia elképzeléseinek ” .Általában az a tapasztalat, h­ogy meglehetősen erős a kon­­zervativizmus a nőknek a terme­lésbe való bevonásánál s főként szakmunkára való felhasználá­sánál... Ezt az állapotot mi­előbb fel kell számolnunk, mert a tapasztalat szerint a legtöbb munkaágban a nők igen jól meg­állják a helyüket, sőt nem egy területen jobban helytállnak, mint a férfiak.« (Gerő elvtárs kon­gresszusi beszédéből.) Te­van Zsófia 1940-ben adta be a kérvényét az egyetemre. Nem vették fel. Nem engedték, hogy építészmérnök legyen, mert nő. A felszabadulás után azonnal felvették az egyetemre. A nép álla­mában a nők egyenjogúak lettek.­­ A múlt év nyarán kezdte el a gyakorlati munkát. Nagy örömmel irányította a rábízott építkezést. Mind több és több tapasztalatot szerzett. Amikor Rákosi elvtárs felhívta a fiatalokat, hogy építsék fel a Dunai Vasművet, elhatározta, hogy ő is részt vesz ebben a nagy munkában. Azt akarták az előző munkahelyén, hogy maradjon ott, de T­e v­a­n elvtársnőnek minden vágya az volt, hogy Pentelére ke­rüljön. A dolgozó nők a Nemzetközi Nő­nap tiszteletére női építkezést ala­kítottak és T­e­v­a­n Zsófia ennek az építkezésnek lett a vezetője. Többször is elolvasta a Párt Köz­ponti Vezetőségének levelét, ame­lyet a magyar nőkhöz intézett. A Párt levele szárnyat adott eddigi elképzeléseinek, terveinek. Világo­sabban látja feladatait. Fel akarja ébreszteni a nőkben, dolgozótársaiban azt az érzést, hogy sokkal többre képesek, mint ők maguk is gondolták. Nemcsak irányítja, szervezi a munkát, hanem neveli a hozzá beosztott leányo­kat, asszonyokat. Gondoskodott ar­ról, hogy egy munkamódszerátadó megtanítsa Alakszimenko-módszer­rel falazni a kőműveslányokat Az első nap délelőttjén még »hullám­zott« a fal, gyenge volt a minőség. Néhány baráti szóval arra biztatta Csillag Katit, a brigádvezetőt, hogy végezzenek minőségi munkát. Délután újból ellenőrizte a munkát és örömmel állapította meg, hogy a fal egyenes. Megdicsérte Katit s a brigádvezető még jobban dol­gozott. T­e v­a­n elvtársnőnek az a terve, hogy továbbra is sokat fog­lalkozik a hozzá beosztottakkal és szocialista munkafegyelemre neveli őket. Még sok nehézséggel küzd. A brigádok még nem véglegesek, né­melykor anyaghiány is gátolja a munkát. De T­e­v­a­n Zsófia a terv tökéletes felbontásán dolgozik. Bir­kózik a kezdeti nehézségekkel, a szervezetlenséggel, hogy elősegítse a dolgozó nők vállalásainak telje­sítését .Határidő előtt felépíteni a Dunai Vasművet!« Ezért a célért harcol T­e­v­a­n Zsófia. Ezért har­col az anyagok biztosításáért, a jó munkamódszerekért Április 4-ig falegyent akar elérni mind a tíz épületen. A legszorosabb kapcsolatban akar dolgozni a hozzá beosztottak­kal. Nem sajnálja az időt a munka tapasztalatainak megbeszélésére. Naponként beszéli meg a munka­vezetőkkel az aznapi munka ered­ményeit és hibáit és a másnapi fel­adatokat. A brigádvezetőket is összehívja minden héten, hogy meg­vitassa velük hogyan végezhetné­nek még eredményesebb munkát Kollár Káli kőműves akar lenni. Ezt elmondta T­e­v­a­n elv­­társnőnek. A fiatal mérnöknő az­óta már beszélgetett több leánnyal és megkérdezte őket hogy szeret­nének-e szakmunkások lenni. Mind­nyájan igennel válaszoltak. Most ezek a leányok kőművestársaik mel­lett dolgoznak, habarcsot tereget­nek vagy kéglát adogatnak — de rövidesen átképzések lesznek. T­e­­v­a­n elvtársnőnek az a terve, hogy minél több szakmunkás kinevelését segítse elő. Amint befejezik az ideiglenes munkásszállások építését, még na­gyobb feladatot kapnak. Egy öt­emeletes ház építésével bízzák meg a női építkezés dolgozóit T­e­v­a­n elvtársnő azt tervezi, hogy sok női sztahanovista kerül majd ki arról az építkezésről. S ő pedig azért fog ott küzdeni, hogy a Dunai Vasmű építkezés legjobb építésvezetője le­gyen. (»Dunai Vasmű Építője«) Tíz előkészítés fogyatékossága •Az építőiparban a munkaverseny egyik általános fogyatékossága az, hogy az egyes brigádok minden brigáddal, az egyes­­ építkezések egymástól távol eső több munka­hellyel is kötnek szerződést. Nem alakult még ki a verseny , köny­­nyebben értékelhető, ösztönzőbb formája: a párosverseny. A tatabányai újváros építői ezért határozták el, hogy megindítják a munkahelyen belüli versenyt s kez­deményezésükkel példát mutatnak az ország többi építkezésének. Ezért az A-épület dolgozói­ ver­senyre hívták a C- és D-épületet, majd az A-épület brigádvezetői egymásután szólaltak fel. Izzing Ferenc és Tilinger József kőmű­ves, Kántor sm. brigádvezető, Szabó István oldata, Rácz József és Auer József vasbetonszerelő, Szabó Mária sm., Althefner Ferenc munkavezető, Árendás ács brigád­vezető, Körösi János kőműves, Kégli Ferenc és Nagy Géza anlé­­ger és mások tették meg kihívá­sukat A szervező, előkészítő munka fogyatékosságai miatt­ azonban a kihívások zöme nem az egy munkahelyen belüli versenyre vo­natkozott — inkább általánosság­ban hangzott el. A szakszervezeti megyebizottság elmulasztotta az előkészítés, a gyűlést­­megelőző felvilágosító munka ellenőrzését az építkezés üzemi bizottságában. A versenykihívást nem kötötték össze április 4. hazánk felszabadítása évfordulójának és május elseje je­lentőségének tudatosításával. De a Tatabányai Magasépítési Vállalat üzemi bizottsága sem tette ma­gáévá a szervezés ügyét. A köz­ponti fib egyik tagja sem jelent meg a gyűlésen, ahol még a kez­deményezésnek megfelelő mederbe lehetett volna terelni a verseny­­kihívásokat. A szakszervezeti megyebizottság tájékoztatta a­­ munkahelyen belüli párosverseny kezdeményezésről Szakszervezetünk központi terme­lési osztályát is, támogatást még­sem kaptak a szervezés lebonyolí­tásához. Pedig annál is inkább el­kelt volna, mert a munkaverseny ilyen formái­nak a meghonosítása a döntő feladatok közé tartozik. Ezért az újváros építkezés üzemi bizottságának úgy kell dolgoznia, hogy a verseny ennek megfelelően fejlődjék tovább. T­oronydaru Torony, melynek nincs keresztje, Terhet emel és ereszt le. Mint óriás, ki félkarú, Úgy dolgozik a gépdam Csupa erő, bár még kamasz. Hatalmas teste tiszta vas. Mellette gyorsan nő a ház, A tégla és a kőrakás. Egész nap sürög és forog, Csak akkor él, ha van dolog, Néha vasárnap sem pihen, A munka forr a vértben. Sok ilyen daru kell nekünk, Hogy szebb legyen az életünk, S ha testi erőből majd fele kell, Mindannyiunkat felemel. Sók­ Gyula mérnök Vasbeton Gyárépítő V. Miért nem j­ó a verseny nyilvánossága a Tatabányai Cementgyárban? Váltás van a Tatabányai Cement­gyárban. A délelőtti műszak dol­gozói mennek hazafelé. Vidáman beszélgetve lépnek ki a gyárkapun, ügyet sem vetnek a kaputól 20 méterre levő falra erősített fekete versenytáblára, mintha ott se lenne. Pedig a táblára fel van írva girbe-görbe elmosódott be­tűkkel, hogy a délelőtti műszakban kik értek el kiváló teljesítménye­ket. A kapuban levő faliújságok, hirdetőtáblák üresek. Ez így van az egész gyárban, az üzemben levő versenytáblák eldugott helyekre vannak fel­­agyalva, a krétával hanyagul ráfirkált eredményeken sen­kinek sem akad meg a szeme. Látszik, hogy nem sokat törődik a munkahelyi bizottság és a ver­senytitkár, Wolf szaktárs a ver­seny nyilvánosságával. Más üze­mekben a legszembetűnőbb helye­ken ötletesebbnél ötletesebb táb­lákon jelzik az egyéni­es brigád­verseny állását. A Tatabányai Ce­mentgyárban senki sem fordít gon­dot errre. Ha új munkás jönne az üzembe, nem tudná megállapítani, hogy folyik-e itt munkaverseny, hány sztahanovista van, hiszen egynek sincs kitéve a képe, pedig elég szép számmal vannak a gyár­ban. Vagy talán nem érdemlik meg? A Kongresszusi Hét alatt feltün­tették ugyan az új eredményeket, de a dolgozók szerint akkor sem állt meg senki a kaputól messze­­levő versenytábla előtt. Arról is szó volt, hogy kiírják a rosszul teljesítő, hanyagul dolgozók neveit. Nem tették meg, elvetették azzal, hogy hátha megsértődnek. Ez is mutatja: a rossz nevelő és felvilágosító munka miatt hogyan viszonylanak a dolgozók a kriti­ka hiny­a A körzeti üzemi bizottságnak jobban kellene támogatnia a munkahelyi bizottságot. Nem elég az, ha csak kiadják az utasításokat, de nem ellenőrzik azok végrehaj­tását Javítsák meg a szakszervezet és a műszakiak közötti vi­szonyt A gyengén dolgozó bizalmiaknak segítsen a Párt a népnevelőkkel. Készüljenek fel az ápr. 4-i munka­­versenyre, állítsanak rendes ver­senytáblákat a legszembetűnőbb helyekre, népszerűsítsék az élen­járókat, azok eredményeit a han­gosbeszélőn, a városban felállított táblákon úgy, mint azt más üze­mek, építkezések teszik. Pártunk lapja, a Szabad Nép, de az Építők Lapja is számos ötletet közölt követendő példa gyan az, amit a Tatabányai Cementgyár ve­zetősége fel tud használni. Itt az ideje, hogy a verseny nyilvános­sága terén végzett rossz munká­jukat végleg felszámolják. A Fővárosi Csatornázási Művek dolgozói nyerték a zászlót A Közlekedésügyi Minisztérium kongresszusi zászlót adott ki az ország 25 városa víz- és csator­názási művek első helyezettjének. A zászlóért folyó versenyből a Fővárosi Csatornázási Művek dol­gozói kerültek ki győztesen. A kongresszusi zászló hirdeti mun­kánk eredményét, mert a dolgo­zók megértették, hogy a termelés fokozásával egységesen felsorakoz­nak Pártunk mögé, így tudunk eredményesen harcolni a háborús gyújtogat­ók ellen, így erősítjük a béketábort Henczi László termelési felelős ........................... A J'íiorg! Knlúrh­áz" tapasztalatai segítik iéolfűrsic¥Cl£sl BKiUtonbat Eddigi munkánk és eredményeink biztosítása és továbbfokozása cél­jából minta-kultúrotthont szándé­kozunk felállítani a Pápai Magas­építőnél. Célunk, hogy kultúrottho­­nunk a kulturális, felvilágosító, va­lamint nevelő tevékenység köz­pontja legyen nemcsak vállalatunk dolgozói, hanem az egész alsóvárosi lakosság számára. A kultúrotthon egész politikai munkája a dolgozók szocialista szel­lemben való nevelését szolgálja. Különböző módszerek segítségével nagyarányú nevelőmunkát akarunk végezni a marxizmus-leninizmus szellemében. A természettudomá­nyos ismereteket is el akarjuk sajá­títtatni minden dolgozóval. Ismer­tetjük a Párt és kormány bel- és külpolitikáját, népszerűsítjük ha­zánk tudományos, műszaki és kul­turális eredményeit. A Szovjetunió klubmozgalma és a népi demokráciák kultúrotthon­­mozgalm­ának tapasztalatai azt mu­tatják, hogy ezekben a mozgalmak­ban, a szocialista kultúra terjeszté­sében a munkásosztály pártjának legjobb segítője az ifjúság. A mi kultúrotthon-mozgalmunk eredményes munkája azon mú­lik, hogy fiataljaink hogyan veszik ki részüket a kultúr­otthon belső­ életének fejleszté­séből. A kultúrotthonban a fiatalok lendü­letes, áldozatkész munkájukkal pél­dát kell, hogy mutassanak a fel­nőtteknek. Kultúrotthonunk egyik legfon­tosabb feladata, hogy aktívan segítse a munkásokat, techni­kusokat az új technikáért, a munka magasabb termelékeny­ségéért, az önköltségcsökken­tésért, a minőség javításáért, az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért folyó harcban. E célból sztahanovista iskolát indítunk. Külön teret adunk az újí­tóknak, észszerűsítőknek. Számukra előadásokat, felolvasásokat tartunk, amelyek elősegítik az újítók alkotó gondolatainak fejlődését. Amellett, hogy munkahelyeinket és szálláshelyeinket könyvekkel el­látjuk, nagy gondot kívánunk fordí­tani a kultúrotthon könyvtárának fejlesztésére. Kultúrotthonunk könyvtára igen komoly munkát végzett eddig is az olvasók között, azok eszmei, politikai, kulturális­műszaki színvonalának emelése ér­dekében. Irodalmi estéinken foglalkozni kí­vánunk a szocialista írókkal, első­sorban a szovjet irodalommal. A meglevő színjátszó,­ tánc- és ének­csoport mellé zenekar alakítását tervezzük. Arra törekszünk, hogy a kultúr­­csoportban a munkások minél nagyobb tömege vegyen részt . Tervbe vettük egy hangosfilm-ve­­títő beszerzését. Ezzel is színe­­ sebbé tesszük majd kultúrotthonunk életét. Segít munkánkban a Szovjet-* uniótól kapott sok tapasztalat A »Viborgi kultúrház« c. szov­jet könyv rengeteg hasznos út­mutatást tartalmaz a kultúr­­nevelési munka megjavítására. Ajánljuk a többi üzemi bizottságok­* nak is. Tudjuk, hogy kultúrálta nevelt munkánk kiszélesítése, a dolgozó tömegek kulturális színvonalának emelése meggyorsítja nagy pártunk által kitűzött hatalmas célok eléré­sét, a szocializmus építését s hozzád járul a béketábor erősítéséhez. Pápai Magasépítési Vál­lalat Üzemi Bizottsága * Kedves elvtársak! Arra kérünk benneteket, hogy ezeknek a szép terveknek a megvalósításáról is tá­jékoztassátok szerkesztőségünket, hogy az eredmények bemutatásá­val is elősegítsük a többi üzemi bi­zottság kultúrnevelési munkáját W51 méretes 2* A vetítőgép és a pók A Hódmezővásár­helyi Magasépítő Vál­lalat kultúrházépítke­­zésén panaszkodtak a szaktársak és meg­kértek. Tégla szak­társ, nyomozza ki, miért hagyták abba a diapozitív film vetí­tést, hová tűnt a gép. No, ennek utánajárok, ígértem meg nekik. Nem tűrhetem, hogy a dolgozóktól elzár­ják a tanulás és a fejlődés lehetőségét. Berci komám, irány az üles — mondtam magamnak — és el­indultam. A raktár elé érve, sírás ütötte meg a fülemet. Be­nyitottam. Hát az egyik sarokban ott zo­kogott a diapozitív vetítőgép, porosan, pókhálóval körülszőve. Mit vétettem én, si­ránkozott, amikor meglátott, hogy ide dugtak ebbe a sötét raktárba? Egyetlen szórakozásom az, hogy ezzel a csodála­tos pókkal beszélge­tek — mutatott az oldalán futkározó pókra —, aki rajtam gyakorolja a nyálé lábbal való szövést De éppen most jelen­tette ki, hogy itthagy, mert nincs már raj­­tam mit beszőni, ki sem látszom a pók­hálóból. — Miért dugtak ide? — kérdeztem tőle részvéttel. Azt mondták, nem tudnak lepedőt keríteni — zo­kogta —, amire vetít­­senek. Nagyton sok adminisztrációt igé­nyel, nem éri meg az irkálást. Azoknak, akik ezt mondták, úgy látszik, agyukra ment a büro­krácia nevű betegség — vigasztaltam meg őt —, különben nem így vélekedtek volna a dologról. Remélem, azóta már szereztek lepedőt, kiásták a pókháló alól a vetítő­gépet és oktatják a dolgozókat. Tégla Bord Tíz nappal a határidő előtt A Dunai Vasmű területén a Be­tonútépítő Vállalatnak 36.000 m, városi betonutat kell megépítenie. A munka kezdésének március 1. befejezésének pedig március 31 a megállapított időpontja. A vállalat dolgozói elhatároz­ták, hogy kongresszusi felajánlás­képpen a munkát a megállapított határidő előtt, február 24-én meg­kezdik. Ennek érdekében a vállalat mű­szaki dolgozói újítást alkalmaztak, melynek segítségével 2 keverő­géppel 3 műszakban napi 6—7 m5 betont lehet bedolgozni. A gé­pészeti osztály az újítást megvaló­sította és az egész berendezést feb­ruár 23-ra üzemképes állapotban felállította és a dolgozók 24-én valóban megkezdték a betonozást. A kongresszusi felajánlás telje­sítése után sem lankad a verseny üteme. A dolgozók április­i tisz­teletére felajánlották, hogy tíz nap­pal előbb befejezik a munkát. A határidő-megrövidítés jelentősége az, hogy így a két betonozási be­rendezés 10 nappal előbb szabadul fel egyéb nagyfontosságú burkol­óatépítési munkálatokhoz. Lovász István Betonútépítő V. Felhívjuk a műszaki dolgozók figyelmét, hogy Eczetes József munkavezető szaktárs levelét, amelyben munkamódszerét ismer­teti , lapunk legközelebbi számá­­ban közöljük.

Next