Építők Lapja, 1963 (63. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-07 / 1. szám

1963. JANUÁR 7. A CÉL:­­ Szakszervezetünk­­ XXIX. kongresszusának jó előkészítése­­ Lapunk december 10-i számában hírt adtunk szakszerve-­ zetünk XXIX. kongresszusa előkészítésének első fázisáról. Az­­ előkészítési munka során az elnökség decemberi ülésén meg-­­ vitatta, a megyei küldöttértekezletek tapasztalatai alapján­ összesített vitaanyagot, s határozatot hozott, hogy az elfoga-­­dott vitaanyagot megfelelő példányszámban el kell juttatni­­ az alapszervekhez. Az elnökség azt kéri a szakszervezeti bi­­­zottságoktól: a januárban soron következő taggyűlésen tűzzék­ napirendre a vitaanyagot, hogy szakszervezetünk egész tag-s­sága hozzászólhasson a munkánkról készített értékeléshez, lé-­ nyegében a kongresszus határozattervezetéhez, s elmondhas-­­­sák­ észrevételeiket, javaslataikat, amit majd a küldöttek tol­ l­mácsolnak a kongresszusnak. A vitaanyag, illetve a határozat-­­­zervezet érték­eli a szaktszervezet XXVII1. kongresszusa óta­ végzett tevékenységét és vázolja, hogy a párt Vili. kong­res­-­­­szusa határozatai nyomán milyen feladatokat kell megoldania­ szakszervezetünknek. , Az elnökség úgy véli, hogy a vitaanyag hasznos segítséget "■ nyújt az alapszerveknek és a tagságnak, hogy mire irányítsák­ a fő figyelmet a szakszervezet XXIX. kongresszusa előkéser­­í­tésének ideje alatt. , , A vitaanyag közreadásával egyidőben elvtársi levélben­­ fordult az elnökség a szakszervezeti bizalmiakhoz, amelyben­ felhívja figyelmüket arra, hogy csoportjuk tagjait világosítsák , fel a kongresszus jelentőségéről. A szakszervezet munkája­­ megjavításával kapcsolatos javaslataik­at, észrevételeiket to­,­vábbítják az szb-hez, mert a beszámolót elők­észítő operatív­ bizottság be kívánja építeni azokat a kongresszus beszámoló-, jóba és a határozati javaslatba.­­ A bizalmiak és aktivisták eddigi tevékenysége és a tag­ ,­ságnak a kongresszusi munkaverseny során tanúsított aktivi-­­­tása kellő biztosíték arra, hogy sikeresen oldják meg a kong-­­ resszus előkészítésének feladatait. , Az el­nőresé­g külön levélben fordult az szb-titkárokhoz,­ hogy a taggyűlések gondos megszervezésével teremtsék meg­­ a feltételeit annak, hogy tagságunk gyakorolhassa a jogait a­­ szakszervezeti tevékenység értékelését, segítését és a vezető , testületek munkájának bírálatát illetően. Gondos munkát kö-­­­vetel az szb-titkároktól a taggyűlések tapasztalatainak értéke- l lése, a tagság véleményének összegezése. Ettől a szervezet te-­­­vékenységével kapcsolatos vélemények, javaslatok, bírálatok a­­ valóságnak megfelelően kerüljenek be a kongresszus beszá-­­ mólójába és a határozati javaslatba.­­ Ha a szakszervezet * egész tagsága aktívan részt vesz a kong- g resszus előkészítésében, akkor szakszervezetünk XXIX. kong- ' resszusa sikeres múlik­ait végez majd. Közel 40 építő-, fa és épí­tőanyagipari­­ vállalat szak­­szervezeti bizottsága mintegy 16 000 forint értékű­ aján­dékot küldött karácsonykor az újpesti Bányai Júlia gyermekotthon kis lakóinak. Az Országos Erdészeti Fő­­igazgatóság öt méter magas fenyőfával ajándékozta meg a gyermekotthont. Mint a ki­csinyek és nevelőik elmon­dották, ilyen gazdag karácso­nyuk már rég nem volt. Január elsején lépett életbe a túlmunka kiegyenlítésének új rendszere A rendelkezés 1963. január 1-től kiterjeszti a­ túlmunka kiegyenlítésére való jogosult­ságot — a vezető állásúak ki­vételével — az 1534 forint fe­lett kereső vállalati alkalma­zottakra is, ezenkívül a túl­munka ellenértékeként egysé­gesen szabad időt állapít meg. Ez a rendelkezés abból a jö­vőben mindinkább megvaló­suló törekvésből indul ki, hogy a dolgozók kizárólag a ténylegesen megszabott törvé­nyes időt töltsék munkában, a többi idejüket pihenésre, szórakozásra, művelődésre for­díthassák. A túlmunka "szabad idővel való kiegyenlítése a vállalati alkalmazottakra, a közszolgá­lati, az ügyviteli, és a kisegítő dolgozókra terjed ki. A mun­kások túlmunka térítésének jelenlegi rendszere továbbra is érvényben marad, a fel­ügyeleti hatóság azonban a szakszervezettel egyetértésben sajátos esetben egyes munka­köröket kivehet a rendelkezés hatálya alól, illetve ki is ter­jesztheti azt más állomány­csoportokra, vagy munkakö­rökre. Ahol az eddig túlmunka­díjazásban részesült vállalati és költségvetési alkalmazottak túlmunkáját részben, vagy egészben új dolgozók felvétele nélkül egyenlítik ki szabad idővel, ott a korábban túl-I munka díjazásra fordított bér­­­­alapot személyi alapbéreme- I lésre, jutalmazásra lehet fel- I használni. Elsősorban azokat­­ kell ilyen módon alapbéreme- I lésben, vagy jutalmazásban­­ részesíteni, akiknél az új­­ rendszer keresetcsökkentést jelentene. Természetesen ezek­nél figyelembe kell venni a helyes kereseti arányokat is. Ha a túlmunka különleges körülmények — például bal­eset, természeti csapás — kö­vetkeztében válik szükséges­sé, vagy a munkát a Minisz­tertanács, a miniszter rendeli el, a rendelet lehetőséget nyújt arra, hogy szabad idő helyett bérrel térítsék a túl­munkát, illetve szabad időt, vagy bért kapjanak azok a dolgozók is — például osz­tályvezetők és ennél maga­sabb beosztásúak —, akik­­ a munkakörük alapján részükre járó pótszabadságon felül a rendelet szerint általában kü­lön térítésben nem részesül­hetnek. Az egészségre ártalmas munkakörökben és más ipar­ágakban már megvalósított munkaidőcsökkentéseken kívül a munkaügyi miniszter most kiadott túlmunkatérítési ren­delet­ további jelentős lépés ■j a munkaidő tényleges csök­­­kentésére, a dolgozók törvény szerinti szabad idejének biz­­­­tosí­tására. apít­ók lapja Intézkedések a szociális és egészségügyi ellátás javítására A Magyar Közlönyben meg­jelent több jogszabály a la­kosság szociális és egészség­­ügyi ellátásának javításáról intézkedik. A dolgozó nőket jelenleg 12 hét szülési szabadság illeti meg. Az új­ jogszabály a szü­lési szabadság időtartamát 20 hétre emeli, hogy az anyák hosszabb időn át gondoskod­hassanak újszülött gyermekük ápolásáról. Frendellenes szü­lés esetén a szülési szabadság — hatósági orvos javaslatára — 4 héttel meghosszabbítható. A szülési szabadságból 4 he­tet a szülés előtt kell kiadni. A dolgozó nő kérelmére azon­ban meg kell engedni, hogy a teljes szabadságot a szülést követő időben vegye igénybe, ha ez — orvosi vélemény szerint — saját és születendő gyermeke egészségére veszélyt nem jelent. A dolgozó nő kérelmére a vállalat (intézmény) vezetője a szülési szabadság letelte után a szoptatás, illetőleg a gondozás biztosítására, a gyer­mek harmadik életévének be­töltéséig fizetés nélküli szabad­ságot köteles engedélyezni. Egy másik rendelet a mun­kások és az alkalmazottak öz­vegyeinek, valamint a hadi­özvegyeknek 500 forintnál ala­­­­csonyabb összegű özvegyi­­ nyugellátását emeli" fel. Ennek­­ a rendelkezésnek nyomán­ évente csaknem 180 millió fo­ f­rinttal nő az özvegyek szá-­­mára folyósított nyugdíjak­­ összege. (Az özvegyi nyugdí-­­jak felemelését hivatalból­­ hajtják végre, tehát az érde-­­­kelt özvegyeknek kérelmet­­ beküldeniök nem kell.) ★ Az új jogszabályok több­­ vonatkozásban kiterjesztik és­­ fejlesztik a betegségi biztosítás­­ szolgáltatásait. Az eddigiek-­­ kel "szemben a betegségi biz­­­tosítás keretében a kórházi­­ ápolásra szoruló dolgozót idő-­­ beli korlátozás nélkül kell in­­­gyenes kórházi ápolásban ré­­­­szesíteni. A nyugdíjasok és­­ igényjogosult családtagjaik —­ az eddigi 30 nap helyett — évenként 90 napon át jogosul­tak díjtalan kórházi ápolásra. * A gyógyászati segédeszkö­zökért tavaly 150 forint érték­határig az ár 15 százalékát, azon­ felül pedig 25 százalékát kellett fizetnie a biztosított­nak. Január 1-től a térítés mértéke gyógyászati segéd­eszköz árától függetlenül egy­ségesen 15 százalék.­­ További jelentős új intéz­kedés az, amely kimondja, hogy minden dolgozó nő — akinek eltartásra szoruló hoz­zátartozója van — kórházi ápolásának időtartama alatt az eddigi 50 százalék­, helyett táppénzének 80 százalékát kapja. ★ Amennyiben a rokkantsági nyugdíjas dogozik, évente csak 90 napon át, az ipari idénymunkás pedig, évente csak 75 napon át volt eddig táppénzre jogosult Az új in­tézkedés e korlátozásokat megszünteti, ugyanolyan idő­tartamon át részesülhetnek táppénzben, mint a többi dol­gozó. ★ Szakszervezetünk a fenti kérdések megoldására számos javaslatot tett az illetékesek­nek az elmúlt év során. Erő­feszítéseink, úgy látszik, nem voltak hiábavalók, javasla­taink, észrevételeink e ren­­deletekben realizálódtak. Boldog új esztendőt kívá­nok minden magyar építő- s munkásnak Catanzazoróból. Mi az óévet elég szép sikerrel zártuk. Cementipari kombi­nátunknál szakszervezeti vá­lasztás volt. A vállalkozókkal és a szakszervezet jobboldali opportunista bürokratáival­­ egyszerre kellett szembeszáll­­­­nunk. Olyan programot hir­­­­detünk — a széles akcióegy­ség jegyében —, hogy a dol­gozók mielőbb nagyobb darab kenyérhez, politikai joghoz juthassanak. Hogyan zajlott le a válasz­tás? Az előkészítő munka so­rán felhívtuk a cementipari munkások figyelmét arra, hogy a folytonos drágulás miatt a megélhetés egyre foj­­togatóbb és a sovány fizeté­sekből való levonás miatt az élet egyre elviselhetetlenebb. Ezután láttunk hozzá gyá­runk belső szakszervezeti bi­ s­zottságának újjáválasztásához. A szakmai kollektív szerző­dések megkötése sikerrel zá­rult. Keresztülvittük akaratun­kat. Most már csak törvénybe kell iktatni. Ez lesz még az igazi harc. A CGIL — baloldali — vezetői és aktivistái ismerik a munkások életét és mindig, minden körülmények között készek a cementszakmában dolgozók életkörülményeit job­bá tenni. A kétévenként is­métlődő bérjavításokat már kiverekedtük. Célunk: olyan országos szerződések megkö­tése, amelyekben figyelembe veszik a normák revízióját. Száz szónak is egy a vége: a választás során a balolda­liak hatalmas győzelmet arat­tak és ehhez, higgyétek el, nektek, magyaroknak is sok­sok közötök van. Kívánunk sok sikert 1963-ban a szocia­lizmus építésében. Figyeljük eredményei­te két! Elvtársi üdvözlettel: La Gamba Pietro ­ A tanultakról a gyakorlatban győződhettek meg a munkavédelmi tanfolyam hallgatói A munkavédelmi ügyelők kéthetes téli tanfo­lyamának résztvevői elláto­gattak a budapesti építkezé­sekre, üzemekbe, tervezőinté­zetekbe, hogy a hallottakról­­a gyakorlatban győződjenek ,meg. Ezeken a „kiránduláso­kon” sok hasznos tapasztala­­­tot gyűjtöttek a hallgatók,­­ugyanakkor ők is segítséget­­nyújthattak a meglátogatott üzemek, építkezések vezetői­­­nek. A munkavédelmi előadá­sokat t­jbb esetben filmvetítés követte. A tanfolyam vezetői­­gondoskodtak arról is, hogy­­egy-egy téma feldolgozását­­nyomban helyszíni bemutató kövesse. Csorba György elvtársinak a „Szakszervezeti ' feladatok a 'tervbírálatoknál, üzemá­tvéte­­­­leknél, gépek üzembe helye­­­zésénél” című előadása után , például a hallgatókat elvitték az Ipartervhez. A tervező­intézet munkatársai szívesen­­sem fogadták a vendégeket és­­választ adtak az intézet mun­kájával kapcsolatos kérdésre.­­ A munkahelyi anyagtárolás, , a rendetlenségből adódó bal­­­esetek megelőzésének módjai­­ról szóló előadás után az ÉM ‘41. sz. Állami Építőipari Vál­lalat Vár-építkezés munkahe­­­lyére vitték a hallgatókat .Markó János építésvezető ka­lauzolta a csoportot, s a hely­színen látottakat a tanfolyam­­ résztvevői az építkezés kul­­­­túrtermében nyomban meg­beszélték. B­elföldy Károly gépész­­mérnök, az ÉTI munkatársa és Baranyai József villamos­­mérnök, a Lőrinci Téglagyár főmérnöke a munkagépek ke­zeléssel, a villamos-balesetek veszélyforrásaival ismertette meg a munkavédelmi fel­ügyelőket. Ezt az előadást gyakorlati bemutató, illetve szemle követte. Ezután a Jó­zsef Attila-lakótelepet kereste fel a csoport. Alaposan szem­ügyre vették, hogyan dolgoz­nak az építkezésen és jegy­zetfüzetbe kerültek a hiányos­ságok is, így például feltűnt, hogy a tél készületlenül érte a munkahelyet. A földbe fa­gyott vasak, kapcsok, drótok akadályozzák a közlekedést. Selejtes elemek hevernek szerteszéjjel az épületek kör­nyékén. Az előregyártó telep szomszédságában készülő új lakóház második szintjét épí­tik és a szükséges védőháló nincs felszerelve. A csatla­kozó villanykábelek a földön fekszenek. Alacsonyan húzód­nak a légvezetékek. Az észre­vételeket elküldték■ a vállalat munkavédelmi felügyelőjének, Dr. Réti Ödön ellenőrző fő­orvos és Wodicska György az üzemegészségügyi, valamint a szociális ellátás legfontosabb gyakorlati teendőiről számol­tak be. Utána a csoport egy része a Pillangó utcai mun­kásszállást tekintette meg, néhányan pedig elmentek a Széle- és Faárugyárba, a Fém­munkás Vállalathoz, a Hőpa­lack- és Üvegipari Vállalat­hoz, , valamint a Betonútépítő Vállalathoz. s A látogatás után Schus­ser Rudolf, az ÉM 41. sz. Ál­lami Építőipari Vállalat mun­kavédelmi felügyelője a kö­vetkezőket mondotta: „A Be­tonútépítő Vállalat Budaörsi úti munkahelyén azt tapasz­taltuk, hogy a típusbarakkok a nagyobb hideg beálltával nehezen fűthetők. A hálóhe­lyiségekben rendetlenséget ta­láltunk. Az udvaron rossz a közlekedési lehetőség. A ba­rakkot árkok veszik körül és átjáróhídról nem történt gon­­dosk­odás. A TMK műhelyben az üzemanyag-tárolás életveszé­lyes. Az elektromos meghaj­tású gépek felszerelése hiá­nyos ...” Dudás András, a Békés megyei építők munka­­védelmi felügyelője a Hőpa­lack- és Üvegipari Vállalat­nál észlelt hiányosságokat így foglalta össze: „A munkavé­delmi oktatás nem elég gya­korlatias, száraz, unalmas. Az üzemben járva feltűnt, hogy a sósavkeverő gépnél nincs figyelmeztető tábla. A mentő­­láda tartalma hiányos...” A Fővárosi Tanszerjavító Válla­lat szakszervezeti bizottságá­nak társadalmi felügyelője, Balczer Frigyes szaktárs a Szék- és Faárugyár­ban a kö­vetkezőket észlelte: „Az üzem­ben működő elszívó berende­zések kapacitása nem kielé­gítő. Az öltözők korszerűtle­nek. A lejáró rossz korlátja és lépcsőfokai balesetet okoz­hatnak .. Érrekes előadást hallattak a tanfolyam résztvevői a „Munkavédelmi agitációs ne­velőmunka és oktatás, vala­mint a munkavédelmi őrsé­gek munkája” címmel. Feny­vesi János, a szakszervezet munkavédelmi és munkásellá­tási csoportjának vezetője szavai után ismét autóbuszra ültek a hallgatók. A gyakor­lati példát az­ ÉM 45. sz. Ál­lalmi Építőipari Vállalat Ku­nigunda utcai építkezése szol­gáltatta. A munkahelyen pél­dás rend fogadta a vendége­ket. A munkavédelmi őrség tagjai elmondották, hogyan szervezték meg a szolgálatot. Beszámoltak arról is, hogy az utóbbi időben nem volt bal­esetük. Nagy gondot fordíta­nak az anyag tárolására,­­­z általános rendre és fegye­lemre. A balesetek kivizsgálásáról, a szakszervezeti bizottságok feladatairól, a társadalmi fe­­lelősségrevonásról az ÉM 23. sz. Állami Építőipari Vállalat kultúrtermében tárgyaltak a tanfolyam résztvevői. Bárány Lajos, a vállalat biztonsági megbízottja, valamint Szabó István szb-titkár sorakoztatta fel az élő példákat. A gyakorlati bemutatókkal és kirándulásokkal tarkított kéthetes munkavédelmi tan­folyam igen eredményes volt A munkavédelmi társadalmi felügyelők az eddiginél sokré­tűbb és gazdagabb tapasztala­tokkal térhettek haza mun­kahelyükre, üzemeikbe. r. j. FORGÁCSBÓL építettek HÁZAT a szovjet szakembe­rek. A ház faforgácsból és fű­­részporból készült, s falait élénkszínű kárpit borítja. A házban villanyvilágítás és gőz­fűtés is van. ★ AZ EGYESÜLT ÁLLA­MOKBAN októberben 500 sztrájk volt, ezekben 168 ezer ember vett részt 1 440 000 munkaóra-kiesést okozva. (TASZSZ) ★ ÁTLÁTSZÓ bútorokat KÉSZÍTETTEK műanyagf­l. . Amerikában, már meg is je­lentek a bútorpiacon. Boldog új esztendőt kívánunk! Több mint ezernégyszáz építő-, fa- és építőanyagipari dolgozó vett részt családjával szakszerveze­tünk székházában rendezett hagyományos szilveszteri esten, és mint képünkön is látha­tó, vidám hangulatban búcsúztatták az 1962- es esztendőt.

Next