Építők Lapja, 1966 (66. évfolyam, 1-26. szám)

1966-01-03 / 1. szám

2 Győzelmi jelentés Székesfehérvárral 85 lakás terven felül! Újabb sikerekről rámolhatnak be a Fejér megyei Építőipari Vállalat dolgozói: december 20-án teljesítették az 1965. évi tervüket. Pedig 1964- hez képest 25 százalékkal magasabb tervfeladatot vállaltak. Különösen figyelemre méltó az új, a nagypaneles építési mód előretörése. Július 15-én kezdték szerelni a József Attila úton a 12. sz. épületet, amelynek elemeit Dunaújvárosban gyártották. És december közepén már a lakásátvevő bizottság megjelent az emeleteken. Vagy ott van a 14. sz. lakóház. Ennek első elemét augusztus 5-én emelték a helyére, s az átadás december végén megtörtént Ily rövid átfutási időre nem emlékeznek Fejérben. Összegezve tehát, nemcsak teljesítették tervüket a vállalat dolgozói, hanem az év végéig, terven felül 85 lakást adtak át a beruházónak Székesfehérváron. Az év során az egy főre jutó termelékenység is emelkedett a vállalatnál. Az 1964. évi 147 000 forinttal szemben — ennyivel zárták az évet —, az 1965-ös terv 160 000 forintot írt elő számukra. Ezzel szemben az előzetes számítások szerint 165 000 forint lesz az egy főre jutó termelékenység. Melyek voltak a sikert előmozdító tényezők? A vezetők és a munkások is elsőként az új alapokra helyezett munkaversenyt említik. A szakszervezet kezdeményezésére 1965-ben a verseny szervezését az önálló egységként működő főépítésvezetőségekre bízták. Ezek az egységek — természetesen a pártbizottság és a szakszervezeti bizottság irányítása mellett — rendszeresen értékelték az eredményeket, gondoskodtak nyilvánosságáról, s a jóknak kijáró jutalom elosztásáról. A verseny során erősödött a szocialista brigádmozgalom, újabb kollektívák csatlakoztak hozzá, tartalma gazdagabbá vált. Az anyagi ösztönzők helyes elosztása a vállalat valamennyi dolgozóját jobb munkára serkentette. Komoly műszaki fejlesztést is végrehajtottak a megyeszékhelyen: központosították a fehérvári betonellátást. A keverőtelepen állítják elő — amely az egyik iparvágány mellett helyezkedik el — a város építkezéseihez szükséges betont, s innen szállítják el. Az építkezéseken már csak be kell dolgozni. E módszerrel rengeteg kisgépet és embert takarítottak meg. Saját újítással a kemény télben is tudnak majd betonozni, hiszen az anyag vegyszeres kezelése — a vegyszer adagolása automatikusan történik — módot ad erre. Megoldották az ömlesztett cement kirakását — egy szippantó berendezéssel — és tárolását, a meleg keverővíz automatikus adagolását. Korszerű szervezéssel megkezdték az új lakótelep — a Szeder utcai — építését. A kezdeti sikerekben nagy szerep jut a dinamikus sorrendprogramozásnak. Igaz, ez még csak kísérleti stádiumban van, de a mérések, számítások azt bizonyítják, hogy életképes kezdeményezésnek bizonyult ez az építési rendszer. Korszerűsödtek a vállalat gépei, s javul a kis- és nagygépek kihasználtsági foka. E sok-sok tényező összességében tehát pozitívan éreztette hatását: túlteljesítette a vállalat éves tervelőirányzatát s közben arra is futotta erejükből, hogy felkészüljenek azon feladatok végrehajtására, amelyek 1966-ban várnak a kollektívára. Orsóvai Tibor Napirenden : Az építő- és építőanyagipar munkájának minősége Szakszervezetünk közgazdasági osztályának műszaki bizottsága és az Építésügyi Minisztérium műszakfejlesztési főosztálya nemrégiben közös vizsgálatot tartott az építkezéseken és az építőanyagipari üzemekben, összefoglaló jelentést készítettek a minőségi hibákról, a technológiai fegyelem megsértéséről és javaslatokat dolgoztak ki a hiányosságok megszüntetésére, ebben a munkában felhasználták az Építőipari Minőségvizsgáló Intézet jelentését, amely mintegy 18 000 különböző vizsgálat és szakvélemény megállapítását foglalja össze. A téglaiparban végzett vizsgálatok többek között megállapították, hogy az üzemek kezdetleges módon osztályozzák a téglát, és nem végeztetik el a szabványok szerinti ellenőrzést, kiderült ugyanis, hogy az első osztályba sorolt téglának csak mintegy 50 százaléka felelt meg a minőségi kategóriának, az üzemek korszerűtlen berendezései miatt a hazai szabványoknak megfelelő első osztályú termékek is gyengébb minőségűek, mint más országok téglaárui, a beton szilárdsága rendkívül eltérő, s az esetek túlnyomó részében az előírtnál jóval erősebb, ami végeredményben túlzott, gazdaságtalan cementfelhasználást jelent. A blokkos épületekből 46 házat ellenőriztek, s tapasztalataik szerint a technológiai fegyelem megsértése miatt a falakon hajszálrepedések keletkeztek, s a 0,3—0,4 milliméteres hézagok mentén gyakran levált a vakolat is. A kohászattól kapott betonacél most jobb, mint korábban, de a feszített acélhuzalok minősége nem kielégítő. Nagyon sok gondot okoz, hogy az építőiparnak szállított vízvezetékszerelvényeknek majdnem 20 százaléka, a radiátorszelepeknek pedig több mint 60 százaléka nem felel meg a követelményeknek. Az üzemek ugyanis ezeket a cikkeket nemcsak egyedenként, hanem gyakran még szériánként sem ellenőrzik. A nehézségeket és hiányosságokat fokozza az is, hogy a szerelvényeket vagy egyéb építési anyagokat átvevő építkezések általában még a legegyszerűbb vizsgálatokra alkalmas berendezésekkel sincsenek felszerelve. Az építőipar készletező vállalatának laboratóriuma pedig csak az acéláru szilárdságát ellenőrzi. Az Építésügyi Minisztérium sok intézkedést tett már a minőség, illetve az ellenőrzés javítására. Többek között létrehozta az Építőipari Minőségvizsgáló Intézetet, és 23 vállalatánál laboratóriumot rendezett be. Előírták újabb laboratóriumok felállítását is, de amint a vizsgálatok megállapították, még a minőség javításának jelenlegi, tehát korlátozott lehetőségei sincsenek teljesen kihasználva, és a szakszervezeti bizottságok sem tettek meg mindent a minőségi szemlélet kialakításáért, ezért az Építők Szakszervezete elnökségének határozata alapján rendszeresítik a legjobb dolgozókból szervezett minőségi őrjáratokat. Kiszélesítik a minőségi munkáért folyó versenynek új formáját, amely szerint a brigádok garancialevelekben vállalnak kötelezettséget a kifogástalan munkáért. A közös vizsgálatok és javaslatok alapján most újabb intézkedéseket tervez az Építésügyi Minisztérium is. (MTI) Készült a Győri Tervező Vállalatnál Bödök Miklós és Lőrincz Jólcsef építesz a győri révfalusi lámna-parton 17 emeletes házakból tervezett lakónegyedet, amely részben a leendő egyetemi városrész első része lesz, részben pedig tanácsi házak alkotják. ÉPRÓK LAPJA 25 MILLIÓ FORINTOS SZOVJET MEGRENDELÉS öt éve gyártanak a Szovjetuniónak orvos-egészségügyi és laboratóriumi felszereléseket a Salgótarjáni Öblösüveggyárban, összesen százmillió forint értékű felszerelést, mérőhengereket, tölcséreket, szűrőpoharakat készítettek eddig. A gyár már megkapta az 1965. évi szovjet megrendelést, 21 millió forint értékű orvosiegészségügyi és laboratóriumi felszerelést kell gyártaniuk a Szovjetunió számára. Sokan tanultak az elmúlt tanévben a Selypi Cementgyár dolgozói közül, összesen 26-an iratkoztak be különböző középiskolába, hárman pedig egyetemre. Tömör helyett hézagos gipszlapok Az NDK építészeti akadémiáján hézagos gipszlapokat állítottak elő. Ezt az építőanyagot a többemeletes háztömbök belső falainak készítésénél használják fel az eddig alkalmazott tömör gipszlapok helyett. A gipszet vegyi adalékkal teszik hézagossá. A hézagok a szivacshoz hasonlítanak. Úgy tervezik, hogy a Berlin—Johannisthal-i házelemgyár évente több mint 30 000 négyzetmétert fog előállítani az új termékből. Rövidesen költöznek: W#» a biztonság**® ttwmnka Feltételekről nádig is gondoskodnak A nyár elején történt. A megyebizottság munkavédelmi felügyelője életveszélyesnek nyilvánította az ÉM Betonelemgyártó Vállalat debreceni gyárában működő csőgyártó- és vasszerelőműhelyt, a II-es számú előregyártócsarnokot, valamint a cementraktárt. Az idő ugyanis kikezdte az épületek tetőszerkezetét. A szarufák és gerendák megroggyantak, az oldalfalakról lemállott a vakolat, a betonpadozat feltöredezett. Vajon miért nem intézkedtek időben a gyár vezetői? A mulasztás nemcsak őket terheli. Csaknem tíz év óta várják a költözködés napját. Az új betonelemgyár felépítésére már több elképzelés született. A tanács három ízben kijelölte a felvonulási helyet. Elkészültek a tervdokumentációk. Pénz is került a beruházás kivitelezésére, s aztán minden maradt a régiben. A legfrissebb hírek szerint Szolnokra telepítik a gyárat Amíg azonban az új üzem felépül, addig is termelni kell. A gyár vezetői tehát sürgősen intézkedtek az életveszély megszüntetésére. A csőgyártó műhelyben hamarosan rájavították a tetőszerkezetet, a padlót, újravakolták a falakat, és bevezették a neonvilágítást A vasszerelők már dolgoznak is az újjáépített üzemben, amelynek közepén hatalmas hőlégfúvó ontja a meleget. A vasszerelők helyére az épület felújítása után a raktár költözködött. A II-es számú előregyártó csarnok vasvázas tetőszerkezetét rozsdagátló festékkel vonták be. Kicserélték az „elfáradt” vonóvasakat és a tető alá mennyezetet építettek. A gyár vezetői azonban nemcsak a munkavédelmi felügyelő által szóvátett hibákat javították ki. A műszaki intézkedési tervükben szereplő feladatok zömét is megoldották, így például a gyakori bőrbetegségek megelőzésére az oszlopgyártásnál bevezették az emulziós bevonatú sablonokat, amelyek nem kívánnak olajozást. A BH. elemek gyártásánál a nehéz fizikai munka megkönnyítésére pneumatikusan működő emelővillás szállító berendezést készítettek. A súlyos elemeket már nem kézzel kell felrakni a csillékre. A készáru szállítása is gyorsabb, biztonságosabb. A zsúfolt, balesetveszélyes helyen dolgozó gépkocsijavító részleget korszerű szerelőműhelybe költöztették. Egy súlyos baleset hívta fel a figyelmüket arra, hogy a vashúzó pályán túlságosan közel állnak egymáshoz a huzaldobok. Változtattak elhelyezésükön. A vashúzó pályán dolgozók feje fölé tetőt építettek. Tetővel látták el az oszlopkiszerelők munkahelyét is. A vállalati biztonsági megbízott és a szakszervezeti munkavédelmi felelős jelentős propaganda munkát végeznek. A napokban indítottak útnak egy vándorkiállítást Miskolcra, amely híven tükrözi a telephelyen tapasztalható eredményeket és hiányosságokat. A veszélyes munkahelyeken dolgozó villanyszerelő és hegesztő szakmunkásoknak tanfolyamot szerveztek. Újra vizsgáztatták a felelős műszaki beosztásban dolgozókat, a munkavédelmi szemléken felmerült hiányosságokat és azoknak kijavítását szigorúan ellenőrzik. Tevékenységük nyomán a balesetek megelőzése, elhárítása mindinkább a közösség ügyévé válik a munkahelyen. — i. —s. 1966. JANUÁR 3. Befejezték idei tervüket Karcagon 1967-re elkészül az az épületeket és ezzel az 1965- Alföld legnagyobb kórháza,re előirányzott munkákat , amely tíz szintjével egyben harmadik negyedév végéig beennek az országrésznek a legfejezték. A munka folytatása» *"**« gyes Állami Építőipari Válla- hitelkeretet kaptak. (MTI Falat dolgozói, tető alá hozták tob Lajos György felül EGRI MOZAIK A TÉLI HÓNAPOKBAN az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat egri főépítésvezetősége teljes létszámban foglalkoztatni tudja a fizikai dolgozókat. Ez idáig több mint 280 lakást adtak át határidőre és tető alá hozták a három kilenc emeletes toronyházat is. A csúszószsaluzással készült lakóépületek az év újdonságai közé tartozik, mivel ilyen magas és korszerű eljárással épített lakóház még nem készült a városban. Ezenkívül a főépítésvezetőség dolgozói még két lakóépületet és a városi strand fürdőmedencéjét készítették el terven felül A középbirtokos épületek egyikében gondoskodtak a téli munka feltételeiről, s most zavartalanul folyik az épületben a válaszfalazás és a vakolás. A főépítésvezetőség műszaki gárdája idén először használja fel téli alapozáshoz a kastélyai 40 fokos meleg vizet. A hőforrás vizét elvezették a betontelepre, ahol az anyagkeverés történik. A meleg betonnal, ponyva alatt, a napokban kezdték meg az egri pénzintézet alapozását. A szakipari dolgozók a téli hónapokban a pedagógiai főiskola és a bíróság épületében kaptak felújítási munkát. AZ EGRI KÖZÚTI ÜZEMI VÁLLALAT dolgozói kihasználva az enyhe telet, szeretnék befejezni a beködcei hídépítkezésnél lévő munkálatokat. Gyöngyösorosziban, az ércbányához vezető út szegélyépítésével és az átvezeték elkészítésével foglalkoznak. Nagy ütemben folyik a jövő évi és az áthúzódó munkák előkészítése, az egri, füzesabonyi és verpeléti, valamint a Jászberény—Hatvan útszakaszokon. Mivel szó van arról, hogy 1966-ban csaknem harminc kisebb, nagyobb hidat építenek a megyében, így hát megkezdték azok alapozását. A jövő évi tsz útépítéseknél — 18—20 milliós beruházás — a földmunkákon dolgoznak. Így év végéig törlesztik a még hátralévő hárommillió forintos adósságukat. Mihelyt beköszönt a tartós hideg a vállalat dolgozóinak több mint a fele az Egri Közúti Igazgatóságnak segít majd a hó eltakarításában. AZ EGRI KÖZÚTI IGAZGATÓSÁG munkahelyein már megtörtént a főpróba. A hegyekben magasan áll a hó és a Mátrában állomásozó hamaróbrigád megkezdte működését. A jelzőállomások a megye több mint kétezer kilométeres úthálózatán teljesítenek szolgálatot. Mihelyt hótorlasz, vagy akadály jelentkezik — mint ahogy ez a Mátrában gyakori jelenség —, kéznél vannak a nagy teljesítményű hómarók és hóekével felszerelt gépkocsik. Az utak mentén 8 ezer tonna salakot raktak le, hogy jegesedés esetén felszórhassák az utakat. Ez idáig az enyhe tél még nem állította őket komoly feladatok elé, de huszonöt hóeltakarító géppel felkészültek a legnehezebb napokra is. KORSZERŰSÍTIK a Közép-dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalatához tartozó három megye, Fejér, Veszprém és Vas téglagyárait. Felújításukra a tél folyamán közel 4 millió forintot fordítanak. A csepregi téglagyárban felújítják az elavult keskeny nyomtávú sínhálózatot. A kőszegi téglagyárban szekrényes adagolót építenek. Pankaszon Keller-színek épülnek. A szentgotthárdi téglagyár munkásainak épített fürdő mellett a télen elkészítik a fürdő derítőaknáját. A szombathelyi téglagyárban is úti szárító színeket építenek.