Építők Lapja, 1968 (63. évfolyam, 1-26. szám)
1968-04-08 / 8. szám
. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ ÉPÍTŐ-, FA- ÉS ÉPÍTŐANYAGIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA LXIII. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM ARA: 40 FILLER 1968. ÁPrilis 8. Az idén 3900 lakást épít a 43-as vállalat Az ország legnagyobb lakásépítő szervezetének, a 43-as Építőipari Vállalatnak a dolgozói az idén — amint Kisvári János vezérigazgató bejelentette — 3800 új lakás átadását irányozták elő, csaknem ezerrel többet, mint amennyit tavaly építettek. Ebben az évben ugyanis a nemrégiben üzembe helyezett ferencvárosi házgyár termékeiből már 914 lakást — hét tízemeletes házat — építenek fel. Az elsőt— az új termék összeszerelésének begyakorlására előirányozott kísérleti házat — Újpesten, három—három házat pedig az Árpád-híd pesti hídfőjénél, illetve Csepel új városközpontjában adnak át. Az idén 290 új otthon munkálataival befejezik az Egressy téri lakótelep építését. Beépítik Buda jó néhány foghíjas telkét is, de a legtöbb lakást a kelenföldi új városrészben adják át Az első budapesti házgyár termékeiből Kelenföldön több mint 2000 új otthon épül. Most adják át a módosított házgyári elemekből összeállított első házat amelyben emeletenként három helyett hat lakás nyílik a lépcsőházból s egy-egy lakás építési költsége 27 000 forinttal kevesebb. A további ilyen házakkal Kelenföldön a korábban tervezettnél majdnem ezerrel több lakást építhetnek. Ebben az évben csúszózsalus betonozással két tizenhat szintes toronyházat emelnek, s a jövő évben is átadnak egyet. Az új városrészbe tervezett újabb hat toronyházat azonban már panelből, mégpedig a harmadik házgyár termékeiből szerelik össze. Előreláthatóan sor kerül egy 24 emeletes ház építésére is. A jelenlegi elképzelések szerint mintegy 8 és fél ezer otthonnal rendelkező csaknem 30 ezer lakosú nagy lakótelep lesz a Kelenföldi új városrész. A tervezőkkel szoros együttműködésben a vállalat gyártmányfejlesztői nagy gondot fordítanak a házgyári lakótelepek városképének korszerűsítésére, változatosabb színű és formájú lakóházak építésére. Jelenleg mindössze háromféle lakóházat szerelnek össze házgyári elemekből, de 1971- ben a három budapesti házgyár már 21-féle háztípussal és sok újfajta színezési eljárással élénkíti, szépíti majd a főváros új lakótelepeit. Naponta 100000 konzerves üveg A hazai gyógyszeripart eddig a salgótarjáni öblösüveggyár látta el kisméretű, zöld színű orvosságosüvegekkel. Mivel a nógrádiak az exportlehetőségek jobb kihasználása érdekében más termékek gyártására tértek át, a fontos cikk gyártását a sajószentpéteri üveggyár vette át. A sajószentpéteriek a termelés kibővítésére új üzemcsarnokot építenek. A 62 méter hosszú és 36 méter széles épületet a korszerű technológiai eljárásoknak megfelelően előre gyártott ipari csarnokváz szerkezetből szerelik össze és két gyártórészleget alakítanak ki benne, hogy a zöld üvegeken kívül jelentős mennyiségű konzervesüveget és palackot is készíthessenek. Az üzemben egy-egy 48 négyzetméter nagyságú — zöld és fehér üveg olvasztására alkalmas — kemencét építenek és modern gépeket szerelnek fel. A különböző méretű orvosságosüvegek előállítására egy automata és négy félautomata berendezést állítanak munkába, a konzervesüveg-gyártásra pedig a világon ma ismert legmodernebb gépsort szerelik fel. A nagy teljesítményű, amerikai gyártmányú berendezéssel 24 óránként 100 000 konzervesüveget gyártanak. Az új üzemben ez év augusztusában kezdik meg a zöld színű gyógyszeresüvegek, az év végén pedig a fehér üvegek préselését. Rekord a föld alatt Fontos szakaszához érkezett a metróépítkezés. A Földalatti Vasútépítő Vállalat dolgozói néhány nappal április 4-e előtt elérték az utolsó pesti állomást, a Kossuth teret. A „gépi vakondok” — így nevezik a földkitermelést végző mechanikus pajzsokat — a Deák térről indultak és 2—3 métert haladva naponta, csaknem száz köbméter földet termeltek ki. így jutottak el a Kossuth térre és innen startolnak majd a metróvonal legmélyebb pontja felé, ugyanis negyven méter mélyen helyezkedik majd el a Duna alatt átvezető alagút. A tervek szerint ezt a munkát július elején kezdik meg. Jó ütemben halad a Baross téri állomás mozgólépcsőinek szerelése is, ha itt végeznek a munkával, a Deák téren kezdik meg a hatalmas lépcsőtestek beágyazását. Tovább folytatódik a metróállomások különleges szigetelése. A duplafalú szigetelés célja: felfogni minden rejtett szivárgást és vízbetörést. Az építkezés első üteme során elkészülő metróvonal hét kilométer hosszú lesz és 1970 április 4-én indul meg rajta a forgalom. 11a pedig sikerül átjutni a Duna alatt és megbirkózni a Vérmező térségében található kemény kőzetekkel, akkor a metróépítkezés második ütemében a földalatti vasútépítők eljutnak a Déli pályaudvarig. Ilyen lesz a Deák téri mélyállomás Minden centiméterért keményen meg kell dolgoznia a Földalatti Vasútépítő Vállalat munkásainál! A Blaha Lujza téren mozgó lépcsőn futnak majd az utasok a földalatti állomás előcsarnokát . Várakozáson felül szerepeltek AKIK MÁRCIUS UTOLSÓ HETÉBEN a Kerepesi út 87. sz. alatt épülő munkásszállás már impozáns épülete előtt jártak, csodálkozva vették észre: megnövekedett a munkáslétszám. Bizony, több mint százan, pontosan százhat ifjú serénykedett a falakon, vakoltak és belső falakat húztak. Az iram is nagyszerű volt, hiszen a szakma kiváló tanulója címért versenyeztek. Az ország minden részéből összegyűlt harmadéves kőműves tanulók, akiket intézetük jelölt a versenyre március 25- én találkoztak először az írásbeli döntőn. Az írásbelin számtan, műszaki rajz, anyagismeret, biztonságtechnikai ismeretek szerepeltek. Március 26-án, kedden pedig megkezdődött a verseny az építkezésen. Két tanuló tett ki egy brigádot, s feladata mindegyiknek válaszfalemelés, nyílászáró rögzítés és vakolás volt. A munkálatok sorrendiségét, időbeosztását rájuk bízták. Először talán az összeredményt: összesen 1800 négyzetméter válaszfalat emeltek és elvégeztek 3000 négyzetméter vakolást. E munkák összértéke 500 ezer forint volt, s ami még jelentősebb: három héttel megrövidítették az építkezés befejezésének határidejét. MIT MONDJUNK A MUNKÁRÓL? Idézzük a versenybizottság elnöke Győrfi Gyula, a Mü. M. főelőadója véleményét. Györfi elvtárs elmondotta, hogy a versenyen résztvevő fiatalok viselkedésén, szaktudásán meglátszott, hogy az országban tanuló négyezer harmadéves legjobbjai ők. Szorgalmuk, a biztonságtechnikai előírások betartása példamutató volt. Az írásbeli vizsgán szakmai és anyagismeretből, szakrajzból várakozáson felül szerepeltek. Az építkezésen, mint az előbbi adatok is bizonyítják, jól helytálltak. 90 százalékon alul egyetlen „parti” sem teljesített, ellenben akadt 130, 140 százalékos eredmény is. A technológiai előírásoknak is mindegyik munka megfelelt, s a kisebb minőségi hiányosság a versenyzők lámpalázának tulajdonítható. Mielőtt a verseny eredményéről tudósítanánk, hadd említsük meg azt a szép gesztust, amelyet százhat fiatal együtt és lelkesen tett. A verseny után még egy fél napot a Kerepesi úti építkezésen töltöttek és ennek munkadíját, 14 ezer forintot a vietnami nép megsegítésére ajánlottak fel. A „Szakma kiváló tanulója” címet Balogh Márton és Kiss Miklós, a Mü. M. 34. sz. Intézet és a Budapesti Lakásépítési Vállalat tanulói nyerték el. A második helyre is fővárosiak kerültek: Kurucz András és Udvari János, akik az 1-es intézetben tanultak és a Középületépítő Vállalat ifjú szakmunkásai, míg a harmadikok Frante Imre és Számvéber László, akik a tatabányaiaknak szereztek dicsőséget. MEGISMERKEDTÜNK A KÉT LEGJOBBAL: a Balogh —Kiss párral. Mindketten az ország északkeleti részéből jöttek, az egyik Hajdúböszörményből, a másik Nyíregyházáról. Közös az is bennük, hogy véletlenül kerültek a szakmába, Kiss Miklós vegyész szeretett volna lettni, Balogh Márton pedig mezőgazdasági szakmunkás. Most azonban már nagyon szeretik szakmájukat, s mint mondották, az esti technikumban szeretnék majd tovább gyarapítani tudásukat. Fegyelmezett, megbízható fiatalemberek voltak ipari tanuló korukban, s a most elnyert cím kötelezi majd őket szakmunkásként is. Elképzeléseik a jövőről komolyak, megfontoltak, de a beszélgetésben minduntalan előtör a szinte pajkos öröm, hogy sikerült... Bizony dicsőség is ez a cím, meg a vörös diploma. Az is jelentős, hogy magasabb órabérrel kezdenek majd dolgozni, méghozzá rövidesen, hiszen a verseny helyezettjei három hónappal előbb kapják meg a szakmunkás bizonyítványt. A mindenkinél járó egyhónapos szabadságról csak egy hetet töltenek itthon, a többi időt a külföldi utazásra szánják, amelyet ajándékként kaptak. Ülést tartott elnökségünk március 26-án. Az ülésén megjelent Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter is, akit az elnökség nevében Reszegi Ferenc, szakszervezetünk elnöke köszöntött miniszterré történt kinevezése alkalmából és kívánt neki jó erőt, egészséget és sok sikert munkájában, s annak a reményének adott kifejezést, hogy a minisztérium és a szakszervezet vezetői, osztályai elvtársi, baráti kapcsolatai tovább erősödnek és — mint eddig — a jövőben is, jól együttműködnek a közös feladatok megoldása érdekében. Bondor József megköszönte az elnökség jókívánságait és megígérte, azon lesz, hogy a gyümölcsöző kapcsolatok tovább erősödjenek és az együttműködés ne csak a minisztérium és a szakszervezet elnöksége, központjának osztályai, hanem a vállalatok, üzemek vezetői és középszerveink, alapszerveink között is zavartalan legyen. Az elnökség ezután megvitatta — az 1967. évi munkaverseny értékelés alapján — az ÉVM, KPM, MÉM és a KIM, valamint szakszervezetünk közös javaslatát az MT— SZOT Vörös Vándorzászló kitüntetések adományozására, valamint az élüzem címek, és a Szocialista Munka Vállalata, Gyáregysége cím odaítélésére tett javaslatokat. Az elnökség a továbbiakban a központi vezetőségi ülés elé kerülő beszámolókat, jelentéseket, valamint a „Csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezésére megjelent rendeletek végrehajtásának alakulásáról” szóló — előadója Fenyvesi János — és az 1967. évi tagszervezési verseny értékelését ismertető — előadója Kovács Pál — Porcsalmy Lajos — jelentéseket vitatta meg. Jubilálnak a Baranya megyei építők A Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajával három ízben kitüntetett Baranya megyei Építőipari Vállalat ünnepségsorozattal emlékezik meg fennállásának huszadik évfordulójáról. Nemeskéri László igazgató sajtótájékoztatón számolt be az elmúlt két évtized eredményeiről, a vállalat munkájának jelentősebb állomásairól. Húsz év alatt 4,5 milliárd forint értékű munkát végeztek el a vállalat dolgozói. Pécsett az egész városképet megváltoztatták a szén- és ércbányászok részére emelt modern lakónegyedek, összesen 9600 új otthont építettek a megyében. Ez a vállalat volt a nagypanelos technológia hazai úttörője. Nagy feladatok várnak a következő években is a baranyai építőkre. Termelési értéknövekedésük százmillió forint körül lesz évente. Az idei ezer helyett 1970- ben már 1600 lakás átadását tűzték ki célul. A következő hetekben gyűlésekkel, ünnepi termelési tanácskozásokkal, szakmai vetélkedőkkel, tapasztalatcserékkel ünnepüik a jubileumot. KÉT ÉVTIZED 25 milliárd forint értékű épület 'j* m Húszéves az Általános Épülettervező Vállalat Az idén ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját az Általános Épülettervező Vállalat. Az élüzem címmel tízszeresen kitüntetett vállalat dolgozói a két évtized alatt mintegy 25 milliárd forint értékű épületet terveztek. Jelentős részt vállaltak Budapest szépítésében, a foghíjas telkek beépítésében és az üzlethálózattal, középületekkel ellátott komplex lakótelepek tervezésében. A vállalatot dolgozóinak alkotása többek között a fővárosban a Kerepesi és a Hévízi úti új városrész, vidéken pedig a pécsi Új-mecsekaljai lakótelep. Az idegenforgalom fejlesztésére a Balaton mellé és a Dunakanyarba 15 modern önkiszolgáló éttermet és öt kempinget terveztek. Siófokon terveik alapján épült a Napfényszálló, Balatonarácson a Hotel Annabella, Budapesten a Hotel Ifjúság. Modern épületekkel bővítették a veszprémi, a nyíregyházi, a vásárosnaményi és a balatonfüredi kórházat.. A mezőgazdasági szakember képzéshez nyújtott hozzájárulásuk: 12 felsőfokú technikum megtervezése. Az épületekkel együtt korszerű bútorokat, felszereléseket, s a házak mellé kerteket, parkokat is terveztek. Többek között a moszkvai KGST-székház bútorai is terveik szerint készülnek. Több ezer épületet terveztek 20 év alatt a vállalat dolgozói, s az idén is nagy munkát végeznek. Mintegy 1,6 milliárd forint értékű építmény tervét készítik el, s jelentősen bővítik a vállalat szellemi exportját. Az összes ez évi munka 20—25 százalékát jelenti a Német Demokratikus Köztársaságtól kapott megbízás teljesítése. Ennek alapján Drezdába, Karl- Marx-Stadt-ba és a szász Svájc környékére terveznek modern középületeket: szállodát, irodaházat, könyvtárat, és vendéglátóipari kombinátot Megkezdte a munkát a téglaipar A Tégla- és Cserépipar Egyesülés tagvállalatainak gyárai a szokásosnál jóval hamarább befejezték a téli nagyjavítást. Az erős éjszakai fagyok elmaradásával megkezdte a téglapréselést az egyesülés 181 gyára.