Építők Lapja, 1968 (63. évfolyam, 1-26. szám)

1968-04-08 / 8. szám

­. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ ÉPÍTŐ-, FA- ÉS ÉPÍTŐ­ANYAGIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA LXIII. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM ARA: 40 FILLER 1968. ÁPrilis 8. Az idén 3900 lakást épít a 43-as vállalat Az ország legnagyobb lakás­építő szervezetének, a 43-as Építőipari Vállalatnak a dol­gozói az idén — amint Kisvári János vezérigazgató bejelen­tette — 3800 új lakás átadá­sát irányozták elő, csaknem ezerrel többet, mint amennyit tavaly építettek. Ebben az évben ugyanis a nemrégiben üzembe helyezett ferencvárosi házgyár termékeiből már 914 lakást — hét tízemeletes há­zat — építenek fel. Az elsőt­­— az új termék összeszerelé­sének begyakorlására elő­irányozott kísérleti házat — Újpesten, három—három há­zat pedig az Árpád-híd pesti hídfőjénél, illetve Csepel új városközpontjában adnak át. Az idén 290 új otthon mun­kálataival befejezik az Egressy téri lakótelep építését. Beépítik Buda jó néhány fog­híjas telkét is, de a legtöbb la­kást a kelenföldi új városrész­ben adják át Az első budapesti házgyár termékeiből Kelenföldön több mint 2000 új otthon épül. Most adják át a módosított ház­gyári elemekből összeállított első házat amelyben emele­tenként három helyett hat la­kás nyílik a lépcsőházból s egy-egy lakás építési költsé­ge 27 000 forinttal kevesebb. A további ilyen házakkal Ke­lenföldön a korábban terve­zettnél­­ majdnem ezerrel több la­kást építhetnek. Ebben az évben csúszózsalus betonozással két tizenhat szintes toronyházat emelnek, s a jövő évben is átadnak egyet. Az új városrészbe tervezett újabb hat toronyházat azonban már panelből, mégpedig a harmadik házgyár termékeiből szerelik össze. Előreláthatóan sor kerül egy 24 emeletes ház építésére is. A jelenlegi elképzelések szerint mintegy 8 és fél ezer otthon­nal rendelkező csaknem 30 ezer lakosú nagy lakótelep lesz a Kelenföldi új városrész. A tervezőkkel szoros együtt­működésben a vállalat gyárt­mányfejlesztői nagy gondot fordítanak a házgyári lakóte­lepek városképének korszerűsítésére, változa­tosabb színű és formájú lakóházak építésére. Jelenleg mindössze háromfé­le lakóházat szerelnek össze házgyári elemekből, de 1971- ben a három budapesti ház­gyár már 21-féle háztípussal és sok újfajta színezési eljárással élénkíti, szépíti majd a fővá­ros új lakótelepeit. Naponta 100000 konzerves üveg A hazai gyógyszeripart ed­dig a salgótarjáni öblösüveg­gyár látta el kisméretű, zöld színű orvosságosüvegekkel. Mivel a nógrádiak az export­­lehetőségek jobb kihasználása érdekében más termékek gyártására tértek át, a fontos cikk gyártását a sajószentpéte­­ri üveggyár vette át. A sajó­­szentpéteriek a termelés ki­bővítésére új üzemcsarnokot építenek. A 62 méter hosszú és 36 méter széles épületet a korszerű technológiai eljárá­soknak megfelelően előre gyár­tott ipari csarnokváz szerke­zetből szerelik össze és két gyártórészleget alakítanak ki benne, hogy a zöld üvegeken kívül jelentős mennyiségű konzervesüveget és palackot is készíthessenek. Az üzem­ben egy-egy 48 négyzetméter nagyságú — zöld és fehér üveg olvasztására alkalmas — ke­mencét építenek és modern gépeket szerelnek fel. A kü­lönböző méretű orvosságos­­üvegek előállítására egy auto­mata és négy félautomata be­rendezést állítanak munkába, a konzervesüveg-gyártásra pe­dig a világon ma ismert leg­modernebb gépsort szerelik fel. A nagy teljesítményű, ame­rikai gyártmányú berende­zéssel 24 óránként 100 000 kon­zervesüveget gyártanak. Az új üzemben ez év augusz­tusában kezdik meg a zöld szí­nű gyógyszeresüvegek, az év végén pedig a fehér üvegek préselését. Rekord a föld alatt Fontos szakaszához érkezett a metróépítkezés. A Földalatti Vasútépítő Vállalat dolgozói néhány nappal április 4-e előtt elérték az utolsó pesti állo­mást, a Kossuth teret. A „gépi vakondok” — így nevezik a földkitermelést végző mecha­nikus pajzsokat — a Deák tér­ről indultak és 2—3 métert ha­ladva naponta, csaknem száz köbméter földet termeltek ki. így jutottak el a Kossuth tér­re és innen startolnak majd a metróvonal legmélyebb pontja felé, ugyanis negyven méter mélyen helyezkedik majd el a Duna alatt átvezető alagút. A tervek szerint ezt a mun­kát július elején kezdik meg. Jó ütemben halad a Baross téri állomás mozgólépcsőinek szerelése is, ha itt végeznek a munkával, a Deák téren kez­dik meg a hatalmas lépcsőtes­tek beágyazását. Tovább folytatódik a metró­állomások különleges szigete­lése. A duplafalú szigetelés cél­ja: felfogni minden rejtett szi­várgást és vízbetörést. Az építkezés első üteme so­rán elkészülő metróvonal hét kilométer hosszú lesz és 1970 április 4-én indul meg rajta a forgalom. 11a pedig sikerül át­jutni a Duna alatt és megbir­kózni a Vérmező térségében található kemény kőzetekkel, akkor a metróépítkezés máso­dik ütemében a földalatti vas­útépítők eljutnak a Déli pálya­udvarig. Ilyen lesz a Deák téri mély­állomás Minden centiméterért keményen meg kell dolgoznia a Földalatti Vasút­építő Vállalat munkásainál! A Blaha Lujza téren mozgó lépcsőn futnak majd az utasok a földalatti állomás előcsarnokát . Várakozáson felül szerepeltek AKIK MÁRCIUS UTOLSÓ HETÉBEN a Kerepesi út 87. sz. alatt épülő munkásszállás már impozáns épülete előtt jártak, csodálkozva vették észre: megnövekedett a mun­káslétszám. Bizony, több mint százan, pontosan százhat ifjú serénykedett a falakon, vakol­tak és belső falakat húztak. Az iram is nagyszerű volt, hi­szen a szakma kiváló tanulója címért versenyeztek. Az ország minden részéből összegyűlt harmadéves kőmű­ves tanulók, akiket intézetük jelölt a versenyre március 25- én találkoztak először az írás­beli döntőn. Az írásbelin számtan, mű­szaki rajz, anyagismeret, biz­tonságtechnikai ismeretek sze­repeltek. Március 26-án, ked­den pedig megkezdődött a ver­seny az építkezésen. Két ta­nuló tett ki egy brigádot, s fel­adata mindegyiknek válaszfal­emelés, nyílászáró rögzítés és vakolás volt. A munkálatok sorrendiségét, időbeosztását rájuk bízták. Először talán az összeredményt: összesen 1800 négyzetméter válaszfalat emeltek és elvégeztek 3000 négyzetméter vakolást. E munkák összértéke 500 ezer forint volt, s ami még jelentő­sebb: három héttel megrövi­dítették az építkezés befejezé­sének határidejét. MIT MONDJUNK A MUN­KÁRÓL? Idézzük a verseny­­bizottság elnöke Győrfi Gyula, a Mü. M. főelőadója vélemé­nyét. Györfi elvtárs elmondot­ta, hogy a versenyen résztvevő fiatalok viselkedésén, szaktu­dásán meglátszott, hogy­ az or­szágban tanuló négyezer har­madéves legjobbjai ők. Szor­galmuk, a biztonságtechnikai előírások betartása példamu­tató volt. Az írásbeli vizsgán szakmai és anyagismeretből, szakrajzból várakozáson felül szerepeltek. Az építkezésen, mint az előbbi adatok is bizonyítják, jól helytálltak. 90 százalékon alul egyetlen „parti” sem tel­jesített, ellenben akadt 130, 140 százalékos eredmény is. A technológiai előírásoknak is mindegyik munka megfelelt, s a kisebb minőségi hiányosság a versenyzők lámpalázának tulajdonítható. Mielőtt a verseny eredmé­nyéről tudósítanánk, hadd említsük meg azt a szép gesz­tust, amelyet százhat fiatal együtt és lelkesen tett. A ver­seny után még egy fél napot a Kerepesi úti építkezésen töltöttek és ennek munkadíját, 14 ezer forintot a vietnami nép megsegítésére ajánlottak fel. A „Szakma kiváló tanuló­ja” címet Balogh Márton és Kiss Miklós, a Mü. M. 34. sz. Intézet és a Budapesti Lakás­­építési Vállalat tanulói nyer­ték el. A második helyre is fővárosiak kerültek: Kurucz András és Udvari János, akik az 1-es intézetben tanultak és a Középületépítő Vállalat if­jú szakmunkásai, míg a har­madikok Frante Imre és Számvéber László, akik a ta­tabányaiaknak szereztek di­csőséget. MEGISMERKEDTÜNK A KÉT LEGJOBBAL: a Balogh —Kiss párral. Mindketten az ország északkeleti részéből jöttek, az egyik Hajdúböször­ményből, a másik Nyíregyhá­záról. Közös az is bennük, hogy véletlenül kerültek a szakmába, Kiss Miklós ve­gyész szeretett volna lettni, Balogh Márton pedig mező­gazdasági szakmunkás. Most azonban már nagyon szeretik szakmájukat, s mint mondot­ták, az esti technikumban sze­retnék majd tovább gyarapí­tani tudásukat. Fegyelmezett, megbízható fiatalemberek voltak ipari tanuló korukban, s a most elnyert cím kötelezi majd őket szakmunkásként is. Elképzeléseik a jövőről ko­molyak, megfontoltak, de a beszélgetésben minduntalan előtör a szinte pajkos öröm, hogy sikerült... Bizony dicsőség is ez a cím, meg a vörös diploma. Az is jelentős, hogy magasabb óra­bérrel kezdenek majd dol­gozni, méghozzá rövidesen, hi­szen a verseny helyezettjei három hónappal előbb kapják meg a szakmunkás bizonyít­ványt. A mindenkinél­ járó egyhónapos szabadságról csak egy hetet töltenek itthon, a többi időt a külföldi utazásra szánják, amelyet ajándékként kaptak. Ülést tartott elnökségünk március 26-án. Az ülésén meg­jelent Bondor József építés­ügyi és városfejlesztési minisz­ter is, akit­­ az elnökség ne­vében Reszegi Ferenc, szak­­szervezetünk elnöke köszöntött miniszterré történt kinevezése alkalmából és kívánt neki jó erőt, egészséget és sok sikert munkájában, s annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy a minisztérium és a szakszer­vezet vezetői, osztályai elvtár­si, baráti kapcsolatai tovább erősödnek és — mint eddig — a jövőben is, jól együttműköd­nek a közös feladatok megol­dása érdekében. Bondor József megköszönte az elnökség jókívánságait és megígérte, azon lesz, hogy a gyümölcsöző kapcsolatok to­vább erősödjenek és az együtt­működés ne csak a miniszté­rium és a szakszervezet el­nöksége, központjának osztá­lyai, hanem a vállalatok, üze­mek vezetői és középszerveink, alapszerveink között is zavar­talan legyen. Az elnökség ezután megvi­tatta — az 1967. évi munka­verseny értékelés alapján — az ÉVM, KPM, MÉM és a KIM, valamint szakszerveze­tünk közös javaslatát az MT— SZOT Vörös Vándorzászló ki­tüntetések adományozására, valamint az élüzem címek, és a Szocialista Munka Vállalata, Gyáregysége cím odaítélésére tett javaslatokat. Az elnökség a továbbiakban a központi vezetőségi ülés elé kerülő beszámolókat, jelenté­seket, valamint a „Csökkent munkaképességű dolgozók hely­zetének rendezésére meg­jelent rendeletek végrehajtá­sának alakulásáról” szóló — előadója Fenyvesi János — és az 1967. évi tagszervezési ver­seny értékelését ismertető — előadója Kovács Pál — Por­­csalmy Lajos — jelentéseket vitatta meg. ­ Jubilálnak a Baranya megyei építők A Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajával há­rom ízben kitüntetett Bara­­nya megyei Építőipari Válla­lat ünnepségsorozattal emlé­kezik meg fennállásának hu­szadik évfordulójáról. Nemes­kéri László igazgató sajtótá­jékoztatón számolt be az el­múlt két évtized eredményei­ről, a vállalat munkájának jelentősebb állomásairól. Húsz év alatt 4,5 milliárd forint értékű munkát végeztek el a vállalat dolgozói. Pécsett az egész városképet megváltoz­tatták a szén- és ércbányá­szok részére emelt modern la­kónegyedek, összesen 9600 új otthont építettek a megyé­ben. Ez a vállalat volt a nagypanelos technológia ha­zai úttörője. Nagy feladatok várnak a következő években is a baranyai építőkre. Ter­melési értéknövekedésük száz­millió forint körül lesz éven­te. Az idei ezer helyett 1970- ben már 1600 lakás átadását tűzték ki célul. A következő hetekben gyűlésekkel, ünne­pi termelési tanácskozásokkal, szakmai vetélkedőkkel, ta­pasztalatcserékkel ünnepüik a jubileumot. KÉT ÉVTIZED 25 milliárd forint értékű épület '­j*­­ m Húszéves az Általános Épülettervező Vállalat Az idén ünnepli megalaku­lásának 20. évfordulóját az Ál­talános Épülettervező Vállalat. Az élüzem címmel tízszeresen kitüntetett vállalat dolgozói a két évtized alatt mintegy 25 milliárd forint értékű épületet terveztek. Jelentős részt vállaltak Buda­pest szépítésében, a foghíjas telkek beépítésében és az üz­lethálózattal, középületekkel ellátott komplex lakótelepek tervezésében. A vállalatot dol­gozóinak alkotása többek kö­zött a fővárosban a Kerepesi és a Hévízi úti új városrész, vidé­ken pedig a pécsi Új-mecsek­­aljai lakótelep. Az idegenforgalom fejleszté­sére a Balaton mellé és a Du­nakanyarba 15 modern önki­­szolgáló éttermet és öt kem­pinget terveztek. Siófokon ter­veik alapján épült a Napfény­szálló, Balatonarácson a Hotel Annabella, Budapesten a Hotel Ifjúság. Modern épületekkel bővítették a veszprémi, a nyír­egyházi, a vásárosnaményi és a balatonfüredi kórházat.. A me­zőgazdasági szakember képzés­hez nyújtott hozzájárulásuk: 12 felsőfokú technikum meg­tervezése. Az épületekkel együtt korszerű bútorokat, fel­szereléseket, s a házak mellé kerteket, parkokat is tervez­tek. Többek között a moszkvai KGST-székház bútorai is terveik szerint készülnek. Több ezer épületet terveztek 20 év alatt a vállalat dolgozói, s az idén is nagy munkát vé­geznek. Mintegy 1,6 milliárd forint értékű építmény tervét készítik el, s jelentősen bővítik a vállalat szellemi exportját. Az összes ez évi munka 20—25 százalékát jelenti a Német Demokratikus Köztársaságtól kapott meg­bízás teljesítése. Ennek alapján Drezdába, Karl- Marx-Stadt-ba és­ a szász Svájc környékére terveznek modern középületeket: szállo­dát, irodaházat, könyvtárat, és vendéglátóipari kombinátot Megkezdte a munkát a téglaipar A Tégla- és Cserépipar­ Egyesülés tagvállalatainak gyárai a szokásosnál jóval ha­marább befejezték a téli nagy­javítást. Az erős éjszakai fa­gyok elmaradásával megkezd­te a téglapréselést az egyesü­lés 181 gyára.

Next