Építők Lapja, 1979 (74. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-08 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ ÉPÍTŐ-, fa- és épitőanyagipari dolgozók szakszervezetének lapja LXXIV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 40 FILLÉR 1979. JANUÁR 8. Az együttes ülések tapasztalatairól Beszélgetés Emri Lászlóval, Borsod megyei bizottságunk titkárával Az elmúlt év decemberének első hetében kezdődtek meg Borsodban az építő és építőanyagipari vállalatoknál, üzemeknél, gyáraknál azok a tanácskozások, amelyeken a gazdasági vezetők a szakszervezeti tanáccsal, a bizalmiak testületével együttesen tárgyalta meg az 1979. évi tervet. Emri László szakszervezetünk Borsod megyei bizottságának titkára sok együttes ülésen vett részt, személyesen is tapasztalhatta a tanácskozások résztvevőinek aktivitását, képet alkothatott arról, hogy ezeken az üléseken milyen gondok, észrevételek, javaslatok foglalkoztatták leginkább azokat, akik a maguk, vagy egy közösség nevében szót kértek. Beszélgetésünk idején a megyei székhellyel rendelkező vállalatoknál már befejeződtek az együttes ülések. Miként foglalná össze tapasztalatait, tapasztalatainak lényegét? — A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnál, a Hejőcsabai Cement és Mészműben, az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalatnál, a Hollóházi Porcelángyárban hallottak arról győztek meg, hogy az együttes ülések jól tükrözték vissza az üzemi demokrácia továbbfejlődése eredményezte változásokat. A beszámolókból, a hozzászólásokból kitűnt, hogy a dolgozók számot tartanak a vállalat munkáját, terveit taglaló információkra, szeretnék tudni azt is, hogy azok mennyire megalapozottak és minderről — legalábbis a munkahelyük léptékeivel mérve — véleményük van. Örömmel tapasztaltam, hogy már a bizalmi csoport elé kerülő anyagokat is a tömörség, az őszinteség, a lényegre való törekvés jellemezte, szemben a korábbi, sokszor általánosságokat tartalmazó és bőbeszédű beszámolókkal. — Milyen kérdések, kérdéscsoportok szerepeltek leggyakrabban az együttes ülésen felszólalók észrevételeiben, javaslataiban? — A legtöbbször a munkaidő kihasználása, az anyagellátási gondok kerültek szóba. Érthető, hogy a munkahelyein rosszul hangzik a hatékonyságra biztató szó, amikor a munka tempóját, kialakult ütemét anyaghiány, szervezési hiányosság hátráltatja. Mondhatjuk úgy is, hogy a dolgozók számára ez zsebbevágó kérdés. A jövő évi tervek ismeretében sokan kérték: legyen a tervek, a munkaprogramok mögött anyag, gép munkaterület Jónéhány felszólaló sürgetve kérte a korszerű technikai felszereltség meghonosítását ott, ahol ma még nehéz fizikai munkával birkóznak az építők nap, mint nap valamennyi műszakban. Az embert próbáló kemény fizikai munkát napjainkban már mind kevesebben vállalják Borsodban is és ezzel szembe kell nézni, fokozottabb gépesítésre lesz szükség egyes területeken. — A tervek elválaszthatatlanok az 1978. évi eredményektől. Mit hozott az elmúlt év Borsod építőiparában? — A nagy ipari beruházások, a lakásépítás sikereket hozott az építőknek és ha országosan valamivel csökken is majd az építők feladata, Borsodban még 1979-ben is jelentős munkákat kell elvégezni. Gondolok arra, hogy 3000 lakás megépítése, átadása vár a megye építőiparára, folytatódik a 11 milliárdos acélmű építés az LKM-ben, ahol jelenleg csak kisebb lemaradással számolnak a kivitelezők, amit jövőre mindenképpen be lehet még pótolni. ■ — Ha sok a feladat, bizonyára elengedhetetlen a szociális ellátás bővítése, színvonalának javítása is, hiszen a nagyobb beruházások miatt sokan kényszerülnek tartósan távol élni a lakóhelyüktől. A szociális terveiket egyértelmű helyeslés fogadta, mert azokban sok szép elképzelés öltött testet. A BÁÉV és az ÉÁÉV 100 lakást épít a dolgozóinak, hogy közelebb telepedhessenek le a munkahelyükhöz. Egyik-másik vállalatnál egy forinttal emelik az üzemi étkeztetés vállalati hozzájárulását és ez várhatóan javít majd az ellátáson. Így a vállalatoknál elérik a 12 forintos normát, mégpedig úgy, hogy a dolgozóknak jövőre nem kell többet fizetniük. Igen nagy anyagi áldozatot hoznak a borsodi építőipari vállalatok a dolgozók naponkénti, illetve hétvégi hazaszállításáért. Szepcsik Rezső a BÁÉV vezérigazgatója az együttes ülésen tárta a résztvevők elé, hogy a jövő évre ígért autóbuszokat már most munkába állították. A bérfejlesztés kérdései ugyancsak ki szokták váltani a dolgozók véleményét. — Így volt ez most is. Úgy látszik, hogy a tavalyihoz hasonló 4—6 százalékos bérfejlesztésre most is lehet számítani, és a legtöbb vállalatnál sikerül növelni a nyereségtömeget is. A vállalatoknál általában 30—40 fővel tervezik csökkenteni a létszámot és ezt többnyire úgy érik el, hogy a nyugdíjba vonulók, a kilépők helyére nem vesznek fel újakat, illetve az ÉSZAKKŐ megszünteti a gönci, kézi termelésű, korszerűtlen ,kőbányáját. Emellett a korszerű berendezések használatához, a fejlettebb technológiákhoz értő, szakmailag felkészültebb dolgozókra lesz szükség, mégpedig úgy, hogy a korábbinál is többet törődnek a szakmai, az általános és a középiskolai képzéssel, a továbbképzéssel valamennyi vállalatnál. Milyen fejlesztések várhatók általában a szociális, kulturális alap megállapításánál? — Négy és tíz százalék között alakul a fejlesztés, de ezek csak számok, ami mögöttük van, az több figyelmet érdemel. Az EÁÉV-nél klubhelyiségeket építenek, főpályát, két sávos tekepályát. Az 1200 fős Zsórántffy utcai szállón Miskolcon sportkombinát épül öt kispályával. Hasonlót szeretnének létrehozni később a BAÉV-nél is. A létesítmények persze önmagukban csak lehetőséget adnak a szabadidő hasznosabb, kulturáltabb eltöltéséhez. Ennél többre lesz szükség, jó műsor és programtervezetekre, amilyenek vonzzák majd az építőmunkásokat. Ezekhez az együttes ülések is sok gondolatot, ötletet nyújtottak a gazdasági és a szakszervezeti vezetők számára — mondta Emri László. Nagy József Békés megyei ÁÉV Fejlesztik központi telepüket A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat központi telepének a kialakítását 1977 novemberében kezdték el. 1977-ben 46, 1978-ban 59 millió forintot fordítottak a fejlesztésre, 1979-ben pedig ugyancsak 59 millió forint az előirányzott összeg. Lajtai Lajos beruházási osztályvezető tájékoztatása szerint eddig 74 millió forint értékű gépet vásároltak, így többek között két nagyteljesítményű autódarut, 14 betonkeverő-szállító gépkocsit, 15 billenős gépkocsit, két szerelvény trélert nagy gépek és elemek szállítására, egy műhelygépkocsit és számos kisgépet. Elkészült a betongyár, az út-, a térburkolat, a vízvezeték-, a csatorna-, a villanyhálózat, és néhány raktár épült. 1979-ben főként üzemi épületek létesülnek, és elkészül az iparvágány. Gépeket is vásárolnak még. A termelés 1979-től kezdve — a fejlesztéshez való hozzájárulás ellenében — lehetővé teszi más építőipari vállalatok, üzemek betonnal és félkészgyártmányokkal való ellátását. A vállalat erre már szerződést kötött a DÉMÁSZ- szal és várható, hogy más építőipari szervezetek igénybe veszik ezt a szolgáltatást, ami 20—25 kilométeres körzetben gazdaságos. Gondot jelent, hogy a vállalatnak rövid idő alatt kétszeresére nőtt az építőipari gépállománya, a javítás azonban nincs biztosítva. Új gépjavító bázisra van tehát szükség, amire azonban nem áll rendelkezésre elegendő pénz. Ezért más vállalatok, üzemek bevonásával egyesülést szeretne létrehozni. Az új gépek kezeléséhez és javításához olyan szakemberekre van szükség, akik továbbképzésben vesznek részt, és vizsgát tesznek. 1977-ben — mint ahogy azt Majoros Béla, a gép- és járműgazdálkodási osztály vezetője elmondta : az építőipari könnyű- és kisgépkezelői tanfolyamot 70-en végezték el, köztük más vállalatok, üzemek dolgozói is. 1978-ban harminc nehézgépkezelőt képeztek ki, jelenleg pedig 35-en könnyű- és kisgépkezelői tanfolyamra járnak. A képzés tovább tart. A telep fejlesztésének I. üteme 1980-ra fejeződik be, s ettől kezdve a vállalat éves termelése értékben mintegy 300 millió forinttal lesz több, mint 1977-ben volt. Pásztor Béla Tanácskozott központi vezetőségünk December 21-én tartotta 1978. évi utolsó tanácskozását szakszervezetünk központi vezetősége. A tanácskozás napirendjén a következő kérdések szerepeltek: Jelentés az 1978. évi várható gazdasági eredmények értékeléséről, az 1979. évi tervek véleményezése. A termelést és a gazdálkodást segítő szakszervezeti feladatok meghatározása. Előadója Podina Sebő titkár, aki szóbeli kiegészítést is fűzött az írásos jelentéshez. Jelentés szakszervezetünkhöz tartozó bútoripari vállalatok tevékenységéről. Előadó: Dobrotka Lászlóiinszterhelyettes. A jóváhagyásra előterjesztett anyagok között szerepelt a szakszervezet 1979. évi költségvetése. Előadója: Gyöngyösi István főtitkár. Javaslata a KV és az elnökség 1979. évi munkaprogramjára és ülésrendjére Előadó: Takács László titkár. Két tájékoztató jelentés zárta be a napirendi pontok sorát: Az ÉVM és a szakszervezet középtávú közművelődési tervének, illetve a KV középtávú tömegtestnevelési és versenysport-fejlesztési tervének végrehajtásáról. Mindkettő előadója Takács László titkár volt. A SZOT szákházában tartott tanácskozáson részt vett és felszólalt Juhász Ottó, a SZOT titkára és dr. Kádár József építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes. Részt vett az ülésen Brutyó János, az MSZMP KEB elnöke is. Reszegi Ferenc elnöki megnyitója után Podina Sebő, szakszervezetünk titkára az írásos beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítője bevezetőjében elmondotta: " Dolgozóink lelkes, odaadó, áldozatkész munkáját bizonyítja, hogy ez évben a 90 ezres tervvel szemben 93 ezer lakás épült fel, amely több mint 300 ezer embernek ad új otthont. Megvalósulnak a kiemelt beruházások, elkészül 1240 kórházi ágy, 19 ezer óvoda, 4 ezer bölcsőde, 900 általános iskolai tanterem, számos kulturális, egészségügyi és szociális ellátás célját szolgáló épület. Az V. ötéves tervidőszak első három évében az ötéves tervben számított lakásépítési feladatoknak az időarányosnál nagyobb része, , összesen 64 százaléka teljesül. Az öszszes lakásépítés 24 ezerrel, ezen belül az állami lakások száma mintegy 6 ezerrel, a személyi tulajdonú lakásépítés pedig 18 ezerrel (ebből 8 ezer a telepszerű társasházi lakás) ,haladja meg a középtávú népgazdasági tervszámításokat. Partnereinkkel együtt Az eredmények elérésében nagy szerepe volt annak — hangsúlyozta Podina Sebő —, hogy minisztériumi partnereinkkel együtt számos közös intézkedést tettünk az 1978. évi vállalati tervek teljesítésének elősegítése céljából, s állandó kapcsolatot tartottunk a vállalatok vezetőivel, szakszervezet vezető testületeivel. Arra törekedtünk, hogy lehetőleg a helyszínen adjunk segítséget a tervező munkához. Különösen az üzemi demokrácia fórumaira tartozó témák készítésében, azok megvitatásában igyekeztünk közreműködni a megyebizottságokkal, a budapesti bizottsággal, illetőleg társadalmi aktivistáinkkal együtt. Minisztériumi partnereinkkel arra törekedtünk: a népgazdasági követelményeknek megfelelően a termelőszervezetek feladatait úgy határozzuk meg, hogy azok segítsék elő a népgazdasági igények kielégítését és szolgálják a népgazdasági mérleg javítását. Ilyen célból több vállalatnál összehívtuk a kiscsoportos szocialista brigádvezetők tanácskozását. Az ÉVM felügyeleti főosztályaival közösen, a vállalati munkaverseny-szervezőket és -fele-lősöket hívtuk össze többnapos továbbképzésre a szocialista munkaverseny tartalmi javítása céljából. Tájértekezleteket szerveztünk a közösen használható munkamódszerek és újítások szélesebb körben történő alkalmazása érdekében. Gondosan készítettük elő a Műszaki Tájékoztatási és Szakoktatási Hónapot, melynek kapcsán széles körű műszaki propagandát fejtettünk ki, sok kiállítást és különböző, a termelést, gazdálkodást segítő vetélkedőket, versenyeket rendeztünk. Az építők és a famunkások szakmai szervezetei szövetséggé alakulásának 75 évfordulója tiszteletére Lenin intarzia portréját készítették el a MüM. 18. számú Szakmunkásképző Intézet fiataljai. Ajándékukat ünnepélyes keretek között adták át szakszervezetünk központi vezetőségének. Rezegi Ferenc — Kérjük, fogadják ajándékunkat olyan szeretettel, mint amilyen igyekezettel mi ezt készítettük, hogy kegyelettel adózzunk elődeink emléke előtt — mondta társai nevében az ajándék átadásakor Tamás László másodéves asztalostanuló. Podina Sebő Eredményekben gazdag, békés, boldog új esztendőt kíván az építő-, fa-, építőanyag- és szerelőipar minden dolgozójának és kedves családjának a szakszervezet elnöksége i ■yyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyy% Megoldásra váró gondjaink Az eredmények mellett mind az írásos jelentésben, mind pedig a szóbeli kiegészítésben kiemelten szerepeltek a megoldásra váró gondjaink is. Nem tekinthetjük kielégítőnek a termelés ütemességét, a minőséget, a gazdaságosságot, következésképpen a hatékonyságot sem. — Különösen nagy gondot okoz ez a budapesti lakásépítésnél. — Egyes ipari nagyberuházásoknál hosszú az építési idő és előfordul az is, hogy túllépjük a költségeket. — Nem valósulnak meg mindenütt a kapcsolódó beruházások, különösen gondot okoz ebből a szempontból az EVM saját beruházásainál a szociális célt szolgáló beruházások abszolút és viszonylagos lemaradása is. Nem mondható kielégítőnek a létszámgazdálkodás, a munkaidőalap bővítése és annak jobb kihasználása sem Ebben közrejátszik több helyen az is, hogy nem teremtik meg a folyamatos munkavégzés feltételeit. Laza a munkafegyelem, nem jó a munkaidőrend, nem kielégítő a gazda(Folytatás a 2. oldalon.)