Építők Lapja, 1979 (74. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-08 / 1. szám
sági vezetőné, irányítók termelést segítő tevékenysége. Podina Sebő szólt arról is, hogy Budapest, Komárom és Borsod megye munkaerőben egyre rosszabbul áll. Főként Budapest munkaerő-ellátásával, vidékről történő segítésével szükséges központilag alaposabban, átgondoltabban, szervezettebben foglalkozni. A dolgozók szakmai összetétele, a folyamatos munka eredményeként 1978-ban is tovább javult, de még nem kielégítő. Az új technika, technológia alkalmazása minden hozzánk tartozó szakmáiban magasabban képzett, kvalifikált szakmunkásokat igényel. Ilyen szempontból nem tartjuk kielégítőnek az adott szakma magasabb fokon való elsajátításának feltételeit csakúgy, mint ahogy a több szakma megszerzésének érdekeltségi rendszere sem jó. A dolgozók élet- és munkakörülményeinek javulása sem kielégítő minden tekintetben. Elsősorban a fővárosi építőipari dolgozók munkásszálláshelyzetét átéli kiemelni. Sajnos Budapesten még ma is több ezer dolgozó alszik emeletes ágyon, s ezeken a szállásokon nincs megfelelő kulturálódási lehetőség sem, Összegezve az 1978. évi munkánkat úgy értékelhetjük, hogy a kivitelező építőipar a tervnek megfelelően teljesítette feladatait. Az építőanyagipar , a bútoripar teljesítménye is meghaladja a tervezettet. Az igényekkel összhangban megfelelő teljesítést értek el a műszaki tervező, kutató és beruházási szervezetei mie is. Podina Sebő ezután azt kérte a központi vezetőségtől: fejezzék ki elismerésüket valamennyi dolgozónknak, aktivistánknak, állami, gazdasági, politikai és társadalmi vezetőinknek az 1978. évi népgazdasági terv teljesítése érdekében végzett eredményes munkájaikért. Egységesen cselekedjünk Az 1979. évi feladatok kialakításánál alapvetően a párt Központi Bizottságának ez év december 6-án, valamint a SZOT december 15-én tartott ülésének állásfoglalásaiból indultunk ki — mondotta. A kiemelt gazdaságpolitikai célok megvalósítása határozza meg a gazdasági növekedés lehetséges ütemét, a fejlődés irányát, a nemzeti jövedelem felhasználását és annak arányait. Szakszervezetünknek teljes erővel támogatnia kell a népgazdasági terv követelményrendszerét és főbb célkitűzéseit. Arra kell törekedni, hogy mindenki egységesen értelmezze a népgazdaság helyzetét és az abból ráháruló feladatokban is egységesen cselekedjen. Arról van szó, hogy munkánkat minőségileg magasabb fokon, az új követelményeknek megfelelően végezzük. A szemléletformálás konkrét, agitatív felvilágosító, nevelő munkát igényel. A SZOT október 6-i állásfoglalásának megfelelően a termelést, a gazdálkodást segítő tevékenységet az 1979. évi népgazdasági tervben a kulcsfontosságú feladatokra kell összpontosítani. E munka erősítésére, korszerűsítésére van szükség, melynek kapcsán arra kell törekednünk többek között, hogy a szocialista munkaverseny lépjen ki a reszortjellegéből, s váljon minden területen konkrétan a vállalati feladatok megoldásának eszközévé. Igyekezzünk megértetni a gazdasági vezetőkkel, dolgozóinkkal a megváltozott gazdasági körülményeket és az abból reájuk háruló konkrét feladatokat. " Legfontosabb feladataink Az 1979. évi termelési, gazdálkodási feladataink kialakításánál és azon végrehajtására irányuló különböző megteendő intézkedéseknél tehát a következő főbb szempontokra kell figyelemmel lenni. A termelést, gazdálkodást segítő tevékenységnél, a népgazdaság helyzetéből adódik, hogy 1979-től az építőipari termelési felfutás várhatóan lelassul. Ennek következtében nem a termelés növekedésének mértékét kell szorgalmazni, hanem elsősorban a hatékonyságra, gazdaságosságra, a minőségre, az ütemességre kell törekedni, és ennek le kell vonni létszám- és egyéb konzekvenciáit is. A kiemelt ipari nagyberuházásoknál minden eszközzel arra kell törekedni, hogy az átfutási idő lerövidüljön, jó minőségben és költségen belül tudjuk átadni ezeket a beruházásokat. Zöld utat kell biztosítanunk minden olyan építkezésen, ahol a beruházások termelésbe való belépése gazdaságos, exportot növel, vagy importot vált ki. Újszerűen jelentkezik az állagmegóvás, a karbantartás és a felújítás az állam tulajdonában levő épületeknél. Itt ugyanis az országos építőipari 1 százalékos termelési felfutás mellett mintegy 8 százalékos növekedést kell elérni. Ezt csak nagyon gondos előkészítéssel, szükség szerinti átcsoportosítással lehet megvalósítani. Ugyancsak előtérbe kell helyezni azokat az építményeket, amelyek, a termékstruktúrát hivatottak korszerűsíteni. Ilyen szempontból a kivitelező építőiparnak nagyon fontos szerepe van. Meg kell gyorsítani az építési technológia korszerűsítését. Ezt követeli meg egyébként pártunk Központi Bizottságának az építőipar helyzetével és további feladataival foglalkozó 1978. október 12-i határozata is. Gondoskodnunk kell a lakásépítéshez kapcsolódó beruházások, továbbá a tervbe vett szociális és kommunális, valmint az oktatási és kulturális célt szolgáló beruházások segítéséről. Konkrétan, hatékonyan Mindezeket figyelembe veve nagyon fontos feladatnak tekintjük a szocialista munkaverseny általunk ma tárgyalt és kiadásra kerülő szempontjainak vállalati konkretizálását úgy, hogy azok az előttünk álló feladatok megoldását tűzzék ki célul. Azt kell elérni, hogy e versenyszempontok vállalati adaptálása tegye lehetővé a munkahelyek, a brigádok konkrét munkafelajánlását. A vállalati tervek végrehajtását alátámasztó és segítő különböző intézkedéseket jórészt már elkészítették. Ezzel összefüggésben az eddigi tapasztalataink nem a legmegnyugtatóbbak. A vállalati vezetők többsége terveik kialakításánál nagyon konkrétan fogalmazza meg az elérni kívánt hatékonyságot, a pénzbeni bevételeket, a nyereség növelését stb. Tapasztalataink szerint ugyanakkor a vállalati intézkedési tervek ezt nem támasztják alá kellően. Nem elég konkrétak az üzem- és munkaszervezéssel kapcsolatos elképzelések módozatai, hiányosak az anyag- és energiatakarékosságra vonatkozó elképzelések és hasonlóak a munkaidőalap bővítésére, illetőleg annak jobb kihasználására vonatkozó elképzelések is. Egyszóval a termelés dinamikájának csökkenéséből és a szabályozók módosításából fakadó negatív hatások ellensúlyozására nem mindenütt található konkrét, hatékonyságot növelő elképzelés. Szükségesnek tartjuk ezért felhívni a figyelmet arra, hogy a vállalatok vezetői fordítsanak erre nagyobb gondot. Megítélésünk szerint igen sok lehetőség van a vállalatoknál a tartalékok feltárására, azok hasznosítására. A kivitelező építőiparral szemben támasztott igények viszonylagos csökkenése az építőanyagipar helyzetét is befolyásolja. Itt is mérséklődik a termelés növekedésének üteme, és ugyanúgy jelentkezik a hatékonyság, minőség, gazdaságosság elsődlegessége. Az előbbi következményeken túl az építőanyagiparnak fokozottabb gondot kell fordítani az export—import mérleg javítására. Folytatni kell azokat a jó és eredményes törekvéseket, amelyekkel már 1978-ban is elérték, hogy hazai anyaggal pótoltak addig importból származó építőanyagokat. Az 1979. évre vonatkozó ezirányú tervek biztatóak. Azon kell lennünk, hogy ezek meg is valósuljanak. Fontosnak tartjuk az építőanyagipar rendelkezésére álló beruházási keret célszerű, gyors felhasználását is. A bútoriparban szintén a hatékonyságra, a jobb minőségre, a nagyobb választékira kell törekedni úgy, hogy a tervbe vett nagyarányú exportnövelés megvalósuljon. Tervező vállalataink az igényeknek megfelelően alakították ki 1979. évi tervüket. Nekik elsősorban a tervek minőségére s a gazdaságosságra — élve a beruházási takarékossági mozgalom adta lehetőségekkel is — kell nagyobb gondot fordítani úgy, hogy időben kapják meg azt a kivitelező vállalatok. Bérfejlesztés, létszámgazdálkodás Tovább kell javítani — és erre megvan minden feltétel és lehetőség — az együttműködést a kivitelező és a beruházó vállalatokkal. A bér- és jövedelmpolitikai kérdésekről szólva Podina Sebő a többi között a következőket mondotta: — Az ez évi bér-, személyi jövedelem növekedése számottevő volt. 1979-ben azonban nagymértékben korlátozódnak a bér-személyi jövedelem növelésének forrásai. A szabályozórendszer módosítása ugyanis a vállalati eredmények növelése mellett olyan szigorítást tartalmaznak, amelyek a nyereség nagyobb hányadát vonják el, másrészt nincs lehetőség úgy mint eddig volt, 1,5 százalékos adómentes bérfejlesztésre. Ugyanakkor a vállalatok csak abban az esetben használhatják fel bértartalékjaikat, ha 1979-ben hatékonysági mutató alapján nem tudnak legalább 3 százalékos bért fejleszteni. A részesedési alap megkívánt mértékű és a lehetőségek által biztosított növelését azonban szorgalmaznunk kell. Mindezek figyelembevételével elsősorban a bérhatékonysági mutató növelésének, javításának feltételeit kell elősegítenünk, szorgalmaznunk. Célszerűnek tartjuk emellett egy, maximum 1—2 százalék bérfejlesztést adóztatás útján is megvalósítani. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bértarifa alsó határaira történő ráállás 1979. ill. 31-ig kötelező. Ezért a bérfejlesztésből elsősorban azt kell biztosítani. Ugyanakkor változatlanul szem előtt kell tartani az OSZB-besorolási forint értékeit és továbbra is előnyben kell részesíteni a fizikai dolgozók bérfejlesztését, azon belül pedig a kvalifikált szakmunkások, a nehéz körülmények között dolgozók, valamint a termelést közvetlenül irányítók bérét differenciáltan magasabban kell növelni. S szólt arról is, hogy a kollektív szerződések módosításával egyidőben, illetőleg azt megelőzően a vállalatok igyekezzenek korszerű, műszakilag megalapozott munkanormákat, teljesítménykövetelményeket megállapítani. S ne feledjék: a létszámgazdálkodás szintén fontos tényezővé vált. Tartani kell az elért szintet A dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását illetően az elnökségnek az az álláspontja: a dolgozók szociális helyzetét minimum az eddig kialakított szinten kell tartani, sőt bizonyos mértékig továbbfejlesztést kell elérni. Javasolja ezért, hogy a jóléti, kulturális alap kiegészítését a részesedési alapból az ez évi szinten, vagy ettől magasabb mértékben határozzák meg a vállalatok. Különösen a munkahelyi szociális ellátást kell javítani változatlanul. Feltétlenül javítani kell a munkásszállítást és — különösen Budapesten — a munkásszállások kulturáltságát. Több gondot kell fordítani a naponta bejáró dolgozók művelődésére. Sok vállalat jó kapcsolatot alakított ki azokkal a helyi tanácsokkal, művelődési otthonokkal, ahonnan a dolgozók bejárnak (Baranya, Hajdú megye stb.). Ilyen célra — az adott lehetőségek figyelembevételével — anyagi áldozatot is szükséges hozni. Az üzemi étkeztetés is jó irányban fejlődik. Különösen a kivitelező építőiparban. Valamennyi vállalatnál módot, lehetőséget lehet teremteni arra, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményei, szociális ellátása tovább javuljon, mert ez javítja a munkahelyi légkört. A közművelődési tervek végrehajtását illetően vállalataink többsége, átérezve a dolgozók szakmai, politikai és általános műveltsége fokozásának szükségességét, helyesen tervezte meg az 1979. évi ezirányú feladatát. Arra kell törekedni, hogy a tervben foglaltak minden vonatkozásukban megvalósuljanak. (Folytatás az 1. oldalról.) Dr. Kádár József A központi vezetőség tagjainak egy csoportja Juhász Ottó, a SZOT titkára Építőanyagipari vszt-titkárok a tanácskozáson ÉPÍTŐK LAPJA 1979. JANUÁR 8. Beszéljék meg közös tennivalóikat Mint minden évben, most is szükségesnek tartjuk e terven belül kiemelni azokat a fontos feladatokat, amelyeknek megvalósítása elengedhetetlen. E munka során a következőket kell előtérbe helyezni: A vállalaton belüli agitációs-, propagandamunkát — sokkal inkább mint eddig —a termelés segítésének eszközeként kell felfogni és alkalmazni. Nagy szükség van erre ahhoz, hogy a feladatok meghatározását konkréttá tudjuk tenni és a brigádok olyan vállalásokat tehessenek, amelyek a népgazdaság érdekeit szolgálják és a munkaköri kötelezettségen túl — az átlag feletti munka végzésére inspiráljanak. Mind a vállalati gazdasági, mind a társadalmi, politikai vezetőknek irányító tevékenységük szerves részévé kell tenniök az agitációs-, propagandamunkát, ezen belül is elsősorban a szóbeli agitációt és meggyőzést. Javasoljuk ezért, hogy év közben többször is tartsanak kiscsoportos megbeszéléseket vállalati vezetők, a termelést közvetlenül irányítók és azok szakszervezeti partnerei, valamint az élenjáró szocialista brigádvezetőkkel együtt. Tájékozódjanak folyamatosan arról, hogy a munkavégzés feltételei, illetőleg a dolgozók vállalásának teljesíthetősége mennyiben van biztosítva. Kérjenek tanácsot a brigádvezetőktől, hallgassák meg a dolgozók észrevételeit, javaslatait és hasznosítsák azokat. Tettekkel bizonyítsunk Podina Sebő befejezésül a következőket mondotta: Az V. ötéves terv időarányos részének teljesítésében nagy erőfeszítések árán jelentős eredményeket értünk el, de gondjaink sem kevesek. Pártunk Központi Bizottsága ez év október 12-én gondos körültekintéssel, reálisan értékelte az építőipar és építőanyagipar 1964-től eddig elért eredményeit, s ezt tömören a következőkben fogalmazta meg: „Az építőipar eredményesen igazodott népgazdaságunk fejlődéséhez, munkájával hozzájárult a szocialista átalakulás anyagi, technikai eszközeinek létrehozásához, gazdagításához.” Központi Bizottságunk azt is megállapította és kimondta.