Erdélyi Gazda, 1930 (61. évfolyam, 1-24. szám)

1930-01-01 / 1. szám

, vagy ahol ez nincs, az egyenesre állított tár­csa is elég munkát végez a talaj ülepítésével. Üregesen a talajt ne hagyjuk, ami a trágya tavaszi alászántásánál megfelelő munkálat nélkül elkerülhetetlen, mert tengerink gyen­ge fejlődésű s termése rosszabb lesz. Minden esetben azonban a talajfelszínt már vetés után is tartsuk porhanyóan. Egyebekben a tavaszi trágyázást és a tavaszi szántást amennyiben lehet, kerüljük, az őszi szántást a talajunk ülepedettsége szerint tavasszal munkáljuk el tárcsával, kultivátorral, esetleg gruberral. A tengeri vetésével ne késlekedjünk, hogy a tavaszi nedvességet kihasználhassuk a növény első fejlődési időszakában. Bár gyakran megesik, hogy a tavaszi fagyok kárt tesznek benne, mégse várjuk meg, hogy en­nek veszedelme elmúljon. Az utóbbi években a tengerink majd mindig elfagyott, tavaly két ízben is, de ezt mind könnyebben kihe­veri, mint a késői vetést s a korai vetésnek semmi hátrányát, csak előnyét tapasztaltam. Felhívom gazdatársaim figyelmét a tengeri vetés mélységére. Amennyire lehet, kerüljük a túlságos mélyen való vetést, ne menjünk azzal 6—6 cm-nél mélyebbre, biztosítva ez­­et a gyors, egyenletes kelést s a gyors kez­deti fejlődést. Nem mondom, hogy nagyon száraz­földbe ne vesszük a tengerit esetleg mélyebbre, de erre nincs szükség, ha igye­keztünk a téli nedvességet megőrizni. A termesztendő tengerifajtát minden gazdaság a saját viszonyainak s talajának megfelelően válassza. Manapság növényne­­mesítőink már elég sok jó, bőtermő tengeri­fajtát bocsátanak a gazdaságok rendelkezé­sére, amelyekből összehasonlító kísérletek­kel könnyen kiválaszthatja minden gazda­ság a neki megfelelőket. A fajta összehason­lító kísérletek keretében a sortávolság össze­hasonlítását is fel kell venni, erre ugyan ne­mesítőink megadják az utasítást, de nem árt minden gazdaságnak azt magának is ellen­őrizni. Az egyes tengerifajták talaj- és trágya­igénye is különböző, így egy 1927. évben végzett tengeri összehasonlító kísérletnél az alábbi eredményeket kaptam. A tengeri házi kezelésben teljesen egyező munkálatban ré­szesül. I. ősszel istállótrágyázott s alászántott, tavasszal tárcsásboronával elmunkált kötöt­­tebb összetételű talajon. magyar holdon Gyérei-féle lófogó tengeri csöves termése 2630 kg F. tengeri csöves termése — — —­­— 2490 kg Gazdasági sima szemű tengeri csöves ter­mése — — — — — — — — — 2050 kg II. Trágyázatlan (2 évvel előbb trágyáz­va), ősszel szántott, tavasszal tárcsával el­­munkált homokos talajon. magyar holdon Gyérei-féle tengeri csöves termése — — 1780 kg F. tengeri csöves termése — — — —­ 1820 kg Gazdasági tengeri csöves termése — — 1730 kg Erdélyi Gazda Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a nemesitett tengerik egyben többnyire igényesebbek is s nagyobb termésüket csak nekik megfelelő viszonyok között és talajon hozzák meg. Úgyszintén különböző talajok iránt is különböző módon viselkednek, így a Gyérei-féle például egyforma művelés mellett az F. tengerivel szemben homokosabb termé­szetű talajon hátrányban maradt. Ami a részes s házi kezelésű tengeri kö­zötti összehasonlítást illeti jövedelmezőségi szempontból arra legközelebb vissza fogok térni. Adonyi Gyula: Egy Hanetorszi­get­párt gazdaírja levele. Az E. G. E., németországi kirándulási akciója kapcsán, sikerült kijutnom gyakor­noknak Németországba egy félévre egy ber­lini nagyobb gazdasági üzembe, amely mező­­gazdasággal és kertészettel foglalkozott.­­A birtok Berlin egyik külvárosában fek­szik és ebből a kertészet kb. 15 Morgen terü­letet foglalt el, m­íg a mezőgazdaság kb. 150 Morgent. A kertészetben 35 üvegház van, amelyek részben virágok, részben korai zöldségne­­mű­ek termesztésére szolgáltak. 30 üvegház 7500 m2 területen 1928-ban épült, a legmo­dernebb technikával. Ezekben csak korai ve­­teményeket nevelnek. Ezek a következők: ugorka, paradicsom, hónapos retek, spenót, karalábé, stb., amelyeket aztán a berlini pia­con hoznak forgalomba. A korai zöldségek termelése Berlinben és környékén évről-évre nagyobb méreteket ölt. Különö­sen jó üzem ebben a szakmában a legmodernebbül beren­dezett „Klingenberg“ nagyerőműveké. Innen az áram egy részét Berlin számára használ­ják fel, a felmelegedett hűtő vizét a házak fűtésére fordítják. Abban az üzemben, ahol én voltam alkalmazva a fűtés szintén meleg­víz rendszerrel történt. A birtok mezőgazdasági részében minde­nekelőtt korai burgonyát termeltek, holdan­ként 170 mm.-t (Oderwälder Blaue fajtát), rozsot és zabot. A korai burgonya a berlini piacra kerül, korán reggel teherkocsikon. A fősúlyt arra fektetik, hogy a talaj minél job­ban ki legyen használva. A földnek ilyen nagy mértékben való kihasználását ellen­súlyozzák részben istálló-, részben műtrágyá­zással. A német mezőgazdák általában legin­kább í­űtrágyával dolgoznak. Ezen a téren Németország első helyen áll, mert ottan gyártják, kevesebbe kerülnek a műtrágyák. A szántó­földek megnövelésénél a német mezőgazdáknak a legkülönbözőbb gépek és szerszámok állanak rendelkezésére, úgy, hogy a megművelés nem kerül sok időbe és munkába. Figyelmébe ajánlom magyar gaz­­daifjú barátaimnak, hogy minél többen Kérdés . Felelet. Sertések takarmányozásáról. Kérdés. A napokban néhány gazdatár­sammal a disznótenyésztés és hizlalásról be­szélgetve, egyik gazdatársam azt mondta, hogy ő a következő takarmány keverékkel tartja állatait, úgy a tenyész­állományt, mint a hizókat: a zsák a hektoliter lemorzsolt kukorica csutkát és egy zsák apróbb csövű kukoricát, a csutka darálón finomabb darává daráltatja, ehez a darához hozzá kever egy zsák buza korpát és 2—3 olajpogácsát és a disznói igen jó állapot­ban vannak mindig, a fenti keverék meg lesz főzve tök , répa-, vagy krumplival, a­mi van és azután kihűlve, mindig hidegen etetve. Azt mondja gazdatársam, hogy a fekete Berkshire kocái 1­­s éves korában elérik a 200—220 kgr. súlyt és mégis tenyész­képes, 10—12 malacot adnak ; a süldők pedig 10 hónapos korban elérik a 120—140 kgr. súlyt is. Kérem szives hozzá­szólását és, hogy tényleg volna a kukorica csutkának ennek a szép eredményhez befolyása? Szives fáradozásáért előre is köszönetet mondva, maradtam Oravicza. 1929. november hó 15. K. M. Felelet. „A közölt adatok szerint a berks­hirei kocák és a süldők a lemorzsolt tengeri daráján kivül a csutkaőrleményt is kapják, to­vábbá olajpogócsadarát és korpát. Nincs meg­adva, hogy ezen takarmány mily súlyarányban kevertetnek egymással, de kétségtelen, hogy a csutkaőrleményre a takarmánynak csak kis %-t esik, mert a 2 zsák tengericsutkaőrlemény csak kis részét alkothatja a 4 zsákban adagolt több takarmánynak. A tengericsutkaőrleményt a ser­tés csak igen rosszul emészti s az eddig elért jó eredményt egyáltalán nem fogja csökkenteni, ha ez az a­nyag, mely a sertés részére csupán ballasztanyag, teljesen elmarad. Az abrakkeve­réket a közölt adatok szerint répával, tökkel vagy krumplival együtt megfőzik és télen-nyáron hidegen etetik. Az az eljárás nem helyeselhető, mert egyrészt melegebb időben a répa és a tök főzése el is maradhat, másrészt télen sok­kal előnyösebb a keveréket langyosan etetni. Burgonyát a sertéssel csakis főtt állapotban szabad etetni, de a főzővizet el kell önteni.” Dr. W. I. Január 1. iparkodjanak az E. G. E. akciója útján ki­jutni Németországba, hol olyan gazdaságban nyerhetnek elhelyezést, amilyenben óhajta­nak. Engem a kertészet érdekelt főleg, ezért kértem egy olyan gazdaságba való elhelyezé­semet, ahol e téren is szerezhetek tapaszta­latokat. Féléves tanulmányi időm alatt olyan gazdag tapasztalatokhoz jutottam, amelyeket nem tudtam volna a magam erejéből meg­szerezni. Túrós János gazda ifjú. Ha csodás gyümölcstermelést akar, permetezzen télen „SZULFAROL“ kénvegyület permetező szerrel. Minden gombabetegség, lisztharmat, gyümölcspenész ellen legjobban bevált védelmi szer. Ősztől kora tavaszig, rügyfakadá­sig permetezzünk 2'/C-os Szulfaro­ oldattal! Vértelű­ elle» minden sebhelyet megvéd az »­ L M O L A« ft kátrány-készítmény A legolcsób Arzén permetezőszer! ARZOLA „45“ olcsóbb mint minden más Arzén permetezőszer. Szőlőben: megöli a molyt. Gyümöl­csösben: megöl minden rágó férget. Lóherében, lucernában: ápionbogár, böde stb. ellen Lerakatok. Arad-Nagyenyed: Hangya Központ; Alba-lulia-Gyulafehérvár: Carl F­­ickeli; Arad: Mezőgazdák Kereskedelmi r. t., Sindicatul Viticol Timiş- Torontal; Bistrita-Beszterce: Verkaufshalle ; Braşov-Brassó: Kraffit & Herberth: Careii Mari-Nagykároly: Spitz Mór; Covasna-Kovászna: Wittenberger Mór ; Cernăuti-Csernovic: Schmidt & Fontin; Cluj-Kolozsvár: S-sor F. Gergely; Dej-Dés: Reuniunea Agricolă Someş-Szamosmegyei Gazdasági Egylet; Gherla-Szamos­­ujvár: Florian Jakab; Giorok-Gyorok: Michael Schneeberger; Ludaşul de sus-Felsőludas: Gál Zoltán; Lugoj-Lugos: Camera de Agricultură; Mediaş-Medgyes: Johann Schmidt; Odorheiu-Székelyudvarhely: Varró Elek; Oradea Mare-Nagyvárad: Reuniunea Agricolă Bihor-Biharmegyei Gazdasági Egylet; Oravița-Ora­­vica: Farmacia Knoblauch; Pancota-Pankota: Ioan Kayser; Satu Mare-Szatmár: Sindicatul Agriculturilor-Gazdasági Egylet; Sibiu-Nagyszeben: Carl F- Jickeli - Sighişoara-Segesvâr: I. L. & A. Hesshaimer; Teremia Mare-Nagyteremi: Primăria; Tg.-Mureş-Marosvásárhely: Farmacia Dávid János; Timişoara-Temesvâr : I. Fabd­evici. Bulev. Reg. Ford. 8.. Turda-Torda: 1. Erszényi. 236 Vezérképviselet s FR£0£SH€ & Sp. Bucureşti, BisSav. Elisabeta No. 3.

Next