Erdélyi Gazda, 1945 (74. évfolyam, 1-3. szám)

1945-04-20 / 1-3. szám

Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület ebben az esztendőben rendezi 4-ik Termelési Verse­nyét. Az elmúlt évek versenyeinek eredményei ugyanis arra a meggyőződésre vezettek, hogy a terme­lési verseny egyike a leghatásosabb eszközöknek, amelyek a legjobb földkihasználás és a mezőgazda­ság előbbrevitele érdekeit szolgálhatják. Erdélyben egyébként a mezőgazdasági termelés gerincét már régóta a kisbirtok jelenti. A mostani földosztások következtében, amelyek gyakorlatilag a középbir­tokok teljes felszámolását vonták maguk után, a közellátási feladatok teljes súlya, a mezőgazda­­sági termelés komoly felelőssége áthárult a kisgazdaságokra. A kisgazdaság teherbíróképességé­­nek a lehető legmagasabb fokra történő emelése tehát elsőrendű államgazdasági érdek, é­s ezen túl­­menőleg a közellátási válság enyhítésének, esetleg elkerülésének egyetlen módja: életkérdés. Az EMGE a maga munkaterületén és a maga régóta jól bevált erkölcsi és szellemi természetű eszközeivel siet ma is a mezőgazdasági többtermelés előmozdítá­sára. A termelési verseny idei megtartását tehát minden eddigi versenyünknél szükségesebbnek ítéljük és éppen ezért ki is bővítjük. És pedig: 1. Kapásnövény-versenyünket a kukoricán és napraforgón kívül kiterjesztjük a burgonyára is. 2. Növénytermesztési versenyünk mellé állattenyésztési és állatszaporítási versenyt is iktatunk. Most tehát a gazda birtokának nemcsak egy-két parcellája versenyez, hanem egész gazdasága, mint termelési egység. De nemcsak az egyes kisgazdaság, hanem a gazdakör, mint termelésszervező tényező is részt vesz a versenyben és ha megérdemli, díjazásban fog részesülni. A gazdakör vezetője hívja egybe tehát a közgyűlést és hirdesse ki a versenyt. A jelentkezőket írja össze és május 15-éig jelentse be a gazdakörben jelentkezők névsorát az illetékes EMGE-kiren­­deltségnél. Amelyik gazdakör május 15-ig nem jelentkezik és akiket erre az időpontra nem jelent be, nem vehet részt a versenyen. Kirendeltségenként átlag 10 gazdaköri nagy díjat, oklevelet és emlékérmet oszt ki az EMGE, ezenkívül a díjnyertes gazdakörök könyvtárai számára könyveket, esetleg egész kis könyvtárat is juttat. Az egyéni versenyzők közül azok, akik úgy a növénytermesztésben, mint az állattenyésztés­ben jó eredménnyel vettek részt, 20 nagydíjat oszt ki kirendeltségenként. A nagydíj eszközjutalom, ok­levél és emlékérem lesz. Olyan gazdák részére, akik vagy csak a növénytermesztési, vagy csak az állattenyésztési versenyen vesznek részt, kirendeltségenként 10—10 I-ső és 25—25 II. díjat oszt ki az EMGE. Az I. díj eszközjutalom és oklevél lesz, míg a II-ik eszközjutalom, oklevél nélkül. A termelési verseny során megtartandó kiállításokkal kapcsolatosan kirendeltségenként 10—10 növényszaporítói és nemesi tői és 10—10 állattenyésztési I. díj kiosztása van tervbevéve. Ezek a díjak főképpen emlék­érmek lesznek, ezenkívül az EMGE gondoskodik arról, hogy a nemesi tők, utántermesztők és tenyész­tők áruikért megfelelő felárat kaphassanak. Az eddigi tárgyalások alapján úgy a nemesített és után termesztett nemes vetőmagvakért, mint a díjat nyert fiatal apaállatokért 100%-os tenyésztői jutalom, illetőleg felár máris biztosítottnak látszik. Elsősorban azonban nem a jutalmak, hanem a földműves öntudat kell, hogy serkentője legyen a termelési versenyben való minél nagyobb részvételnek. Hiszen a termelési verseny feltételei olyan könnyűek, hogy a közepesen gazdálkodó földműves is bátran, a legnagyobb siker: a vármegyei nagydíj elnyerése reményében indulhat. Aki meg csak éppen túrja a földet, esetleg parlagot hagy azért, mert úgyis megszerzi amire szüksége van, az nem tartozik a mi táborunkba. AZ EMGE 1945. ÉVI TERMELÉSI PONTVERSE­NYÉNEK CÉLJA: 1. A­ kisgazdaságokban a kapásnövények minél na­gyobb arányú® és minél helyesebb termesztését elősegí­teni. 2. Az ugarterületnek a termelésre való felhaszná­lását kiterjeszteni. 3. Minél több nőivarú állat felnevelését és tenyész­tésbevételét elősegíteni. 4. A nemesített és fajtatiszta, a vidéknek megfe­lelő vetőmag eladásra való termesztését szorgalmazni. 5. Kifizetődővé tenni a tenyészapaállatok helyes és korszerű nevelésével való foglalkozást. 6. A gazdakör erejét a többtermelés szolgálatába állítani. GAZDAKÖRI VEZETŐK ! AZ,TI FELADATOTOK, HOGY A KÖZSÉG MINDEN FÖLDMÍVESE ______________ RÉSZTVEGYEN AZ EMGE TERMELÉSI PONTVERSENYÉN.

Next