Erdélyi Gazda, 1945 (74. évfolyam, 1-3. szám)

1945-04-20 / 1-3. szám

ERDÉLYI GAZDA 5. oldal 1945. áp­ilis 20. A TERMELÉSI PONTVERSENY RENDSZERE 1. A versenyző a kisgazdaság és a kisgazdacsalád, mint üzemi egység. 2. A pontozás az egyes termelési ágaknak a ver­senyben való eredményes részvételére és ezáltal az elért összeredményre, az üzem belterjességének foko­zására vonatkozik. Nagydíjat csak az kaphat, aki úgy a növénytermelési, mint az állattenyésztési versenyben eredményesen vett részt. 3. A pontozásnál előnyt kap az a kisgazdaság, amelyik a verseny lezárása előtt vetőmaggal vagy tenyészállattal díjat nyert. 4. Ugyancsak ponttöbbletet kapnak a legtöbb résztvevővel induló és legnagyobb átlageredményt fel­mutató gazdakörökhöz tartozó földművesek. 5. Ezek a gazdakörök ezenkívül emlékérmet és oklevelet is kapnak azért mert szervezetten és nagy­tömegben tudtak érvényt szerezni a többtermelésnek. A VERSENYBEN VALÓ RÉSZVÉTEL FELTÉTELEI a) Növénytermesztési verseny. 1. Résztvehet minden földműves földtulajdona vagy bérlete szántóterületének legalább egyötödével. •Jelentkezési legvégső határidő 1945 május 10. 2. Kukoricával, burgonyával és napraforgóval lehet a versenyre jelentkezni, éspedig: Kukoricánál: négyzetes, vagy soros vetéssel legalább háromszori kapálással, sima műveléssel, egy­séges és a vidéknek megfelelő fajtával. Burgonyánál: soros vagy gumónkénti négyzetes ültetéssel (a szokásos fészkes ü­ltetésű burgonyával, amikor egy fészekbe 3—4 gumót is helyeznek, részt­­venni nem lehet). Legalább kétszeri töltögetéssel, a vi­déknek megfelelő egységes fajtával. Napraforgónál, soros vagy négyzetes vetéssel, legalább háromszori simakapálással, alacsonyszárú, koraérő, egytányérú fajtával. 3. Pontszámtöbbletet kap az, aki olyan határon, ahol a múlt évben még ugart tartottak, az idén ugar­­ba eső földjén termel 4. Kiesik a versenyből az, akinek a termésátlaga a hivatalosan megállapított vármegyei termésátlagot legalább 10 százalékkal meg nem haladja. 5. A terméseredmények pontarányát a kataszteri tisztajövedelem arányosításával állapítjuk meg. A hol­danként 4 aranykorona, kataszteri tisztajövedelem alatti földekkel résztvevői az előbbi pontban megálla­pított eredményt kell csupán elérjék, míg a 4 arany­korona kataszteri tisztajövedelmen felüli földek arany­korona többletenként kukoricánál holdanként 2 q, nap­raforgónál 1 q és burgonyánál 15 q többlettermést kell, hogy felmutassanak,­­ másként kiesnek a ver­senyből. 1­6. A pontérték megállapítása a következőképpen történik. A talajelőkészítés legnagyobb pontértéke 2 pont,­ a fajta legnagyobb pontértéke 2 pont, a vetés legnagyobb pontértéke 2 pont, az ápolás legnagyobb pontértéke 4 pont, a terméseredmény legnagyobb pontértéke 10 pont. 7. Az idén ugarba eső földeken termelők 5 pont­többletet kapnak. 8, 5 ponttal emelkedik a pontszám, ha a gazdaság akármilyen nemesített maggal ebben az évben EMGE- kiállításon díjat nyert, így a növénytermelési verseny legnagyobb pont­száma 30 pont. b) Állattenyésztési verseny. 1. Részt vehet minden földmíves állatállományának azzal a részével, amely tenyésztésbe vehető: összes te­heneivel, üszőivel, kancáival, kanca­ csikóival, anya­juhaival és jerkebárányaival, kocáival és kocasüldői­­vel, bikaborjakkal, növendékekkel és kifejlődött bikák­kal, méncsikókkal, ménekkel, kosbárányokkal, kosok­kal, kansüldőkkel és kanokkal. A gazdaságban talál­ható felsorolt állatok mindenike résztvesz a verse­nyen. 2. Előnyben részesül az elbírálásnál, aki a ver­seny tartama alatt tenyésztésbe nem vehető, vagy meddő állatát, tenyészállatra cseréli ki, eladja ök­reit, vagy paripáit és helyette teheneket vagy kancá­kat vásárol. 3. Kiesik a versenyből az, aki akármilyen okból a második pontban leírtakkal ellenkezőleg cselekszik, illetőleg mindaz, akinek eddigi gazdálkodásához vi­szonyítva a verseny tartama alatt az állattenyésztése nem előre, hanem visszafele fejlődött. 4. Az állattenyésztési verseny pontértékének meg­állapítása a következő tulajdonságok alapján törté­nik: A fajtajelleg és arányosság legnagyobb pontértéke 2. pont. A fejlettség, tápláltság, csontozat és izmoltság legnagyobb pontértéke 2. pont. A lábak és mozgás legnagyobb pontértéke 2 pont. A szaporítás és nemi jelleg legnagyobb pontértéke 4 pont. A termelésnél három szempont szerint történik a bírálat: tej­hús, gyapjú és zsírtermelés legnagyobb pont­értéke 2 pont; tejelési és szoptatási idő legnagyobb pontértéke 2 pont; az igázás legnagyobb pontértéke 2 pont. A gazdaság álattenyésztő és szaporító jelegének legnagyobb pontértéke 7 pont. A gazdaság takarmányozó jellege, az állatok el­helyezése és gondozása 7 pont. 5. Ha a gazdaság a verseny tartama alatt akár­milyen tenyészállattal díjat nyer, 5 ponttal emelkedik a pontszám. Az állattenyésztési versenyen elérhető legnagyobb pontszám tehát 35 pont. c) A gazdaság és a gazdakör versenye. Az EMGE idei termelési pontversenyének az a célja, hogy a mezőgazdasági termelést a kisgazdaság minden termelési ágának és a gazdakörök erejének összeműködésével emelje. Ennek következtében: 1. Minden kirendeltség területén az a 20 gazdakör, amelyben a legtöbb a jelentkező, dicsérő oklevelet kap, amelyben fel lesz sorolva a gazdakör tisztikara név­szerinti ennek kapcsán emlékérmet is kap a gazdakör és könyv, esetleg könyvtárjuttatásban részesül. 2. A díjnyertes gazdakörök tagjainak pontszámát 10 ponttal emeljük, akár a növénytermesztési, akár az állattenyésztési, akár ha mind a két versenyen részt­­■ vettek. 3. 10 ponttal emelkedik azoknak a versenyzőknek a pontszáma, akik úgy a növénytermesztési, mint az állattenyésztési versenyen eredményesen vettek részt. Ezek közül a kirendeltség területén az a 10 földmű­ves, aki legnagyobb eredményt, a legmagasabb pont­számot érte el, nagydíjat kap, amely oklevél, emlék­érem és értékes mezőgazdasági gép lesz. Kérjük gazdatestvéreinket, hogy minél nagyobb számmal induljanak a versenynek és kívánunk jó mun­kát, jó munkaeredményt. AZ ERDÉLYI MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET VEZETŐSÉGE.

Next