Erdélyi Híradó, 1836. július- december (második félév, 1-53. szám)
1836-10-18 / 32. szám
249 гек Doverbe, hol Wellington herczeg teve neki udvariasat. 22dikén korán hajóra ült a’ király Calaisba menendő. A’ Courier egy czikkelye a’királyi házassági adát illető értekezés , miből kitetszik hogy Victoria herczegnő egészen szabad, de csak 25dik éve betöltése után. A királyi magasságának ugyan csak férjhezmenési szándékát 12 hónappal az előtt bé kell jelenteni , miután nem szükség többé a’ király megegyezése. Csak a’ parlament két házat illeti az a’ jog , hogy a’ mondott határidő alatt a’ szándéklott egybekelés helybe nem hagyását kijelentse , mely esetben az nem történhetik meg. Sok jeles törvény tudók tagadják ezen acta erejét oly egybekelésekre nézve, melyek az angol törvényhatóság körén kívül esnek. O’Connell még Izlandra nézve sem ismeri kötelezőnek és Klüber ’s Zachariae német publicisták maegmutaták hogy a’ brit királyi család hannoveri viszonyaira legkisebb befolyása sincs. A’ Courier remény thetőnek véli , hogy a’ herczegnő a’ férjhez menetelt még 8 évig félre teszi ’s ekkor saját választása után egy érdemes emberrel kél össze; ezen esetre, merem előre mondani, így Széll a’ neve élt újság, hogy egy nagybritanniai parlamentnek sem lesz kifogása ellene. Az angol Courier egyszerre más hangon beszéli a’ spanyol ügyekre nézve. Nem akar többé sem interventioról sem coorferatioról hallani , ’s a’ négyes szövetségnek semmi határozatát nem talalja alkalmazhatnak , mióta a’királynénak ’s a’ királyi statútumnak barátai a’ carlistákkal egyesültek (?). Most már a’ két nagy politikai felekezet messzebbre áll egy mástól mint valaha, ’s a’ viadal, megszűnvén öröklési háború lenni, politika elveket illet. De nem tudjuk, így folytatja a’ Courier, hogy az angol vagy franczia kormány valaha azon köteleztetést vállalta volna, hogy valamelyik politikai felekezetet gyámolitja. Mindkét kormány Czélja a’ négyes szövetség kötésekor a’vala hogy a’ királynét gyámodba és Spanyolországban oly kormány felállását biztosítsa, mely kiterjedett és békés reformot eszközöljön ’s az indulatokat lecsillajatsa. De ez a’ czél nem éretett el, az minthogy egy országos ember sem tudhatá Európában, hogy a’ spanyol kormány gyökétől ágáig oly általánosan meg van romolva, hogy a’ maga fentartására nincs módja. Ebből világos hogy Anglia ’s Francziaország jó akaró czéljai Spanyolországra nézve nem érezhettekel, és hogy ezen kormányok nem ócsároltathatnak, ha— minden legkisebb közbeszóllás nélkül — a’ sanyol felekezetekre bizzák a’ csatát magok között a hogy tudják , hiszni. A’ Messager így ír: „Ha egy londoni magános levélnek (sejjt. 24dikéről) hitelt adhatunk, az angol cabinet el van tökellve donna Máriát minden lehető eszközök által segítői. E’szerént egy Falmouthből sept. 22dikén indult gőzhajó által lord Howard de Walden azt a’fiarancsolatot kapja, hogy mondaná meg a’ végrehajtó hatalommal Portugálban megbízott vagy megbízandó személyeknek , mi szerént az eddig elé Anglia ’s Portugal közt fenálló szövetségi’s barátsági alkuk azon pillantat óta megszegetteknek fognak vétetni, melyben a’ Portugal alaptörvényei oly módosításokon mennének keresztül, melyek a’királynénak lehetlenné tennék a’ kormány fejének maradni. Ha ezen eset előjöne , a’ britt kormány , mint a’ levelező mondja, kötelesnek tartaná magát követét visszahívni ’s a’ szükséges rendszabásokhoz fogni. A’ John Bull állítja hogy a’ belgák királya utóbbi látogatása czélja csujtán a’ volt, hogy Palmerston lordnak egy Portugált fenyegető revolutzio veszélyét tudtára adja, mely veszélyről a’ lordnak legtávolabbi képzete sem volt. (John Bull tory szellemben irt gúny lap.) A’ Courier szerént Phönix gőzhajó parancsot kapott a’ spanyol partokhoz visszatérni ’s a’ brit légióhoz adott tengeri katonák számára hadiszereket ’s csizmákat vinni. A’ capuai herczeg szép izlandi nőjével sept. 14dikén Bastiában (Corsicában) vala, hol Sebastiani tábornagy és az angol consul meglátó.