Erdélyi Híradó, 1837. január-június (első félév, 1-52. szám)

1837-03-03 / 18. szám

140 hibázott, midőn tíz óra tájban hét nagy élő­fák félre vonultatván raegláták a’ bölcsőt, azt hirtelen kiásták , és a’ gyermek előbb mozog­ni, később sírni kezdett, és az atya élvévé a’ gondviseléstől a’híven teljesített férfi és atyai kötelességekért az édes jutalmat, ’s átadácsu­­dálatosképpen megszabadult gyermekét a’ szo­rongató aggodalmak közt váró édes anya vé­dő karjai közé. “ NAGYBRITÁNNI­A. A’ Morning Herald Írja: „Minthogy a’ múlt esztendő nov. 14.. kett portugál rendelet, mely a’ portugali kikötőket meglátogató min­den idegen hajóktól, úgy nevezett tonna vám vételét parancsolja , az angol szigetekre nézve felette káros lenne, ha hogy az Madeira szi­getre is kiterjesztetnék , ezért az angol kormány e­ tárgyban nyomos előterjesztéseket tett Por­tugálnak , minek következésében ez utóbbi­ban. 18-án egy oly rendeletet bocsátott­ ki, melyben hév szerént kijelentetik az hogy a’ kormány­nak soha sem volt czélja a’ nov. 14. rendele­tét Madeira szigetre is kiterjeszteni. — Azon beszédben melyet a’ király testvére a’ sussexi herczeg tartott kevéssel ezelőtt a’ szabad kőmivesek lakomája alkalmával, nagy megindulással említette szeme operatioját, for­ró háláját fejezvén ki a’ Mindenható és orvos­sá iránt kinek kezét a’ gondviselés megáldotta. Soha úgy mond nagyobb megindulással nem emlékezett az írásnak ezen szavaira: „És mon­da Isten: légyen világosság, és lett világos­ság, mint az operatio alatt, ’s midőn szemei a’ világnak megnyíltak , ’s az áldott napsu­garait ismét meglátta, akkor egy érzés vett raj­ta erőt melyet kimondani nem tud, ’s melyet soha elfelejteni nem fog. A’ Kafferekkeli közelebbi háború, mint tudjuk, békességgel végződött, melynél fogva az angolok birtokába 4000 angol négyszeg mért­­földnyi darab hely engedtetett által, mely A­­delaide tartománynak neveztetett. Macomo, Tya­­li ’s más kaffer fejedelmek az angol király fő uraságát elesmerték ezen tartományban, ’s e’ feltétel alatt engedelmet nyertek eddigi birto­kaiknak egy részét megtartani.­­ A’ szerződés Glenelg­­ordhoz mint gyarmati ministerhez kül­detett ki arra egy hosszú tudósításban felelt, ’s a’ szerződés megerősítését megtagadja, meg­tiltva a’ kormányzónak Adelaide tartományban angoloknak birtokot kiosztani, ’s ez igazságta­lan háború által szerzett birtok felhagyását pa­rancsolja. — De azon közben több hollandi telepedők az elfoglalt birtokban már bé is ül­tek volt ’s ezért a’ minister parancsolatja meg­érkezése közelégedetlenséget szült, mely közel ahhoz hogy lázzadásba kitörjön. Sajnálni lehet hogy a’ kafferek a’ kormány jó czélzatáról sem­mit sem tudnak, ’s ezért az ellenségeskedést ismét elkezdették. — Az alsóház febr. 7. ülésében megkezdődött a’ parlamenti harcz Izland felett, J. Russel­lord béhozván a’ már előre jelentett törvény­­javaslatot az izlandi városi testületek reform­ja tárgyában. A’ nemes lord indítványát egy körülményes beszédben előadá, melyben Iz­­landiának állapotját ’s azon viszonyokat felvi­lágosítva előterjeszté , melyek javaslatát tovább már el nem halaszthatólag szükségessé sőt nél­külözhetetlenné tették. E’ törvény­javaslatnak czélja az hogy a’ visszaélések orvosoltassanak ’s egyszersmind hogy Izlandiának is adassék­­meg az mi Angliának és Scotziának megada­tott; az tehát nem vallásos hanem törvényes kérdés, ’s még is minden nehézségek ’s min­den ellenvetések főleg csak onnan származnak hogy az egyesületi és a’ catholicusokat felsza­badító acták ellenére is a’ catholicusokkal e­­gészen más módon akarnak bánni mint ő fel­sége többi alattvalóival. A’ bili egyes részei, ’s az azon telt némi de nem lényeges változ­tatások rövid átfutása után, elhatározottan ki­­nyilatkoztatá a’ kormány határozatát, mi sze­rént ez a’ fenforgó kérdést magára nézve élet kérdésnek tekinti. „És itt Sir (az alsóházban minden beszálló az elölülőhöz szokta beszédjét intézni) szükségesnek látom, kivált azon nyi­latkozatok után melyek tétettek és azon haték —

Next