Erdélyi Híradó, 1837. január-június (első félév, 1-52. szám)

1837-05-05 / 36. szám

282 gatumából, a’ ki az ida való templomot is csi­náltatta, az oláh és görög szegényeknek 95 fo­rintot váltóban. A’ Pozsonyban hat év előtt gr. Zichy Fe­­rencz ó exceljának pártfogása alatt felállított árvaház tőkepénze most már 55 ezer égő for. A’ temetkezési egyesület, melynek czélja tag­jainak tisztességes eltemettetéséről gondoskod­ni, 1824től fogva áll itt fenn. Ez egyesület múlt évbeli jövedelme 448 for. 54 krra ment pen­gőben; kiadása pedig 515 for. 25 krra; ma­radt tehát pénztárában 55 for. 10 kr. Sopronyban a’ mult 1856dik észt. alatt az Ott néhány év előtt szegény mesterlegények­ ’s cselédek számára magányos emberbarátok ada­kozásiból keletkezett kórház 149 beteget ápolt. Ezek között: férfi 155, szolgáló lb., cath. 106, evang. 51. Győr, apr. 20kán. Gőzhajónk közül „Zrí­nyi“ f. h. 18kán teve ismét aldunai útját, ne­­vezetesb utazóji között a’ Würtembergi liget vivén magával. ,,Nádor“ 19kén indult Pozsony­ba ’s tetemes számú vendégei közt b. Forray­­nén, gr. Eszterházyn , gr. Szapáryn, gr. Fes­tetics Vinczén , báró Vay Miklós táblai bárón, b. Perényi­­Gábor főispáni helytartón, b. Pu­­thon dunagőzhajózási igazgatón ’s a’ t. kívül, a’ nemzete javát külföldön is szivén viselő gr. Lö­­wenhjel­a tábornoknak, az austriai udvarnál svéd követnek lelkes buzgalma következtében, a’ czukorgyártásnak Pesten Limberger úr ok­tató intézetébeni megtanulása végett hozzánk utazott, ’s most innen visszatérő Rosen Reyn­­hold gr. kapitány és Rideberg Olof mérnök ’s erőművész is voltak.— A haladást gátolni tö­rekvő szél daczára is oly sebességgel sikamlott keresztül e’ hajó Dunánk háborgó hullámin, hogy az e’miatti késedelem alig alig volt szem­betűnő.— H. T. Ki­lkey Henrich hit. ügyvéd ’s a’tb. fens. főlig. nádorunk betegségéből lábadoztan érzett öröme tanúsításául sz. k. Pest városa részéről állítandó dologház pénzalapja némi gyámolitá­­sára , a’ nj városi tanácsnak 100 forintot nyúj­tót által, mit is ez szives részvéttel fogadott. J­r. NÉMETORSZÁG, Dresda április 11 én. A’ második kamará­nak tegnapi ülésében a’büntető törvények visz­­gálatja felett folyván a’ vitatások, a’ többek közt a’ korbács büntetést tárgyazó törvény­ja­vaslat került elő. A’ biztosság ezen büntetést megtartatni kivánja­­­ mint az első rendbeli fenyitő házaknál szükséges fenyítéket; 2) mint minden szabadság vesztés büntetések súlyositá­­sát; 5) a’ csintalanságból vagy haszon keresés­ből, koldusok, kóborlók, és 18 esztendőn a­­lól levő gyermekek által elkövetett vétkek e­­seteiben, a’ fogság vagy munkatételi bünteté­sek helyett szolgálót. — E’ vitatás folyamatja alatt Mayer úr (ki kétségen kívül legtöbb par­lamenti tapintással bír a’ mi kamaránkban) ezen büntetés eltörlését kívánó kisebb részhez állott, ’s azon tiszta és lelkes előadás, melylyel meggyőződése ezen változtatását kijelenté, nagy­hatással látszott lenni az egész gyűlésre nézve. Meggyőződött, ezt monda a’ szónok a’ felől, hogy a’korbács büntetést theo­retice men­teni nem lehet, ezt egy theoretizáló sem pró­bálta , ha a’ testi fájdalommal il­le­lés­t bünte­tés gyanánt lehet használni , úgy minden más kínzásokat u. m. tővel szúrásokat, tüzes fogó­val csipkedéseket ’s a’t. éppen így lehet men­teni; de practice sem kivihető, mivel a’ theoreticusoknak ezt esmerniek kellene, ’s e­­zek pedig mint az orvosok ez ellen nagy ide­­genséggel viseltetnek. Továbbá a’ korbács bün­tetés elaljasitja a’ népet ’s miveltségben egy lépcsővel alább sülyeszti ’s midőn Saxonia, azon népekkel, hol a’korbács büntetés nem di­vatozik , vagy a’ hol azt eltörölni kívánják , ha­sonló miveltségi fokon áll, a’ nemzet becsüle­te iránti tartozás, e’ büntetést hozzánk újra bé nem hozni. Lindeman minister a’korbács bün­tetés szükségességét, az elrettentés ti­eoriájából fejtegeté, ő mint büntető intézetek felügyelő­je meg van arról győződve, hogy ez ott a’ fenyíték és rend fentartására szükséges, jólle­het régebben a’ korbács büntetést ő is merő­ben eltöröltetni kívánta. Oktalanság lepne pe-

Next