Erdélyi Híradó, 1841. január-június (első félév, 1-52. szám)
1841-03-23 / 24. szám
Bolozsvártt 1941 ERDÉLYI 34-dik számy. Foglalat. Erdély és Magyarország. (Háromszéki közgyűlés; különféle, vallási türelem elleni botránkoztató tett ; a’ Duna Budapestnél apadni,’s a’jégtorlatok útnak indulni kezdettek ; Borsod , ’ Zemplén megyei közgyűlések ; pesti medárdi vásár 8 nappal későbbre tartalik ; viszhang Zay Károly gr. felszólalására.) Törökország: (Ibrahim beteg; Mehemed Alihoz küldött megerősítő ferman’ pontjai.) Németország. Poroszország: (a’ poseni tartományi gyűlés’ kinyitása.) Olaszország. Francziaország: (Victor marsal’ halála; ’s a’ r. ) Anglia: tengeri erő költsége feletti alházi vita.) Újabb tudósítások: (keresztények’ nyugalma iránti parancsok; a’ spanyol egyházi ügyekben bocsátott pápai allocutio.) Erdély és Magyarország. A’ gróf Kemény József és Sámuel urak' alapítványa’ tárgyában lév’ folyó hava’ 14 -kéről gróf Teleki Domokos úr az Érd. Híradó 20-ik számába iktatottak által felszólítva érezvén magát, következő levelet intéze hozzánk: lisztert szerkesztő úr! Engem tisztelének meg gróf Kemény József és Sámuel urak nemzetiségünk’ egyik legkorszerűbb kivánata , a’ nemzeti Museum’ tárgyában tett lelkes felszólításuk’ és hazafi diszes ajánlatuknak is. Küküllő vmegye Ilishez leendő kézbe szolgáltatásával. Azonban a’ közgyűlés’ tudva lévő folyama miatt, melly a’ BB. tanácskozását félbeszakasztá, kötelesnek érzém magamat a’ becses irományt a’ tisztelt gróf uraknak vissza szolgáltatni; biztosan várván egy minél előbbi időpontot, hogy az mind azon következményeket megtermendi, mellyekre honfi erények egy jóra és dicsőre ennyire kész korban mindig számot tarthatnak, ’s a’ t. (Háromszéki közgyűlés.) S. Szt. György, febr. 17-kén. Folyó hón okán kezdődött ’s folyólag tartott közgyűlésünkön majd semmi közérdekű tárgy nem fordult elő. Figyelmet érdemel, hogy közelebbi közgyűlésünkön a’ dallói kihágások ellen panasz tétetvén, azoknak kinyomozására biztosság rendeltetett, melly feladatának legnevezetesebb részét már be is végezte. Félő, ne talán némellylyeknek hivatalvesztés mellett több csalások’ megtérítésébe, ’s a legkitűnőbbnek éppen ingyen szállásszerzésbe kerüljön. K.ÜlÖ£líCle. Időjárásunk még József napjáig is mind télies, mi legszomorítóbb a’ marhatartó gazdáknak, mert a széna országszerte . Ily szűk, hogy méreg drágán is alig kaphatni. A Mezőségen sokan a’ házak’ szalmafedelét kéntelenek etetni, mások szemes gabonát adni élelmül, némellyek pedig vesztegetésig olcsón eladni marhájokat.— Sokan aggódnak, hogy a’ vetések is öszvepárlanak a’ nagy hó alatt, mint 1830ban; még egy illy esetben nagyon ajánlható megtapodtatás sem eléggé alkalmazható a’ gázolhatlan hó miatt. Kolozsvár körűl tett próbák szerint azonban a’ vetések még eddig szép zöldek a’ hótakaró alatt.— Magyaró nevű faluban (Thorda vmegyében) egy magát muszkának állító férfi darab idő óta jövendőlget; a’ hiszelékeny nép, még a’ nemesi rendből is özönnel tolul hozzája. Elég hibás az elöljáróság, ha gyakorlatilag meg nem magyarázza mind az ámító jósnak, mind a’ babonás jóskérdőnek, mit a’ Fáy’ jósvarjuja saját tapasztalásából abstrahált.— Só-Váradon (Marosszékben) egy új menyasszony a’ füleden külön szobába vitt több tál eleven szén’ gőzzé miatt reggelre meghalt. Szolgáljon ez intő például azon olvasóinknak, kik a’ széngőz’ veszedelmességét elméletileg nem tudnák. XIX- dik századi felvilágultság és tolerantia. Miután ns. Szathmár megyéről 19 és 20-ik számunkban ollyakat közlénk, mellyeknek minden, ki hazánk’ hátramaradásának okait ismeri ’s a’gyökeres orvoslást akarja, lelke’ legmélyéből örvendhet, olvassunk most egy ugyan azon megyében, de csak egyes ember’ rövidlátása által történt esetet, mellyel ha kezünk közt hivatalos oklevél nem lenne, hinni kétkednénk, mondani félnénk, nehogy képtelen rágalomgyártóknak tartassunk. Egy erdélyi székely nemes fi, Hegedűs Gergely udvari szolgálat által kis vagyonkát szerezvén a’ szolgálati helyével határos, de már ns. Magyarországban fekvő Farkasaszó nevű helységben megakart telepedni , ebben a’ falusiak által gázoltatva folyamodott akkori érdemes főszolgabíró Gerson ferencz úrhoz, kitől múlt évi mart.lokén azon választ kapjta , miszerint „hiteles irományaival bebizonyítván mind nemesi származását, mind eddigi gazdálkodó tiszti hivatalkozásáról, ajánló és dicséretes elbocsátó levelével azt, hogy egy becsületes és józan életű ifjú, kötelezetnek a’ farkasaszói elöljárókat minden becsülettel és illendőséggel a’ helységben megszenvedni.“ Ugye bizonyos javítások’ (meliorabok ) kérdésében néhány hónap után első alispány Szeredahelyi Pál úr’ átbizásából eskütt T----ves úr’ elibe kerülvén, a’ tilt. úr, miután követelését elitélte, hivatalos határozatát szóról szóra így végzé:,,A folyamodónak pedig, mint unitáriusnak, e’ hazában lakni szabad nem lévén, innen egyszeribe kitakarodjék, és többé Farkasaszón magát ne mutassa, mert „elfogattatik, és tömlöczre küldettetik , mint nyugtalan háborgató, „veszedelmes ember. Kelt Farkasaszón januar. 31-én 1841. T ,,— J — s, m. k. főesküit.“ Honnan vette a’ titt. főesküit úr e szép tudományt, ha szabad kérdenünk? Magyarország’ törvényének roppant tömegében, tudtunkra , egyetlen czikk sem mondja ezt ellenben nyilvános törvény van arról, mind két hazában, hogy a’ nemesek jogaikat a’ testvér hazákban kölcsönösen megtartják, ’s hol van ezen törvényben kivétel az unitáriusokra nézve? Ráczok, görögök, zsidóknak „szabad lakni azon hazában ,“ sőt az utolsók, kik nem keresztények , közelebbről — mit teljesen helyeslőnk —szolgári joggal ajándékoztalak meg, ’s hát az unitáriusok, kik magyarok és keresztények pestises lehelletüek—e, hogy nekiök tisztulni pusztulni kelljen, nehogy rövid úton, minden perpatvar nélkül tömlöczre hurczoltassanak ? Ez még akkor is botránkoztató lett volna, midőn sokan az anecdota szerint úgy hitték, hogy :unitárius és unicornis mindegy , hát még most , midőn ezen vallás mindkét tábla által teljes polgári jogokkal felruházandónak határoztatott; midőn az erdélyi részek visszacsatlása által számosan leltek Magyarországban a’ szent korona’ tagjaivá, kik a’közelebbi magyarországi gyűlésre küldött követek’ választására nemesi joguknál fogva befolytak, ’s következőleg az ország’ tanácsteremében képviseltettek. Erdélyben az unitaria vallás századok óta bevett vallás, hívei minden polgári szabadsággal bírnak , sőt régen Magyarországban is tépjes megyeik ’s püstlökjok voltak, a’ krónika még sem említi, hogy a’ két ország közül valamellyiket felforgatták volna. — De mire magyaráznánk ezeket, hiszen megvagyunk győződve, hogy a’ testvérhen’ minden felvilágosult fia, ’s Főképp Szatmár’ lelkes rendei, ’s egyes polgárainak leg és legnagyobb része velünk egy véleményben van, ’s ezen eset, mint már említők, csupán a’ tilt. főesküd úr’ rövidlátásából következett, de épen azért, hogy legyen mezejök minden illetéknek jelet adni, miképp ezen esetet törvényellenesnek ’s botránkoztatónak tartják , szükségesnek velők azt a’ közvélemény elébe állítani, nehogy híre terjedvén hazánkban, a’ rosszakaratuak felhasználják a’ napról napra szükségesebbé váló két ország közli bizalom’ és közeledés’ csökkentésére* Fridrik cs. kir. főherczeg ő fensége matt* 7 - én délután fenséges atyja ’s az egész császári ház’ nagy örömére a’ legkivánatosb jóllétben érkezett meg Velenczéből Bécsbe* Budapest. Dunánk’ jege többször megmozdult már ’s tegnapelőtt óta az óbudai szigettől a’ görög templomig egészen tiszta ’s a’ közlekedés csolnakokon minden akadály nélkül történt; vidéki híreink szerint a Duna jege mindenütt annyira parazsalt már, hogy minden pillanatban tova takarodását várták, minélfogva kártékony vizáradástól többé nem tarthatni annál kevésbbé, mivel Ilkán esti 10 óra tájban a’ budapesti jég teljesen takarodásnak indult ’s egész éjjel folyvást haladt szinte reggeli 4 óráig, midőn a’ csepeli szoros szigetfőnél és Promontornál tartani kezdett ’s a’ víz félelmes magasságra szemlátomást duzzadni. Budapest’ alvidéke már is rettegett, lakósi’ némi része biztosabb helyre hordozkodni kezde, sokan a’ héti vásáron kenyérrel ’s egyéb szükséges élelemmel siettek ellátni magokat az 1838ki árvizről remeklőkben ’s akkor tapasztalt inségökön okulva. A’ víz 19 lábra ’s hüvelykre magasult ’s majd kicsordultig teli volt a’ folyam’ medre. A pesti parttól mintegy 60 ölnyire a Duna’ medrében próbára épített jégtörő-