Erdélyi Híradó, 1841. január-június (első félév, 1-52. szám)

1841-06-08 / 46. szám

Kolozsvárit, Kedden , junius* 8-áii. ERDÉLYI 1941. 46-rtlk szám. Foglalat. Erdély és Magyarország. ( Kicsapongások; pesti nemzeti színház; Fáy András’ javallatja; vegyes házassági ítélet; kassai hírek; nó­grádi papi gyűlés; magyarodási mozgalmak Árvában.) Törökország. Németország: (londoni kereskedési szerződés elleni nyilatkozat; közhivatalt viselő­ képviselők’ ügyében bnadeni kamara’ határozata*) Olaszország. Belgium : (belga szolgálatban volt hadi tisztek honokba térnek.) Francziaország. Anglia: (Peel’ beszéde; a’ gabonatörvény’ kérdése jmn.­ire halasztatott.) Spanyolország. Előfizetési jelentés. Ve­gyes házasságokat illető függelék. Erdély és Magyarország*. Május’ 30ka, mint felséges urunk’ névinnepe, fővárosunkban a’ különböző tiszthatóságok’ tisztelkedése ’s az egyházakbani buzgó imádság által meginnepeltetett. Ő cs. ’s ap. kir. felsége méltóztatott Lovász András kir. hely­­tartósági tanácsost és cancellaria igazgatót a’ magyar kir. Szent- István-rend’ kiskeresztjével legkegy­elm­esebben feldíszíteni. Pesti M. (Kicsapongások.) Az újkori mozgalmak’ellenségei is meg­­vallják, hogy egyes hatalmasok’ vagy hivatalaikkal visszaélők’ ki­csapongásai most sokkal ritkábbak, mint régen, ’s ezt leginkább a’ terjedni kezdett nyilvánosságnak köszönhetni. Az éj’ orvállatait üldözni, puszlitni lehet, de kártékonyságot megelőzni semmi szi­­gor­ral nem; de feltámad a’ nap. Világosság lesz, ’s a’ kártéko­nyak önként remekeikbe vonulnak , így van ez a’ polgári társaság­ban is. Kinyomozások , büntetések, példaadások használnak ugyan, de csak egyes esetekben, ’s mindig csak hátul ü­lő botként, a’már megtörtént rosszért vesznek elégtételt, ha a’ cselszövények’ ezer mesterséggel szőtt hálói közti el lehetett is igazodni, ha a’ kiját­szások’ szemfényvesztéseit ki lehetett is kerülni, de feljön a’nap­ a’ nyilvánosság és az elátalkodott kicsapongók Önmaguk ijesztik viszsza magokat gonosz czelzataiktól, a’ gyarlóságból vétők pedig látják az elöl­tök tátongó örvényét, tudják, hogy minden lépteikre százszemű Ár­gus őrködik és visszarettennek a’ csalogató syren’ incselkedéseitől. Ezen bűntől óvó nyilvánosság’ orgánumává lenni egyik legidvesebb hivatása az időszaki sajtónak, üdvös a’ társaságra, mellyet kicsa­pongásoktól óv meg, üdvös a’ kicsapongani hajlandókra , mert visz­­szatartóztatja őket a’ félrelépés’ sikos pályájáról. Úgy hiszszü­k a’ Pesti Ilirlap már is több rosszat előzött meg, mint sok szenvedé­lyes persecutor’, vagy commissarius’ buzgó eljárása. E’ hivatásunk­nak hódolva nyilvánosság ekibe állítunk mi is egy­ — akarjuk hin­ni — inkább csak gyarlóságból történt kicsapongást lehelő kimé­­lettel , nem említve nevet, nem határozva meg helyet, csupán an­­y­nyit téve, mi szükséges, hogy hasonlók jövendőre kikerültessenek. Szokás hazánkban, hogy a’ törvényhatóságok’ közigazgatási szükségeire megkivántató papiros a’ köznéptől gyűjtött­­’ongygyal cseréltessék ki. Ez előbb csak önkéntes adomány’ színe alatt gyűj­ö­letett, de már formás kirovássá vált, mit némileg igazol azon kö­rülmény, hogy a’ megyéknek házi pénztárok nem lévén, kéntele­­nek szükségeiket hatalmokban álló módon pótlani. *** megye’ egyik szolgabirói járásában a’szolgabiró egy falutól kilencz mázsa ron­gyot kivánt adatni; a’ falusbiró 4 mázsát fel is szedett, de a’ többit fel nem tudta hajtani , ha csak a’ közlakásoknak változóikat le nem szaggatandó házukról, a’ szolgabiró ragasz­kodók parancsához, azért a’ sürgetett falusbiró kéntelen volt a’ felsőbbséghez folyamodni. Ez a’ tény szárazon. Élesebb megrovás­sal kisérhetnek, de nem czélunk egyes megtörtént esetért sujto­­lással venni elégtételt. Elég lesz tán ennyi figyelmeztetésül, hogy eljött már az idő, midőn népünk’ terheire kémlő szemeket vessünk ’s orvosló kezeket nyújtsunk, midőn elhárítsuk azon okokat, mely­­lyek a szükségesség’ ürügyével némileg leplezik a’ kicsapongáso­kat, midőn a’ mellékadóztatásokat, mellyek az egyenes közterhek­nél még nyomasztóbbak, megszüntessük. (L­esti nemzeti színház.) Pest jun. 1. A hogy a’ nem­zeti színpadunkon adandó darabok’ választásában a’ közönség’ mél­tányos igényei inkább kielégítessenek, az országos választmány felszólítá a’ m. tudós társaságot, hogy előadás végett beadott szín­művek’ megbirálásában vegyen részt. A’ t. társaság méltányolván ezen felszólítás’ czélját, a’ kívánatnak eleget ten; az előadandó da­rabokat bíráló társaság tehát jelenleg 4 tudós társ­­tagból és 5 színészből áll. Drámar­endezőnek az országos választmány Szilágyi I Pált nevezé ki. Ennek okát sokan abban keresik, hogy az orszá­gos választmány teli van azon képzettel, mintha a­ dráma végkép­pen el akarná nyomni az Operát; legjobbnak véle azért ollyat ne­vezni , ki a’ dráma és daljáték közti semleges. Szabolcs, majus’ 10. Megyénk’ népszámát tekintvén a’ ró­mai és görög e. catholicus összesen 90,261, ágostai vallási­ 14,288 h­ely. 192,616, n. e. görög 257, zsidó 10,762 van.— Az időjárás esőnélküili meleg, mi miatt homok földjeinkben tavaszi vetéseink ugyan silányak, de az ősziek meglehetős jók. — Tiszánk már kétszer kiöntött, sok kárt okozott ugyan, de mégis kevesbet, mint a’ múlt évben.—• Rég nem éltünk itt illy, a’ szerencsétlen tűzkároktól» ment évet, mint ez eddig volt, de azért lobog megyénkben egy olly lelki tűz melly némelly polgártársaik’ lelkét égeti. Értem itt Szabolcs me­gye’ nyilványos tetteit ’s történetét a’ vallás’ ügyében. Az 1840. sept. 7-kei közgyűlésben ezt határozák: ,,A’ mennyiben a’ vallá­sos hit’ függetlensége a’ teremtőtől ajándékoztatott szabadakarat szüleménye lévén önként következik , hogy senki születésével vagy neveltetése’ utján nyert állásához úgy kötve nincsen, mi szerint azt meggyőződése ellenére követni kénytelenítessék, ’s az érett gon­dolkodás’ közbejöttével szabad választása van a’ belső sugalásból eredeti meggyőződés tanácsolta boldogító hitre általtérni. Hogy pedig a’ megeshető vaktában való általteresek korlátoltassanak , jö­vendőre minden e’ tárgyban lehető kérdések’ elmellőzése’ tekinte­téből általánosan elhatároztatik, hogy az előforduló általlérések’ esetében teendő folyamodásra a’ megyei közgyűlésből legalább öt tagból álló küldöttség rendeltetik, melly egyedül az életkorra fi­­gyelmezve a’ folyamodókat gondolkozások’ állandósága felől felszó­­litandja, azontúl három hónapi időt engedve, h­a elhatározások nem csökkenne, az őket boldogító hitvallás’ ágazatainak külső szertartá­saiba is leendő követésében tüstént kiadandó iromány által bizto­sítsák. Munkálkodásukról szóló jelentésüket a’ megye’ legközelebbi közgyűlésére ő császári királyi apóst, felsége eleibe az esetnek tu­domása végett leendő felterjesztése’ tekintetéből kiadandók, melly is ezennel a’t. n. vármegye’ határozata szerint közhírré tétetik.“ Jó­­zen határozatot a’ 4 főszobabirák több kevesebb hozzá adott bő -U­vítésekkel valóban közhitre is tették. — De nem is kerülte el ezen megyei végzés az illető fő és allelki pásztorok’’s hivek’ figyelmét, ellen mondását és óvástételét, mert a’mellett, hogy tudtunkra csak egyetlen egy megye sem ismerte el ezt tör­vényszerünek , még felsé­ges koronás királyunk is az egri nm. patriarcha érsek’folyamodá­sára azt eltiltotta; munkácsi g. e. püspök pedig szabolcsmegyei hí­veihez pásztori levelet bocsátott, mellyről közelebbi számunkban emlékeztünk. (Hírnök után.) A’ Pesti Hirlap’ 45. száma’ „Honért honfiakhoz“ czímű­ ve­­zérczikkjében Fáy Andrásunk nyomásan fejtegetvén , miképp gy­űl­léseink V, köreinkben gyakran új reformi kezdemények állítatnak meg, mi­előtt minden oldalróli t meghányásra magunknak időt nyer­hettünk volna, indítványozza, hogy megyénként alapszabállyá , statútummá tétessék, nem venni rögtön semmi olly in­dítványt, javaslatot, melly­ben’ és megye’ dolgai­ban bármi reformot vagy létesítendő új tervet foglal magában, azon közgyűlésben vitatás és ha­tározat alá, mellyen az, bár­ki által fel­hozatott, hanem az indítványozó csak egyszerűen jelentse a’ tárgyat’s indít­ványa’ lényegét, és senki ezúttal hozzá ne szóljon, hanem a’ köze­lebbi gyűlésig fontolgassa és tanácskozzék felőle baráti körben. Az eddigi gyakorlat szerint, rögtön kirendeltetni szokott biztossági, választmányi központosítást csak akkorra halasztandónak véli, mi­kor az indítvány vagy javaslat lényegében már elfogadtatott, és is csak a’ létesítés’ legczélszerűbb módja körül forog a’kérdés, melly

Next