Erdélyi Híradó, 1841. július- december (második félév, 1-53. szám)

1841-08-17 / 14. szám

a -szabiul népével, ’s nem csak azt vá­gékony , közügy i­ant­i esz v­ét telj­e, nagy számú zért közgyűléseit mindig figyelemmel kísérem , sem , hogy rosszat ne tegyen, hanem hogy szerencsés helyzetét, melyet ha elég jól nem használt is, más felelős érette, korszerű haladásra fordítsa. Az ellenfelen személyeskedéssel nyert fényes dia­dalénak , szépen csengő prolocollak­ok , nem remélhető siker fejé—­beni erőhajós határozatok, gyümölcslétén közjogi téren merészen vitt harczok , papiros elméletek, irkálásokra halmozott irkálások— ban keresett üdv ’st. e’ félék engem szomorilnak inkább, mint vi­gasztalnának , mert jóidő dolgokat is ennyi ’s még kevesebb erő­vel kilehetne vinni. Haladjunk Magyarország nagy példája szerint úgy, hogy a’küzdelmeinkhez segédkezet nyújtott népnek nyilt hom­lokkal elmondhassuk: im a’ siker, mellyért vivánk­­ és a’ jövendő részrehajlatlan számollatása alá, midőn a’ kisszerű helyi érdekek s azokat képviselő személyek rég ellesznek feledve, bizton bé­­mutathassuk tetteink eredményét. Illy szempontból szoktam nézni minden erőteljes megyéink gyűléseit, hogy Udvarhelyszék eddigi határozatait ne helyeslenem nem mondom, de őszintén meg­vallom, sajnálnom kell, hogy a haladási korkérdések mind­eddig még csak meg sem pendíttettek. Ezt előbocsátva lássuk most a’gyű­lés folytát. E gyűlés július 29-étől 51 kéig tartott. Főkirálybiró ml és Macs­­kási Lajos úr beköszöntő beszédében emlité, hogy a’ törvények szentségétől buzditalva kivánja a’ 5 hónap beteltével az évnegye­­des közgyűlést megtartani. Tárgyul tiszé: 1) A’ múlt gyűlés jegy­zőkönyvére érkezett kormányi leiratokat, 2) árvái és táblabirák választását, 5) hidak és útak csináltatása iránti tanácskozást; 4) a’ tisztségi jegyzőkönyv vizsgálatára, úgy más végekre a’ közelebbi gyűlésről rendelt biztosságok munkálatai átnézését ’s más kebel­beli tárgyakat.­• A’ szék Rendei nagy örömüket jelentették mind az előzmény, mind azon mód felelt, hogy a’ gyűlés tárgyait elő­re kitűzte. Első tárgy, m­elly szőnyegre került ama’ hires és neves harcz volt a’ megye és a megyei orvos közt. A’ megye feliratá­ra, mellyben azon orvost, mint hivatalára alkalmatlant és hanya­gat elmozditatni kérte volt, a’ kir. főkormány visszaír, hogy mi­vel közgyűlés egy orvost megítélni sem tud, ’s állításait adatokkal nem bizonyítja, elmozdítani nem lehet, ha választották és felaján­­lották tartsák is meg. А . iI újabb felirást határoztak , ’s ad melius informandum négy tagból álló küldöttséget rendeltek, felfej­­tendőt a’ flgs kir. főkormány előtt, hogy a’ nevezett orvos a’me­gye egésségi állapotának igen veszedelmes, mert orvosolni nem is tud, nem is akar, s csak azért akar a’ szék nyakán maradni, mert különben nincs miből élnie. — Egy megye egésségi állapotja két­ség kívül nagy fontosságú ügyön, de csekély nézetem szerint egy megyei hivatalbelinek elmozdítása részletes köztanácskozási tárgya­lást nem érdemel. Elégnek tartanám az elvet egyszer kimondani, ’s azontúl végrehajtását felelet terhe alatt a’ tisztségre bizni. — Több magánérdekes leiratok tárgyalása után felvétetett a’nmlgu kir. főkormány által körlevél útján kihirdetett terv az oláhok nevelése iránt. A’ 11. visszaírlak , hogy ámbár belátásuk szerint a’ terv a’ tulajdonosi jogokat némileg sérti, a gör. egyesültek és nem egye­sültek köz­t türelmetlenséget gerjeszt, mindenek felett azon köz­­éhajtásnak, hogy a’ hazában a’ nemzeti nyelv miveltessék ’s egy nyelv hangozzék az egyházi szószékből, törvényhozó teremből, és honfiak ajkáról, nem felel meg, mindazáltal mivel az ezen néze­tek szerint létesítendő népnevelés országgyűlési tárgy (!) az érdek­lőti tervet emberiségi tekintetből annyival kevésbbé ellenzik, mi­vel ezen székben úgy sem sok az oláh egyén , ’s azok is magyar oskolában nyerik elemi kiképezésöket és a’tiszta magyar elem közt megmagyarosodnak. Paulo majora canamus! Szóba jött ezután a’ tisztek büntetési jogának módosítása, melly mint a jelen számban közlött zilahi tudósításból kitetsző más helyeken is viszhangra ta­lált. A terv szerint az alkirálybirák (hát a’ főkir.biró .’) és hullók lemondanak azon jogról , hogy a büntetési dijt elzsebeljék, hanem­­kiöl mind ők magok, mind a’ falusi elöljárók a’ szabott büntető ellenőrző egymást jegyzőkönyvet vivő, a’ büntetési dijt egy köz­tárba béfizetnek, erről minden közgyűlésre ott megvizsgálandó ki­mutatást adnának rá . A büntetési díj kárpótlásául pedig, melly nagyon is csekély fizetésüket pótolja, a’ büntetésdíji tárból az al­­király bitak fizetése 400, a’ hullóké 200 jp. f.ra emeltetnék, a’még fennmaradó öszveg közszükségekre fordittatnék , ha pedig a’ bün­tetésekből a' fizetés emelt mennyisége­k, nem lelnek, a' kívánta­id öszveg aránylag! kirovás mellett pótoltatnék ki, nem lévén töb­bé szabad a tiszteknek semmi terméket büntetésben elfogadni , sem kalákákat csinálni, sat. Ezen indítvány nyomán felszólítanak az il­lető tisztek : akarnak-e (?) lemondani illő' értelemben a’ birságok­­hozi jogukról ■ Kik úgy nyilatkoztak , hogy ámbár a’ törvény és székely constitutio több büntetést egyenesen a’ királybíróknak ren­delt, még is a’ nyilvánosságért a’ módosítást s ellenőrséget elfo­gadják önszemély­ökre. — A’ szabad székely­ség nagyon ellenzi az indítványt, félve, hogy még inkább lesz az új mód mellett zsa­rolva , ’s még többször kell a’ székelyhonban olly szűk pénzzel fi­zetni le, mit eddig házától kitelő termékkel űzetett. — A’ terv részletes elhatározása jövő gyűlésre halasztatott, meghagyván ad­dig is az illető liszteknek a’ büntetésekről ellenőrség mellett jegy­zőkönyvet vinni. Ezen tárgy nagy élénkséggel, ’s némellyek részé­ről, kiknek bőrökben járt, ’s kiknek következőleg szerénység pa­rancsolta kötelességök lesz vala a tárgyalásból mentől kevesebb részt venni, szinte ingerültséggel folyt. A’ zilahi tudósító igen he­lyesen jegyzi meg, hogy ezen indítványt pártolni nemcsak a’bün­tetendőknek, hanem a’ büntetőknek is érdekükben fekszik, mind­­azáltal én ezen indítvány jövendőjéről is csak olly reménynyel va­gyok, mint átalában a’ fűtött szobában, zöld asztalnál, pipa mel­lett készült tervekéről, mellyeknek sok jelességök mellett az a’kis hiányjok van, hogy gyakorlatilag nem úgy ülnek ki, mint papi­roson. Félek rajta, hogy a’ közgyűlés utoljára is a’ sok ellenőrzött protocollummal marad, ’s a’ népen egy 7 gyajija helyett kettő fog nyiretni. Ám tegyük meg a’ mit lehetünk", én pártolója vagyok, de mindig jusson eszünkbe, hogy a’ forrást ha egy helyt bé tudjuk fojtani más helyt üli ki magát. A’ törvény leghatósabb ellenőrsé­get ad kezünkbe: az évenkénti tisztujitást , tanuljuk meg ezen jo­gunkat használni, ’s akkor lesz jó protocollumunk — a’ köztudat, jó ellenőrünk —■ a’ megvesztegethetlen nyilvánosság, ’s nem lesz szükségünk előleges tág értelmű határozatokra, hogy a’ tetten ért bűnöst érdeme szerint büntessük. A’ többi határozatok eredménye az előleges tudósítások közt eléggé ki van fejezve, ’s commentatioval kisérni feleslegesnek vé­lem.— Gyökér­esi. Budapesti napló. STeekenast könyvárus egészen új isme­rettárt szándékozik kiadni, mellynek tulnyomólag nagyobb része csupán magyarországi tárgyakat foglalaml magában. E’ munka bö­­türendben minden országlási, tudományi, pol. ’sat. tárgyat közlend hazánkról, legnagyobb részint eredeti dolgozatokban, ’s mintegy 6 — 8 kötetben fog megjelenni, ’s minden kötet több füzetre le­­end fölosztva, hogy a’ megszerzés vagyontalanabbakra nézve is köny­­nyittessék. A’ szerkesztési főfelü­gyelést Kossuth úr vállaló el, ’s a’ szerkesztésre Gyurmán úr bízatott meg. A’ dolgozó társakra néz­ve csak annyit említünk most, hogy publicistáink, szónokink és íróink jelesleteinek nagyobb része egész készséggel ígérte m­ár meg együtt munkálását e’ nagyszerű és közhasznú vállalat előmozdítá­sára, mellynek őszintén ’s egész lelkűnkből legnagyobb szerencsét kívánunk, hogy mind a’ közönség, mind a’ vállalkozó tökéletesen elégültek lehessenek. — Most jelent meg s 2 fr. 50 kr. igőben kap­ható a’ „Budapesti Árvizkönyv­eik és utolsó kötete, nor. 550 1. az előbbi köteletekhez hasonló igen díszes kiadásban ; tartalma: Má­ria emlékezete, Szemere Bertalantól, kinek külföldi utazása rövid idő múlva 2-dik kiadásban jelenend meg Heckenast G. költségűi. A’ karthausi, 5-dik és 4-dik rész, Eötvös József báróiul, a’ ma­ga nemében e’ munkát egyetlennek mondhatni magyar irodalmunk­ban , ’s legnagyobb figyelemre méltónak. Rokonra lelés, Mózes VI­­-dik törvényének meg nem tartása, és Legszebb hölgy, Döb­­rentei Gábortól. Ezen mind külsejére, mind belsejére nézve­ igen jeles gyűjleményt ismételve ajánljuk t. olvasóink pártoló figyelmé­be. J-r. ( A magyar orvosok és természet vizsgálók Pesten tartandó 2- dik nagy gyűlése ügyében.) Már ugyan szerencsénk volt Magyar­os Erdély­ország orvosit és természet vizsgálóit jövő sejti. (1-dik ’s köv. Hajijain Pesten tartandó nagygyűlésünkre b­izlajiilag megin­ni, s arra kérni, hogy a’ tisztelt részt venni kivánó tagok sejit. 5'—*4 és 5-kén délelőtti 10 órától 1-ig, délután pedig 5-től lá­sig új világutczában lévő Orvoskar épület egyik földszíni teremében szükséges béi­atás ’s veendő napirend végett magokat előttünk sze­mélyesen megalázni szíveskedjenek. Gondolván mindazáltal, hogy tán előbbi hirdetésünket mindenki tisztelt társunk közül nem olvas­ta , szükségesnek tartottuk följegyzett határidőnket hírlapjainkba e­­zennel újra beiktatni, mégpedig azon hivatalos kéréssel, hogy a’ gyűléseken szólani kivánó minden tag béiratáskor egy különös lajos­ra azt is följegyezni ne les­leltessék: melly tárgyról és szabadlét-

Next