Erdélyi Híradó, 1841. július- december (második félév, 1-53. szám)
1841-08-17 / 14. szám
a -szabiul népével, ’s nem csak azt vágékony , közügy ianti esz vét telje, nagy számú zért közgyűléseit mindig figyelemmel kísérem , sem , hogy rosszat ne tegyen, hanem hogy szerencsés helyzetét, melyet ha elég jól nem használt is, más felelős érette, korszerű haladásra fordítsa. Az ellenfelen személyeskedéssel nyert fényes diadalénak , szépen csengő prolocollakok , nem remélhető siker fejé—beni erőhajós határozatok, gyümölcslétén közjogi téren merészen vitt harczok , papiros elméletek, irkálásokra halmozott irkálások— ban keresett üdv ’st. e’ félék engem szomorilnak inkább, mint vigasztalnának , mert jóidő dolgokat is ennyi ’s még kevesebb erővel kilehetne vinni. Haladjunk Magyarország nagy példája szerint úgy, hogy a’küzdelmeinkhez segédkezet nyújtott népnek nyilt homlokkal elmondhassuk: im a’ siker, mellyért vivánk és a’ jövendő részrehajlatlan számollatása alá, midőn a’ kisszerű helyi érdekek s azokat képviselő személyek rég ellesznek feledve, bizton bémutathassuk tetteink eredményét. Illy szempontból szoktam nézni minden erőteljes megyéink gyűléseit, hogy Udvarhelyszék eddigi határozatait ne helyeslenem nem mondom, de őszintén megvallom, sajnálnom kell, hogy a haladási korkérdések mindeddig még csak meg sem pendíttettek. Ezt előbocsátva lássuk most a’gyűlés folytát. E gyűlés július 29-étől 51 kéig tartott. Főkirálybiró ml és Macskási Lajos úr beköszöntő beszédében emlité, hogy a’ törvények szentségétől buzditalva kivánja a’ 5 hónap beteltével az évnegyedes közgyűlést megtartani. Tárgyul tiszé: 1) A’ múlt gyűlés jegyzőkönyvére érkezett kormányi leiratokat, 2) árvái és táblabirák választását, 5) hidak és útak csináltatása iránti tanácskozást; 4) a’ tisztségi jegyzőkönyv vizsgálatára, úgy más végekre a’ közelebbi gyűlésről rendelt biztosságok munkálatai átnézését ’s más kebelbeli tárgyakat.• A’ szék Rendei nagy örömüket jelentették mind az előzmény, mind azon mód felelt, hogy a’ gyűlés tárgyait előre kitűzte. Első tárgy, melly szőnyegre került ama’ hires és neves harcz volt a’ megye és a megyei orvos közt. A’ megye feliratára, mellyben azon orvost, mint hivatalára alkalmatlant és hanyagat elmozditatni kérte volt, a’ kir. főkormány visszaír, hogy mivel közgyűlés egy orvost megítélni sem tud, ’s állításait adatokkal nem bizonyítja, elmozdítani nem lehet, ha választották és felajánlották tartsák is meg. А . iI újabb felirást határoztak , ’s ad melius informandum négy tagból álló küldöttséget rendeltek, felfejtendőt a’ flgs kir. főkormány előtt, hogy a’ nevezett orvos a’megye egésségi állapotának igen veszedelmes, mert orvosolni nem is tud, nem is akar, s csak azért akar a’ szék nyakán maradni, mert különben nincs miből élnie. — Egy megye egésségi állapotja kétség kívül nagy fontosságú ügyön, de csekély nézetem szerint egy megyei hivatalbelinek elmozdítása részletes köztanácskozási tárgyalást nem érdemel. Elégnek tartanám az elvet egyszer kimondani, ’s azontúl végrehajtását felelet terhe alatt a’ tisztségre bizni. — Több magánérdekes leiratok tárgyalása után felvétetett a’nmlgu kir. főkormány által körlevél útján kihirdetett terv az oláhok nevelése iránt. A’ 11. visszaírlak , hogy ámbár belátásuk szerint a’ terv a’ tulajdonosi jogokat némileg sérti, a gör. egyesültek és nem egyesültek közt türelmetlenséget gerjeszt, mindenek felett azon közéhajtásnak, hogy a’ hazában a’ nemzeti nyelv miveltessék ’s egy nyelv hangozzék az egyházi szószékből, törvényhozó teremből, és honfiak ajkáról, nem felel meg, mindazáltal mivel az ezen nézetek szerint létesítendő népnevelés országgyűlési tárgy (!) az érdeklőti tervet emberiségi tekintetből annyival kevésbbé ellenzik, mivel ezen székben úgy sem sok az oláh egyén , ’s azok is magyar oskolában nyerik elemi kiképezésöket és a’tiszta magyar elem közt megmagyarosodnak. Paulo majora canamus! Szóba jött ezután a’ tisztek büntetési jogának módosítása, melly mint a jelen számban közlött zilahi tudósításból kitetsző más helyeken is viszhangra talált. A terv szerint az alkirálybirák (hát a’ főkir.biró .’) és hullók lemondanak azon jogról , hogy a büntetési dijt elzsebeljék, hanemkiöl mind ők magok, mind a’ falusi elöljárók a’ szabott büntető ellenőrző egymást jegyzőkönyvet vivő, a’ büntetési dijt egy köztárba béfizetnek, erről minden közgyűlésre ott megvizsgálandó kimutatást adnának rá . A büntetési díj kárpótlásául pedig, melly nagyon is csekély fizetésüket pótolja, a’ büntetésdíji tárból az alkirály bitak fizetése 400, a’ hullóké 200 jp. f.ra emeltetnék, a’még fennmaradó öszveg közszükségekre fordittatnék , ha pedig a’ büntetésekből a' fizetés emelt mennyiségek, nem lelnek, a' kívántaid öszveg aránylag! kirovás mellett pótoltatnék ki, nem lévén többé szabad a tiszteknek semmi terméket büntetésben elfogadni , sem kalákákat csinálni, sat. Ezen indítvány nyomán felszólítanak az illető tisztek : akarnak-e (?) lemondani illő' értelemben a’ birságokhozi jogukról ■ Kik úgy nyilatkoztak , hogy ámbár a’ törvény és székely constitutio több büntetést egyenesen a’ királybíróknak rendelt, még is a’ nyilvánosságért a’ módosítást s ellenőrséget elfogadják önszemélyökre. — A’ szabad székelység nagyon ellenzi az indítványt, félve, hogy még inkább lesz az új mód mellett zsarolva , ’s még többször kell a’ székelyhonban olly szűk pénzzel fizetni le, mit eddig házától kitelő termékkel űzetett. — A’ terv részletes elhatározása jövő gyűlésre halasztatott, meghagyván addig is az illető liszteknek a’ büntetésekről ellenőrség mellett jegyzőkönyvet vinni. Ezen tárgy nagy élénkséggel, ’s némellyek részéről, kiknek bőrökben járt, ’s kiknek következőleg szerénység parancsolta kötelességök lesz vala a tárgyalásból mentől kevesebb részt venni, szinte ingerültséggel folyt. A’ zilahi tudósító igen helyesen jegyzi meg, hogy ezen indítványt pártolni nemcsak a’büntetendőknek, hanem a’ büntetőknek is érdekükben fekszik, mindazáltal én ezen indítvány jövendőjéről is csak olly reménynyel vagyok, mint átalában a’ fűtött szobában, zöld asztalnál, pipa mellett készült tervekéről, mellyeknek sok jelességök mellett az a’kis hiányjok van, hogy gyakorlatilag nem úgy ülnek ki, mint papiroson. Félek rajta, hogy a’ közgyűlés utoljára is a’ sok ellenőrzött protocollummal marad, ’s a’ népen egy 7 gyajija helyett kettő fog nyiretni. Ám tegyük meg a’ mit lehetünk", én pártolója vagyok, de mindig jusson eszünkbe, hogy a’ forrást ha egy helyt bé tudjuk fojtani más helyt üli ki magát. A’ törvény leghatósabb ellenőrséget ad kezünkbe: az évenkénti tisztujitást , tanuljuk meg ezen jogunkat használni, ’s akkor lesz jó protocollumunk — a’ köztudat, jó ellenőrünk —■ a’ megvesztegethetlen nyilvánosság, ’s nem lesz szükségünk előleges tág értelmű határozatokra, hogy a’ tetten ért bűnöst érdeme szerint büntessük. A’ többi határozatok eredménye az előleges tudósítások közt eléggé ki van fejezve, ’s commentatioval kisérni feleslegesnek vélem.— Gyökéresi. Budapesti napló. STeekenast könyvárus egészen új ismerettárt szándékozik kiadni, mellynek tulnyomólag nagyobb része csupán magyarországi tárgyakat foglalaml magában. E’ munka bötürendben minden országlási, tudományi, pol. ’sat. tárgyat közlend hazánkról, legnagyobb részint eredeti dolgozatokban, ’s mintegy 6 — 8 kötetben fog megjelenni, ’s minden kötet több füzetre leend fölosztva, hogy a’ megszerzés vagyontalanabbakra nézve is könynyittessék. A’ szerkesztési főfelügyelést Kossuth úr vállaló el, ’s a’ szerkesztésre Gyurmán úr bízatott meg. A’ dolgozó társakra nézve csak annyit említünk most, hogy publicistáink, szónokink és íróink jelesleteinek nagyobb része egész készséggel ígérte már meg együtt munkálását e’ nagyszerű és közhasznú vállalat előmozdítására, mellynek őszintén ’s egész lelkűnkből legnagyobb szerencsét kívánunk, hogy mind a’ közönség, mind a’ vállalkozó tökéletesen elégültek lehessenek. — Most jelent meg s 2 fr. 50 kr. igőben kapható a’ „Budapesti Árvizkönyveik és utolsó kötete, nor. 550 1. az előbbi köteletekhez hasonló igen díszes kiadásban ; tartalma: Mária emlékezete, Szemere Bertalantól, kinek külföldi utazása rövid idő múlva 2-dik kiadásban jelenend meg Heckenast G. költségűi. A’ karthausi, 5-dik és 4-dik rész, Eötvös József báróiul, a’ maga nemében e’ munkát egyetlennek mondhatni magyar irodalmunkban , ’s legnagyobb figyelemre méltónak. Rokonra lelés, Mózes VI-dik törvényének meg nem tartása, és Legszebb hölgy, Döbrentei Gábortól. Ezen mind külsejére, mind belsejére nézve igen jeles gyűjleményt ismételve ajánljuk t. olvasóink pártoló figyelmébe. J-r. ( A magyar orvosok és természet vizsgálók Pesten tartandó 2- dik nagy gyűlése ügyében.) Már ugyan szerencsénk volt Magyaros Erdélyország orvosit és természet vizsgálóit jövő sejti. (1-dik ’s köv. Hajijain Pesten tartandó nagygyűlésünkre bizlajiilag meginni, s arra kérni, hogy a’ tisztelt részt venni kivánó tagok sejit. 5'—*4 és 5-kén délelőtti 10 órától 1-ig, délután pedig 5-től lásig új világutczában lévő Orvoskar épület egyik földszíni teremében szükséges béiatás ’s veendő napirend végett magokat előttünk személyesen megalázni szíveskedjenek. Gondolván mindazáltal, hogy tán előbbi hirdetésünket mindenki tisztelt társunk közül nem olvasta , szükségesnek tartottuk följegyzett határidőnket hírlapjainkba ezennel újra beiktatni, mégpedig azon hivatalos kéréssel, hogy a’ gyűléseken szólani kivánó minden tag béiratáskor egy különös lajosra azt is följegyezni ne lesleltessék: melly tárgyról és szabadlét-