Erdélyi Híradó, 1841. július- december (második félév, 1-53. szám)
1841-07-13 / 4. szám
ERDÉLYI Kolozsvárit,1141. kedden . Julius 13-án. 4-dik szám. Foglalat. Érdedes Magyarország. ( Kolozs megyei gyűlés részletei; vegyes házasságok tárgyában ő felségéhez intézett felirat; Krasznában kisgyűlés; Kliegl gépei elkészülhetése előmozdítására könyvkiadási egyesület; jutalomkérdés a’ Pesten állítandó ref. főiskola tanítási rendszerére nézve ; egyházkerületi dolgok.) .Törökország: (Mehemed Ali az uj fermant elfogadja.) Olaszország, Németország. Francziaország : (tudósítás Algírból.) Anglia: (rendetlenségek Manchester környékén; Palmerstort lordnak választóihoz intézett beszéde.) Északamerika. Újabb tudósítások. (Garnier-Pages temetése, ’s a’t.) Hirdetések. Erdély és Magyarország. (Kolozsmegyei gyűlés részletei. Folytatás.) Érdekes vita folyt az első ülésben a’ felett, hogy a’ megerősítés alá tartozó hivatalokra minden vallásból a’ többséget nyerő vagy átalában a’ többséget nyertek terjesztessenek fel vallásra tekintés nélkül, ’s a’ szózatolók kötelesek legyenek-e minden vallásból választani egyet ? Az utolsót megpendíté gróf Wass, pártolta Huszár, Zeyk Károly, b. Kemény Albert. Nézetök szerint az 1791.12. nem azt mondja, tria individuae quavis recepta religione, hanem ,, e receptis religionibus,“ ha tehát vallási tekintet szerint terjesztetnek fel a’ választottak, úgy a’ most is igen szoritó törvényt még korlátosabbá teszik, ’s feláldozzák a’ szabad választás eszméjéből kifolyó főelvet, a’ többség elvét, mellyhez mind az ország, mind ezen megye állhatatosan ragaszkodott mindig. A’ törvény nyilván rendeli, hogy a’ választás essék ,,per libera suffragia,“ valláshoz kötve választani pedig nem liberum suffragium. De hogy a’ törvény' ezt nem is érthette, kitetszik abból, mert illy értelemben sok helyt kivihetlenné válnék, mert van olly megye, hol a’ négy hévész vallás közül mindenikből szoktak egyének kitűzetni (candidaltatni) itt tehát valamelyiknek sérelme történnék , vannak ollyak is, hol csak két vallás van, itt teljesithessen, részint egyik vallásnak kedvezőbb lenne a’ másik felett ezen elv. A’ RR egyébiránt is a’ vallások egyenlősége iránti köteleztetéseknek eleget tesznek, midőn vallások szerint kitűzöttek közül választanak. Bethlen J. úgy véle, hogy mivel a’ felterjesztés alá nem tartozó hivatalokra nezt mind a’ kitűzés mind a’ kinevezés a’ RAké, ezekből az utolsókra nézt csak egy személyre kell szózatolni, mert egy hivatalra csak egy egyén kell, ennek mind kitűzése, mind kinevezése egyenesen a’’ BRtől függ, melly jogukat csak úgy gyakorolhatják szabadon, ha csak egyet választanak, különben a’ vallásonként többséget nyertek közül egynek kinevezésére valakit most kellene szabad választási joguk feláldozásával megkérni. Ellenben a’ megerősítendő hivataloktuk ra nézve a’ Ra csak a’ kitűzés jogát gyakorolják, a’ kinevezés ő felségéé, mivel pedig törvényeink a’vallás egyenlőségen alapulnak, ’s ezt a’ gyakorlat annyira kiszélesítette, hogy minden vallás szereli a’ hivatalok betöltésében is képviseltetni, ezért azt szoktuk kívánni ő felségétől, hogy kinevezési jogát gyakorolja tekintettel a’ vallásokra, de ezt nem leheli, ha mindenik vallásból a’ többséget nyertet nem láthatja. B. Kemény Domokos azt tévé Bethlen véleményéhez, hogy ott hol vallásra tekintettel kell lenni a’teljes szabad választás lehetetlen; e’ két öszveütköző köteleztetést tehát csak a’ B. véleménye szerint lehet bár közelitőleg teljesíteni. Graur Antal és Bakó Ferencz a’ fel nem terjesztendő hivatalokra is vallásonként kívánja a’ felterjesztést. A’ többség Bethlent pártoló. A’ kitűzésre (candidatio) nézve az 1791. 12. t. sz. a’ Bének kettős jogot ad: ,,suffragia sua denegandi“, és candidationi contradicendi. Ezt Bethlen J. így érte: ha valamellyik kitűzött ellen kifogás létetik , de a’ többség nem pártolja, a’ kitűzésből kivonni nem lehet, hanem fennmarad az ellenmondóknak joguk suffragia denegandi, ha pedig a’ többség az ellenmondást pártolja, akkor,,contradicendius“oknál fogva kivonatjak a’ névsorból. Az ellentmondásnak általában okát adni nem Szükség; elég ha a’ RR többsége nem akarja rá bízni dolgait. — Ezután egy olly tárgy került szőnyegre, melly nyilván mutatá, hogy a’ köztiszteletü főispáni helytartó úr a’RB részvevő bizodalmát olly nagy mértékben bírja , mint megérdemli. Ő mlga jelenté, hogy értesítése szerint azon bir kezdett terjengeni , mintha Szebenben höngyilésen léte alatt valaki neve alatt gabonát gyűjtött volna, részére, mivel azonban az idő rövidsége miatt a’dolgot maga tiszán ki nem tudhatta, felszólíta nyilatkozatra mindent, ki erről valamit tudna? A ’AR méltó bosankodással hallak, hogy lehet olly aljas és szemtelenül merész ember, ki ő mlga szennyetlen tisztaságának köztudaton létéről megfeledkezve elég alávaló lehetett illyesmit meg is gondolni, azért e' bir eredetének kinyomozására biztosoknak b. Huszár Károly, Zeyk Káróly', b. Kemény Domokos és Pataky József kineveztettek.— Hosszas vita volt még ezen ülés végén a’ felett, hogy a’ tisztségi jegyzőkönyv megvizsgálására kinevezett biztosság munkálatát felkelljen-e a’ tisztujitás előtt venni vagy nem? Bethlen J. mint azon biztosság elnöke kijelenté, hogy munkálatjokban semmi ollyas nincsen, mi valamellyik lisztnek a’ kitűzésbőli kivonatását szükségképp maga után vonhatná, raindazáltal fel Olvasandónak látja a’választás előtt, hogy a’ RR magok is győződhessenek meg erről. Ez elfogadtatván az igen nyomós munkálat felolvastatott, de tárgyalása felett ismét hosszas vita támadott, melly ez najv délutáni 4 óra utánig, ’s más nap) is délig vonta ki az ülést. A’ határozat illy értelmű : a) a’ biztosság véleménye egyezőleg a’ tiszti jegyzőkönyv czélszerűbb szerkesztése, ’s kezelés tökéletesitése végett egyezőleg az 1792-ben törvényesen elfogadott 1772 beli szabályozó rendelet hozassék gyakorlatba, b) minden olly kormányi rendelet, vagy más tárgy, melly valami szabályozást vagy közjogi kérdést foglalt magában ne tisztségen tárgyaltassék, hanem tétessék közgyűlésre, c) A’ tudósítás több pontjai idő rövidségéért ezen egyes esetben, melly jövendőre smormértékűl nem szolgálhat, s annak kijelentése mellett, hogy a’ közgyűlés számadó tiszteivel felelgetésekbe nem elegyedik, visszaadattak a’kinevezve volt biztosságnak, miszerint az illetők felvilágosításait bévéve ’s a’ levéltári adatok megvizsgálására is felhatalmazottan a’ jövő közgyűlésre tegyenek tudósítást. d) Azon választmány megbizatott a’ tisztségnek még meg nem vizsgált 2 év ótai jegyzőkönyveit megvizsgálni’s tudósítást tenni. (Vegeköv.) A’ választás további eredményei: tizedbértárnok : Cserey Ferencz; levéltárnok: Istvánffy Sándor, iktató: szőkefalvi Nagy Sándor. Szolgabirák, felső kér. fejérdi jár.: Graur Antal, gyalui: Rákossy Károly, almási: Mohai Ádám, bácsi: Keczeli Károly , birai: Gelei K. Pál, b. hunyadi: Gyarmathy Sándor; alsó kér.: n. nyulasi: Ajtai György, kolozsi: Biró Pál, palatkai: Retteghy László, mácsi: Tóth Sámuel, tekei: Dorgó László, örményesi: mohay János. Adóbiztosok: fejérdi jár.: Teleki Károly, gyalui: Kabós Gergely, almási: Zámbó Dániel, bácsi: Tarcza Mihály, bikali: Kiszely Domokos, b. hunyadi: Gracza György, n. nyulasi: Balogh Gergely, kolozsi: gőczi Nagy Sándor, palatkai: Kászoni Ferencz , rapcsi: Nagy László , tekei: Benedek Áron , Örményesi: Ajtai Farkas, Tekei г hztárbiztos : Albert István, bátosi: Kászoni Antal. Derékszépbirás : Kornis Lajos, Bonis Ferencz , Tunyoghy József, Kabós János, Szabó Ferencz, Kendeffy Károly , Sebestyén Gergely, K. Nagy Elek , Zsombori Elek, Zsombori András, Dorgó László, Retteghy Miklós. Fiúszékbirák: ifj. Macskási Pál, Szigethy György, Bíró Lajos, Szarvady Károly, Gélei Imre, Farkas Imre, Somija Mihály. Köz ügyész: Seres László. Szegények ügyvéde: Hegedűs Sándor. Választattak még kebelbeli számadás vizsgálók és tereposztók. — A’ vegyes házasságok tárgyában következő felirat intéztetett 6 felségéhez, melly körlevél mellett hazánk minden törvényhatóságinak megküldetett Fenséges Császár és Apostoli Király legkegyelmesebb Urunk! A’ vegyes házassági ügy mint vallási korkérdés bámulatos tüj nemény gyaftánt tűnik fel a’ politicai sebes fejlődések termékeny századában Európa látkörén ’s midőn az ó évek előtt Némethonban a’ vallásszabaditás classicus főidén megjelent a’ kettős magyar