Erdélyi Híradó, 1843. január-június (1-52. szám)
1843-03-24 / 24. szám
Kolosvary, 31. J*énjelá шаг*. 31. В W ERDÉLYI HÍRADÓ. SS , ELŐFIZETÉSI HIRDETMÉNY. A’ közeledő második évnegyedre, u. m. „április — júniusra“ lapjaink díja pengő pénzben a* következő: Erdélyi Híradó^ Társalkodó és Vasárnapi Újság együtt 2 f. 40 kr. Foglalat* E г d é íves Magyai'orszig: ki - ,nevezések. Kolozsvári csillagászati jelentés. Város ~ I . . körül J... töl. Kolozsvári napló. Zaránd- I e,n.i közgyűlés. N. szebeni kulcsitás : a' szász jemzeti gyűlés követséget küld Bécsbe. A’ károlyfői óvári csillagásztoronyról Néhány szteretvás Cs. Magyarhoni dolgok: Szatmármeg.Vé közgyü- I ’se. Borsod. Bács. Küföld : Austria. Hayli. Spanyolors/zig. Anglia. Fruikhon. Szászország. Hirdetések. ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. Ml!l(‘V)*/éS(‘t t. Ő ige Balázsfalván a’ fogarasi g. e. káptalannál a’ püspök Lemény János ajánlatára a’ fokonkénti előléptetést jóváhagyni és Cziparin Thimothénák a’ püspök által legifjabb kanonokká történt kinevezését kegyelmesen helybenhagyni méltóztatott. Magyarhonban Markovics József Krassómegye volt első alispánja a' kir. tábla közbirájává neveztetett. Kolozsvárott. Folyó év 17kén este hirtelen megjelent az égnek délnyugati részén egy új tünemény, melly egy hosszú világos vonalból állott. Ez 20kán és 21kén látcsővel megvizsgáltatván, üstökösnek találtatott, mellynek feje szabad szemmel ugyan néni látszik, mivel a’ nap lenyugta után a’ láthatárhoz igen közel esik, de közönséges látcsővel is meglehetősen kivehető; esik pedig a’ bika alatt levő czethal nevű csillagzaton, farka keletre nyúlik a’ nyúl fejétől keresztül, mellyé kaszás alatt levő kisded csillagzat, onnan a' nagykutya irányában lassan elenyészik. Hornyai ,Inter. Városti fi firill. Erdély hongyűlésének utó hangjai, a’szomszéd Magyarhon, reményekben magas, humanitásban merész megyeibe átszállva , a’ követutasitás tárgyalásánál táperőre kapnak, honnan fölszedve az elszórt anyagokat, egy országos terembe lépnek, ’s itt defaecált latván a’ heterogen részek , készül a’ nemzetjóllét alapköve, míg a’ sorompók felnyílnak, ’s míg a’ harcz-bajnokok tusái fölött, igénytelen nézetünk elmondhatására alkalom ajánlkoznék, tekintsünk körül saját fészkünkön, valljon nem találunk-é olly lánczszemeket, mellyek kellőleg felhasználva, idomítva, nemzetiségünk szilárditási kapcsába illesztve, ennek talán nem utolsó tényezői lennének * a’ hajszálhasitás kora, nehéz stádiumán. Illy tényezőknek hisszük mi Erdélyben a’ városokat, ’s ha magas hitünket ■— mire komoly számolat vezete — megkövesült magánérdekek , a’ fenalló rendszer majom-szeretete , zátonyra viszik,s azilly szűkkeblűség, az illy érdek és élet eljátszás fölött csapjanak öszve a’ nem méltányolt nemzetiség kinhabjai, ’s feledés boritsa a’ jobb sorsra nem érdemesbeket. De eltérünk a’ generalitas csalóka mezejéről, ’s kiszállunk a’ practikai élet küzdterére; tudjuk, érezzük ugyan, hogy bonczkesünk alatt följajdul a’megszokás tömege, de politicai hitágazatunk legfőbbikéről felejtkeznénk el, ha vakon azt hinnők, hogy csak hibás tévelygés simítására lennénk bizatva. Nálunk más állása van a’ városoknak, mint Magyarhonban: itt politikai képviselettel mirisire vagynak dotálva , midőn ott amit küzdenek azért; itt nemzetiségünkhöz sokkal inkább assimilálódtak mint ott, de azon egyben, hogy a’ képviselőket a’ tanács és választó közönség választja csak , az összes polgárság befolyása nélkül, talán csak az egy Udvarhelyt kivéve,mind két honban megegyeznek. Túl teszszük itt magunkat azon, hogy az eredeti typustól eltávozó gyakorlati mód hiányait és lehető rész következéseit taglaljuk, azt alkalmasint mindenki tudja. Innen keletkezett, ’s mi csak dicséretet érdemel, épen a’ városok köréből azon, az országos terembe is fölhozott indítvány, hogy ezen anomaliai megszüntetésével , a’ követválasztás ’s más lényyeges politikai jogok gyakorlata az összes polgárságra terjesztessék ki. Mi valamint ezen , úgy más rokon nemű politikai átalakulások életbe léptetésére nézve is azon hitben vagyunk, hogy mindig czélszerűbb az, ha az érdekeltek áthatva a’ kor igényei, a’ napi szükségek jogosan igazságos kivánatai által, annak létrehozására magok nyújtanak megelőző kezeket; nem vagyunk barátjai annak , hogy minden reform vagy felülről jöjjön csak, vagy megelőző kegyelemmorzsalék gyanánt csókolja a’ jogos adományt. Ezen elvből folyólag, most midőn már a’ városok vigye olly jelentékeny politikai discussiót idézett föl, a’ reform körüli eszmék csak nem a’ kitisztálás faontjain állanak, magoknak a’ városoknak érdekükben határozódnék, ha magok nyúlnak fához, vagy mist szokták mondani elkezdenék a’ savanyu almábai harapást. Bátran uraim, kiknek sorsosztályúl juta, a’javításhoz nyúlhatni, egy kis körültekintés, mélyebb számokat, egy kis önmegtagadás, jelentés nélküli parányi érdekekrőli lemondás kívántatik , ’s nyerve van az ügy, ’s tiétek a’ jutalom, a’ méltányolt polgári jog hálakönytül öntözött koszorúja. Azonban mondják talán önök uraim, a’ generalitás mezején könnyű az okoskodás, de ki darázsfészekbe nyúl, annak egy felől a’ Шаго fájdalomra készen kell lenni,s kigyógyulási módokról kell gondoskodni más felől; igazatok van, a’ kivitelmódjáról is lesz alkalmatok! igénytelen nézetünket egykor elmondani; de hitünk szerint előbb tájékozni, felszámitni kell azon hasznokat, mik eredendők lesznek, a városoknak a’ statustan szerinti elrendezéséből, ’s itt mint mindenütt az alkotmányos életben, a’ nemzetiség és honérdek a’ czél, ehez ragasztjuk mi is tökélytelen megmutatásunk egyszerű kapcsát. Nemzetiség azon hatalmas oszlop , melylyen az alkotmány aczélivei nyugosznak, nemzetiség azon föld miből a’ társas élet értelmi és anyagi jólléte fölvirul, ezzel mindent, e’ nélkül semmit sem jelent e’ szó ,hazac, nélküle népcsoport a’ nemzet, mellynek nincs összekötő láncza, nincs talizmánja, melly alatt a’ föld bár melly részében hőn dobogna kebele, nélküle népesített föld csak a’haza, melly fölibe silány napúl a’ világpolgárságot, átok gyanánt illesztik az istenek, hogy a’ leragadott Meleggel, Siberia hó róndnszakkörvényét pillanatig fölmelegithesse; ’s midőn az elorzott világpolgárság melege, lág keblét föl nem hevíthető il Ac linivasiv forrási fokjára, az állati megadás szennyes indulatának esik áldozatul, mellytől utálattal fordul el az emberkebel. Bámullok-élvát , ha ésok ágú érdekre darabolt haza, nemzetisége fen tartása , növelése magasztos érzetétől áthatva , segéd és óvszer után néz körül, munkássága maiden erejét e’ pont körül össszesiti; hiszen ha bár mi ily ragyogó alkotmányt, vagy nemzetiséget adnátok elünkbe választásul, mi ez utolsót szoritnak keblünkhöz, mert ez fejtki polgáréletet, ez alkot nemzetet, ez idézi föl a’ nemzeti büszkeséget, önérzést és becsülést, hol pedig ezeknincsenek, ott az apathia keszilé el a’ nyomnélküli elenyészés hidegennevetséges korszakát. És higyjétek,ha a’ nemzetiség e’ szívemelő érzetet a’ városokban keresnétek korunkban, legalább — ha bensőleg létezőnek állítjátok —következményeiben nem találjuk fel, holott e’ tekintetben a’ múltkor sötétéből megrázó bámulatos tüneményként jelenitek meg Weis Mihály és Linczig János. Pedig ha idegenkedtek ezen talizmán megszerzésétől, fejetökre mondátok ítéletet, bűnösen játszatok el a’ nagygyá lehetés csak ritkán felmerülő pillanatát, átok nehezkedik könyüzetlen sírotokra, a’ polgárutód kínteli kebelébe jogosan keletkező. Nézzetek hát jövőtökre, simuljatok szívvel , lélekkel azon nemzetiséghez, mellyel mindent, nélküle semmit sem nyerhettek meg. Isolában állatok Erdély hongyülésén nemzetiség nélkül, egy komoly pilanat Erdély közelebbi három országgyűlésére, ’s meggyőződhetétek arról, hogy az örökös negativ az engedelmesség dicsőségével egy jelentésű, hogy az előhaladásnak csekély áldozat hozatik az által, és akkor, midőn önérdekünkkel nem áll szembe az elfogadás igen jótaglalásra vtetett kiváltság discussiójánál tűnikki a’ próba embere. Röviden, mig a’ városok belszerkezete nem a’ nemzetiség alapjára van téve, mig a’ képviselők az összes polgárság kirekesztésével választatnak, lehet, talán nem mindenkor jogosan, de mégis úgy tűnnek fel, mintha csak néhányak érdekét viselnék; már pedig ajtónk elött a’ kor, midőn a’ polgárkövetek , ipar és kereskedés körüli országos határozás hozásában , a legnagyobb szerepet jogosan vihetik; igen, mert már a’ tény mezejére kell föllépni Erdélynek, mert az anyagi jóllét felőli discussio napi szükséggé emelkedett. Már csak ezen egy pont is megoldhatja a’ reform iránti kétséget , már csak ez is elégséges arra,hogy komolyan nézzenek a’városok jövendő, tök eletbe ; biztán milly szép elluvatás midőn ők teszik a’ legelső lépést egy nemzet-kivonat felölelésére , annak teljesítésére, mert előbb utóbb jőni fog a kor, midőn akartalan is, az ország mondja ki a’ legyen szó hatalmas ige-