Erdélyi Hiradó, 1848. január-május (314-374. szám)

1848-03-31 / 341. szám

Kolosvánt 841 a ERDÉLYI HÍRADÓ. ÉVNEGYED! ELŐFIZETÉS. Egy oly nagy fontosságú időpontban hívjuk fel a’ 1. olvasó közönséget előfizetésre, mikor bámulatot ’s kimenetelük iránt aggodalmakat, reményeket keltő, szóval várakozást feszitő bel- és külföldi események oly érdekességre emelék a’ hirlapolvasást, minőhez hasonlót évtizedek sem mutattak fel mostanság. Újévtől fogva teljesszámú példányokkal nem szolgálhatunk ; mivel azonban jelenleg minden perez világérdekű eseményeket hoz elő, ’s újabbakat, talán hasonlókat, talán nagyobbszerűeket, kedvezőbbeket hord méhében, hogy e’ nevezetes fordulat óta történtekről, lapunkból ez utáni előfizetőink is öszszefüggő értesülést menthessenek , Hltl'l. I f-Síi fcfi’sm SBfîUoifi liCZdve JSBIIIBIS végéig terjedő időszakra, residkibili előfizetést «^Ksank négy libával ezüstben, idejekorán! megrendelésekért esedezvén. írik lapunkat csaki“apilIlS“jlSIil18Si éYflOgJedl*C kivánják megrendelni, 3 frí 30 líb. p. p. fizetendő e k. Sierk. mszsasBaa&aiaBag^graregBzgEBKmBEggggsasas&attsig^ Péntek iiiiBB’f« 31. 1§18. Tartalom. Teendőink. Kolozs. Krasznamegye. Cserhalomtis.“Országgyűlés. Külföld. Hirdetmények. rITeCíltSŐÍBlS£. Európa nagy színpadán a’ népjogok soha még nem látott drámáját adják. ’s még csak az első felvonásban járunk. Pedig villámsebességü az események rohama, mely egybehangzó népérzelmek sasszárnyain Frankhont, Némethon majd minden álladalmait és kettős hazánkat néhány nap alatt béviharozta 's útját hihetőleg folytatja északra, miután Európa legdéli részein többecskét mulató. Mely mint a’ természet villanyereje, ha ellentállásra talál, rombol ’s melynek mint amannak egyedüli óvszere a’ szabadság. A’ forradalom irányát látjuk. Látjuk azt is, hogy ez most szellemi hóditmányokat tegyen. Az 1789-ki forradalom erkölcsi hatását meghiúsították a’ kegyetlenség, a’ félelmek hatalom-elvesztési féltékenysége, a’népek szabadságra való éretlensége, és mindenek felett egy Napoleon hódítási ’s világuralmi szomja , ki mint császár Frankhon földről felvett hideg koronáját többre becsülte azon tölgykoszorunál , melyet a’ marergoi hős halántékaira a’ nép meleg szeretete és hálája fűzött volt. Ki gőgjének előbb feláldozta hazája szabadságát, melyet egy millió polgár kiontott vére szentelt volt fel , ’s azután megtámadta a’ népek nemzetiségét. De lakolnia kellett, mint minden oly hatalomnak , mely szabadságtól születik, de többé arra nem támaszkodik. Frankhon fegyvereinek győzelme elhervadott. ’S neki, kinek tizezer kilenczvenhat □ mfldnyi köztársaság hatalmas consulsága szűk tér volt, meg kellett elégednie Sz. Ilona keskeny falai közt. Ez egy ember bukása , de bukott miatta a szabadság ügye, mely Európa continensén szintúgy szűk falak közé szorittatott ; de nem is a’ törvényhozás , hanem a’ bureaucratia még szőkébb cabinet-falai közé. ’S a’ huszonhét éves véres harczoknak eredménye nem lett egyéb, mint az anyagi állapotok egy kevés javulása, szellemi előnyök nélkül. Most a’ forradalom szellemiebb , ’s épen azért általánosabb ’s hatása, ereje feltartóztathatlanabb, mely ellen a’ szuronyok döfése ’s az ágyuk dörgése semmit nem használ, raezt az irás szava, hogy ,,a’ szellemet meg nem ölhetitek.“ Ez ellen tehát csak szellemi fegyver — a’ népek alkotmányosszabadságának megadása, kiterjesztése használ. Most nemzetek egymás elleni felkelésére , így általános európai háborúra semmi kilátás. Már a’ viszonyok úgy hozták magokkal, hogy mindenik el volt foglalva saját ügyeivel , melyeket a’ forradalom kiülése, ’s ennek szellemétől Európaszerte áthatott fogékony keblek fölviharzása, a’ kormányzási rendszernek rögtönzött megváltoztatása, ’s erre mint parasitus tövények , kik az álladalom életfája nedvén táplálkoztak — felkapaszkodott egyének elmozdítása által — általában az, istenben boldogult régi jó rendű) kiszorítása által, még bonyolultabbá tön. Anynyira, hogy bizton elmondhatnék, mikint az álladalmak mindenike pro aris et focis küld. És a’ nemzetek egymás iránti ellenszenv helyett az alkotmányos szabadság közös zászlója alatt kitárt karokkal üdvözlik egymást. Ily viszonyokban nem tartózkodom kimondani : mikint kül megtámadások sem északról, sem nyugatról engemet legalább nem igen aggasztanak. És nem tartózkodom kimondani : mikint édes hazánk öszszevéve mindent, jobb időket nem élt alkotmányos szabadsága, nemzetisége megszilárdítására, a’ nemzeti és népi jogok kiterjesztésébeni reformok kivitelére, mint ez, melyet a’ nemzetek, a’ népek Istene megélnünk engedett. Mi erdélyiekül — mikint eddig világot nem láthatott, a’ t. szerkeztőség veszteglőjében füstölt unió czikkeimben is megirám — szellemben és testben anynyira eltörpittettünk, intézményeink , kivált országgyűlésünk a’ volt kormányrendszer czéljainak oly szánandó eszközévé aláztatott volt le, hogy ezen az uton isten sem segíthetett rajtunk. És ezen országos veszély átment személyes viszonyokba. Hízelgés, önzés, szolgaság, hivatallesés, lelkiismeret bérbeadása nem csak nem szégyenlett tulajdonokká váltak volt, sőt szinte polgári erényeknek tartattak, ’s hajhászat tárgyai voltak. Ki meggyőződése érzetében közgyűléseken szót emelni hivatást, bátorságot érzett magában, ha ott le nem ültethették, volt egy hírlap e’ kis honban, ebben szabad volt mindent írni az üldözöttről, miként igénytelen személyemmel is történt, és aztán volt diadal — de felelni nem volt szabad. Azonban mindezek elteltek. És én hálákat adok a’ népek istenének , hogy engemet erős hitemben , melyet nem egyszer kijelentettem, a’ lesújtott rendszer már sokáig nem tarthatása iránt, csalatkozni nem engedett. Időn tehát hazánk legfőbb érdeke e’sürgetős pillanatokban minden parányi tehetséget igénybe vett ; és midőn nem anynyira kívül , mint belülről jöhető veszélyek irányában kell magunkat előkészíteni, kell biztosítani — itt még csak azt mondjunk meg, miket tartunk mi ezen veszélyek alatt. Két oldalról jöhet a’ veszély : egyik ha a’ forradalom lángja mesterségesen átvitetnék a’ birtoktalan tömegbe. Ekkor ez rombolna, mert a’ forradalom elvét nem ismeri. De a’ veszély nem anynyira a’ rombolás anyagi részében feküdnék , melynek a’ nemes és polgárosztály kezében levő túlnyomó eszközökkel elébe állani tudna ; hanem abban , hogy a’ forradalom szerencsés eredményeit veszélyeztetné, melyben a’ nyeremény legtöbb része különben őtet illetendné. Másik az ellenforradalmi irány, vagy a’ viszszaesés. Ez nagyobb lenne hazánkon az egyiptomi csapások bármelyikénél. Mert ez maga magát gyászosan boszszulná meg. Ott van Frankhon a’ példa, ez a’ szép, ez a’ dicső nemzet, melyet a’gondviselés az európai szabadság előharczosául rendelt, 1789-től a’ múlt hó örökre hires napjaiig, miket és hányszor szenvedett politicai recidivák miatt ? Tehát a’ jogok teljes tisztelete mellett, a’ törvényszerűség útján előre ernyedetlenül, miglen a’ czélhoz eljutandunk ! Miként? szerény véleményünket a’ jövő számban elmondjuk. Tordán mart. 25-én. Szabó Lajos, B&OJOZS városa polgárai is kitűnő rokonszenvet nyilvánítanak a’ nemzet korszerű átalános óhajtása iránt, midőn mart. 28-án a' tanácsház eleibe gyűlt számos nép a’ tanács és olvasóegylet házfedeleire kitűzött nemzeti lobogók látására éljenzé az uniót, sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget, a’ király őélgét, nádor ő fenségét és Kossuth Lajost is inditványozá a’ fels. kir. kormányhoz küldendő feliratban országgyűlés és unió szorgalmazását. Mely közkívánat küldöttség által martius 29-én fel is terjesztetett. Farkas. KraSZBiaistegye mart. 27-ki közgyűléséről kezünknél a’ tudósítás. A’ magyar országgyűlésre menendő követekké egy hangulag Kabos Józsefet és Bagósi Sándort választották. Utasítások : a’ részek külön viszszacsatlásának sürgetése; eddigi országgyűlésekre (kivéve a’ közelebbi erdélyit) adott utasításoknak a’ korszellemhez alkalmazása. (Közelebbről bővebben.) HÁLÁS KÖSZÖNET. Galaczi t. ifj Buda Miklós ur a’ dévai ev. ref. népiskola segedelmezésére 100 frt. alapítványt tett le azon kikötéssel, hogy alapítványa állandólag néhai édes atyja Buda János nevét viselje, ’s évenkinti kamatja a’ tanitó fizetésének fedezésére fordittassék, ingyen tanítandó szegény gyermekekteli díjképpen, valláskülönbség nélkül. Említés nélkül is kiki láthatja, minő nemes lélek lakik e’ hálás fiúban és ritka emberbarátban. Én azért a’ magát eléggé dicsérő tett további magasztalást feleslegesnek vélve, szives köszönetem mellett telkemből kívánom, hogy az isten fizesse meg neki zavartalan életboldogsággal, ’s adjon ezernyi ezer anynyit helyébe! a’ dévai ev. ref. pap. Cserhalomíny , mart. 25. Vidékünkön, hála a’ magyarok istenének, a’ legnagyobb csend, béke uralkodik; ’s ezen nem lehet eléggé örvendenünk , mint általán azon , hogy a’ már már egygyé lett magyar hazában a’ reformok mind békés mon Épnek életbe. De ám mi az örömélvezet mámora által igyekszünk el nem kábul *) Kérem a’ tisztelt olvasót, nehogy komolyan vegye; gúny lesz ez, mert nem is leht egyéb, midőn általa ki volt gúnyolva a’ nemzetek , a’ népek legszentebb joga; mindig a’ szabadság rovására emlegették. Sz. L.