Aradi Hirlap, 1923. március (7. évfolyam, 1463-1488. szám)

1923-03-23 / 1482. szám

AZ ELŐfIZETÉS ÁRAI: r*«***» 93 o^A%4-^t=> Szerkesztőség és kiadóhivatal Strada Me­dia­nu Egész évre. . . 360 lei I Negyedévre ... 00 lei /K­öíl; £ itO­ pStelGfä (volt Forr Ay­ utca) 1. szám. — Telefonszexa 97. Félévre..............180 lei I Havonta.................30 lei JT Gt' Z­'A**** Az Aradi Hirlap megjelenik hétfő és a zünnepe­Egyes szám­ára külföldön: Ausztriában 1200 oK., VIMr iB2SÉl8 £ k két követő napok kivételével mindennap. Hirdi‘é­Cseszlovákiában 1 cK., Jugoszláviában 2 dinár. sek-t felvesz a kiadóhivatal és a hirdetési irodái A munka törvénye jelent most meg első tervezetében. A kor­mány lépést akar tartani a nyugati államok modern törvényhozási rendszerével, amely egyik legfontosabb feladatának ismeri azt, hogy szabályozza a munka és a tőke viszo­nyát, lefektesse azokat az elveket, amelyek alapján­­ az egészséges, fejlődésre képes term­e­lési rend kiépíthető. A romániai munkaügyi törvénykönyv nem eredeti munka, hanem mintegy összevonása mindazoknak a szabá­lyoknak, amelyeket a külföldi törvényhozások már­­ eddig­ megalkottak s ezeket kívánja al­kalmazni az ország­ különleges viszonyaira. Eme tény azonban nem vonna le semmit a törvényelőkészítés munkájának értékéből, m­ert hiszen tudjuk, hogy a szociális törvény­­hozásnak ott van igazi hazája, ahol az ipar teljesen kifejlődött, ahol az állami élet min­den megnyilvánulása keresi az alkalmazko­dást a termelési tényezőshöz. A tervezet ko­difikálni akar, ezért minden kérdésre kiter­jeszkedik, azonban az új intézkedések alapja nem­ felel m­eg mindenben azoknak a követel­ményeknek, amelyeket a mostani egészen­­ változott gazdasági körülmények meg­­rak. Íme itt van mindjárt bevezetőben a tanonckérdés, amelynek rendezését a m­­unkáskamaráikra bízza a tervezet, d­e irány­elvül kimondja, hogy a tanoncok elméleti képességénél elég a két elemi osztály elvég­zése. A ma kultúrájának figyelembe vétele mellett szinte megfoghatatlan ez az engedé­kenység­, amely nemcsak hogy nem emeli a munkásnövendékek, iskolai képzettségének fokát, hanem egyenesen le­szállítja. Hiszen csak úgy képzelhető el egy erős, egészséges termelési szervezet, ha a munkások öntuda­tosak, intelligensek, ismerik hivatásuk fon­tosságát és szellemileg is be tudnak illesz­kedni a társadalmi élet által megkövetelt ke­­rretekbe.­ ( A tervezet minden az üzemet ért elhárít­hatatlan erőhatalmi tény által bekövetkezett biankaszünetelés esetében a vállalatok tulaj­donosait teljes kártérítésre kötelezi a mun­kásaikkal szemben, ami annyit jelent, hog­y a­­ m­unkást ily esetben is teljes bérrel kell ki­fizetni. Aki ismeri a mai munkásság erkölcsi felfogását, annak nem lehet kétsége aziránt, hogy a munkás, aki látja, hogy a munkaadót önhibáján kivül súlyos károk érték, el sem fogadná az ilyen munkabéreket, mert érzi, hogy neki csak az elvégzett munka utáni ju­talmazás lehet becsületes keres­etre. Bevezeti a törvény a kötelező haszonr­észesedés intéz­ményét, amelyet kapcsolatba hoz a­­ bérmini­­mumok kérdésével. A haszonrészesedési rend­szer amerikai intézmény, nagy lármával és reklámmal kürtölték tele vele a világot, pe­­dig­ lényegileg nem­ egyéb, mint ámítása a munkásnak, mert amit haszonrészesedésben kap, az tulajdonképen már levonásba jön a bérminimumok megállapításánál. A mini­­mum­okat is bérsza­bályozó bizottságok által állapíttatja imejgi s e tekintetben is tág teret en­ged olyan intézkedéseknek, melyek sérel­mesek a munkaadókra, de semmi haszonnal sem­ járnak a munkásokra nézve. Még­ foly­tatni lehetne azon intézkedések felsorolását, amelyeket a tervezet meghonosítani kíván, d­e amelyek mind arra mutatnak, hogy a tör­vény készítői nem­ gyakorlati emberek, nem ismerik az életet, nem­ élnek a munkás lelké­vel és gondolkozásával, hanem rideg törvény­szakaszokat fogalm­aznak meg, amelyek szel­leme mindig idegen maradt majd a munkások és munkaadók lelkének, mert ellenkezik a g­gya­korlati élettel. A munka törvényét csak egy­féle módon lehet megalkotni, a munkásokkal­­ és a mu­nkaadókkal együttesen, értük és ve­lük, összeegyeztetvén mindkét félnek éne­keit. Visszavonult az e ellenzék. A nemzeti és parasztpárt nem vesz részt az alkotmány­vitában.­­ Folyik az alkotmánytervezet részletes tárgyalása. Bucuresti tudósítónk jelentése szerint a parlament mindkét háza gyors egymásután­ban tárgyalja le az alkotmánytervezet szaka­szait. A mai ülésen az ellenzéki csak nagyon k­evés számm­al jelent meg és íg­y a tárgyalás gyors menete biztosítva volt. Kormánykörök­nek­ az a véleménye alakult ki, hogy a parla­ment mindkét házában szombat estig részle­teiben is­ megszavazzák­ az alkotmányterveze­tet. A­­ kamarában élénkebb vita főleg az első szakasz felett fejlődött ki, amely alkalommal Zietersohn zsidó, Hans Ottó Róth­ és Koh­­nert Frigyes szász képviselők ismételten kér­ték­ a román állampolgár kifejezésének felvé­telét. Marzescu miniszter feleslegesnek tartja ezt a disztinkciót, mivel félre nem érthetően csak román állampolgárról lehet szó, mivel az alkotmánytervezet külön szakasza intéz­kedik a honosításról. Majd ismét Frans Ottó Róth szólalt fel és utalt arra, hogy Jugoszlá­viában is visszás dolog volt az alkotmányban dimaik­a kifejezésnek felvétele, hogy az or­szágban csak egy nemzetiség létezik. A hato­dik­ szakasznál a nők jövőbeni politikai jo­gának utat engedtek azáltal, hogy a szöveg­­­be úgy vették­ fel, hogy a parlament kéthar­mad­­ többsége bármikor megadhatja a nők szavazati jogát. A közbeszólásokra Marzescu miniszter reflektált minden szakasznál és fel­szólalása után Orbeanu elnök­ a vitát bezárta és a többség a szakaszt megszavazta. A fe­gyelmi bizottság javaslatára ez ülésen Abdul­ah­im Ser­in képviselőt tizenöt, Ciornei kép­Jun­an képviselőket húsz ülésről zárta ki. A kamara tegnap kilenctől éjféli tizenkét óráig ülést tartott, amelyen a sürgős interpel­lációkat intézték el. Kohnert Frigyes szász képviselő a bornak szabad­ kivitelét sürgette meg, Marzescu miniszter hárommillió rend­kívüli hitelt kér az egészségügyi szekció ré­szére. Miután több sürgős ügy nem volt, az alkotmányjavaslat tárgyalását folytatták és megszavazás alá­­ került a honosításról szóló törvényszakasz. Atanazovics liberális párti képviselő indokolta a szakasz részleteit és felszólalása után a többség azt megszavazta Az ülés éjfélkor ért véget. A szenátus ülésén a 45. szakaszig minden változtatás nélkül megszavazták az alkotmány tervezetet, Schusterus szász szenátor a kisebb­ségi jogoknak az alkotmányba való felvételét kérte és különösen azt, hogy a népkisebbsé­­geknek jogu­kban álljon a bíráskodásban és közigazgatásban nyelvük szabad használata. Fixere­löde elnök figyelmezteti a szónokot, hogy a román államban egyetlen­ uralkodó nép van: a román nép. Pancrati szenátor ki­jelentése szerint Schusterus kívánsága a ro­mán állam szuverenitásának feladása nélkül nem teljesíthető. Végül a bíráskodásról és a törvényhozók összeférhetetlenségi eseteiről szóló szakaszokat szavazták meg.­­ A ka­mara holnapi ülésén kerül tárgyalás alá a sajtószakasz, amely valószínűleg nagy vi­tára fog alkalmat szolgáltatni. A román új­­ságírók szindikátusa tegnap a kamara el­nökségének memorandumot nyújtott át, a­melyben az újságíró kongresszus határozata értelmében követeli az alkotmányreform saj­­tószakaszának pótlását. Az ellenzék képvi­selői tegnap reggel értekezletet tartottak, a­melyen elhatározták, hogy a kitiltott képvi­selők nem kísérlik m­­eg a parlamentbe való behatolást kitiltásuk tartamára, sőt egy kom­münikében bejelentik, hogy a ki nem tiltott képviselők is csak az interpellációkra szánt napokon jelennek meg, de ezent­úl egyáltalá­ban nem vesznek részt magának az alk­ot­­mányreformnak a tárgyalásában. A kommü­niké­ többek között ezeket mondja: A nem­zeti párt és a parasztpárt következetes lévén a múltban hozott határozatához és felelős lévén a nemzet akaratának, minden törvényes eszközzel odahatott, hogy a liberális kor­mány alkotmánytervezetét meghiúsítsa. Az ellenzéki pártok képviselőinek minden tö­rekvése és a közvélemény minden tiltakozása ellenére a kormány március 19-én éjjel meg­szavaztatta az alkotmánytervezetet. Az egye­sült ellenzéki pártok képviselői és szenátorai elhárítják magukról ezért a felelősséget, va­lamint ennek az aktusnak minden következ­ményét, amidőn újra tiltakoznak azon törek­vés ellen, hogy ez a parlament alkotmányt hozzon. Ezért az ellenzék a jövőben csak az interpellációkra szánt napokon fog a parla­ Szöktetés a szirályból, (Mozart-bemutató az aradi színházban.) Száznegyven évvel a prágai eredeti bemu­tató­­ után Aradra is eljutott Mozart első jelen­tős operája, amelyet a halhatatlan’ zendk­öltő h­us­zonhárom éves korában írt. Az opera eredeti címe Belmonte és Constanza volt. A prágai bemutatón­ óriási si­kiert aratott és ez a siker Wienben megismétlődött. II. József császár, aki 1783-ban a Habsburg trónon ült, ugyanolyan bírálatot mondott a bemutató al­kalmával, m­int 1905-ben Andrássy Gyula gróf a függetlenségi pártnak váratlan óriási diadala alkalmából: «La, demoiselle est trop belle». Mozart leheletszerű­, s az olasz iskola tradíciói­val elsőizben szakító dallamvezetése s hang­­szerelésének­ páratlan finomsága tényleg meg­lepetésszerűen érte a széles nép­rétegeket s bizonyos fokju meg nem értéssel találkozott. Az akkori operaírók kizárólag az opera,éneke­sek­ tudásának csillogtatására írták­ meg a dal­műveiket. Mozartnál elsősorban érvényesül a zenekar, a maga teljes jogosultságában és nagyszerűségében. Forradalmi alkotás volt a huszonhárom éves zenetitán műve. Jelentette a szakítást az olaszokkal s a közeledést a Glucki által képviselt francia irányhoz. Mo­zart. minden időknek ez a legnagyobb zenei fenoménje, mindössze csak­ harmincöt évet élt, mégis hatszáznál több nagyszerű, alkotá­sa maradt az utókorra, köztük huszonhárom Opera. Már hat éves k­orában szimfóniát irt és atyja, a hat éves csodagyermeket, k­ét­­három évvel idősebb nővérével együtt, a­ki wóaton virfenéz «éhen jáhwott a zongorán, európai körútra vitte. Tíz éves koráig bejárta Ausztriát, Németországot, Franciaországot, An­gliát és a legragyogóbb kitüntetésekkel tért haza. Olaszországba jutott el legutoljára. Ti­zenhárom éves korában már zenekarvezető, de minden ragyogó erkölcsi sikere mellett is ál­landóan anyagi­ gondokkal küzd. Csodálatos naivitása és jósága ugyancsak nem illett ön­ző korába. Mindenki csak kihasználta. A «Szöktetés a szirályból» cím­ű operáját életé­nek legboldogabb korszakában irta. Meny­asszonyának, Constanzának ebben a műben halhatatlan emléket emel­. Az ujongó, esz­ményi szerelem csodás megnyilatkozásokra ra­gadtatja ebben a műben és Ugyanakkor hu­moros és szatirikus vénája (Osmin szerepe) is elhomályosíthatlan fényben ragyog. Csak egyetlen egy operájával múlta felül a ná­lunk tegnap este bemutatott operát, életé­nek chef d’oeuvre-jével, Don Juannal. Leg­népszerűbb színpadi alkotásai közé tartozik még «Figíaró házassága» és «Varázsfuvola». Ez utóbbival, noha zenei finomságokban ko­rántsem vetekedhetik két nagy operájával, aratta a legnagyobb népszerűséget. Mozart életének tragikuma, hogy ez a páratlanul ide­ális lelkületű és eszményien tiszta életű író az egyetlen «Szöktetés a szerályból» opera kivételével csaknem kizárólag vaskosan ero­tikus opera librettókat kapott. Az ő lelküle­tén keresztül átszellemül, megfinomul és szépségben olvad fel Don Juannak és Figaró házassága történetének helyenkint ugyan­csak durva erotikuma. Amihez hozzányúl, megnemesedik, felmagasztosul és a páratlan zseni ihletén keresztül az emberiség kéz-

Next