Erdélyi Hirlap, 1929. január (13. évfolyam, 3155-3178. szám)

1929-01-17 / 3167. szám

1-29. január 17. csütörtök.__________________________ ERDÉLYI HÍRLAP__________ j Két és félmillió aranykorona helyett egy és negyedmillió lejt fizet a város. Hogyan lehetéges Arad város dollárkölcsöne, annak dacára, hogy a városi ingatlanok egy svájci bank javára meg vannak terhelve. Arad helyett Krausz Simon vállalt garanciát és így igen előnyös helyzetbe került a város. Arad, január 16. Az Erdélyi Hírlap volt az első és egyedüli sajtóorganitta, amely karácsonyi számában Hotoran Viktor dr.-tól Arad képviselőjétől interjút közölt arról, hogy a városnak a sok sürgősen megoldandó városi terv megvalósítására egy millió dolláros kölcsönre van szüksége. Ennek a nagyszenzációju híradásunknak nyomán élénk érdeklődés kisérte azóta ezt az akciót és ugyancsak a napokban mi voltunk az elsők, akik Lutai Cornel dr. internmár bizottsági önök részéről is hivatalos nyilatkozatot hoztunk ebben a kérdésben. Lutai Cornel dr. ebben a nyilatkozatában elmondotta, hogy Bucurestiben, a belügyminisztériumtól ki akarja eszközölni az engedélyt a városi ingatlanok betáblázására, mert természetszerűleg a külföldi kölcsön csak a városi értékek lekötése ellenében lehetséges. Önként adódik a kérdés ilyenkor, hogyan is állanak a város ingatlanai, mint Arad város esetleges fedezetei, vannak-e ezeken az ingatlanokon terhek, vagy telekkönyvi előjegyzések, tehát diszponibilisek-e ezek, ha esetleg felmerülne a sürgős lehetőség egy külföldi városi kölcsön felvételére. Arad két és félmillió* svájci kölcsöne. Az Erdélyi Hírlap munkatársa, feltétlenült hitelt érdemlő forrásból és pontos okmányszerű adatok alapján a következő nagyérdekességű adatok birtokába jutott, amelyek Arad város nagyközönségének igen élénk érdeklődésére tarthatnak számot. Arad város ingatlanait két békebeli jelzálogos kölcsön terhelte. Ezek közül a kölcsönök közül az egyik cég ma is fenál. Ennek a jelzálogos kölcsönnek története sokkal érdekesebb és ennek elővigyázatos megkötésénél, határozottan el nemi vitatható nagy érdemei vannak Jegessy Károly dr. tiszti főügyésznek. Ezt a kölcsönt 2,500.000 koronás értékben 1914-ben vette fel a város a baseli (svájci) Fonciére Banque de Jourat nevű pénzintézettől. Erre az összegre mind a mai napig nem történt még törlesztés és ennek az összegnek erejéig még ma is fenállanak a jelzálogos bekebelezések a városi ingatlanokon. Arad város akkori törvényhatósági bizottságához Krausz Simon ismert budapesti bankvezér, akkori bankja a Magyar Bank és Kereskedelmi részvénytársaság, a mai Angol- Magyar Bank r t. elődje, hozta ezt az üzletet, a svájci bankcsoport kölcsönajánlatát, amelyből a pesti bank hat százalékos provizáót kapott A törvényhatósági tárgyalás folyamán, a város vezetősége a kölcsön megkötése mellett foglalt állást, mert csatornázási és egyéb beruházási célokra igen sürgős volt a pénz feivétele. Jegessy Károly dr. városi főügyész, mint a város jogtanácsosa azonban kifogásolta a svájci bankháznak már akkor, 1914-ben a szerződéshez kötött egyik igen óvatos és előrelátó klauzuláját. A svájciak 1914-ben azt követelték a várostól, hogy a kölcsönszerződés akként szerkesztessék meg, hogy a 2,500.000 korona visszafizetése a svájci frank paritása szerint történjék. A város heyett Kausz Simon bankja garantált Szinte egy ismeretlen ösztöntől hajtva ellenezte ezt a klauzulát Jegessy dr. városi főügyész, és már majdnem arra került a sor, hogy a kölcsön nem jön létre, amikor Krausz Simon bankja garantálta ezt saját terhére és igy háború után a svájci bank valorizációért Arad helyett a pesti bankot perelte be. A svájci bank természetesen felszólította Aradot, hogy valorizálva fizesse meg a két és félmilliót Arad azonban utalt a pesti bank garanciájára és igy mint fentebb már említettük, a baseli csoport az Angol Magyar Bankot perelte be a budapesti törvényszék kereskedelmi bíróságánál. A budapesti törvényszék helyt is adott a svájciak kérésének és a budapesti Ítélőtáblával együtt kötelezte a bankot, hogy a svájciaknak az aradvárosi tartozásért arany paritásos valorizációs összeget fizessen, azonban a pesti Kúria elutasította a svájciakat a keresettel és megállapította, hogy a gazdasági leromlás nem lehet ok egy nagy bankcég megrenidülésére. Ha ugyanis az aradi követelés miatt a pesti bankot elmarasztalják és ilyen tekintélyes aranyparitásos összeget kell kifizetniök, úgy a legnagyobb katasztrófára vezethetett volna ez a körülmény még a Pesti pénzpiacon is. Egy és negyedmillió lej — két és félmillió aranykorona helyett. A román törvényhozás nem ismer valorizációt így tehát Arad 1:2 arányban fogja kifizetni ezt a tartozását, két és félmillió korona aranyértéke helyett egy és negyedmillió sejt. Miután tehát csupán egy ilyen jelentéktelen másfélmillió fejnyi összeg terheli a város békeérték szerinti majdnem egymilliárd lej értékű ingatlanait — az ingatlanok megterhelésének Semmi akadálya ebből a szempontból nincs. A város egyéb régi kolesójáés záloglevelek útján történt, amikhez az ingatlanoknak semmi közük. Ennek a még függő városi ingatlan tehernek kifizetése valószínűleg olyan módon történik, hogy miután a városi ingatlanok nagy részét kisajátította az állam és ezekért állami kötvényeket adnak, Arad városa is ilyen román állampankokkal fogja kifizetni a svájci tartozását. Arad város ingatlanai tehát teljesen szabadok, minden számbavehető tehertől mentesek és így egy kölcsön felvételének ebből a szempontból különösebb akadálya nem támadhat 1323 08 BBgliientia teatersings IFI proda&cfböftl ff*a csütörtökön 5, 7 és 9 órakor Ilonáim Willi Fritsch és Susy Vernon Holnap pénteken kirASSZfl !¥ FIZETÉS!! Werner Futterer 8 fi Dina Grállá AZ APOLLÓBAN. Boneu fegyelmi ügyében — újabb bizonyítékokat kivon a bíróság. Felmentő ítélet helyett — a megmaradt vádpontokban a bizonyítás kiegészítését rendelte el a bíróság. — Marsiér prefektus még nem jelölte ki az új vizsgálóbiztos személyét. Arad, január 16. Az Erdélyi Hírlap tegnapelőtti számában részletes tudósításban számolt be annak a nagyszenzációjú fegyelmi ügynek tárgyalásáról, amelynek vádlottja Boneu Vazul, Arad megye volt prefektusa. A fegyelmi tárgyalásról szóló tudósításunk pontos és részletes leírása volt annak a szigorúan bizalmas természetű tanácskozásnak, amely Arad megye egykori fejének ügyeivel foglalkozott. Beszámoltunk akkor annak a nagy érdekességű fordulatnak megtörténtéről is, hogy a legsúlyosabb vádpontban Boneu olyan döntő bizonyítékokat produkált védelmére, hogy a vádat képviselő Stefanut titkár elejtette ellene a vádat A fegyelmi bíróság Orezeanu Romulus törvényszéki tanácselnök elnöklete alatt ma reggel 9 órára tűzte ki ítéletének kihirdetését. A lefolyt tárgyalás alapján minden érdeklődő és a jogászközönség is, felmentő ítéletet várt, mert a maradék vádpontok olyan csekély fontosságúak voltak, hogy azok alapján marasztaló végzés nem volt várható. Annál nagyobb volt a meglepetés ma a fegyelmi bíróság ítéletkihirdetésénél, amikor a bíróság Boneu ügyében felmentet ítélet helyett egyelőre a bizonyítékok kiegészítését rendelte el. A fegyelmi bíróság ugyanis Mandu volt vármegyei alkalmazott alkalmaztatásának körülményeire vonatkozólag, valamint Lőwinger Miksa dr. volt arad megyei közkórházi főorvos nyugdíjaztatása kérdésében óhajt egészen pontos adatokat és ezért elrendelte újabb bizonyítékok beszerzését. A fegyelmi bíróság dosszúrja most újra átkerül a prefekturára, ahol a prefektusnak kell egy hivatalos személyt delegálnia az újabban kivánt bizonyítékok beszerzésére. Az Erdélyi Hírlap munkatársa beszélt ebben az ügyben Marsién Jusztin dr. prefektussal, aki munkatársunknak ebben az ügyben a következőket mondotta: A Boneu-ügyben hozott határozatot csak hallomásból ismerem. Egyelőre tehát én is tájékozatlanul állok hivatalos tekintetben ez ügyben. Azonban, ha a hírek megfelelnek a valóságnak, úgy természetesen azonnal kijelölök egy, megyei főtisztviselőt, hogy ebben az ügyben a bíróság által megkívánt adatokat beszerezze. Ennek a delegáltnak személyéről egyelőre nincs módomban nyilatkozni, mert arról csak az akták beérkezése után fogok dönthetni.