Erdélyi Iskola, 1934. szeptember – 1935. december (2. évfolyam, 1-8. szám)
1935-12-01 / 7-8. szám
420 kivétellel vértelen versekben szolgálták a klasszicizmus idealizáló irányát, az ő költeményei realizmusra törő, színes lírai kompozíciók. Képeit és hasonlatait szívesen vette a természet köréből, fölhasználta a görög-római mitológia elemeit is. Vonzó lelkű költő, üdehangú és magyaros. Komolysága mellett is sok benne a játékosság, A szerelemről olyan bensőséggel énekelt, mint Balassa Bálint óta egyetlen magyar lírikus sem (A reményhez, A rózsabimbóhoz, Még egyszer Lillához). Bordalai talpraesett költemények, ebben a nemben csak Petőfi Sándor tudta felülmúlni (Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz). Vannak még igen szép tanító és leíró versei. Mint bölcselő költő Rousseau tanítványa, de azért világfelfogása az emelkedett szellemű keresztény hívőé (A lélek halhatatlansága). Csokonai Vitéz Mihály epikája Csokonai Vitéz Mihály írta az első magyar komikus eposzt, a Dorottyát (1804). Hőse, egy indulatos öreg leány, az egyik farsangi mulatságon harcba szólítja leánytársait a házasságtól idegenkedő somogyi ifjak ellen. Kitör a harc, de a férfiak tábora csellel győz, mert, amikor Dorottyáék megkezdik az ütközetet, Opor, a férfisereg vezére, házassági ajánlattal lép elő s erre mindjárt szétbomlik a nők csatarendje. Beköszönt a hajnal, megjelenik Vénusz. A szerelem istenasszonya az öreg leányokat megfiatalítja, Dorottyát pedig összeházasítja Oporral. A négy énekes komikus eposz a komoly hősköltemények mintájára készült: az előterjesztés, segélykérés, seregszemle és csodás elem egyaránt megvan benne. Komikumának éle a női nem gyöngeségei ellen irányul. A nők azzal a cselekedetükkel, hogy fellázadnak a férfiak ellen és természetükkel ellenkező vállalatba bocsátkoznak, nevetségessé teszik magukat. Csokonai Vitéz Mihályt Pope Sándor angol költő komikus eposza, az Elrabolt hajfürt, vezette Dorottya megírásának gondolatához. Az angol eposzban egy szép nő hajfürtjéért folyik a tréfás küzdelem. A magyar költő több helyzetet kölcsönzött az angol munkából, de az idegen keretet eredeti tartalommal és magyar szellemmel töltötte meg. Meseszövése biztos kézre, jellemrajzolása művészi erőre vall. Nyelve gyökeres magyarságú, verselése zengzetes. Kisfaludy Sándor Csokonai Vitéz Mihály föllépésével egyidőben írta első verseit a régi magyar nemesi világ ünnepelt költője, Kisfaludy Sándor (1772 — 1848). Magyarországon, a dunántúli Sümegen született előkelő földbirtokos nemes családból. Húsz éves korában katona lett. Eleinte a bécsi magyar testőrök közt szolgált, később részt vett a Napóleon ellen viselt hadjáratokban. Bejárta Franciaországot, Olaszországot,