Erdélyi Riport, 2006. január-június (5. évfolyam, 2-26. szám)
2006-06-29 / 26. szám
erdélyi riport ■ 2006. június 29. KIB£DI KATALIN IGAZSÁGÜGYI ÁLLAMTITKÁR____ Nem gondolták, hogy magyar Ha a tárcavezetőnek KELL FELELŐSSÉGET VÁLLALNIA, HOGY A KORRUPCIÓELLENES HARCBAN AZ ÜGYÉSZSÉGEK EREDMÉNYT MUTASSANAK FEL, AKKOR A MINISZTER ÚGY ÉREZTE, KI KELL VÁLOGATNIA AZOKAT, AKIK MEGFELELŐ MÓDON FOGJÁK VEZETNI AZ ÜGYÉSZSÉGEKET - MONDTA A FŐÜGYÉSZEK KINEVEZÉSÉVEL KAPCSOLATBAN KIBÉDI Katalin államtitkár az Iván István Csongornak ADOTT INTERJÚBAN. ■ A kormány asztalára kerül az a törvénytervezet, mellyel létrehoznák a közszereplők feddhetetlenségét vizsgáló ügynökséget. Történtek módosítások? Nem tudok lényeges változásokról. Az utolsó találkozón a lényeges kérdésekben a vita nem mozdult el a holtpontról. Ezeket a tárgyalásokat a miniszter közvetlenül koordinálja, a döntések az ő kezében vannak. Mi minden javaslatot meghallgatunk, és figyelembe veszünk minden véleményt. A törvényt a miniszter védi meg a kormányban, és valószínűleg a parlamenti csatát is ő fogja megvívni. A parlament előtt van egy másik tervezet, ez vagyongyarapodást vizsgáló ügynökséget hozna létre. Tavaly elfogadta az alsóház, most a szenátusi bizottságnál áll. Nem üti a kettő egymást? A párhuzamos tervezet kezdeményezői láthatták a minisztérium honlapján a tárca tervezetét, ugyanis átvettek tőlünk egyet-mást. Kiegészítették ezzel a maguk tervezetét, mert az technikailag hiányos volt. Abban a tervezetben néhány olyan elképzelés található, amely eltérő a minisztérium szándékaitól. Ismétlem, technikai szempontból elég sok javítanivaló lett volna a képviselők tervezetén, ezért hosszú ideig az aláírók sem szorgalmazták, hogy hamarabb kerüljön napirendre a minisztériuménál. Azért áll most a szenátus jogi bizottságában, és azért topogott egy helyben közel egy évig a procedúra. Amikor kidolgozták a sajátjukat, tudták, hogy van egy párhuzamos javaslat? Nem hiszem, hogy a minisztérium lekéri a parlament napirendjét, vagy hogy lett volna idő kibogarászni minden erre vonatkozó tervezetet. Idő sincs arra, hogy áttekintsük, milyen tervezeteken dolgoznak a törvényhozók. Számos fontos törvényjavaslatot kell kidolgozni, és kevesen vagyunk. Egy év alatt három államtitkár távozott, s amíg pótoltuk őket, eltelt legalább két hónap. Csak én és az integrációs államtitkár állandósultunk, valóban nem volt idő mindenre odafigyelni. ■ Állítólag a feddhetetlenségi ügynökség létrehozása nem EU-s követelmény volt, hanem Monica Macovei ajánlotta túlbuzgóságában. Mit tud erről? Ha már létezett egy ilyen törvényjavaslat a parlamentben, akkor valószínűleg másoknak a fejében is megfordult ennek terve, sokan érezték szükségességét egy ilyen ügynökség létrehozásának. Romániában érzékeny pont a korrupcióellenes harc, mindig napirenden volt az EU-ban, ugyanis kiterjedt, a legalacsonyabb szférát is érinti. Ezért gondolhatta úgy a miniszter, hogy ez is bele kell hogy férjen a korrupcióellenes harc stratégiájába. Azt azonban állíthatom, hogy ez a tervezet úgy van kidolgozva, hogy megfeleljen a romániai feltételeknek. ■ A tervezet ellenzői azt állítják, tele van alkotmányellenes passzusokkal. A civil szervezetek főként a vagyongyarapodást ellenőrző ügynökök hatáskörének alkotmányellenes kiterjesztését nehezményezik. A bírósági engedélyek nélküli telefonlehallgatás pedig polgári szabadságjogot sért. Ön mit gondol erről? Ez az a része a törvénynek, amit még meg kell vitatni. Át kell gondolni, milyen megfogalmazás maradjon a végleges formában. Mindenképpen a parlament dönt a végső formáról. Talán mindenki túloz egy kicsit. Valóban, minden jogállamban bírósági engedéllyel lehet lehallgatni, de minden ország jogrendjében vannak kitételek, amelyek alapján bizonyos esetekben el lehet tekinteni a bírósági engedélyezéstől. Az a hír is felröppent, hogy a miniszter EU-biztos szeretne lenni, ezért ennyire tevékeny: minden törvényt ő akar kidolgozni, ezért nem hallgat meg senkit. Van ebben igazság? Ezt az információt én is a sajtóban olvastam. Őszintén mondom: nem kérdeztem, van-e ilyen elképzelése, vagy ez csak alaptalan pletyka. Ez anynyira személyes kérdés, hogy őt magát kell erről megkérdezni. • Heves vitákat váltott ki a parlamentben a Frunda-féle javaslat az ügyészek kinevezésének új szabályozására. Végül a miniszter „győzött”. Politikai szempontok szerint nevezik ki az ügyészeket? A romániai igazságszolgáltatás egyfajta egyveleg: a perrendtartás és a többi törvény kidolgozásakor is azon van a hangsúly, hogy az ügyész független. A minisztérium azt szerette volna, hogy az ügyész még a feljebbvalójával szemben is független maradjon, annak döntéseit megtámadhassa a bíróságon. Ezt azonban a parlament alkotmányellenesnek nyilvánította, amit meglehetősen furcsálltam. Mi úgy képzeltük el, hogy ha az ügyész eldönti, hogy bírósági eljárás induljon egy bizonyos ügyben, de a feljebbvalója ezt nem láttamozza, akkor az ügyész megtámadhassa feljebbvalója döntését, amint minden ügyben minden fél megtámadhatja az ügyész döntését. A hangsúly azon volt, hogy senki ne szóljon bele az ügyész munkájába, ne legyen lehetőség politikai nyomásgyakorlásra. Bármennyire szeretnénk - például Magyarország modelljére - kidolgozni, hogy az ügyész független legyen politikailag, hogy a parlament nevezze ki a legfőbb ügyészt, s a legfőbb ügyészség és az igazságügyi minisztérium két párhuzamos intézmény legyen, egymásra nézve ne legyen rendelkezési joguk, nem lehet, mert nem engedi az alkotmány. ■ Mit jelent az, hogy az ügyész az igazságügyi tárca adminisztratív hatáskörébe tartozik? Mit csinál a miniszter azonkívül, hogy beszámoltathatja? Az ügyek lefolytatásába nem szólhat bele a miniszter, hatalma a kinevezéseknél mutatkozhat meg. Azonban ha a tárcavezető vállal felelősséget azért, hogy a korrupcióellenes harcban az ügyészségek eredményt mutassanak fel, akkor a miniszter szerint ki kell válogatni azokat az embereket, akik kellőképpen fogják vezetni az ügyészségeket. Ez annyiban vitatott, hogy az alkotmány kötelez minket erre a formulára, de látni kell azt is, hogy mi a miniszter szerepe a folyamatban. Mi a szerepe? Ő semmiképpen sem a politikai nyomásgyakorlás eszköze. Annak ellenére, hogy adminisztratív szempontból a miniszter hatáskörébe tartoznak az ügyészek, pénzügyileg mégis teljesen függetlenek az ügyészségek. Tehát ebből a szempontból sem szólhat bele a miniszter az ügyészségek munkájába. ■ Állítólag a miniszter magyarellenes. Hogyan látja ezt a tárca magyar alkalmazottjaként? Január 3-án, amikor a miniszter felhívott, még nem ismertük egymást. Megkért, hogy ha lehet, a bírák és ügyészek egyesületén belüli néhány bíróval, ügyésszel jelenjünk meg, mert mi nagyon aktívan tevékenykedtünk, kértük az igazságügy reformját. 5-én találkoztunk, felajánlotta az államtitkári állást. Akkor Markó Béla állásfoglalásban ellenezte a kinevezésemet, azt állította, hogy az igazságügyi minisztériumnak is politikailag elkötelezettnek kell lennie, ezért politikai államtitkárt kért. Markó állásfoglalása után nem gondoltam volna, hogy kineveznek. De amikor kiderült, hogy az RMDSZ is szeretett volna egy államtitkárt, akkor egyik találkozásunkkor a miniszter rám mosolygott és azt mondta: „Látod, én nem is gondoltam arra, hogy te magyar vagy, de így megoldódik a magyar államtitkár problémája, akkor is, ha politikailag nincs is semmi közöd az RMDSZ-hez.” Nem foglalkozik azzal, hogy valaki milyen nemzetiségű, az érték érdekli. Amikor a kisebbségi törvényt kellett láttamoznia, azt mondta, ha ez nekem nem okoz kellemetlenséget, akkor ezzel engem bíz meg, mert bízik abban, hogy objektívan fogok eljárni az ügyben. És akkor én képviseltem a minisztérium pozitív álláspontját a kormányülésen is, és általában minden szinten. Vajon a minisztérium és az RMDSZ közötti konfliktus az Ön kinevezésére vezethető vissza? Nem hiszem, hogy én lennék ennek az oka; nem itt van a bökkenő. Sarkalatos dolgokban nem ért egyet a két fél, és amikor egy személyen nagy a nyomás, sok mindenért felelősségre vonják, az Unió is keményen figyel, meg kell felelni bizonyos elvárásoknak, akkor megtörténhet, hogy felindulásában az a személy olyan mond, amit utána esetleg megbánhat. Ne felejtsük el, a miniszter irányába is sok sértő kijelentés hangzott el. Én ezek után is úgy érzem, objektíven próbálja kezelni a kapcsolatát az RMDSZ-szel, túlteszi magát a sértő megjegyzéseken is, legalábbis megpróbálja. Elég sok részről érik támadások, csodálom, hogy sikerül folytatnia ezt a harcot. Nem könnyű. A hangsúly azon volt, hogy senki ne szóljon bele az ügyész munkájába, ne legyen lehetőség politikai nyomásgyakorlásra MIHÁLY LÁSZLÓ FELVÉTELE