Erdélyi Riport, 2006. január-június (5. évfolyam, 2-26. szám)

2006-06-29 / 26. szám

erdélyi riport ■ 2006. június 29. KIB£DI KATALIN IGAZSÁGÜGYI ÁLLAMTITKÁR____ Nem gondolták, hogy magyar Ha a tárcavezetőnek KELL FELELŐSSÉGET VÁL­LALNIA, HOGY A KORRUPCIÓ­ELLENES HARCBAN AZ Ü­­GYÉSZSÉGEK EREDMÉNYT MUTASSANAK FEL, AKKOR A MINISZTER ÚGY ÉREZTE, KI KELL VÁLOGATNIA AZOKAT, AKIK MEGFELELŐ MÓDON FOGJÁK VEZETNI AZ ÜGYÉSZSÉGEKET - MONDTA A FŐÜGYÉSZEK KINEVEZÉSÉ­VEL KAPCSOLATBAN KIBÉDI Katalin államtitkár az Iván István Csongornak ADOTT INTERJÚBAN. ■ A kormány asztalára kerül az a törvény­­tervezet, mellyel létrehoznák a közsze­replők feddhetetlenségét vizsgáló ügy­nökséget. Történtek módosítások? Nem tudok lényeges változásokról. Az utolsó találkozón a lényeges kérdésekben a vita nem mozdult el a holtpontról. Ezeket a tár­gyalásokat a miniszter közvetlenül koordinál­ja, a döntések az ő kezében vannak. Mi min­den javaslatot meghallgatunk, és figyelembe veszünk minden véleményt. A törvényt a mi­niszter védi meg a kormányban, és valószí­nűleg a parlamenti csatát is ő fogja megvívni.­­ A parlament előtt van egy másik terve­zet, ez vagyongyarapodást vizsgáló ügynökséget hozna létre. Tavaly elfo­gadta az alsóház, most a szenátusi bi­zottságnál áll. Nem üti a kettő egymást? A párhuzamos tervezet kezdeményezői lát­hatták a minisztérium honlapján a tárca ter­vezetét, ugyanis átvettek tőlünk egyet-mást. Kiegészítették ezzel a maguk tervezetét, mert az technikailag hiányos volt. Abban a tervezetben néhány olyan elképzelés talál­ható, amely eltérő a minisztérium szándé­kaitól. Ismétlem, technikai szempontból elég sok javítanivaló lett volna a képviselők tervezetén, ezért hosszú ideig az aláírók sem szorgalmazták, hogy hamarabb kerül­jön napirendre a minisztériuménál. Azért áll most a szenátus jogi bizottságában, és azért topogott egy helyben közel egy évig a procedúra.­­ Amikor kidolgozták a sajátjukat, tudták, hogy van egy párhuzamos javaslat? Nem hiszem, hogy a minisztérium lekéri a parlament napirendjét, vagy hogy lett volna idő kibogarászni minden erre vonatkozó ter­vezetet. Idő sincs arra, hogy áttekintsük, mi­lyen tervezeteken dolgoznak a törvényho­zók. Számos fontos törvényjavaslatot kell ki­dolgozni, és kevesen vagyunk. Egy év alatt három államtitkár távozott, s amíg pótoltuk őket, eltelt legalább két hónap. Csak én és az integrációs államtitkár állandósultunk, va­lóban nem volt idő mindenre odafigyelni. ■ Állítólag a feddhetetlenségi ügynökség létrehozása nem EU-s követelmény volt, hanem Monica Macovei ajánlotta túlbuzgóságában. Mit tud erről? Ha már létezett egy ilyen törvényjavaslat a parlamentben, akkor valószínűleg másoknak a fejében is megfordult ennek terve, sokan érezték szükségességét egy ilyen ügynök­ség létrehozásának. Romániában érzékeny pont a korrupcióellenes harc, mindig napi­renden volt az EU-ban, ugyanis kiterjedt, a legalacsonyabb szférát is érinti. Ezért gon­dolhatta úgy a miniszter, hogy ez is bele kell hogy férjen a korrupcióellenes harc stratégi­ájába. Azt azonban állíthatom, hogy ez a tervezet úgy van kidolgozva, hogy megfelel­jen a romániai feltételeknek. ■ A tervezet ellenzői azt állítják, tele van alkotmányellenes passzusokkal. A civil szervezetek főként a vagyongyarapo­dást ellenőrző ügynökök hatáskörének alkotmányellenes kiterjesztését nehez­ményezik. A bírósági engedélyek nélkü­li telefonlehallgatás pedig polgári sza­badságjogot sért. Ön mit gondol erről? Ez az a része a törvénynek, amit még meg kell vitatni. Át kell gondolni, milyen megfogal­mazás maradjon a végleges formában. Min­denképpen a parlament dönt a végső formá­ról. Talán mindenki túloz egy kicsit. Valóban, minden jogállamban bírósági engedéllyel le­het lehallgatni, de minden ország jogrendjé­ben vannak kitételek, amelyek alapján bizo­nyos esetekben el lehet tekinteni a bírósági engedélyezéstől.­­ Az a hír is felröppent, hogy a miniszter EU-biztos szeretne lenni, ezért ennyire tevékeny: minden törvényt ő akar kidol­gozni, ezért nem hallgat meg senkit. Van ebben igazság? Ezt az információt én is a sajtóban olvastam. Őszintén mondom: nem kérdeztem, van-e ilyen elképzelése, vagy ez csak alapta­lan pletyka. Ez any­­nyira személyes kér­dés, hogy őt magát kell erről megkér­dezni. • Heves vitákat váltott ki a parlamentben a Frunda-féle javaslat az ügyészek kine­vezésének új szabályozására. Végül a miniszter „győzött”. Politikai szempon­tok szerint nevezik ki az ügyészeket? A romániai igazságszolgáltatás egyfajta egy­veleg: a perrendtartás és a többi törvény ki­dolgozásakor is azon van a hangsúly, hogy az ügyész független. A minisztérium azt sze­rette volna, hogy az ügyész még a feljebb­valójával szemben is független maradjon, annak döntéseit megtámadhassa a bírósá­gon. Ezt azonban a parlament alkotmányel­lenesnek nyilvánította, amit meglehetősen furcsálltam. Mi úgy képzeltük el, hogy ha az ügyész el­dönti, hogy bírósági eljárás induljon egy bi­zonyos ügyben, de a feljebbvalója ezt nem láttamozza, akkor az ügyész megtámadhas­sa feljebbvalója döntését, amint minden ügy­ben minden fél megtámadhatja az ügyész döntését. A hangsúly azon volt, hogy senki ne szóljon bele az ügyész munkájába, ne le­gyen lehetőség politikai nyomásgyakorlásra. Bármennyire szeretnénk - például Magyar­­ország modelljére - kidolgozni, hogy az ügyész független legyen politikailag, hogy a parlament nevezze ki a legfőbb ügyészt, s a legfőbb ügyészség és az igazságügyi mi­nisztérium két párhuzamos intézmény le­gyen, egymásra nézve ne legyen rendelke­zési joguk, nem lehet, mert nem engedi az alkotmány. ■ Mit jelent az, hogy az ügyész az igaz­ságügyi tárca adminisztratív hatásköré­be tartozik? Mit csinál a miniszter azon­kívül, hogy beszámoltathatja? Az ügyek lefolytatásába nem szólhat bele a miniszter, hatalma a kinevezéseknél mutat­kozhat meg. Azonban ha a tárcavezető vállal felelősséget azért, hogy a korrupcióellenes harcban az ügyészségek eredményt mutas­sanak fel, akkor a miniszter szerint ki kell vá­logatni azokat az embereket, akik kellőkép­pen fogják vezetni az ügyészségeket. Ez annyiban vitatott, hogy az alkotmány kötelez minket erre a formulára, de látni kell azt is, hogy mi a miniszter szerepe a folyamatban.­­ Mi a szerepe? Ő semmiképpen sem a politikai nyomásgya­korlás eszköze. Annak ellenére, hogy admi­nisztratív szempontból a miniszter hatáskö­rébe tartoznak az ügyészek, pénzügyileg mégis teljesen függetlenek az ügyészségek. Tehát ebből a szempontból sem szólhat bele a miniszter az ügyészségek munkájába. ■ Állítólag a miniszter magyarellenes. Ho­gyan látja ezt a tárca magyar alkalma­zottjaként? Január 3-án, amikor a miniszter felhívott, még nem ismertük egymást. Megkért, hogy ha lehet, a bírák és ügyészek egyesületén belüli néhány bíróval, ügyésszel jelenjünk meg, mert mi nagyon aktívan tevékenyked­tünk, kértük az igazságügy reformját. 5-én találkoztunk, felajánlotta az államtitkári ál­lást. Akkor Markó Béla állásfoglalásban el­lenezte a kinevezésemet, azt állította, hogy az igazságügyi minisztériumnak is politikai­lag elkötelezettnek kell lennie, ezért politi­kai államtitkárt kért. Markó állásfoglalása után nem gondoltam volna, hogy kinevez­nek. De amikor kiderült, hogy az RMDSZ is szeretett volna egy államtitkárt, akkor egyik találkozásunkkor a miniszter rám mosoly­gott és azt mondta: „Látod, én nem is gon­doltam arra, hogy te magyar vagy, de így megoldódik a magyar államtitkár problémá­ja, akkor is, ha politikailag nincs is semmi közöd az RMDSZ-hez.” Nem foglalkozik azzal, hogy valaki milyen nemzetiségű, az érték érdekli. Amikor a kisebbségi törvényt kellett látta­­moznia, azt mondta, ha ez nekem nem okoz kellemetlenséget, akkor ezzel engem bíz meg, mert bízik abban, hogy objektívan fo­gok eljárni az ügyben. És akkor én képvisel­tem a minisztérium pozitív álláspontját a kor­mányülésen is, és általában minden szinten. Vajon a minisztérium és az RMDSZ kö­zötti konfliktus az Ön kinevezésére ve­zethető vissza? Nem hiszem, hogy én lennék ennek az oka; nem itt van a bökkenő. Sarkalatos dolgok­ban nem ért egyet a két fél, és amikor egy személyen nagy a nyomás, sok mindenért felelősségre vonják, az Unió is keményen fi­gyel, meg kell felelni bizonyos elvárásoknak, akkor megtörténhet, hogy felindulásában az a személy olyan mond, amit utána esetleg megbánhat. Ne felejtsük el, a miniszter irá­nyába is sok sértő kijelentés hangzott el. Én ezek után is úgy érzem, objektíven próbálja kezelni a kapcsolatát az RMDSZ-szel, túlte­szi magát a sértő megjegyzéseken is, leg­alábbis megpróbálja. Elég sok részről érik tá­madások, csodálom, hogy sikerül folytatnia ezt a harcot. Nem könnyű. A hangsúly azon volt, hogy senki ne szól­jon bele az ügyész munkájába, ne legyen lehetőség politikai nyomásgyakorlásra MIHÁLY LÁSZLÓ FELVÉTELE

Next