Erdélyi Szemle, 1936 (21. évfolyam, 1-8. szám)

1936 / 1. szám

Az elmúlt hetek halottai Az elmúlt hetek újból hatalmas rendet vágtak az élők sorában. És e halottak között nagy számmal akadnak kimagasló egyéniségek.A magyarság szempontjából súlyos veszteséget jelentettek Erdélyben dr. Szddeczky Gyula egyetemi tanár halála, amelyről külön is megemlékezünk, és testvérének dr. Szádeczky Lajosnak, a cluji egyetem volt tanárának, később pedig budapesti egyetemi tanárnak, a kitűnő történésznek elvesztése. Több, mint félszáz nagyértékű históriai munka, főleg a székely nép múltjáról, a Bát­­horyakról és Bocskayakról jelzik Szá­­deczky Lajos lelkes magyarságú tevé­kenységének és életének alkotásokban gazdag fázisait. Búcsúztatót sírjánál Ravasz László püspök és Dimény Mózes ny. postafőigazgató tartottak. Ugyancsak súlyos magyar veszteség garamszegi Géczy István színműíró ha­lála. Géczy: A gyimesi vadvirág és az Ördög mátkája című rendkívül népszerű népszínművén kívül mintegy 40 darab­bal írta be nevét a magyar irodalom­­történetbe. Egyébként a színészi pályáról lépett az ívópályára. Mély részvét és gyász kísérte sírba dr. Cozmutza Béla orvos-ezredest, a Cozmutza-szanatórium főorvosát és ala­pítóját. Nevét főleg, mint Ady Endre orvosa, tette irodalmi körök előtt ismertté. A külföldi irodalomban pótolhatatlan űrt hagyott hátra Paul Bourget, a ne­ves francia realista regényíró, aki isten­tagadóból lett hívővé és megtérésének történetét írta meg „A tanítvány“ című munkájában. Egyébként rengeteg regényt és színdarabot irt. Angliában a dzsun­gel-történetek világhírű írójának, Rudy­ard Kipling-nek, a koszorús angol költőnek és Nobel-díjas írónak, azután pedig a nemeslelkű és rendkívül humánus ural­kodónak V. György királynak halála okozott mély megrendülést és nemzeti gyászt. A Halál Őfensége tehát túlságosan is aratott. (I.) Egy mintaasszony halála. Né­hány héttel ezelőtt — dec. 7.-én — hunyta le örök álomra szemeit Zrkélyi Mihályné, szül.: Neff Ilka, életének 71-ik évében kínos, de végtelen türe­lemmel viselt szenvedés után. A meg­boldogult egyike volt városunkban azok­nak, akik a szó legteljesebb értelmé­ben mintaasszonynak lehetett nevezni. Az a sok száz ember, akik az évek fel­sokasodásával a köztiszteletnek és köz­szeretetnek örvendhető Zikéli-házban, a Str. Elisabetan megjelent, nemzeti­ségre és vallásra való tekintet nélkül, mindenkor meleg otthonra talált. Őnála a szív és lélek jó tulajdonságainak arany­sugarai harmóniában olvadtak össze és e harmónia adta lelkének tisztaságát, puritán, szerfölött szerény, nemes egyé­niségét. Midőn halála előtt 6 nappal a Magyarországon élő egyetlen fia meg­látogatta, a másnapi bucsúzáskor eze­ket mondotta: „Köszönöm édes fiam,­­hogy meghoztad nekem ezt az áldoza­tot.“ A családi tűzhely szentségének ápolása, lelkiismeretes és példát mutató gondossága közepette nem ért reá, hogy jóságos szívének melegségét a házon kívül, valamely nemes egyesület élén is érvényre juttassa, de mindezeket sok­szorosan pótólta hitvesi, anyai, nagy­anyai, testvéri, rokoni és emberbaráti szeretetének hűséges, állandó megőrzé­sében. A háztól, mint a családnak régi tisztelője Maksay Albert, theológiai ma­gántanár, ima keretében búcsuztatta el meghatóban, mig a temetésen Jár ősi Andor theol. m. tanár mondott a bib­liai igazgyöngy alapján a megboldo­gult jellemét hűen visszatükröző, gon­dolatokban gazdag beszédet és imát. Azt a fáradságot és kitartó lelkesedést, amit Zikélyi Mihályné gazdag életének folyamán a családért és embertársaiért áldozott, viszonozta az a bensőségesen mély részvét, mely temetésén megnyil­vánult s az a temérdek koszorú, mely sirkantját teljesen elfedte s virágerdő­vel borította be. (Dr. G. E.) Meghalt Némedy Mátyás. Némedy Mátyás a cluji Magyar Színház kedves öreg könyvtárosa hétfőn reggel hosszas szenvedés után a klinikán meghalt. Színészi pályafutását a budapesti Nép­színházban kezdte, innen Szegedre ke­rült, ahonnan Janovits Jenő akkori színigazgató magával hozta Clujra. — Mindannak ellenére, hogy Némedy itt Clujon csak mint segédszínész műkö­dött, mégis epizódszerepeiben szép sikereket ért el. (Vengerkában mint a herceg inasa, Kis gróf Kosonya sze­repében, stb.) Temetésére felvonult a mostani színház igazgatósága és a ta­gok, hogy méltó keretet adjanak sze­gény megboldogult Némedy Mátyás elhantolásának. (m. e.) ERDÉLYI SZEMLE II­ I. Nagy László: Lélek­­harcok. A Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet R­.t. előállításában s az Er­délyi Szemle könyvsorozatában rövid időn belül értékes irodalmi mű kerül könyvpiacra. S. Nagy László: Lélek­­harcok. Regény a magyar újjászületés korából. A Lélek­harcok igazi erdélyi regény. Cselekménye a magyar történelem leg­szebb korszakában, az 1800-as évek első évtizedeiben játszik, az úgyneve­zett reform-korban, a magyar nemzeti újjászületés, a magyar színjátszás és magyar regény születésének hősi ko­rában. Hősei: báró Jósika Miklós, a nagy történeti regényíró és neje, Kállay Erzsébet, hetedhét országok ragyogó szépsége, Wesselényi Miklós báró és a kor többi híres szereplője. Jósika Miklós és neje tragikus szerelme körül megelevenedik a regényben az 1800-as évek minden magyar sóhaja, álma, az elnyomatással való küzdelem, a na­póleoni idők reménysugarai, a magyar színjátszás kezdete, a bécsi világkon­gresszus, a tragikomikus udvari bál, Na­póleon bukása és mindez Erdély törté­nelmi jelentőségének szemszögéből nézve Jósika Miklós és nagy barátja, Wesse­lényi Miklós szerepével, az Erdélyi és királyhágón túli magyarság egész külön lelkivilágának éles megvilágításával. Arra kérjük az erdélyi magyar iroda­lom barátait, hogy megrendelésükkel, előjegyzésükkel, ismerőseik által való jegyeztetéssel szíveskedjenek maguk is hozzájárulni a könyv mielőbbi megje­­lenhetéséhez. Egy kötet mintegy tizen­két évnyi, 180—200 oldal terjedelemben, az Erdélyi Szemle 20 éves jubiláris ki­adásában 100 lej, kötött amatőr­ kiadás­ban 150 lej. Az Erdélyi Magyar Köny­vek kiadóhivatala. Heresd­elmi Hitelbank R.T. Cluj, Piaţa Unirii 20. Az Állami Osztálysorsjáték erdélyi és bánáti főelárusítója * Szerencsés sorsjegyek még kaphatók a február 15-i húzásra HÖLGYEK JELSZAVA: Legolcsóbb a Heller és Molnár női divatáruháza, Cluj, Calea Regele Ferdinand No. 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék