Esti Budapest, 1953. november (2. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-21 / 273. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDP BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A FŐVÁROSI TIAKÁCS LAPJA II. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM.­ÁRA 60 FILLÉR SZOMBAT, 1953 NOVEMBER 21. MIT AD A VIDÉK BUDAPESTNEK? Reggeli látogatás a főváros két pályaudvarán és a Nagyvásártelepen Világvárossá nőtt fővárosunkba éjjel-nappal érkeznek a vo­natok az ország minden részéből. A forgalom legjelentősebb részét a teheráru adja, amelyet az ország küld a főváros lakos­ságának ellátására és a főváros vállalatainak, üzemeinek hasz­nálatra, illetve feldolgozásra. Ma reggel körülnéztünk három rakodóterületen, hogy mi mindent küldött a vidék dolgozó népe a főváros dolgozóinak. A Nyugati­ pályaudvaron Hajnali kör ül a Nyugati­pályaudvar vágánysorán, a reg­geli munkásvonatok még nem érkeztek be, most viszonylagos csend van, csak a rakodóknál folyik serényen a munka. Is éjjel-nappal dolgoznak, hogy gyorsan kirakják a sok árut. Olyan gyors itt a munka, hogy két-három óránként változik a teherpályaudvar képe. Pedig hatalmas mennyiség jön be egy-egy nap a Nyugati­­pályaudvarra. Hiszen az ország közel háromezer állomásának minden darabáruja a­ Nyugati nagykiterjedésű rakodóterületére kerül. A kormányprogram ma itt is jelentősen érezteti hatását. Míg szeptemberben 39 ezer má­zsa, októberben 51 ezer mázsa súlyban érkezett darabáru. En­nek a mennyiségnek több mint egyharmad része liszt, burgonya, tengeri, bab, rizs, kil­önféle édes­ségek, háziipari készítmények. Nagy mennyiségben érkeztek bőráruk, cipők, szövetek, kötött­áruk, gyermekholmik, faáruk, já­tékok, vasáruk... Reggel nyolc óra. Éjféltől mostanáig 79 vagont hoztak be a mozdonyok a pályaudvarra. Sok ebben az élelmiszer. Nyolc órakor a befutott 79 vagonból már csak egy vágányon áll 21 kocsi. Itt is több helyen rakod­nak. A Mezőker asszonyai nád­rekeszekbe rakják a Fényeslit­­kéről érkezett, szép Jonathán­­almát. E­gy másik vagon előtt tornyospátcai egyénileg gazdál­kodó parasztok állnak, szállító­eszközre várnak, ők tizenegyen hoztak fel 122 mázsa almát és burgonyát, hogy itt Pesten el­adják és árucikkekkel megra­kodva térjenek vissza falujukba. Szabály a pályaudvaron — amelyik a harmadik negyedév­ben egyébként élüzem­lett — hogy öt órán belül ki kell rak­ni minden vagont, mert várják az országban mindenfelé az üres vagonokat, gyorsítani kell a kocsifordulót. A Nagyvásártelepen Szombat aránylag gyenge nap a Nagyvásártelepen. A főzelék­félék legnagyobb mennyiségben csütörtökön és pénteken érkez­nek, hogy a hét utolsó napjaira már bőségesen legyen az üzle­­tekben burgonya, fejeskáposzta, kelkáposzta, sárgarépa és egyéb téli zöldáruféleség. A „gyenge nap” ellenére teg­nap a késő éjjeli­­órákban és ma kora hajnalban 110 vagonnal érkezett burgonya, zöldáru és gyümölcs a Nagyvásártelepre A­zok közül a sínaterepi állami­­ gazdaság szállít legnagyobb mennyiségben árut a fővárosba. A Nagyvásártelepre naponta felérkező árumenyiségnek csík egy részét szállítják ki a csarno­kokba, a piacokra és az üzle­tekbe. Másik jelentős részét különböző tárolóhelyekre szál­lítják, ahol már eddig is többszáz vagon burgonyát, fejeskáposztát, sárgarépát, kel­káposztát, kalarábét, gyökeret és egyéb zöldáruféleséget tárol­nak, hogy a háziasszonyok a k­ késő téli hónapokban is zavar-]­talanul hozzájuthassanak a bur­gonyához, főzelékfélékhez és gyümölcshöz. A Budapesti Dunaparti T­eher­pályaudvaron főként a korahajnali órákban nagy a sürgés-forgás. Tehervo­natok érkeznek gabona-, cukor-, konzervrakományokkal. De szál­lít a­ vidék tűzifát, szenet, al­mát, gyógynövényt, szénsavat és sok más egyebet, amire a fővárosnak szüksége van. Ma reggel meglátogattuk a pályaudvart. Egyik vagonból éppen a Salgótarjáni Üveggyár­ból érkezett likőrösüvegeket, a másikból lisztet, egy harmadik­ból pedig takarmánnyal teli "zsákokat raktak ki "az autón­... kocsikra. Most például négy va­gon dohány Szolnokról, / / va­gon szén Nagymányok, Dorog szénmelncéiből. A Nyírség — Nagykálló, Csenger — két va­gon almát, a Hatvani Cukor­gyár egy vagon kristálycukrot küldött. Hat vagon vasáru, tűz­hely, lapát, ásó, lópatkó stb. érkezett. A legfontosabb szállítmányok azonban a ga­­bonaneműek, ebből érkezik a legtöbb. A Gizella- a Ferenc­városi- és a Hántolómalom ré­szére a dunaparti-pályaudvar 110 vagonból döntő mennyiség­ben burgonya, melyet Szabolcs, Nógrád, V­as és Zala megyék dolgozó parasztjai, termelőszö­vetkezetei és nem utolsó sorban az állami gazdaságok küldenek fel Budapest dolgozói részére. A burgonya­­iztán a másik leg­nagyobb mennyiségben érkező főzelékféle­­ fejeskáposzta, melyből ma 16 vagon érkezett Szabolcs megyéből, de nagy mennyiséget küldöttek a dunán­túliak is, elsősorban Győr me­­g­ye. Közkedvelt cikk a téli hóna­pokban a sütőtök és a cékla, amely Nagydobosról, Csongrád­­ból, Győrből, Vasból és Zalából ér­kezik. . Különlegesen szép árut szállí­tanak a győrmegyei term­előszö­vetkezetek. Az állami gazdaság szállítja az őrölnivaló gabonát. A jobb minőségért, a bővebb választékért Cikkek az 5. oldalon Kora reggel a Nagyvásártelepen. Hogyan nyertek tíz vagon vasat az V. kerület fémgyűjtői A buda­pesti vasgyűjtő ver­­­senyben változatlanul az V. ke­rület vezet a területi gyűjtésben. A jelek szerint most már meg is tartja első helyét, mert, amikor e­­sorok napvilágot látnak, ke­rek tíz vagonnal gyarapodik az V. kerület gyűjtése. Két név kívánkozik a­zok kö­zé, akiknek a kerület az első helyet köszönheti. Az egyik Gönczi Sándorné, a MESZHART DISZ-titokára, a másik Robert Fulton... Utóbbi a gőzhajó világszerte ismert feltalálója, illetve az ő nevét viselő dunai gőzös, amely 76 esztendővel ezelőtt indult a Dunán első útjára. Hetvenegy esztendei szolgálat után, 19­18- ban „nyugdíjba helyezték” és ki­vonták a forgalomból. Azóta­ a MESZHART újpesti téli kikötő­jében várta jobblétre szenderü­­lését, amely most Göncziné lele­ményességének folytán bekövet­kezik. A vasgyűjtő hónap megindu­lása óta­ Göncziné minden sza­bad idejét azzal tölti, hogy keres, kutat, töri a fejét, hogyan és honnan lehetne mindig több és több ócskavasat gyűjteni, ho­gyan, s miként lehetne a kerü­let által összegyűjtött mázsák számát még tovább növelni. Már sok-sok mázsát „összetöpren­gett”, mi­kor eszébe jutott a „Fulton”. Mi a csodának tarto­gatjuk ezt a job­bsorsra érde­mes, rozoga, bárkát, amikor ez már semmire sem jó, csak ócska­vasnak? Göncziné elvtársnő ezt minden illetékestől megkérdez­te, s miután senk­i sem tudott egyebet felelni, mint azt, hogy csakugyan minek tartogatjuk — két nap óta már vígan darabol­ják az öreg tákolmányt. Napokon belül a­ MESZHART hajósiskolá­jának hetven ifjú növendéke lát hozzá, hogy uszályra rakva a roncsokat, gondoskodjék elszál­lításáról. Szakértői becslések szerint a néhai „Lapátkerekes" legalább tíz vago­n vashulladékot szolgáltat... -­ Az európai védelmi közösségről szóló egyezmény életbelépésének kevés esélye van — írja a Manchester Guardian MANCHESTER, november 21. (MTI) A Manchester Guardian című angol burzsoá lap „Viharfelhők" címmel vezércikkben foglalkozik a bermudai értekezlettel. A lap az értekezlet nehézségeiről így ír: „A bermudai értekezlet egy­ütt üllni nem megy simán. Az ér­tekezlet egyik fő kérdésében, az európai védelmi közösség kérdé­sében máris nyilvánvalóan kü­lönböznek a vélemények. Dulles azzal az elhatározással indul az értekezletre, hogy megszünteti t.i. halogatást és a bizonytalan­­■,jg'­­. Fantel és Birault viszont elhatározták, hogy nem enged­nek semmiféle nyomásnak, nem mintha nem akarnák ratifikáltat­­ni az egyezményt, hanem mert tisztában vannak azzal, hogy a legjobb esetben is csak oly cse­kély többséget érhetnének el e kérdésnél a parlamentben, ami lehetetlenné tenné a kormány számára, hogy hatalmon marad­jon. A francia közvélemény ugyanakkor attól tart, hogy az értekezleten nyomást fognak gyakorolni a francia kormányra. Ez minden valószínűség szerint meg is történik. Dulles ismét közli majd a francia államfér­fiakkal, hogy az Egyesült Álla­mok politikájának egyik fő célja Nyugat-Németország felfegyver­zése... Dulles jól látja a fran­cia aggodalmakat, de gyors si­kert akar." A Manchester Guardian ve­zércikke a továbbiakban az an­gol kormánynak a franciákkal szemben támasztott követelései­ről megállapítja: ,,Az angolok­nak emlékezniük kell arra, hogy a franciákat olyan kötelezettsé­gek vállalására sürgetik, me­lyeket ők maguk elutasítottak... Az angoloknak nincs joguk tü­relmetlenkedni a franciákkal szemben." A lap szerint „a védelmi egyezmény (az „európai védel­­mi közöttség”-ről szóló egyez­mény) életbelépésének kevés esélye van". Az európai hadsereg zsandár lesz ~ írja a l'Observateur PÁRIZS, november 21. (MTI) A l’Observateur című francia polgári hetilap részletes cikk­ben foglalkozik az „európai vé­delmi közösség” ratifikálásá­nak kérdésével. Bár a cikk elv­ben helyesli az Atlanti Szövet­séget ugyanakkor nyíltan tük­rözi azt a súlyos aggodalmat, amelyet az ezzel a szövetséggel szorosan összefonódó „európai védelmi közösség’’ ratifikálásá­nak kérdése keltett a francia burzsoázia egyes köreiben. A lap rámutat arra, hogy az „európai védelmi közösség” ra­tifikálása esetén előbb-utóbb világossá válik a franciák előtt­ . Lehetetlen az egykori nácik ol­dalán harcolni. Polgártársaink csak ekkor döbbenhetnek majd rá teljes mértékben arra a tra­gikus tényre — írja a TObser­­vateur — hogy a ratifikálás egyet jelent a francia diplomá­cia felszámolásával és nehéz­iparunk megsemmisülésével. Ek­kor viszont a növekvő francia ellenzék megzabolázására kényte­lenek lesznek valamiféle euró­painak álcázott szuperfasizmus bevezetésére, ami lehetségessé válna Franciaország gazdasági és katonai erejének megszűné­sével. Ha létrehozzák az euró­pai hadsereget, úgy ez a zsan­dár szerepét tölti majd be.” Szepesi György m­a reggeli párizsi telefontudósítása: Francia sportvezetők, újságírók az angol—magyar mérkőzés esélyeiről A Champs Elysées közvetlen szomszédságában egy szép pá­rizsi villában van a­­ magyar követség. Itt rendezett fogadást tegnap este Szántó Zoltán, a párizsi magyar követ a magyar csapat tiszteletére. A fogadáson a francia sport több vezető sze­mélyisége és számos újságíró is megjelent. Nagy érdeklődést váltott ki a Népstadion megnyi­tásáról készült rövid­film be­mutatása, amely után sokáig zúgott a taps. A stadion szép­sége, valamint a megnyitó ün­nepség műsora osztatlan elis­merést váltott ki. A filmbemutató után közvet­len hangú beszélgetés alakult ki a francia újságírók és a ma­gyar játékosok között. Nagy csoport vette körül Jacques Or­­liaguet-t a l’Humanité munka­társát, aki tegnap este a párizsi magyar intézetben a magyar sportról és elsősorban a lab­darúgásról tartott előadást. Amikor megkérdezem, mit jósol a mérkőzésre, elmondja, hogy az egész francia sajtó igen óva­tos az eredmények jóslásában. De abban valamennyien egyet­értenek, hogy szeretnék ha a magyar csapat győzne. ,Való­ban megállapíthatjuk, legtöbb európai ország maguknak szur­kol ezen a mérkőzésen — mon­dotta — mert minden ország labdarúgói szívesen vennék, ha lenne olyan csapat, amely meg­törné az angolok otthoni veret­lenségét." Kocsis Sándor aki nagy figyelemmel hallgatja a francia újságíró szavait, meg­kérdezi hogy számszerint mi­lyen eredményt vár. Orlinguet nevetve hárítja el a kérdést és azonnal visszakérdez: „Hát Ko­csis mit jósol a mérkőzésre?” Kocsis habozás nélkül válaszol: „Egygólos magyar győzelmet!" Aztán szélesre tárja a karját és így indokol: „Biztos hogy job­ban ját­szunk Angliában, mint legutóbb a svédek ellen!" A francia—magyar labdarúgó­­kapcsolatokra terelődik most a szó. A l’Humanité munkatársa megjegyzi: „Párizsban minden­ki szívesen fogadná a magyar csapatot, de tudják, hogy a francia labdarúgás két mérkő­zéssel tartozik Magyarország­nak és hogy először a franciák­nak kellene Budapestre men­­niök. A l’Humanité következe­tes harcot folytat azért, hogy ez a francia—magyar mérkőzés, majd a párizsi visszavágó mi­nél hamarább létrejöjjön.” (Folytatása a 6. oldalon.) Száll a dallam, víg a kedv a Klement Gottwald Villamossági Gyár óvodájában. Játszik a „nagyok"* zenekara. (Dolezsál László­­ felvétele.) Az akcióegység győzelme Mülheimben BERLIN, november 21. A ruhrvidéki Mülheim városi képviselőtestületében a szociál­demokrata és kommunista kép­viselők összefogása lehetővé tette a bonni kormánypártok közös polgármesterjelöltjének megbuktatását és a munkásság jelöltjének, Witthaus szociálde­­mokratap­árti bányásznak pol­gármesterré választását. Angol alsóházi tagok tiltakozása az amerikai légihaderő gyakorlatai ellen LONDON, november 21. Mint ismeretes, Angliában 30 különböző légitámaszponton mintegy 30.000 amerikai katona és liszt állomásozik. Az ameri­kai és angol légihaderő gyakor­latozásai jelentős kárt okoznak Anglia lakosságának ami felhá­borodást vált ki az angol köz­véleményből. November 19-én az angol al­sóház több tagja tiltakozott az ellen hogy az angol és amerikai repülő­gépek gyakorlatozásai alkal­mával több bombát dobtak Saltfleet falura. Osborne konzervatív képviselő közölte hogy a faluban jelenté­keny károkat okoztak. Taylor munkáspárti képviselő pedig kijelentette, hogy az amerikai katonákat „meg kellene kérni, hogy bombák ledobásával ott­hon maguknál foglalkozzanak". Befejezte évi tervét A Könnyűipari Gépgyár 1953. évi felemelt teljes ter­melési tervét ma reggel 6 órára befejezte. A MASZOLAJ Gépgyár dolgozói a mezőgazdaságért A MASZOLAJ Gépgyár dol­gozói ebben az évben terven felül már 120 darab traktor után futó kocsit készítettek a gépállomások részére. A Futó­kocsi — amelyet lakókocsinak is neveznek — a földeken dol­gozó traktorosoknak nyújt vé­delmet az időjárás szeszélyeivel szemben. A kocsi belsejében két ágy, satupad, asztal és kályha van, s üzemanyag és pótalkat­részek tárolására is bőven, jut hely. A gépgyár másik készít­ménye, a cukorgyáraknak ké­szülő cukorrépaszállító csille. A dolgozók vállalták, hogy no­vemberben ebből előirányzatukon felül száz darabot készítenek, eddig a vállalt mennyiségből 75 elkészült. (MTI)

Next