Esti Budapest, 1955. március (4. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-04 / 53. szám

A. A. Szoboljev a Szovjetunió állandó képviselője a Biztonsági Tanácsban MOSZKVA, március 4. A Szovjetunió Miniszterta­nácsa Arkagyij Alekszandro­­vics Szoboljev rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet a Szovjetunió állandó képviselő­jévé nevezte ki a Biztonsági Tanácsba. (TASZSZ) Kitüntetések a Szovjetunióban MOSZKVA, március 4. K. J. Vorosilov, a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke, szerdán a Kremlben kitünte­téseket nyújtott át a politikai és kulturális élet több kiváló képviselőjének. A legmagasabb kitüntetést, a Lenin-rendet öten, a Munka Vörös Zászló­rendjét nyolcan kapták meg. (TASZSZ) Dulles tajvani látogatása NEW YORK, március 4. A United Press hírügynökség tudósítójának jelentése szerint a március 3-án Tajvan szige­tére érkezett Dulles amerikai külügyminiszter titkos tanács­kozást folytatott Csang Kaj­­sekkel. A tanácskozáson jelen volt Carey tengernagy, az amerikai haditengerészeti erők vezérkari főnöke, Stump ten­gernagy, az amerikai csendes­óceáni flotta parancsnoka és Pride ellentengernagy, a Taj­van térségében állomásozó amerikai 7. flotta parancsnoka. Dulles — mint a jelentés rá­mutat — tájékoztatta Csang Kaj-seket a bangkoki SEATO- értekezletről, amelyen tudva­lévőig előterjesztette az észak­keletázsiai országok szervezeté­nek a Csang Kaj-sek-klikk részvételével való megterem­tésére irányuló tervet. Csang Kaj-sek arra kérte Dullest, hogy az Egyesült Államok to­vábbi hadihajókat, repülőgépe­ket és ágyúkat adjon neki. Március 3-án Dulles és a csangkajsekista külügyminisz­ter aláírta az Egyesült Álla­mok és a kuomintangista klikk között tavaly december 2-án megkötött úgynevezett „kölcsö­nös biztonsági szerződés“ rati­fikációs okmányait. Dulles március 3-án este visz­­szarepült az Egyesült Államok­ba. (TASZSZ) Ausztria amerikai övezetében a jövő héten NATO-hadgyakorlatok lesznek BÉCS, március 4. Mint a Nova Zeit, az Oszt­rák Kommunista Párt felső­­ausztriai lapja jelenti, a jövő héten a Linz és Salzburg kö­zött húzódó térségben (ameri­kai övezet) NATO-­hadgyakor­­latokat tartanak, amelyeken angol kötelékek is részt vesz­nek. (MTI) KÜLPOLITIKAI KÉRDÉSEKRE VÁLASZOLLAK: Mi a China Lobby? Horváth Tibor elvtárs (IV. Baross utca 72.) levelé­ben az iránt érdeklődik, hogy mi az a „China Lob­by“? Amint Horváth Tibor elv­társ kérdése is mutatja, ezek­ben a napokban sok embert foglalkoztat az, hogy mi a hát­tere a távol-keleti háborús fe­szültségnek, a tajvani térség­ben tett sorozatos amerikai agresszív lépéseknek, a tünte­tő flottafelvonulásoktól a Kuomintanggal kötött egyez­ményig, az új Kína elleni dü­hös kirohanásoktól a közvet­len fegyveres provokációig? Az amerikai imperializmus vi­láguralmi törekvéseinek álta­lános stratégiáján belül ebben a kérdésben különleges szere­pe van egy olyan mérgező té­nyezőnek, egy olyan hatalmas és láthatatlan szervezetnek, amely befolyásáról az újságol­vasók csak elvétve olvastak, vagy hallottak, amely a törvényhozó befolyá­solásával kedvező, előnyös in­tézkedéseket próbál elérni va­lamely üzleti vagy politikai csoport érdekében. Nos, az egyik ilyen lobby, a China Lobby, az az érdekcso­port, amely megszabja az amerikai kormány távol-kele­ti politikáját, amely megátal­kodott szívóssággal törekszik arra, hogy háborút robbantson ki a nagy Kínai Népköztársa­ság ellen. A Washington Post így jellemezte a China Lobby befolyását: „Ha egy kongresz­­szusi bizottság közelebbről óhajtaná megvizsgálni a China Lobby-t, elképesztő, csaknem hihetetlen nagyságú propa­gandahálózatot fedezne fel, amelynek célja külpolitikánk befolyásolása“. Hogy milyen messzire nyúlnak csápjai, arra jellemző dr. Szungnak, Csang Ezernyi tény bizonyítja, hogy a távol-keleti béke leg­veszedelmesebb és legmegátal­­kodottabb ellensége, az új vi­lágháború legféktelenebb há­borús uszítója és előkészítője az úgynevezett China Lobby néven ismert szervezet. A lob­by szó eredetileg parlamenti folyosót jelent. De gyökeres jelentésváltozással ma az Egye­sült Államokban egyedülálló politikai intézmény megjelölé­sére szolgál, s használata any­­nyira elterjedt, mint például a „panama“ szó. Az alkotmány értelmében a parlamenten kí­vüli szervek vagy csoportok úgynevezett lobbykat szervez­hetnek, amelyek az érdekük­ben álló törvényjavaslatokat eljuttatják a kongresszushoz. Az amerikai nagytőke ezt a le­hetőséget, az úgynevezett „pe­tíció“ jogát, hatalmas fegy­verré változtatta a kormány és a közhivatalok ellenőrzésé­re. A lobby tehát Kaj­ sek egyik sógorának a kö­vetkező megjegyzése, amelyet az amerikai külügyminiszté­rium egyik magasrangú tiszt­viselőjének tett: „Gyakorlati­lag semmi olyan nem történik az önök kormányában, amelyről én három nap alatt tudomást ne szereznék.“ A Reporter című lap szerint a China Lobby nagy befolyásá­nak egyik titka a korlátlanul rendelkezésére álló pénz. Honnan ered ez a hatalmas tőke? Forduljunk ismét a Washington Post idézett szá­mához: „A China Lobby szíve és idegközpontja a New York­ban lévő Kínai Bank. A bank vezetője dr. Kung, Csang Kaj­­sek sógora, a világ egyik leg­gazdagabb embere. Dr. Kung ugyanolyan bennfentes az ame­rikai politikában, mint a kí­nai pénzügyekben ...“ Dr. A szakértők mintegy három­­milliárd dollárra becsülik a China Lobby mögött álló Kuo­­mintang-banda vagyonát. Könnyen tudnak tehát óriási összegeket költeni és szétosz­tani, elsősorban a kongresszu­si tagok, a sajtó és a rádió üzletemberei és újságírói kö­zött. Ezenkívül megvásároltak egy reklám­vállalatot is. Egyik ügynökük, a hírhedt Alfred Kohlberg segítségével „őszin­te beszélgetés“ címmel uszító szennylapocskát indítottak. Ebben évek óta a rágalmak bűzbombáit zúdítják azokra a külügyminisztériumi tisztvise­lőkre, akik nem lelkesednek a Kuomintang-banda támogatá­sáért, így a China Lobby keze volt az Owen Lattimore pro­fesszor ellen indított és évek óta húzódó hajszában is. Lattimore-t azért állították is­mételten bíróság elé, mert írásaiban ellenezte Csang Kaj­­sek támogatását. A China Lobby-nak, ennek a sötét és gonosz hatalomnak azonban nemcsak és talán nem is elsősorban a pénz, hanem a politikai befolyása adja meg az átütő erőt. Szervezői és sugal­mazói között ott találjuk az amerikai politikai és katonai élet rendkívüli befolyásos alak­jait is. Johnson volt hadügymi­niszter például, aki annak ide­jén McArthurral együtt köve­telte Tajvan amerikai meg­szállását , Csang Kaj-sek só­gorának, a már említett dr. Kungnak a jogtanácsosa. Az amerikai politikai életben ma két befolyásos szenátor, Know­­land és Styles Bridges a leg­lángolóbb szószólója Csang Kaj-seknek. Bridges ugyan­olyan szoros kapcsolatban áll Csang Kaj-sek másik sógorá­val, dr. Szunggal, mint Johnson dr. Kunggal. Knowland szenátor az elmúlt esztendőkben került az ameri­kai politikai élet reflektorfé­nyébe, elsősorban heves szov­jetellenes, kommunistaellenes kirohanásai révén. A szenátor apja a kaliforniai Oakland Tribune című lap kiadója, gaz­dag üzletember, ő maga pedig, mióta 1946-ban szenátorrá vá­lasztották, öt ízben tett többhó­napos körutat a Távol-Keleten és­ — mint a Newsweek írja — „szoros személyi barátságban van Csang Kaj-sekkel. Kollé­gái már csaik úgy hívják, hogy hivatásos kijárók érdekszövetkezete, Ssung, Csang Kaj-sek másik­­ vagyonát 45 millió dollárra sógora, a Wall Streeten tart becsülik. A két sógoron kívül senn ügyvédi céget, s magán- t az egész kínai reakció, volt nagybirtokosok és tőkések pénzelik a China Lobbyt. Vállalatok, KTSZ-ek, kisiparosok, magánok kiutalás nélkül vásárolhatnak különböző méretű használt vasárut: vascsöveket, „l»­ „U”, „kör”, „lapos”, „négyzet” acélfélesé­­geket, acélrúgókat, ablakkereteket, vasajtókat, kis- és nagy­méretű tartályokat, bojlereket, tengelyeket, fogaskereke­ket, finom és durva lemezeket, hengerelt szalagokat, acél­huzalokat, lágyhuzalokat és egyéb haszon­vasárukat. a BUDAPESTI MÉH VÁLLALAT telepein: XIII. Lehel út 11/b. Haszonvastelep. Telefon: 202-478 továbbá XV. Pázmány u. 1. Telefon: 492—391. III. Vörös­vári út 123. Tel.: 163 — 106. IX. Soroksári út 17. T.: 141—463. XI. Andor u. 8. Tel.: 468-573. XVIII. Kossuth tér 17. Tel.: 146 — 293. XXI. Kossuth Lajos u. 80. Tel.: 342 — 300 — 187 mellék. Kirendeltségem­. ,BUDAPEST PÉNTEK, 1955 MÁRCIUS 4. Temik öt arab ország gazdasági egységének megteremtésére BEIRUT, március 4. Az Al-D­salida című lap Nakkas libanoni külügyminisz­ter nyilatkozatára hivatkozva közli, hogy külön bizottságok már megkezdték a tervek ki­dolgozását Libanon, Szíria, Jor­dánia, Egyiptom és Szaúd-Ará­­bia gazdasági egységének meg­teremtésére, annak a javaslat­nak megfelelően, amelyet az egyiptomi kormány a török— iraki egyezmény ellensúlyozá­sára terjesztett elő. (TASZSZ) Párizsi provokátorok zavart keltő kísérlete PÁRIZS, március 4. (MTI) Szervezett provokátorok cso­portja tört be csütörtök dél­után a haladó párizsi diákok­nak a gyarmati rendszer ellen rendezett nagygyűlésére. A szélsőjobboldali provoká­torok berontottak a terembe, s könnyfakasztó bombákat dobtak a hallgatóság közé. A diákok azonnal szembe­szálltak velük, s kemény kö­zelharc után kiűzték a terem­ből a provokátorokat. A rend­őrség nem lépett közbe. Az ülés után többszáz ha­ladó diák felvonult a diákne­gyedben „le a gyarmati rend­szerrel.­“-kiáltásokkal. ,a formozai szenátort. A szenátor jelenleg a republi­kánus párti szenátusi csoport vezére és a háborús frakció egyik vezéralakja, ő volt az, aki a kémkedésen ért amerikai repülők ügyében kínaellenes blokádot javasolt, ő követelte a diplomáciai kapcsolatok meg­szakítását a Szovjetunióval és a vezérkari főnökök bizottsá­gában ülő, vele azonos elveket valló Radford tengernaggyal és másokkal együtt az új há­ború főpropagandistája. Mint ahogy a Spiegel című nyugat­német lap írta: „A Kína el­vesztése okozta politikai föld­rengés fészke elsősorban Kali­fornia és Texas, az olajkirá­­lyok birodalma, az a két ál­lam, amely az elmúlt néhány évtizedben az Egyesült Álla­mokban példátlan gazdasági hatalommá nőtt. Knowlandot kaliforniai és texasi pénzzel választották meg, természe­tesen élvezi a kaliforniai nagy­tőke támogatását...“ Ezek a sorok magukért be­szélnek. Így fonódtak tehát szorosan a szálak a kaliforniai olajmágnásoktól Knowlandon és Bridgesen, valamint a taj­vani diktátor milliomos sógo­rain keresztül egészen Csang Kaj-sekig, s így nőtt hatalom­má a China Lobby, amely új­ra és újra rohamra indul Tá­vol-Kelet békéje és biztonsága ellen. Vásárolunk szalagfűrészt, 500-as vastagságú GYALUGÉPET, 65—70-es méretű szalagcsi­szológépet, 4 fejes kombi­­nált gépet, villanyhajtású kártológépet. BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT VIII. József krt. 17. szám. Telefon: 139—271. VOVJET FILM BÁTORSÁG ISKOLÁJA És ilyen korán távozott tőlünk! A el­me megmaradt élete mun­kája — könyvei, amelyeket nemzedékek fognak olvasni és egymásnak továbbadni. És mindvégig megmarad emlékezetünkben a lalle­ja: a Haza odaadó fia, a hűséges elvtárs, a fényesszemű álmo­dozó, a költő és a katona.“ A. Kononov e sorokkal em­lékezik Arkagyij Petrovics Gajdarra, akit nemcsak a szovjet, hanem a magyar ol­vasó is, kivált az ifjúság már rég a szívébe zárt. A „Bátor­ság iskolája“ Gajdar „Iskola“ című elbeszélése alapján ké­szült, a „haza odaadó fiának“ életét örökíti meg, példaként állítva a hősiességét. Borisz Gorikovban, a film főhősében az ifjú Gajdar kel életre, aki korát eltitkolva belép a had­seregbe, hogy fegyverrel har­coljon népe boldogulásáért. A film eseménye: maga az élet. A győzelmes Októberi Forradalom kivívásának kora, s az az időszak, amikor a szovjet nép élethalál harcát vívja a betolakodók ellen, hogy megtarthassa győzelmét. A vásznon az az időszak ele­venedik meg, amikor ezrével járták a bátorság iskoláját. A film hősei nem az írói képze­let szülöttei, hanem azoknak a millióknak a megtestesítői, akik annak idején vérüket sem kímélve láttak új életük ko­vácsolásához. filmen Gorozov ifjú éveit követve látjuk, mint lett az életet alig ismerő gyerekemberből olyan hazafi, olyan kommunista, aki nem tétovázik, ha a haza a legnagyobb áldozatot kívánja is tőle. Megismerjük azt az ifjút, akinek míg csak él, fü­lében csengenek a kivégzés­re hurcolt apja utolsó sza­vai: „Ne búsulj, fiam... Már nincs messze az új világi“ Borisz lépésről lépésre jut előbbre az élet iskolájában. Csetlik-botlik, míg megtanulja a közösségért való élést. Egy ballépésével barátja, legjobb nevelője halálát okozza, s eb­ből a lelkiismeretfurdalással telített időszakból nő partizán­­osztagát győzelemre segítő harcossá. Csubuk, a film másik fősze­replője már mint kiforrott bolsevik lép elénk a film ele­jén. ő is típus. A meg nem alkuvó szovjet ember típusa, aki sosem veszíti szem elől a célt, habozás nélkül indul az ellenségtől hemzsegő terepre. S amikor nehéz helyzetbe jut... inkább a halált választ­ja, semmint elárulja övéit. S ilyen a film többi, nevet nevezett és névtelen hőse. Kü­lönböző fokon, de ugyanazt az iskolát járják. H­aritonovval, Borisz Gori-L­u­kov alakítójával először találkozunk filmen. Játékában semmi mesterkéltség. Úgy alakítja a fiatal Gorik­ov, amilyennek valóban elképz­jük azokat a fiatalokat, aki­nek gondolkodása, az életi­­alkotott véleménye még ne alakult ki egészen, de akik keresik a helyes utat, s meg is találják azt. Kiválóan ábrá­zolja Bern­esz Csubuk szerepé­ben a bátor harcos, a gyengéi barát alakját. S a többi sze­replőknek — bár Haritonovnál és Bern­észnél jóval kisebb a szerepük —­ sikerült megalkot­­niok azt a környezetet, amely Gorikovhoz hasonló hősöket szül, s amely a szovjet életben nemcsak a filmben megrajzolt korban, hanem azóta is meg­van. S szerepeikhez híven ját­szottak azok is, akik az ellen­séget alakítják. Semmit sem kellett elnagyolniuk, hogy a fehérek fékevesztett gyűlöletét, a munkáshatalom ellen érzett és táplált ellenszenvét vissza­adják. A „Bátorság iskolája“ sze­replői, rendezői, a forgató­­könyv írói az „Iskola“ megfil­mesítésével Gajdar emlékének adóztak alkotásukkal. Mint a filmből kiderül, sikerrel vál­lalkoztak erre a feladatra. Nagyszerűen tolmácsolják a ma ifjúságának, azt az igazsá­got, amelyet Gajdar egész éle­tével és hősi halálával hirde­tett: „ ... nincs erő, amely megtörhetné a szovjet hatal­mat, sem ma, sem holnap. És ez a fő!“. Révai István Jelenet a filmből. n­ t. Csúszós jégbu­rok fedi a pesti járdát, a házmes­terek dohogva ka­parják, törik, mi­re a ház végé­nél tartanak, máris kezdhetik elölről az újabb jégsző­nyeg eltakarítását. Gyerekek szá­mára konjunktúra ez az időjárás. „Jég hátán is megélnek“. Az ügyesebbek las­­san-lassan elfelej­tenek járni, csak csúszkálva közle­kednek, a járdák rögtönzött korcso­lyapályákká vál­toznak, a kis ba­kancsok, csizmács­­kák pedig rögtön­zött korcsolyákká — nem túl nagy örömükre, a szü­lőknek, akik az ablakok mögül nem egyszer visz­kető tenyérrel fi­gyelik csemetéik dorbézolását. 2. Jampecot lát­tam tegnap, ha már kevesen is vannak, azért még van belőlük. Szé­les karimájú zöld Síkos a járda kalap pompázott a fején, széles övű kabátot viselt, csa­pott vállókkal, csőnadrág, csíkos zokni feszült a lá­bán, s hogy az egyenruha teljes legyen: vastag nyersgumi talpú cipőben lépdelt — meglehetősen bi­zonytalanul! — a síkos járdán. Né­zegette a feiraka­­tokat, szemmel­­láthatólag tétlen­kedett, nem volt semmi dolga... Aztán megpillan­tott egy fiatal nőt, nyomába szegő­dött, bizonyára is­merkedni akart. A nő észrevette, meggyorsította lépteit, s a másik, bármennyire is erőlködött, jam­­pec-koturnusában nem tudott egy­könnyen megbir­kózni a síkos jár­dával. Hogy be­hozza a távolságot, futni próbált. Vesztére! A gumi­talpú cipő meg­csúszott a jégen, a jampec elvágó­dott, messze elgu­rult a kalapja. „Barátunk“ olyan piros lett, mint a pünkösdi rózsa. Nagynehezen­­ el­­tápászkodott, s mi­kor leverte magá­ról a hótörmelé­ket, széttekintett: akit követett, messzi járt, eltűnt a járókelők sok­a­­ságában. 3. A jeges ember idegenül baktat ebben a jéggel teli világban. „ U­borkaszezon“ van. Nyáron fon­tos közéleti szemé­lyiség volt, csak egyet kellett kiál­tania, máris vájd­­lingokkal zarán­dokolt kocsijához a fél város, róla írt az egész sajtó, most pedig a ku­tya sem veszi ész­re. „Az ördög vin­né el ezt a jeges járdát!“ — átko­­zódik valaki mel­lette, s a jeges így mozog magá­ban: „Ne tessék, hogy odavoltak a nyáron egy fazék jégért, most meg szidják, mint a bokrot. Hát hiába, ilyenek az embe­rek!“ Keserűen le­gyint, megy to­vább. De azért ő is ügyel, hogy eb­ben a komisz idő­ben ki ne csúsz­­szon lába alól a talaj... Csanádi Ákos

Next