Esti Budapest, 1955. március (4. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-04 / 53. szám
A. A. Szoboljev a Szovjetunió állandó képviselője a Biztonsági Tanácsban MOSZKVA, március 4. A Szovjetunió Minisztertanácsa Arkagyij Alekszandrovics Szoboljev rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet a Szovjetunió állandó képviselőjévé nevezte ki a Biztonsági Tanácsba. (TASZSZ) Kitüntetések a Szovjetunióban MOSZKVA, március 4. K. J. Vorosilov, a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke, szerdán a Kremlben kitüntetéseket nyújtott át a politikai és kulturális élet több kiváló képviselőjének. A legmagasabb kitüntetést, a Lenin-rendet öten, a Munka Vörös Zászlórendjét nyolcan kapták meg. (TASZSZ) Dulles tajvani látogatása NEW YORK, március 4. A United Press hírügynökség tudósítójának jelentése szerint a március 3-án Tajvan szigetére érkezett Dulles amerikai külügyminiszter titkos tanácskozást folytatott Csang Kajsekkel. A tanácskozáson jelen volt Carey tengernagy, az amerikai haditengerészeti erők vezérkari főnöke, Stump tengernagy, az amerikai csendesóceáni flotta parancsnoka és Pride ellentengernagy, a Tajvan térségében állomásozó amerikai 7. flotta parancsnoka. Dulles — mint a jelentés rámutat — tájékoztatta Csang Kaj-seket a bangkoki SEATO- értekezletről, amelyen tudvalévőig előterjesztette az északkeletázsiai országok szervezetének a Csang Kaj-sek-klikk részvételével való megteremtésére irányuló tervet. Csang Kaj-sek arra kérte Dullest, hogy az Egyesült Államok további hadihajókat, repülőgépeket és ágyúkat adjon neki. Március 3-án Dulles és a csangkajsekista külügyminiszter aláírta az Egyesült Államok és a kuomintangista klikk között tavaly december 2-án megkötött úgynevezett „kölcsönös biztonsági szerződés“ ratifikációs okmányait. Dulles március 3-án este viszszarepült az Egyesült Államokba. (TASZSZ) Ausztria amerikai övezetében a jövő héten NATO-hadgyakorlatok lesznek BÉCS, március 4. Mint a Nova Zeit, az Osztrák Kommunista Párt felsőausztriai lapja jelenti, a jövő héten a Linz és Salzburg között húzódó térségben (amerikai övezet) NATO-hadgyakorlatokat tartanak, amelyeken angol kötelékek is részt vesznek. (MTI) KÜLPOLITIKAI KÉRDÉSEKRE VÁLASZOLLAK: Mi a China Lobby? Horváth Tibor elvtárs (IV. Baross utca 72.) levelében az iránt érdeklődik, hogy mi az a „China Lobby“? Amint Horváth Tibor elvtárs kérdése is mutatja, ezekben a napokban sok embert foglalkoztat az, hogy mi a háttere a távol-keleti háborús feszültségnek, a tajvani térségben tett sorozatos amerikai agresszív lépéseknek, a tüntető flottafelvonulásoktól a Kuomintanggal kötött egyezményig, az új Kína elleni dühös kirohanásoktól a közvetlen fegyveres provokációig? Az amerikai imperializmus világuralmi törekvéseinek általános stratégiáján belül ebben a kérdésben különleges szerepe van egy olyan mérgező tényezőnek, egy olyan hatalmas és láthatatlan szervezetnek, amely befolyásáról az újságolvasók csak elvétve olvastak, vagy hallottak, amely a törvényhozó befolyásolásával kedvező, előnyös intézkedéseket próbál elérni valamely üzleti vagy politikai csoport érdekében. Nos, az egyik ilyen lobby, a China Lobby, az az érdekcsoport, amely megszabja az amerikai kormány távol-keleti politikáját, amely megátalkodott szívóssággal törekszik arra, hogy háborút robbantson ki a nagy Kínai Népköztársaság ellen. A Washington Post így jellemezte a China Lobby befolyását: „Ha egy kongreszszusi bizottság közelebbről óhajtaná megvizsgálni a China Lobby-t, elképesztő, csaknem hihetetlen nagyságú propagandahálózatot fedezne fel, amelynek célja külpolitikánk befolyásolása“. Hogy milyen messzire nyúlnak csápjai, arra jellemző dr. Szungnak, Csang Ezernyi tény bizonyítja, hogy a távol-keleti béke legveszedelmesebb és legmegátalkodottabb ellensége, az új világháború legféktelenebb háborús uszítója és előkészítője az úgynevezett China Lobby néven ismert szervezet. A lobby szó eredetileg parlamenti folyosót jelent. De gyökeres jelentésváltozással ma az Egyesült Államokban egyedülálló politikai intézmény megjelölésére szolgál, s használata anynyira elterjedt, mint például a „panama“ szó. Az alkotmány értelmében a parlamenten kívüli szervek vagy csoportok úgynevezett lobbykat szervezhetnek, amelyek az érdekükben álló törvényjavaslatokat eljuttatják a kongresszushoz. Az amerikai nagytőke ezt a lehetőséget, az úgynevezett „petíció“ jogát, hatalmas fegyverré változtatta a kormány és a közhivatalok ellenőrzésére. A lobby tehát Kaj sek egyik sógorának a következő megjegyzése, amelyet az amerikai külügyminisztérium egyik magasrangú tisztviselőjének tett: „Gyakorlatilag semmi olyan nem történik az önök kormányában, amelyről én három nap alatt tudomást ne szereznék.“ A Reporter című lap szerint a China Lobby nagy befolyásának egyik titka a korlátlanul rendelkezésére álló pénz. Honnan ered ez a hatalmas tőke? Forduljunk ismét a Washington Post idézett számához: „A China Lobby szíve és idegközpontja a New Yorkban lévő Kínai Bank. A bank vezetője dr. Kung, Csang Kajsek sógora, a világ egyik leggazdagabb embere. Dr. Kung ugyanolyan bennfentes az amerikai politikában, mint a kínai pénzügyekben ...“ Dr. A szakértők mintegy hárommilliárd dollárra becsülik a China Lobby mögött álló Kuomintang-banda vagyonát. Könnyen tudnak tehát óriási összegeket költeni és szétosztani, elsősorban a kongresszusi tagok, a sajtó és a rádió üzletemberei és újságírói között. Ezenkívül megvásároltak egy reklámvállalatot is. Egyik ügynökük, a hírhedt Alfred Kohlberg segítségével „őszinte beszélgetés“ címmel uszító szennylapocskát indítottak. Ebben évek óta a rágalmak bűzbombáit zúdítják azokra a külügyminisztériumi tisztviselőkre, akik nem lelkesednek a Kuomintang-banda támogatásáért, így a China Lobby keze volt az Owen Lattimore professzor ellen indított és évek óta húzódó hajszában is. Lattimore-t azért állították ismételten bíróság elé, mert írásaiban ellenezte Csang Kajsek támogatását. A China Lobby-nak, ennek a sötét és gonosz hatalomnak azonban nemcsak és talán nem is elsősorban a pénz, hanem a politikai befolyása adja meg az átütő erőt. Szervezői és sugalmazói között ott találjuk az amerikai politikai és katonai élet rendkívüli befolyásos alakjait is. Johnson volt hadügyminiszter például, aki annak idején McArthurral együtt követelte Tajvan amerikai megszállását , Csang Kaj-sek sógorának, a már említett dr. Kungnak a jogtanácsosa. Az amerikai politikai életben ma két befolyásos szenátor, Knowland és Styles Bridges a leglángolóbb szószólója Csang Kaj-seknek. Bridges ugyanolyan szoros kapcsolatban áll Csang Kaj-sek másik sógorával, dr. Szunggal, mint Johnson dr. Kunggal. Knowland szenátor az elmúlt esztendőkben került az amerikai politikai élet reflektorfényébe, elsősorban heves szovjetellenes, kommunistaellenes kirohanásai révén. A szenátor apja a kaliforniai Oakland Tribune című lap kiadója, gazdag üzletember, ő maga pedig, mióta 1946-ban szenátorrá választották, öt ízben tett többhónapos körutat a Távol-Keleten és — mint a Newsweek írja — „szoros személyi barátságban van Csang Kaj-sekkel. Kollégái már csaik úgy hívják, hogy hivatásos kijárók érdekszövetkezete, Ssung, Csang Kaj-sek másik vagyonát 45 millió dollárra sógora, a Wall Streeten tart becsülik. A két sógoron kívül senn ügyvédi céget, s magán- t az egész kínai reakció, volt nagybirtokosok és tőkések pénzelik a China Lobbyt. Vállalatok, KTSZ-ek, kisiparosok, magánok kiutalás nélkül vásárolhatnak különböző méretű használt vasárut: vascsöveket, „l» „U”, „kör”, „lapos”, „négyzet” acélféleségeket, acélrúgókat, ablakkereteket, vasajtókat, kis- és nagyméretű tartályokat, bojlereket, tengelyeket, fogaskerekeket, finom és durva lemezeket, hengerelt szalagokat, acélhuzalokat, lágyhuzalokat és egyéb haszonvasárukat. a BUDAPESTI MÉH VÁLLALAT telepein: XIII. Lehel út 11/b. Haszonvastelep. Telefon: 202-478 továbbá XV. Pázmány u. 1. Telefon: 492—391. III. Vörösvári út 123. Tel.: 163 — 106. IX. Soroksári út 17. T.: 141—463. XI. Andor u. 8. Tel.: 468-573. XVIII. Kossuth tér 17. Tel.: 146 — 293. XXI. Kossuth Lajos u. 80. Tel.: 342 — 300 — 187 mellék. Kirendeltségem. ,BUDAPEST PÉNTEK, 1955 MÁRCIUS 4. Temik öt arab ország gazdasági egységének megteremtésére BEIRUT, március 4. Az Al-Dsalida című lap Nakkas libanoni külügyminiszter nyilatkozatára hivatkozva közli, hogy külön bizottságok már megkezdték a tervek kidolgozását Libanon, Szíria, Jordánia, Egyiptom és Szaúd-Arábia gazdasági egységének megteremtésére, annak a javaslatnak megfelelően, amelyet az egyiptomi kormány a török— iraki egyezmény ellensúlyozására terjesztett elő. (TASZSZ) Párizsi provokátorok zavart keltő kísérlete PÁRIZS, március 4. (MTI) Szervezett provokátorok csoportja tört be csütörtök délután a haladó párizsi diákoknak a gyarmati rendszer ellen rendezett nagygyűlésére. A szélsőjobboldali provokátorok berontottak a terembe, s könnyfakasztó bombákat dobtak a hallgatóság közé. A diákok azonnal szembeszálltak velük, s kemény közelharc után kiűzték a teremből a provokátorokat. A rendőrség nem lépett közbe. Az ülés után többszáz haladó diák felvonult a diáknegyedben „le a gyarmati rendszerrel.“-kiáltásokkal. ,a formozai szenátort. A szenátor jelenleg a republikánus párti szenátusi csoport vezére és a háborús frakció egyik vezéralakja, ő volt az, aki a kémkedésen ért amerikai repülők ügyében kínaellenes blokádot javasolt, ő követelte a diplomáciai kapcsolatok megszakítását a Szovjetunióval és a vezérkari főnökök bizottságában ülő, vele azonos elveket valló Radford tengernaggyal és másokkal együtt az új háború főpropagandistája. Mint ahogy a Spiegel című nyugatnémet lap írta: „A Kína elvesztése okozta politikai földrengés fészke elsősorban Kalifornia és Texas, az olajkirályok birodalma, az a két állam, amely az elmúlt néhány évtizedben az Egyesült Államokban példátlan gazdasági hatalommá nőtt. Knowlandot kaliforniai és texasi pénzzel választották meg, természetesen élvezi a kaliforniai nagytőke támogatását...“ Ezek a sorok magukért beszélnek. Így fonódtak tehát szorosan a szálak a kaliforniai olajmágnásoktól Knowlandon és Bridgesen, valamint a tajvani diktátor milliomos sógorain keresztül egészen Csang Kaj-sekig, s így nőtt hatalommá a China Lobby, amely újra és újra rohamra indul Távol-Kelet békéje és biztonsága ellen. Vásárolunk szalagfűrészt, 500-as vastagságú GYALUGÉPET, 65—70-es méretű szalagcsiszológépet, 4 fejes kombinált gépet, villanyhajtású kártológépet. BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT VIII. József krt. 17. szám. Telefon: 139—271. VOVJET FILM BÁTORSÁG ISKOLÁJA És ilyen korán távozott tőlünk! A elme megmaradt élete munkája — könyvei, amelyeket nemzedékek fognak olvasni és egymásnak továbbadni. És mindvégig megmarad emlékezetünkben a lalleja: a Haza odaadó fia, a hűséges elvtárs, a fényesszemű álmodozó, a költő és a katona.“ A. Kononov e sorokkal emlékezik Arkagyij Petrovics Gajdarra, akit nemcsak a szovjet, hanem a magyar olvasó is, kivált az ifjúság már rég a szívébe zárt. A „Bátorság iskolája“ Gajdar „Iskola“ című elbeszélése alapján készült, a „haza odaadó fiának“ életét örökíti meg, példaként állítva a hősiességét. Borisz Gorikovban, a film főhősében az ifjú Gajdar kel életre, aki korát eltitkolva belép a hadseregbe, hogy fegyverrel harcoljon népe boldogulásáért. A film eseménye: maga az élet. A győzelmes Októberi Forradalom kivívásának kora, s az az időszak, amikor a szovjet nép élethalál harcát vívja a betolakodók ellen, hogy megtarthassa győzelmét. A vásznon az az időszak elevenedik meg, amikor ezrével járták a bátorság iskoláját. A film hősei nem az írói képzelet szülöttei, hanem azoknak a millióknak a megtestesítői, akik annak idején vérüket sem kímélve láttak új életük kovácsolásához. filmen Gorozov ifjú éveit követve látjuk, mint lett az életet alig ismerő gyerekemberből olyan hazafi, olyan kommunista, aki nem tétovázik, ha a haza a legnagyobb áldozatot kívánja is tőle. Megismerjük azt az ifjút, akinek míg csak él, fülében csengenek a kivégzésre hurcolt apja utolsó szavai: „Ne búsulj, fiam... Már nincs messze az új világi“ Borisz lépésről lépésre jut előbbre az élet iskolájában. Csetlik-botlik, míg megtanulja a közösségért való élést. Egy ballépésével barátja, legjobb nevelője halálát okozza, s ebből a lelkiismeretfurdalással telített időszakból nő partizánosztagát győzelemre segítő harcossá. Csubuk, a film másik főszereplője már mint kiforrott bolsevik lép elénk a film elején. ő is típus. A meg nem alkuvó szovjet ember típusa, aki sosem veszíti szem elől a célt, habozás nélkül indul az ellenségtől hemzsegő terepre. S amikor nehéz helyzetbe jut... inkább a halált választja, semmint elárulja övéit. S ilyen a film többi, nevet nevezett és névtelen hőse. Különböző fokon, de ugyanazt az iskolát járják. Haritonovval, Borisz Gori-Lukov alakítójával először találkozunk filmen. Játékában semmi mesterkéltség. Úgy alakítja a fiatal Gorikov, amilyennek valóban elképzjük azokat a fiatalokat, akinek gondolkodása, az életialkotott véleménye még ne alakult ki egészen, de akik keresik a helyes utat, s meg is találják azt. Kiválóan ábrázolja Bernesz Csubuk szerepében a bátor harcos, a gyengéi barát alakját. S a többi szereplőknek — bár Haritonovnál és Bernésznél jóval kisebb a szerepük — sikerült megalkotniok azt a környezetet, amely Gorikovhoz hasonló hősöket szül, s amely a szovjet életben nemcsak a filmben megrajzolt korban, hanem azóta is megvan. S szerepeikhez híven játszottak azok is, akik az ellenséget alakítják. Semmit sem kellett elnagyolniuk, hogy a fehérek fékevesztett gyűlöletét, a munkáshatalom ellen érzett és táplált ellenszenvét visszaadják. A „Bátorság iskolája“ szereplői, rendezői, a forgatókönyv írói az „Iskola“ megfilmesítésével Gajdar emlékének adóztak alkotásukkal. Mint a filmből kiderül, sikerrel vállalkoztak erre a feladatra. Nagyszerűen tolmácsolják a ma ifjúságának, azt az igazságot, amelyet Gajdar egész életével és hősi halálával hirdetett: „ ... nincs erő, amely megtörhetné a szovjet hatalmat, sem ma, sem holnap. És ez a fő!“. Révai István Jelenet a filmből. n t. Csúszós jégburok fedi a pesti járdát, a házmesterek dohogva kaparják, törik, mire a ház végénél tartanak, máris kezdhetik elölről az újabb jégszőnyeg eltakarítását. Gyerekek számára konjunktúra ez az időjárás. „Jég hátán is megélnek“. Az ügyesebbek lassan-lassan elfelejtenek járni, csak csúszkálva közlekednek, a járdák rögtönzött korcsolyapályákká változnak, a kis bakancsok, csizmácskák pedig rögtönzött korcsolyákká — nem túl nagy örömükre, a szülőknek, akik az ablakok mögül nem egyszer viszkető tenyérrel figyelik csemetéik dorbézolását. 2. Jampecot láttam tegnap, ha már kevesen is vannak, azért még van belőlük. Széles karimájú zöld Síkos a járda kalap pompázott a fején, széles övű kabátot viselt, csapott vállókkal, csőnadrág, csíkos zokni feszült a lábán, s hogy az egyenruha teljes legyen: vastag nyersgumi talpú cipőben lépdelt — meglehetősen bizonytalanul! — a síkos járdán. Nézegette a feirakatokat, szemmelláthatólag tétlenkedett, nem volt semmi dolga... Aztán megpillantott egy fiatal nőt, nyomába szegődött, bizonyára ismerkedni akart. A nő észrevette, meggyorsította lépteit, s a másik, bármennyire is erőlködött, jampec-koturnusában nem tudott egykönnyen megbirkózni a síkos járdával. Hogy behozza a távolságot, futni próbált. Vesztére! A gumitalpú cipő megcsúszott a jégen, a jampec elvágódott, messze elgurult a kalapja. „Barátunk“ olyan piros lett, mint a pünkösdi rózsa. Nagynehezen eltápászkodott, s mikor leverte magáról a hótörmeléket, széttekintett: akit követett, messzi járt, eltűnt a járókelők sokaságában. 3. A jeges ember idegenül baktat ebben a jéggel teli világban. „ Uborkaszezon“ van. Nyáron fontos közéleti személyiség volt, csak egyet kellett kiáltania, máris vájdlingokkal zarándokolt kocsijához a fél város, róla írt az egész sajtó, most pedig a kutya sem veszi észre. „Az ördög vinné el ezt a jeges járdát!“ — átkozódik valaki mellette, s a jeges így mozog magában: „Ne tessék, hogy odavoltak a nyáron egy fazék jégért, most meg szidják, mint a bokrot. Hát hiába, ilyenek az emberek!“ Keserűen legyint, megy tovább. De azért ő is ügyel, hogy ebben a komisz időben ki ne csúszszon lába alól a talaj... Csanádi Ákos