Esti Budapest, 1955. július (4. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-14 / 164. szám

CSÜTÖRTÖK, 1955. JÚLIUS 14. A FŐVÁROS ÉLETÉBŐL Október 31 helyett augusztus 20-ra üzembe helyezik kőbányai fólia­hengerművet Sokan meglepődtek, amikor Deményi Kál­mán elvtárs, a 23. sz. Építőipari Vállalat fólia­­hengermű építkezésének vezetője elmondta a munkahely dolgozóinak: a Vegyipari és Ener­giaügyi Minisztérium kéri az építőket, hogy október 31. helyett augusztus 20-ra adják át az új hengerművet. De amikor megtudták, meny­nyire fontos üzeme lesz ez a népgazdaságnak,­­ a kőművesek, az ácsok, a vasbetonszerelők, egymás után vállalták havi tervük túlteljesí­tését. A fólia — ezüstpapír néven ismert hártya­vékonyságra hengerelt alumíniumlemez. Je­lenleg sok fóliát hozunk be külföldről. Az új hengermű működésével jelentős mennyiségű fólia importálása válik szükségtelenné. A cu­kor- és az élelmiszeripar különböző cikkeinek csomagolására vékonyabb, műszaki célokra pedig vastagabb fóliát fognak gyártani az új üzemben. — Az építők lelkes munkája igen sokat je­lentett — mondja Boczor István elvtárs, a Kőbányai Alumíniumhengermű mérnöke, aki az új üzem mérnöke lesz. — Már beállították a két hengersor gépeit. A hengersor mechani­kai szerelése 80 százalékban elkészült. Az elektromos munkálatok ma kezdődtek. — Ha így halad továbbra is az építkezés — folytatja Boczor elvtárs — augusztus 1-én megkezdhetjük a gépek próbajáratását, és 20-án már gyárthatju­k a fóliát. Mit mond erről az építkezés három kiváló dolgozója?. ■ Fehér Erika­­ elvtársnő, tech­nikus: — Az­­ alvállalatok­­­­kal sikerült összehangolni munkánkat. I Minden szük­séges anyag • - _ . • a helyszínen van. Az épít­kezés nem akadhat meg! Egész bizonyos, hogy augusz­tus 1-re elkészülünk a belső munkálatokkal, Zelenyénszki András elvtárs, kőműves, a Szocialista Munkáért Ér­demérem tu­lajdonosa: — A hátralévő 18 napi kőműves­­munkát — mint ahogy azt a brigádtagokkal megbeszéltük — 13 nap alatt végezzük el. Az alkotmány ünnepére ter­melni fog az új üzem! Tóth Pál elvtárs, kubi­kos: — Nem is­merünk aka­dályt. Amit megfogadtunk, teljesítjük. A hátralévő be­tonozást és egyéb munkát július 28-ig be­fejezzük. Azután már csak a takarítás van hátra, de akkor már működhet az új gyár két hengersora..­­ Dolgoznak a gépek mechanikai szerelésén. Mozgólépcső épül a Hűvösvölgyben A Hűvösvölgyben, a 83-as villamos végállomásánál né­hány hónappal ezelőtt meg­kezdték anna­k a mozgólép­csőnek a felállítását, amely külsejében és működésében teljesen hasonló lesz a föld­alatti vasútnál használandó mozgólépcsőkhöz. A mozgólépcsőn most az építők az úgynevezett járó­lapokat helyezik be. Elké­szült már a mozgólépcső ve­zérlőberendezése. — A mozgólépcső vezérlő­­berendezését pénteken, július 15-én veszi át a Földalatti Vasútvállalat a gyártó válla­lattól — tájékoztatnák a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium közúti-vasúti osz­tályán.­­ A hűvösvölgyi mozgólépcső 11 méter magas szintkülönbséget köt össze a hűvösvölgyi villamosvasút­­végállomás és az úttörővasút végállomása között. A vezér­lőberendezéssel felszerelt mozgólépcső egy ideig kísérle­tezés alatt áll, majd, azután megnyitják a nagyiközönség számára is. Újtípusú villanyfőzőket árusítanak a Keravill-üzletekben Évek óta hiába keresték a háziasszonyok az üzletekben a villanyfőzőt. A Pápai Elekter­­max Vállalat ma már megfe­lelő mennyiségben készít vil­­lanyfőzőket. A budapesti KE­­RAVILL-üzletekben két típus árusítását kezdték meg. Az egyik az „R-lux“­típusú, egy­­lyukú főző, amely 59 forintos áron kerül forgalomba. Ez a típus 110 és 220 voltos áram­körbe kapcsolható. Ugyancsak 110 és 220 voltos áramkörbe kapcsolható a „2 R-fix“ típusú, kétlyukú villanyfőző is, ame­lyet a falra szerelve kell hasz­nálni. Mindkét típusból több ezer darab érkezett a buda­pesti üzletekbe. A községpolitikai terv végrehajtásáról és a termelőszövetkezetek megerősítéséről tárgyalt a XVII. kerületi tanácsülés A XVII. kerület Tanácsának tagjai szerdán délután Rákos­csabán a Kossuth Lajos utcai kultúrotthonban gyűltek ösz­­sze tanácsülésre. A községpoli­­tikai tervek végrehajtásának eddigi eredményeiről Peles­kei Sándorné tanácstag adott szá­mot. E mondotta, hogy — bár a tervek jó részét a harmadik és negyedik negyedévben va­lósítják meg — tanács és a lakosság együt­tes összefogásával az el­múlt félévben is jelentősen fejlődött a XVII. kerület. Számottevő eredményeket ér­tek el a tervek végrehajtása során a kerületi üzlethálózat fejlesztésében. Az elmúlt he­tekben fejeződött be például a rákos­ligeti étterem építése, nemrég nyílt meg a rákoscsa­bai „Derű“ étterem és a rákos­hegyi zenés cukrászda. Jelentősen javult az útháló­zat is. Néhány hete nyílt meg a rá­koskeresztúri Népkertben a kerületi úttörőtábor, ahol csak­nem háromszáz pajtás nyaral. Megélénkült a kerületben működő öntevékeny kultúr­együttesek élete. A fiatalok ré­szére tánctanfolyam indult, s a kultúrotthon vezetősége ol­vasótermet létesített az Akadé­mia-telep MNDSZ-helyiségé­­ben. Könyvállomás létesült a rákoskeresztúri gazdakörben, s a legjobb kerületi üzemi és tsz-dolgozókat jutalomműsorok köszöntötték. Az egészségügyi szervek fokozott gonddal ellenőrizték az üzletek, elsősorban az élel­miszerboltok tisztaságát. Az elmúlt félévben mintegy 10 000 forint költséggel pó­tolták az orvosi intézmé­nyek felszerelését. A tanácsülés részvevői a Központi Vezetőség­­ márciusi határozatának szellemében tár­gyalták a kerület mezőgazdasá­gának problémáit, a termelő­szövetkezeti mozgalom szélese­désének új feladatait. A tanács feladatának te­kinti, hogy a kerületben lé­vő két I-es típusú tszcs tag­jait és a mintegy 300 egyé­ni paraszt egy részét már az idén meggyőzzék a kö­zös gazdálkodás előnyeiről, s így rávezessék őket a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A beszámolókat követő vita során számos tanácstag szólalt fel. Elmondották,­­hogy a­­­hátralévő részében még na­gyobb lelkesedéssel, a lakosság még jobb mozgósításával, len­dületes felvilágosító munkával dolgoznak a kerület további fejlődéséért. (MTI) Hálazászlókat küldenek­­ a magyar úttörők a szovjet pioníroknak­­ Az úttörők első országos­­ találkozója alkalmából — a hazánk felszabadulásának­­ tizedik évfordulója emléke-­­ zetére — az ország min-­­­den részében díszes kivitelű­­ h­álazászlókat készítettek a­­ pajtások. A népi hímzések- J 'kel ékesített legszebb hála- J zászlók közül — barátságuk J jeléül — ezret a szovjet J pioníroknak ajándékoztak J a magyar úttörők. A lányo­k­­ minden zászlóra ráhímez­­ték az ajándékozó csapat­­ nevét, hogy így állandó le-­­­velezés, szoros barátság­­ alakulhasson ki a magyar­­ és a szovjet fiatalok között.­­ A zászlókat nemsokára el-­­ küldik a Szovjetunióba. Eb-­­­ből az alkalomból a buda-­­ pesti úttörők ünnepséget rendeznek a DISZ Köz-­­ ponti Vezetőségének szék-­­ házában. (MTI). ! 36 méteres takarmánysiló­ épül a Nagytétényi­­ Sertéshizlaldában A 26/1. számú Építőipari­ Vállalat dolgozói 36 méteres­ takarmánysilót építenek a­ Nagytétényi Sertéshizlaldában.­­ Az épület 270 vagon takar- ! mány tárolására lesz alkal- ! mas.­­ Az építők már az ötméteres­­ szinten munkálkodnak. A siló­­ a jövő évben készül el.­­ A hizlalda dolgozói részére­ három lakóépületet is emel-! nek, amelyekben összesen 24­0 összkomfortos lakás lesz. A lak J kásokat még ebben a hónapok­ban átadják tulajdonosaiknak.­ (MTI). i A hét végén megkezdi a posta a házi levélszekrények árusítását A posta a küldemények biz­tonságos elhelyezésére, a kéz­besítők munkájának megköny­­nyítésére és a külterület postai szolgálatának megjavítására — kapukra, ajtókra szerelhető — házi levélszekrényeket készít­tet. A szürke és sötétzöld szek­­rényekéket a hét végén 25 fo­rintos árban árusítják a IV., a IX. és a XVIII. kerületi posta­­­­hivatalok. A levélszekrények megrendelhetők a kézbesítők­nél is. A levélszekrényekből nagy mennyiséget gyártanak és a későbbiek során majd a fővá­ros valamennyi kerületében árusítják. (MTI) Hírvivőink a nagyvilágban AZ EXPORTTERVEK TELJESÍTÉSEINEK NÉH­ÁNY TAPASZTALATA Export és import, kivitel és behozatal... A legszorosabban összetartozó, millió szállal egy­befonódott területe népgazda­ságunknak. Nehéz- és könnyű­iparunknak sok olyan anyagra van szüksége, amelyet csak külföldről tudunk biztosítani vagy a hazai készleteken felül külföldről is kell pótolnunk. Más esetben gazdaságosabb, ha bizonyos cikkeket, készárukat — hazai gyártásuk megszerve­zése helyett — külföldről vásá­rolunk. Közismert például, hogy felsőbőrt talpat vásáro­lunk külföldön, hogy több és jobb cipőt gyárthassunk; tex­tiliparunk a különböző szöve­tek készítéséhez sok külföldi eredetű anyagot használ stb. Iparunk és mezőgazdaságunk fejlesztése tehát megköveteli, hogy az üzemek a legpontosab­ban teljesítsék exporttervü­ket, így tudjuk tovább fejleszteni külkereskedelmi kapcsolatain­kat elsősorban a Szovjetunió­val és a népi demokráciákkal, s a többi országgal is. Örömmel lehet megállapíta­ni, hogy egész sor üzem dolgo­zói és vezetői az előző évekhez képest nem teljesítette első félévi exporttervét a Röntgen- és Or­vosi Készülékek Gyára, sőt még 1954-es adósságai is van­nak. Elkészítette ugyan a ten­gerentúli országok által ren­delt röntgenberendezéseket, de a minőségi ellenőrzés több hi­bát talált. A gyárban nem sok gondot fordítottak a technoló­giai fegyelemre, s ez megbosz­­szulta magát. Nem értették meg, hogy sokkal jobban megértették az exporttervek teljesítésének nagy fontosságát, s ez a felismerés nagy sikerek forrásává vált. Szükséges is volt ez, hiszen a nemzetiközi helyzet alakulásával párhuza­mosan új piacaikat talált kül­­keres­kedelmünk. A gyógyszeripar exporttervét túl is teljesítette, terven felül sok jó minőségű gyógyszert gyártott kivitelre is. Elsősorban a Chinoin Gyógyszer- és Ve­gyészeti Termékek Gyára és a Kőbányai Gyógyszerárugyár dolgozóinak érdeme ez. Kötele­zettségén felül termelt export­ra is a könnyűipar. A Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó, exportra gyártó üze­mek globálisan túlteljesítették ugyan tervüket, de ezen belül több fontos cikk gyártásával elmaradtak. A Ganz Vagon- és Gépgyár már a második negyedévben elkészítette a harmadik ne­gyedévre tervezett — egy dél­amerikai országnak szállítandó — motorvonatot. Az EMAG határidőre, pontosan elkészült a Csehszlovák Köztársaságnak szállított kombájnokkal, gyár­tás közben is a legmesszebb­menőkig figyelembe vette és megvalósította a megrendelő kívánságait. A csehszlovák rá­dió is elismeréssel beszélt az EMAG munkájáról. Sok ilyen szép siker bizo­nyítja, hogy exportra gyártó üzemeink zömében jó munkát végeztek a dolgozók. De sok eset arra mutat, hogy még nincs minden rendjén , vannak hibák, feltétlenül meg­szüntetendő nagy fogyatékos­ságok is. Külkereskedelmi szerveink évi tervében több V 200-as vésőgépnek — mint új cikknek — eladása is szerepel. Ennek a gépnek mintapéldánya sem készült el a mai napig ... Az érintett üzemek sok „aka­dályközlő“ levelet küldtek az ügyben, hivatkoztak az öntödei selejtre stb. De ez mit sem vál­toztat azon a tényen, hogy ezeknek a gépeknek ellenérté­kével nem számolhatunk, mi­kor külföldi vásárlásokat kell lebonyolítanunk — kevesebbet tudunk importálni. csak kifogástalan minőségű termékeket engedhetünk külföldre. Hogy milyen a hírünk a vi­lágban, hogyan beszélnek az egyes országokban a magyar népi demokráciáról, a magyar népről, az nem utolsósorban attól is függ, milyennek talál­ják munkánk oda is eljutó ter­mékeit. Az exportra kerülő gépek, berendezések, áruk minőségét a MERT vizsgálja. Sajnos, elég sok gyárban úgy nyilatkoznak a MERT vizsgálati módszeré­ről, hogy az „fölöslegesen ap­rólékos“ vagy éppenséggel „kukacoskodásnak“ minősítik. A MERT-ne­k még az eddiginél is keményebben és következe­tesebben kell őrködnie a ma­gyar ipar jó hírneve fölött, mert jelenleg — a jó munka megbecsülését, elismerését há­­rul hozó jelentéseken kívül —­ olyan levelek is érkeznek kül­földről, amelyekben panaszt emelnek egyes árucikkek mi­nőségi hibái miatt. Szinte általánosnak mondha­tó hiba, hogy gyáraink nem termelnek elegendő pótalkatrészt a gépekhez. Az egyik nyugati államból a következő tartalmú jelentés ér­kezett: Szerszámgépeket tudnánk el­adni, de a vevő első kérdése az volt, hogyan tudjuk biztosítani az alkatrészek utánpótlását, van-e ott, helyben raktárunk, ahol a pótalkatrészek megvásá­rolhatók.­­ A gyárak tervének megálla­pításánál, a terv teljesítésének ellenőrzésénél feltétlenül nagy tekintettel kell lenni erre az elsőrendű fontosságú külkeres­kedelmi követelményre. Külkereskedelmi mérlegünk további javítását segíti elő, ha mindenütt a legtakarékosabban bánnak a külföldi eredetű anyagokkal. Nem lehet ezt el­mondani például a Lemezáru­­gyárról. Ez a gyár színesfémből és műanyagból, szinte kizárólag importanyagból 600 ezer darab lendkerekes játékautót gyár­tott, holott ennek eladása nem volt biztosítva. Ez a mennyiség raktárba került, mégis további 500 ezer darabot akartak ké­szíteni belőle... Az IKARUS Karosszéria- és Járműgyár dolgozói minőségi versenyt kezdeményeztek „Sze­rezzünk megbecsülést a magyar iparnak! Védjük meg az IKA­­RUS-márkát!“ jelszóval. He­lyes, ha az exportra, de termé­szetesen a belső fogyasztásra gyártó üzemekben is, azaz mindenütt átveszik ezt az érté­kes kezdeményezést, s minden dolgozó vigyáz arra, hogy a gyári védjegy valóban „már­ka“ legyen. Ily módon kiszéle­síthetjük termékeink külföldi piacait, többet tudunk impor­tálni,­­ ez is egyik, mégpedig fontos alapja az életszínvonal emelésének. Naményi Géza ­ Kétszer annyi munka , kétszer akkora költség A Vaskohászati Kemenceépítő Vállalat vezetősége ta­­valy ősszel elhatározta, hogy a munka megköny­­nyítése céljából az udvaron lévő vasraktár fölé darut épít. Az elhatározást tett követte, s nem is akármilyen. Úgy gon­dolták, megtakaríthatják az oszlopokat, ha a darupályát és a tartókonzolokat a telep mögött lévő, Véső utca 8—10. szá­mú ház tűzfalára szerelik. S a nagyszerű terv nyomán megkezdték a munkákat. Fúrták, vésték a falit, kopácsok­a­t szereltek. A munkát elvégezték, a darut üzembehelyez­ték... és ezzel elveszett a ház 25 lakójának nyugalma. Hiába kérték, sürgették a zaj megszüntetését, a vállalat nem hallgatta meg véleményüket. A KGM Vaskohászati Igazgatósága azonban máskép­pen vélekedett. Utasította a vállalatot, hogy a vezetéket és a tartókonzolokat augusztus végéig szereljék le, s a fal­tól bizonyos távolságra, külön oszlopra helyezzék. A már egyszer megcsináltatott vezeték helyett tehát újat kell a vállalatnak készítenie. Újabb munka, s újabb, mintegy 40—50 ezer forintos költség. Tervszerűbb munkával, nagyobb előrelátással elkerül­hető lett volna.. . B. K. Tervezett tervszerűtlenség 'T­öbb mint fél évig dolgoztak a Villamosenergiaipar Tatarozó és Építő Vállalatának munkásai, amíg a Villamossági és Szerelési Cikkeket Értékesítő Vállalat Pannónia utca 45. sz. alatti telepén a kábelraktár tetőze­tét elkészítették. Nem sokkal ezután a környék lakói megrökönyödve látták, hogy bontják a nemrég rendbehozott raktártető egy részét. Minek építették, ha nem sok idő múlva lebontják? Egyesek arra gondoltak, hogy talán költözik a vállalat..­­. Nem kellett sokáig találgatniok. A munkálatokból meg­állapíthatták, hogy a feltételezés téves volt. Nincs szó köl­tözésről, csak újabb tető építéséről — alig néhány hónappal az első elkészítése után. Mi történt tulajdonképpen? Nem kevesebb, mint az, hogy a Villamosenergiaipar Tatarozó és Építő Vállalata az előírt és megrendelt palatető helyett részben kátránytetőt épített. Nem kért, — hiszen nem is kapott volna — ehhez engedélyt a tűzrendészeti hatóságtól. A tető elkészült, s a tűzrendészeti hatóság — helyesen — véghatározatot ho­zott: a kátránypapírfedést palával kell kicserélni. Kezd­hették elölről a munkát... A tetőépítés az eredetileg ter­vezett költségnek csaknem kétszeresébe került. A Villamosenergiaipar Tatarozó és Építő Vállalatánál vajon ilyen módszerekkel gondolják csökkenteni az önkölt­séget...? K. I. :Nyúlvadászati4 JVTem négylábú tapsifülesre, hanem a táskák és kof- 1­é­ferek alján lapuló hulladékfára vadásznak min­dennap a Landler Jenő Járóműjavító Vállalat „A“ és „B“ kapujában. Ilyenkor a felnyittatott táskák mélyéről elő­kerül a lopott hulladé­kfa. Elcsíptek egy „nyulat..." Ha nincs hulladék, sebaj, csinálunk majd — vélekednek egye­sek az üzemben. Tüstént fűrészelnek is a szájpadló végéből egy darabot, vagy a burkolatot felaprítják aprófának és így tovább. Nem csoda, ha az üzemben szőrén-szálán sok ipari fa tűnik el. Drága mulatság ez! Igen helyes lenne, ha a vállalati főnökség a tolvajok­kal szemben megfelelő szigorral eljárna, s egyben felvi­lágosítaná őket, hogy a tüzelőt a TÜKER-nél lehet be­szerezni ... N. A.

Next