Esti Budapest, 1956. szeptember (5. évfolyam, 206-230. szám)

1956-09-21 / 223. szám

Luther Evans, az UNESCO főigazgatója nyilatkozott a magyar tagozat ülésén Ma délelőtt az Országház­ban ülést tartott az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága. Prieznyák István, a bizott­ság elnökségének tagja, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke üdvözölte az ülé­sen jelenlévő vendégeket. Luther Evanst, az UNESCO főigazgatóját és Tor Gjesdalt, az UNESCO tájékoztató fő­osztályának vezetőjét, továb­bá A. I. Hadzsid­ovot, a Bol­gár Tudományos Akadémia főtitkárát. Ezután Jóború Magda, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke szá­molt be az elnökségnek és az albizottságoknak az elmúlt időben végzett munkájáról. Felszólalt az ülésen Luther Evans, az UNESCO főigazga­tója is. Bevezetőben örömé­nek adott kifejezést, hogy el­látogathatott Budapestre, s találkozhat az UNESCO magyar bizottságának tag­jaival, hogy a közös prob­lémákról beszélgessenek. A főigazgató hangsúlyoz­ta: igen lényeges, hogy az UNESCO vezetői és a tagállamok képviselői mindjobban megismerjék egymást. Ezután ismertette, milyen fő kérdésekkel foglalkozik az UNESCO-nak ez év novembe­rében Új-Delhiben tartandó közgyűlése. A közgyűlés homlokterében egyebek kö­zött a Kelet és a Nyugat kul­turális közeledésének prob­lémái állnak. Ezenkívül napirenden szerepel a vi­lág sivatagi területein folyó tudományos kuta­tómunka, valamint a la­tin-amerikai országok ta­nítói képzésének kérdése. A Magyar Nemzeti Bizott­ság tagjai közül számosan szólaltak fel, hogy elmond­ják véleményüket a közgyű­lés napirendjéről és arról, hogyan nyújthatna a Magyar Népköztársaság több segítsé­get az UNESCO munkájá­hoz, és milyen támogatást vá­runk mi a világszervezettől. Az UNESCO vezetői vála­szoltak a felszólalásokra és hangsúlyozták, hogy a javas­latokat figyelembe fogják venni a további tervek ki­munkálásánál. A Fővárosi Köztisztasági Hivatal csehszlovák gyártmányú szemét­gyűjtő autóval gyűjti a szemetet a főváros utcáin. A szemétgyűjtő kocsi 3 óra alatt 10 préselt köb­méter szemetet gyűjt össze és szállít el a szeméttelepre. Jelen­leg egy kocsi van Budapesten, és a közeli hónapokban sok ilyen szemétgyűjtő kocsi érkezik Cseh­szlovákiából. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! V. évfolyam 223. szám Péntek, 1956. szeptember 21. Ára 60 fillér az MDF BUDIPESTI PÁRTBIZON­SÍGIKIR ÉS BUDAPESI FŐVÁROS TANÁCSÁNAK 10011 Szakadás, szakadás, ellentét... Londonban nincs kilátás arra, hogy Dulles a 18 államra rá tudja kényszeríteni akaratát Több küldött módosító javaslatot tett — Pak­isztán otthagyta az értekezletet Szakadás, szakadás, ellentét... Akárhogyan is nézzük a londoni 18 nemzet értekezletét, a befejezés előestéjén csak ezt láthatjuk. Nincs megegyezés és konfliktus áll elő. Ezzel lehet jellemezni a szuezi második konferenciát. A delegátusok valószínűleg megegyeznek a Csatornát Használók Szövetségének felál­­lításában. Tegnap este rövid kommüniké adta tudtul a vi­lágnak a konferencia néhány részletét. A szakadásokat több csoportba oszthatjuk. Az első legfontosabb ellentét: Pakisz­tán otthagyta az értekezletet. A második figyelemreméltó ellentét: az iráni küldött kije­lentette, hogy nem támogatja a Szuezi-csatorna Használói­nak Szövetségét. A hármas számú ellentét pedig: Svédor­szág és Dánia kijelentették, hogy semmire sem kötelezhetik magukat. A négyes számú el­lentét pedig Etiópia, Törökor­szág és Japán határozottan rá­mutattak arra, hogy a jövő­ben nem kívánnak semmilyen kötelezettséget sem vállalni. Az értekezleten részt vett államok közül komoly el­lentétek mutatkoztak a fent említettek és az an­gol—francia álláspont kö­zött, hiszen a Csatornát Használók Szövetsége lé­nyegében gazdasági nyo­mást jelentene Egyiptom­ra azzal, hogy szükség esetén bojkottálhatnák a csatornát. Dulles nagy erőfeszítéseket tesz, hogy egy adott bojkott esetén a hajók a Jóreménység­­fokát kerüljék meg. Azonban már a tegnapi napon egymás után jelentették be a felszóla­lók, hogy ők inkább Egyiptomnak fizetik meg a csatorna használatáért szükséges dí­jat, mintsem a Jóremény­­ség-fokot kerülgessék. Angol diplomáciai megfigye­lők nagyon kiábrándítóan nyi­latkoztak a konferenciáról. A lapok közül a reakciós Daily Mail ma kijelentette, hogy a tegnapi ülés „n­em volt kielégí­tő“. Most már bizonyos, hogy az angol, francia, és az ame­rikai eddig egységes ál­láspont is távolodik egy­mástól. Amikor a konferenciát befe­jezik, Londonban a közvéle­mény késő este értesül majd arról, hogy mi a Csatornát Használók Szövetségének vég­leges terve. Minden valószínű­ség szerint Dulles javaslatát fogadják el. Értesüléseim szerint több küldött már tegnap szá­mos módosító javaslatot tett. Bármit is határozzon most már a konferencia, az már tény, hogy Anglia és az Egye­sült Államok csak fél sikert ért el. Leon Griffiths Újjáépítik a Közlekedési Múzeumot A közlekedési régiségek hajléka új Irodákkal, zuhanyozóval, mos­dóval, étkezőhelyiséggel, kézi könyvtárral és műhellyel bővült és jövőre adják át rendeltetésé­nek. Az új kupola valószínűleg október 15-én készen lesz. Ma este megkezdődik a Liszt-zongoraverseny döntője Csütörtökön a késő esti órákban hozott döntést a nemzetközi Liszt Ferenc zon­goraverseny bíráló bizottsá­ga arról, hogy a döntő első fordulójának eredményei alap­ján kik jutottak a verseny döntőjébe. A szerdán és csü­törtökön szerepelt huszonegy művész közül a következő nyolc esélyes a győzelemre. A nevek abc-sorrendben a kö­vetkezők: Jurij Szurenovics Ajrapetjan (Szovjetunió), Bücher Mihály (Magyaror­szág), Lazarij Berman (Szov­jetunió), France Clidat (Fran­ciaország), Anton Dikov (Bul­gária), Liu Shi-kun (Kína), Valerij Boriszovics Vasziljev (Szovjetunió), Lev Nyikolaje­­vics Vlaszenko (Szovjetunió). Ma, pénteken a nyolc mű­vész közül négy lép fel kö­zös hangversenyen: France Clidat, Valerij Vasziljev, La­zarij Berman és Bücher Mi­hály. Az értelmiségnek cselekvően kell résztvennie a párt határozatának megvalósításában Dr. Gillemot László, Kossuth-díjas egyetemi tanár nyilatkozata Az értelmiség helyzetéről szóló párthatározat megvaló­sulásáról, ezzel kapcsolatos el­képzeléseiről, problémáiról nyilatkozott lapunk munkatár­sának dr. Gillemot László, Kos­suth-díjas egyetemi tanár, a Műszaki Egyetem rektora. A következőket mondotta: — A Központi Vezetőség ér­telmiségi határozata megelége­dést és örömet váltott ki az ér­telmiség körében. A határozat jelentőségét nemcsak az egyes konkrét intézkedésekben lá­tom — ezek közül például az egyetemi és tudományos inté­zeti dolgozók fizetésrendezése már megtörtént. Az alkotó munka számára feltétlenül szükséges bi­zalmat várunk. Az értel­miség általában a tárgyi intézkedéseken felül a leg­nagyobb reményét az alko­tó munkához szükséges légkör továbbfejlődéséhez fűzi.­­ Természetes, hogy nem elég csupán várnunk e határo­zat megvalósulására, hanem cselekvően részt is kell ven­nünk ebben, a mindannyiunk számára üdvös munkában. Az egyetemek szempontjából e határozatnak kettős jelentősé­ge van. A professzori és okta­tói kar többsége a régi értelmi­séghez tartozik. A Műszaki Egyetemen már tavaly hoz­tunk intézkedéseket abban a szellemben, amelyet a határo­zat most kijelöl. Ilyen volt például az egész professzori kar bekapcsolá­sa az egyetem vezetésébe. Ez nyilvánvalóan helyes — a professzoroknak érezniök kell ugyanis, hogy ma már ismét ők az egyetem gaz­dái, vezetői. (Folytatás a 2. oldalon.) Új Játékok kerülnek a közeljövő­ben forgalomba. Már megérkez­tek a nagykereskedelmi vállalat­hoz a távirányítású játékautók, amelyek bizonyára népszerűek lesznek. Magyar szövetkezeti küldöttség látogatása Újvidéken A magyar szövetkezeti kül­döttség Vas Zoltánnak, a SZÖVOSZ elnökének vezeté­sével csütörtökön Újvidékre érkezett, ahol megtekintette a nemzetközi mezőgazdasági vásárt. KEDVES ÜNNEPSÉG színhelye lesz ma délután a Parlament. Az MDP Budapesti Pártbizottsága javaslatára a Népköztársaság Elnöki Taná­csa több budapesti propagan­distát tüntet ki eredményes munkájáért. A vendégek, meg­hívottak között találkozhatunk majd Budapest sok kiváló pártoktatójával, akik ugyan nem kapnak most kitüntetést, az ünneplés mégis az ő áldo­zatos munkájuknak is szól. 80 százalékkal kevesebb fa kell a zsaluzáshoz Az állványfa 80 százalékát meg lehet takarítani a hűtő­tornyok építésénél az úgy­nevezett csúszózsaluzással, amelyet a 6. sz. Mélyépítő Vál­lalat alkalmaz. Az Ipari és Me­zőgazdasági Épülettervező V. 2. sz. irodája végezte azo­kat a gazdasági vizsgálato­kat, amelyek alapján az ed­dig alkalmazott forgási hi­­perboloid alakú tornyok épí­tése helyett­­rátérünk a hen­geralakú hűtőtornyok építé­sére. 1954-ben épült Debre­cenben az első ilyen hűtő­torony, azóta a 6. sz. Mély­építő Vállalat specializálta magát erre az építési mód­ra. Az Ajkai Timföldgyár hűtőtornyánál 600 köbméter importfát takarítottak meg, s a csúszózsaluzásra fordított munkaidő mindössze 20 nap volt. Az új módszerrel az építési munkák akár télen is folytathatók. Hűtőtornyo­kon kívül silók, szénbunke­rek, víztornyok, antennator­nyok, hídpillérek, gyárkémé­nyek is készülhetnek csúszó­zsaluzással. A debreceni és ajkai hűtő­tornyon kívül Berentén és Tatabányán épült eddig ilyen módszer­rel hűtőtorony. Október ele­jén Budapes­ten az Egyesült Gyógyszer, és Tápszergyár­ban kezdik az újabb hűtőto­rony építését a 6. sz. Mélyépí­tő Vállalat dol­gozói, majd en­nek befejezése után még eb­ben az évben a Dunakeszi Kon­zervgyárban A csúszózsaluzással készült első hengeres hűtőtőr épül csúszózsa­­rony Debrecenben. (A kép jobboldalán régi gazd­­­ázással hűtő­­méter látható, nincs kapcsolatban a toronnyal.) torony.

Next