Esti Hirlap, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-14 / 163. szám
„Nincs ebben a műben költői igazságszolgáltatás, hiszen a lopást glorifikálja!” — hördültek fel annak idején Gerhardt Hauptmann kritikusai „A bunda” első előadása után. Nem is volt sikere az első időben. A németek jóval később jöttek rá ennek az aristophanesi gúnnyal megírt vígjátéknak az ízére, nagysokára látták meg, miféle kegyetlen pofont ad az író benne a porosz vaskalaposság, a német hivatalnoki bárgyúság képviselőinek. Az utóbbit jól hangsúlyozták a rádióban, és ezúttal is inkább a tolvaj felé vonzódtunk, mint a károsult felé, némi kárörömmel. Wolffpé, a mosónő híres szerepében a rádióban ritkán hallott művésznő szólalt meg: Dayka Margit. Bámulatosan adta vissza a figurát, egyéni stílussal, friss humorral és gazdag fantáziával. Mintha az egykori Simplicissimusból kivágott alak jelent volna meg képzeletünkben, Kovács Károly főbírójának hallatára. Nagyszerű volt ez a hangalakítás, pökhendi és korlátolt egyszerre, hű tükörképe annak, amit Hauptmann megírt. Gőzön, Gyula, Bánki Zsuzsa, Makláry Zoltán kitűnő, jóleső hangszínfolt Misoga szereplése, nem kevésbé Ladányi Ferenc, Agárdi Gábor és Pádua Ildikó egy-egy jól sikerült hangportréja. A rendezés, sajnos, nem sok leleménnyel tudott „hozzáadni” a Haán Endre feldolgozta kézirathoz, amely Gábor Andor fordítása nyomán készült. A harmadik részben észleltük a lankadást, amely ennél a darabnál teljesen indokolatlan. Kristóf Károly DÁRDAI ANDOR, az Operaház művészeti titkára most érkezett haza külföldi útjáról, amelynek során Bécsben, Milánóban, Rómában, Nápolyban és Belgrádban különböző művészeti kérdésekről tárgyalt. Számos szerződést kötött több külföldi énekművészszel és karmesterrel vendégszereplésekre. A legérdekesebbek közül való a milánói Scala híres basszbaritonjának, Rossi Lemeninek és Nicola Zaccaria, az ugyancsak híres görög basszistának szerződése. De minden valószínűség szerint eljön Magda Olivieri, a csodálatos hangú koloratúrszoprán énekesnő, aki a római ősi Caracala-termek helyén nemrégiben rendezett ünnepi előadásokon tűnt fel. yágott kölykök Cocteau-t a kísérlet mindig jobban izgatja a kész eredménynél. Minden írói szándék, cél eszköz és stílus érdekes számára, de csak az erjedés állapotában, amíg ki nem forrottak ízei. A hatásokhoz éppoly szívesen alkalmazkodik, mint amilyen könnyedén túlteszi magát rajtuk. S közben a műfaji szabálysértésektől sem riad vissza. A „Vásott kölykök” is tele van hatásokkal; Gide kettős érzéki kötöttségétől Alain Fournier álom-apológiájáig — de a szintézis, amit megalkot belőlük, az újdonság látszatát kelti. Ezt a szintézist Cocteau sajátos gyermekkor-szemlélete teremti meg. Neki a gyermekkor édeni állapot. Kivételes alkalom a modern lélekismeret szenzációinak — az öntudatlan örömök, titkok, sejtelmek — átélésére. Ebben a lelki vaderdőben eltévedni is gyönyörűség. Túljutni rajta pedig anynyi, mint kiűzetni a Paradicsomból. A „Vásott kölykök“ hősei, Paul és Elisabeth ezért nem akarják tudomásul venni, hogy felnőttek, a gyermekszoba külön világában játszanak és ábrándoznak szabadon. De nem sokáig. Mert az érett vágyak kikergetik őket az Édenből — egyenesen a halálba. A „Vásott kölykök“ Cocteau fordulatos, zaklatott, vibráló prózájában a legmagasabb költői szintet jelenti. Költőiségén itt tökéletes és egyöntetű érzelmi telítettséget értünk. Mindazt, amit az író a rejtett lelki erők működéséről megtanult, s amit maga is átélt, nagyon tiszta áttételekkel helyezi el a gyermekkor élmény-egységében. Még a gondolati anyagot is a szimbólum-alkotás magas költői szintjén közli. Gyergyai Albert fordítása egyenértékű az eredetivel. (Európa) Galsai Pongrác Újra lesz Gördülő Opera! Csocsoszán, Gilda, Cavaradossi, Almaviva és Don Pasquale útra kél... Volt az Operaháznak fiatal, tehetséges énekes-gárdája, a MÁV-nak szimfonikus zenekara, volt a külsejében csúnya, de belül kényelmes hálókocsi, s ez így, együtt, évekig hordozta az országban az operairodalom legszebb alkotásait. Úgy hívták: Gördülő Opera. Azután egy napon, úgy három-négy év előtt, váratlanul megszűnt, és a szélrózsa minden irányában hiába várták a dalra, muzsikára szomjas lelkek . . . A „kellékek” ma is megvannak, és a Szakszervezeti Műsortanács javaslatára előreláthatólag szeptemberben ismét „találkoznak”, hogy Budapest külső kerületeiben, a vidéki nagy ipartelepeken újból felcsendüljön Puccini, Rossini, Verdi, Donizetti örökszép muzsikája. Palló Imre lelkes támogatója a tervnek, mert így alkalom nyílik a fiatal tehetségek fejlődésére, örülnek a művészek is a bővebb szereplésnek, örül a Művelődésügyi Minisztériumban Fasang Árpád is, a zenei osztály vezetője, mert tágítani lehet a zenei műveltség szűk kereteit, örül a Szakszervezeti Műsortanács, mert az ipari munkásság kulturális szomjúságához „üdítő italt” nyújthat, örül a vidék, ahol operához esetleg csak a rádión át jutottak, és örül a pénzügyminiszter is, mert az egész vállalkozás „önellátó” lesz. A Gördülő Opera — amint látjuk — a jelek szerint olyan üzletnek indul, ahol mindenki elégedett, és senki sem érzi becsapva magát. A tárgyalások befejezés előtt állnak, s így minden remény megvan arra, hogy az ősszel egyik vidéki városunkban Lukács Miklós vezető karnagy intésére felcsendüljön a MÁV Szimfonikusok tolmácsolásában a nyitány. Pesold Ferenc Az első szélesvásznú, mozi Budapesten Már az utolsó simításoknál tartanak a Corvin-mozi másfélmilliós helyreállítási munkálatai. . . . .. *_ A szerelési munkák tulajdonképpen befejeződtek. A vászon mögött tíz darab úgynevezett bionerhangszóró várja, hogy rájuk kapcsolják a hangot Három csoportba szerelték ezt a tíz hangszórót. A két szélső részlegbe két mély- és egy magashangú, a középsőbe két mély- és két magashangú hangszóró kerül, ezek közvetítik majd az „elsődleges” hanghatásokat, beszélgetéseket, stb. Ezen felül majdhogynem a nézők alá is hangszórókat szereltek. Az oldalfalak mentén a díszes rozettákpéldául 5—5 hangszórót rejtenek, ezenkívül hátul még négy hangforrás biztosítja majd a plasztikus hanghatásokat. A kékcsempéjű gépházban is ott áll már a két vetítőgép. Tulajdonképpen normálfilmek vetítésére használhatók. Az átalakítások csak a következőkből állnak: a szélesvásznú film szalagjára nem egy, hanem négy hangcsíkot fényképeznek, a gépre tehát olyan hangleszedő-berendezést, úgynevezett adaptert szereltek, amely külön-külön ,,veszi le” a négyféle hangot, vezeti el a megfelelő hangszórókhoz. A lencse elé pedig olyan előtét objektívrendszer kerül, amely széthúzza szélességben a celuloidszalagon majdnem vonalakká keskenyített alakokat, ábrákat. A nézőtér is elkészült már, csak a színpad körüli világítást szerelik. A legtöbb munka az előcsarnokban van még hátra. Itt még állványok takarják el a falat, mennyezetet, de az építők ígérik, hogy augusztus 15-re ők is elkészülnek. A Körúton villamosozók érdeklődve nézegetnek be a Corvin-közbe, ha az Üllői úton megáll a kocsi. Sok ígéret után reméljük, augusztus 20-án már a megnyitóra szállítja a villamos a közönséget az 1200 nézőt befogadó, első állandó jellegű szélesvásznú filmszínházakba. Előreláthatólag a Cannes-ban is bemutatott színes szovjet film, a Gon Quijote kerül levetítésre a bemutató alkalmából. Bernáth László Két Cocteau-könyv A párizsi fiú A költő, a mindig új utat kereső Jean Cocteau első regényét kapta kézhez most a magyar olvasó. „A párizsi fiú“ a huszas évek elején született, s magyarul már megjelent egy ízben, 1923-ban. Hőse, Jacques Forestier, a költő megreformálta regényalak ma is szívünkhöz szól. A regény mit sem vesztett könynyedségéből, bájából; jelenetei ritmusa, változatossága ma is töretlen; játékossága ma is derűre hív, és mélysége ma is elgondolkoztat. A hős élete első nagy szerelmi válságával küzd Cocteau regényében, de e válság mélyén az első világháborúból éppenhogy kikerült francia fiatalság nagy kérdésével találkozunk. Milyen út vezet kifelé Forestier s a társadalom válságából? .. . A költő nem válaszol a kérdésre, hőse csak ennyit mond: „... úgy kell élni, mint a többiek, és a szív fölösleges .. A mű mégis a szívhez szól, s az értelemhez is, s tükrözi Cocteau, a ma 65 esztendősművész mindmáig is nyughatatlan, kereső szellemét. (A regény Szinnai Tivadar fordításában a Magvető kiadásában jelent meg.) — ge — Operaház Szabadtéri Színpada a Margitszigeten szombaton és vasárnap : A cigánybáró (3). — Katona József Színház: Kínai árny- és bábszínház előadása szombaton és vasárnap (8). — A Magyar Néphadsereg Színháza szombaton és vasárnap: A hattyú (7). — Fővárosi Operettszínház szombaton és vasárnap: Csárdásikirálynő (7). — Blaha Lujza Színház szombaton és vasárnap: Ipafai lakodalom (7). — Vidám Színpad szombaton és vasárnap: Pestről jelentik (7). — Kis Szí pad szombaton és vasárnap: A doktor úr (fél 8). — Majakovszkij Színpad szombaton (8). és vasárnap (4 és 8): Utazás e világzűrben. — Bartók-terem: szombaton: Játék és valóság (7). — KárolyiSzínházak szombati és vasárnapi műsora: kert szombaton: Lucienne Boyer újra Pesten .. (C-bérlet, 29 óra). — Budai Park Színpad vasárnap: Házasság is lehetséges (8). — Városmajori Szabadtéri Színpad szombaton; Muzsikáló nyári esték (Legyen a zene mindenkié-sorozat, bérlet 2, 8). — Központi Tiszti Ház szombaton: Tánczenébe! is a legjobbat! (szabadtéri színpadon, fél 9). — Állatkerti Szabadtéri Színpad szombaton és vasárnap este; Csoda az Állatkertben (fél 9), szombaton éjjel: Éjféli Jazz (fél 12). — Fasor Színpad (Gorkij fasor 41.) szombaton és vasárnap. ..Szerencsés utat!" (Moszkvába indulók műsora, 8).. — Kulich Gyula Szabadtéri Színpad (Kálvária tér) szombaton és vasárnap: Gyertyafénykeringő (szolnoki Szigligeti Színház vendégjátéka fél 91. — Csajkovszkij Park Színpad szombaton és vasárnap: Pül Baba (8). — Vörösmarty Színpad (Margitsziget) szombaton és vasárnap: Marion grófnő (kecskeméti Katona József Színház vendégjátéka, fél 9). — Rózsavölgyi Parkszínpad (Rózsavölgyi tér) szombaton: HOT lengyel jazzkabaré (fél 9). — Vasas Kultúrotthon (Pesterzsébet) vasárnap: HOT lengyel jazzkabaré (fél 9). — Fővárosi Nagycirkusz szombaton és vasárnap: Tapsról tapsra (4 és 8). MAKAROVA „Rendkívül szeretem a magyar filmeket" Karlovy Vary, július 13. Pénteken mutatták be „A legszebb pillanat” című, nagy érdeklődéssel várt olasz filmet, amely orvoskörnyezetben játszódik. Témája egy orvos küzdelme a fájdalom nélküli szülés megvalósításáért. A film mélyen alatta maradt a várakozásnak. A jugoszláv filmművészeti küldöttség fogadásán Obradovic, a küldöttség vezetője, kijelentette, hogy mind szorosabb kapcsolatokat akarnak teremteni a magyar filmalkotókkal. Közölte, hogy a tárgyalások előrehaladtak Karlovy Varyban. Legutóbb öt magyar filmet vásároltak meg. Pénteken délután bemutatták az „Új tavaszi seregszemle” című magyar filmet. Makarova szovjet filmművésznő, aki már járt Budapesten, elmondotta, milyen szép emlékekkel tért vissza a magyar fővárosból hazájába. Beszélt arról, milyen magasra értékeli a magyar filmművészeket és a rendezőket. Különösen Latabár Kálmánra és Gellért Endrére emlékezik közelebbről. — Rendkívül szeretem a magyar filmeket — jegyezte meg. — Éppen ezen részt akarok venni a „Hannibál tanár úr” szombati bemutatóján. /Ha twLlottuk □ NÁDASDY KÁLMÁN, az Operaház vezető főrendezője és felesége, Birkás Lilian Olaszországba utazott. Nádasdy Veronában fogja rendezni a „Hoffmann meséi“-t, míg Birkás Lilian a rádióban magyar dalokból ad műsort Bartók, Kodály és más magyar zeneszerzők műveiből. □ LUKÁCS MARGIT, a Nemzeti Színház művésznője mondja: „Olvastam egy hirdetésben, hogy fellépek a Béke Szállóban. Sem azelőtt nem léptem fel, sem a jövőben nem szándékozom ott fellépni □ SZOVJET FORGATÓCSOPORT érkezett Jugoszláviába, ahol megkezdték az „Alexa Dundics” című szovjet —jugoszláv közös film forgatását. A film egy része Jugoszláviában, a másik része Ukrajnában készül. □ NIZZÁBA UTAZOTT a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének „Budapest“ Táncegyüttese. Az idei népművészeti fesztiválon vendégszerepel. □ HÁROMMILLIÓ lírás pályázatot hirdetett egyfelvonásos opera megírására a hírneves milánói G. Ricordi zeneműkiadó vállalat, 150 éves fennállásának alkalmából. A díjnyertes művet a milánói Scala mutatja be 1958—59-ben. A pályázaton, amelynek végső időpontja 1958. július 31, a földkerekség minden komponistája részt vehet. □ AZ UNESCO japán művészeti-oktatási ligájának harmadik nemzetközi gyermekrajz-kiállításán Kunkli Éva 14 éves és Mezei Gábor 12 éves tanuló rajza díjat nyert. □ HARANGOZÓ GYULA mondja: „Nyíregyházán a »Reszkenő« bemutatásával felavattuk a város gyönyörű, új szabadtéri színpadát, amely méreteiben, felszerelésével és tökéletes világítási berendezésével a főváros bármelyik szabadtéri színpadával felveszi a versenyt. Úgy volt, hogy két előadást tartunk — szerdán és csütörtökön. Sajnos, csak a szerdai előadást tarthattuk meg, a csütörtökit elmosta az eső.“ □ A VIT-RE induló magyar művészek szombaton, vasárnap és hétfőn mutatják be moszkvai műsorukat. Tizenharmadikán és tizennegyedikén este a Fasor Színpadon (Gorkij fasor 41.) a Rajkózenekar, a KISZ-együttes harmonika-zenekara, Réti József, Jasper Bella, az Operaház énekművészei, valamint több szólista szerepel, hétfőn este pedig a Kisipari Szövetkezetek Erkel Ferenc Művészegyüttese mutatja be műsorát az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. □ A MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES tánckara befejezte dunántúli vendégszereplését. Tíz városban 12 alkalommal mutatta be több mint húszezer ember előtt Rábai—Gulyás—Varjasi „Kis bojtár“ című háromfelvonásos táncjátékát. □ LAKATOS GABRIELLA mondja az Esti Hírlapnak: „Vasárnap Pöstyénben, augusztus 3-án pedig Trencsénteplicben szerepelek Rácz Boriskával, Havas Ferenccel és Róna Viktorral. Ezúttal első ízben táncolok Csehszlovákiában. Tegnap este igen meleg házi ünnepség keretében köszöntötték a Vidám Színpad két népszerű művészét, Vidor Ferikét és Herczeg Jenőt, akik ötven esztendős színészi jubileumukat ülték. Képünkön Herczeg Jenőt Kellér Dezső üdvözli. (Fotó Dolezsál) Majakovszkij Színpad MARGITSZIGET Utazás a világzűrben minden kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap este 8 órakor vasárnap délután 4 órakor. Új műsor a cirkuszban Hosszú vendégszereplés után eltűnt a jég a cirkusz porondjáról, s megint birtokba vették jogos tulajdonosai, a bohócok, zsonglőrök, légtornászok és a legkülönfélébb állatok. A Fővárosi Nagycirkusz júliusi műsora sok új, érdekes attrakciót ígér s ezek közül egyik-másik valóban világszám, ahogy azt a konferansziék a nagyérdemű közönséggel tudatni szokták. Elsősorban Bunte kapitány három idomított csimpánza lepi meg a nézőket. Félelmetes, hogy mit tudnak ezek a majmok. Ahogy ott nadrágba ingbe, cipőbe, sőt, zokniba öltöztetve ülnek a porond közepén és cigarettáznak, nagyképűen eregetik a füstöt — előre is bocsánat a hasonlatért, de így van — szabályos presszóbeli feketéző társaságnak hinné őket az ember. De persze kézen állni, kerékpározni, kötéltáncolni, sőt, zenekart játszani is tudnak. A másik nagy szám Martiny, az élő ágyúgolyó. Az érdeklődők megnyugtatására közöljük, az ágyú nem durran nagyot és Martiny mester minden körülmények között a kifeszített hálóba pottyan, túlzott izgalmakra tehát semmi ok. Az ágyúval azonban túl sok puskaport lőttek el a rendezők, a két „nagy számmal”, továbbá Kelly, a kitűnő zsonglőr és Pifko kedves kutyaszínházával nagyjából vége is a műsor érdekességének. A második rész egyetlen vigasztaló pontja Bánóczi parodista-művész, aki új zeneszerszámot mutat be, a szájxilofont (közönséges fogkefe a saját ujjaival). A bohócok és a „balettkar” bizony gyengécskén szerepelnek. — bel — Fővárosi mozik matinéműsora 1957. Július 14. Boszorkáry (francia) UGOCSA Ugocsa u. 10.) 10. — Állami áruház (magyar) FÉNY (Újpest) flO, 112. — Boldogság madara (szovjet) OTTHON (Soroksár) — Félelem bére (francia, 16 éven felülieknek) IPOLY (Hegedűs Gyula u. 65.) fl0. — Bakaruhában (magyar) HALADÁS (Bartók Béla út 130.) 10. - Tizenötéves kapitány (szovjet) REGE (Széchenyi-hegy) 11. — Kaland Marienstadtban (lengyel) MIKSZÁTH (Sashalom) 2. — Hyppolit, a lakáj (magyar) KOSSUTH (Pesterzsébet) 10. — Timúr és csapata (szovjet) TERV (Pestújhely) 10. — Rákóczi hadnagya (magyar) NAP (Népszínház u. 31.) 10. — Hannibál, tanár úr (magyar) SZÉCHENYI (Pestújhely) 10. □ GYEREKEK! A távbeszélő mesemondó (427 — 960) műsora 14-én, vasárnap: Királyi kakas. Tatár mese. (Elmondja: Szemes Mari.) — 15-én, hétfőn: Egy cipő története. Magyar mese. (Elmondja: Komlós Juci.) kötekedő Lie Egy szerelmes sofőrlány kalandjai. Színes szovjet filmvígjáték. BEMUTATÓ: AUGUSZTUS 15. Július 13-án, 14-én és 31-én este 8 órai kezdettel HUSZKA JENŐ, GÜL BABA nagyoperett. Szereplők: Az Állami Operaház művészei. Jegyek: A helyszínen kaphatók, továbbá az üzemi szervezőknél. (Tel.: 148-031, 125—349.)