Esti Hirlap, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-14 / 163. szám

„Nincs ebben a műben köl­tői igazságszolgáltatás, hiszen a lopást glorifikálja!” — hör­dültek fel annak idején Ger­hardt Hauptmann kritikusai „A bunda” első előadása után. Nem is volt sikere az első idő­ben. A németek jóval később jöttek rá ennek az aristopha­­nesi gúnnyal megírt vígjáték­nak az ízére, nagysokára lát­ták meg, miféle kegyetlen pofont ad az író benne a po­rosz vaskalaposság, a német hivatalnoki bárgyúság képvi­selőinek. Az utóbbit jól hang­súlyozták a rádióban, és ez­úttal is inkább a tolvaj felé vonzódtunk, mint a károsult felé, némi kárörömmel. Wolff­­pé, a mosónő híres szerepében a rádióban ritkán hallott mű­vésznő szólalt meg: Dayka Margit. Bámulatosan adta vissza a figurát, egyéni stílus­sal, friss humorral és gazdag fantáziával. Mintha az egyko­ri Simplicissimusból kivágott alak jelent volna meg képze­letünkben, Kovács Károly fő­bírójának hallatára. Nagysze­rű volt ez a hangalakítás, pök­hendi és korlátolt egyszerre, hű tükörképe annak, amit Hauptmann megírt. Gőzön, Gyula, Bánki Zsuzsa, Makláry Zoltán kitűnő, jóleső hangszín­folt Misoga szereplése, nem kevésbé Ladányi Ferenc, Agárdi Gábor és Pádua Ildikó egy-egy jól sikerült hangport­réja. A rendezés, sajnos, nem sok leleménnyel tudott „hoz­záadni” a Haán Endre feldol­gozta kézirathoz, amely Gábor Andor fordítása nyomán ké­szült. A harmadik részben ész­leltük a lankadást, amely en­nél a darabnál teljesen indo­kolatlan. Kristóf Károly ­ DÁRDAI ANDOR, az Operaház művészeti titkára most érkezett haza külföldi út­járól, amelynek során Bécsben, Milánóban, Rómában, Nápoly­ban és Belgrádban különböző művészeti kérdésekről tár­gyalt. Számos szerződést kö­tött több külföldi énekművész­szel és karmesterrel vendégsze­replésekre. A legérdekesebbek közül való a milánói Scala hí­res basszbaritonjának, Rossi Lemeninek és Nicola Zaccaria, az ugyancsak híres görög basszistának szerződése. De minden valószínűség szerint eljön Magda Olivieri, a csodá­latos hangú koloratúrszoprán énekesnő, aki a római ősi Ca­­racala-termek helyén nemrégi­ben rendezett ünnepi előadáso­kon tűnt fel. yágott kölykök Cocteau-t a kísérlet mindig jobban izgatja a kész ered­ménynél. Minden írói szán­dék, cél eszköz és stílus ér­dekes számára, de csak az er­jedés állapotában, amíg ki nem forrottak ízei. A hatásokhoz éppoly szíve­sen alkalmazkodik, mint ami­lyen könnyedén túlteszi ma­gát rajtuk. S közben a műfaji szabálysértésektől sem riad vissza. A „Vásott kölykök” is tele van hatásokkal; Gide kettős érzéki kötöttségétől Alain Fournier álom-apológiájáig — de a szintézis, amit megalkot belőlük, az újdonság látszatát kelti. Ezt a szintézist Cocteau sa­játos gyermekkor-szemlélete teremti meg. Neki a gyermekkor édeni állapot. Kivételes alkalom a modern lélekismeret szenzá­cióinak — az öntudatlan örö­mök, titkok, sejtelmek — át­élésére. Ebben a lelki vader­dőben eltévedni is gyönyörű­ség. Túljutni rajta pedig any­­nyi, mint kiűzetni a Paradi­csomból. A „Vásott kölykök“ hősei, Paul és Elisabeth ezért nem akarják tudomásul venni, hogy felnőttek, a gyermekszo­ba külön világában játszanak és ábrándoznak szabadon. De nem sokáig. Mert az érett vá­gyak kikergetik őket az Éden­­ből — egyenesen a halálba. A „Vásott kölykök“ Cocteau fordulatos, zaklatott, vibráló prózájában a legmagasabb költői szintet jelenti. Költőiségén itt tökéletes és egyöntetű érzelmi telítettséget értünk. Mindazt, amit az író a rejtett lelki erők működésé­ről megtanult, s amit maga is átélt, nagyon tiszta áttételek­kel helyezi el a gyermekkor élmény-egységében. Még a gondolati anyagot is a szim­bólum-alkotás magas költői szintjén közli. Gyergyai Albert fordítása egyenértékű az eredetivel. (Európa) Galsai Pongrác Újra lesz Gördülő Opera! Csocsoszán, Gilda, Cavaradossi, Almaviva és Don Pasquale útra kél... Volt az Operaháznak fiatal, tehetséges énekes-gárdája, a MÁV-nak szimfonikus zene­kara, volt a külsejében csúnya, de belül kényelmes hálókocsi, s ez így, együtt, évekig hordoz­ta az országban az operairoda­lom legszebb alkotásait. Úgy hívták: Gördülő Opera. Azután egy napon, úgy há­rom-négy év előtt, váratlanul megszűnt, és a szélrózsa min­den irányában hiába várták a dalra, muzsikára szomjas lel­kek . . . A „kellékek” ma is megvan­nak, és a Szakszervezeti Mű­sortanács javaslatára előrelát­hatólag szeptemberben ismét „találkoznak”, hogy Budapest külső kerületeiben, a vidéki nagy ipartelepeken újból fel­csendüljön Puccini, Rossini, Verdi, Donizetti örökszép mu­­zsik­ája. Palló Imre lelkes támogatója a tervnek, mert így alkalom nyílik a fiatal tehetségek fej­lődésére, örülnek a művészek is a bővebb szereplésnek, örül a Művelődésügyi Minisztérium­ban Fasang Árpád is, a zenei osztály vezetője, mert tágítani lehet a zenei műveltség szűk kereteit, örül a Szakszervezeti Műsortanács, mert az ipari munkásság kulturális szomjú­ságához „üdítő italt” nyújthat, örül a vidék, ahol operához esetleg csak a rádión át jutot­tak, és örül a pénzügyminisz­ter is, mert az egész vállalko­zás „önellátó” lesz. A Gördülő Opera — amint látjuk — a jelek szerint olyan üzletnek indul, ahol mindenki elégedett, és senki sem érzi be­csapva magát. A tárgyalások befejezés előtt állnak, s így minden re­mény megvan arra, hogy az ősszel egyik vidéki városunk­ban Lukács Miklós vezető kar­nagy intésére felcsendüljön a MÁV Szimfonikusok tolmácso­lásában a nyitány. Pesold Ferenc Az első szélesvásznú, mozi Budapesten Már az utolsó simításoknál tartanak a Corvin-mozi más­félmilliós helyreállítási mun­kálatai. . . . .. *_­ A szerelési munkák tulaj­donképpen befejeződtek. A vá­szon mögött tíz darab úgyne­vezett bionerhangszóró várja, hogy rájuk kapcsolják a han­got­ Három csoportba szerelték ezt a tíz hangszórót. A két szélső részlegbe két mély- és egy magashangú, a középsőbe két mély- és két magashangú hangszóró kerül, ezek közvetí­tik majd az „elsődleges” hang­hatásokat, beszélgetéseket, stb. Ezen felül majdhogy­nem a né­zők alá is hangszórókat sze­reltek. Az oldalfalak mentén a díszes rozetták­­például 5—5 hangszórót rejtenek, ezenkívül hátul még négy hangforrás biztosítja majd a plasztikus hanghatásokat. A kékcsempé­­jű gépházban is ott áll már a két vetítőgép. Tulajdonképpen normálfilmek vetítésére hasz­nálhatók. Az átalakítások csak a következőkből állnak: a szé­lesvásznú film szalagjára nem egy, hanem négy hangcsíkot fényképeznek, a gépre tehát olyan hangleszedő-berendezést, úgynevezett adaptert szereltek, amely külön-külön ,,veszi le” a négyféle hangot, vezeti el a megfelelő hangszórókhoz. A lencse elé pedig olyan előtét objektívrendszer kerül, amely széthúzza szélességben a celu­­loidszalagon majdnem vona­lakká keskenyített alakokat, ábrákat. A nézőtér is elkészült már, csak a színpad körüli világí­tást szerelik. A legtöbb munka az előcsarnokban van még hát­ra. Itt még állványok takarják el a falat, mennyezetet, de az építők ígérik, hogy augusztus 15-re ők is elkészülnek. A Körúton villamosozók ér­deklődve nézegetnek be a Cor­­vin-közbe, ha az Üllői úton megáll a kocsi. Sok ígéret után reméljük, augusztus 20-án már a megnyitóra szállítja a villamos a közönséget az 1200 nézőt befogadó, első állandó jellegű szélesvásznú filmszín­házakba. Előreláthatólag a Cannes-ban is bemutatott szí­nes szovjet film, a Gon Quijote kerül levetítésre a bemutató alkalmából. Bernáth László Két Cocteau-könyv A párizsi fiú A költő, a mindig új utat ke­reső Jean Cocteau első re­gényét kapta kézhez most a magyar olvasó. „A párizsi fiú“ a huszas évek elején született, s magyarul már megjelent egy ízben, 1923-ban. Hőse, Jacques Forestier, a köl­tő megreformálta regényalak ma is szívünkhöz szól. A re­gény mit sem vesztett köny­­nyedségéből, bájából; jelenetei ritmusa, változatossága ma is töretlen; játékossága ma is de­rűre hív, és mélysége ma is el­gondolkoztat. A hős élete első nagy szerelmi válságával küzd Cocteau regényében, de e vál­ság mélyén az első világhábo­rúból éppenhogy kikerült fran­cia fiatalság nagy kérdésével találkozunk. Milyen út vezet kifelé Forestier s a társada­lom válságából? .. . A költő nem válaszol a kér­désre, hőse csak ennyit mond: „... úgy kell élni, mint a töb­biek, és a szív fölösleges .. A mű mégis a szívhez szól, s az értelemhez is, s tükrözi Cocteau, a ma 65 esztendős­­művész mindmáig is nyugha­tatlan, kereső szellemét. (A regény Szinnai Tivadar fordításában a Magvető kiadá­sában jelent meg.) — ge — Operaház Szabadtéri Színpada a Margitszigeten szombaton és va­sárn­a­p : A cig­ánybáró (3). — Katona József Szín­ház: Kínai árny- és bábszínház előadása szombaton és vasárnap (8). — A Magyar Néphadsereg Színháza szombaton és vasárnap: A hattyú (7). — Fővárosi Operettszínház szombaton és vasárnap: Csár­dásikirálynő (7). — Blaha Lujza Színház szombaton­ és vasárnap: Ipafai lakodalom (7). — Vidám Színpad szombaton és vasárnap: Pestről jelentik (7). — Kis Szí­­ pad­ szombaton és vasárnap: A doktor úr (fél 8). — Majakovszkij Színpad szombaton (8). és vasár­nap (4 és 8): Utazás e világzűr­­ben. — Bartók-terem: szombaton: Játék és valóság (7). — Károlyi­Színházak szombati és vasár­napi műsora: kert szombaton: Lucienne Boyer újra Pesten .. (C-bérlet, 2­­9 óra). — Budai Park Színpad va­sárnap: Házasság is lehetséges (8). — Városmajori Szabadtéri Színpad szombaton; Muzsikáló nyári esték (Legyen a zene min­­denkié-sorozat, bérlet 2, 8). — Központi Tiszti Ház szombaton: Tánczenébe! is a legjobbat! (sza­badtéri színpadon, fél 9). — Ál­latkerti Szabadtéri Színpad szom­baton­ és vasárnap este; Csoda az Állatkertben (fél 9), szombaton éjjel: Éjféli Jazz (fél 12). — Fa­sor Színpad (Gorkij fasor 41.) szombaton és vasárnap. ..Sze­rencsés utat!" (Moszkvába indu­lók műsora, 8).. — Kulich Gyula Szabadtéri Színpad (Kálvária tér) sz­ombaton és vasárnap: Gyertya­fénykeringő (szolnoki Szigligeti Színház vendégjátéka fél 91. — Csajkovszkij Park Színpad szom­baton és vasárnap: Pül Baba (8). — Vörösmarty Színpad (Margit­sziget) szombaton és vasárnap: Marion grófnő (kecskeméti Ka­tona József Színház vendégjáté­ka, fél 9). — Rózsavölgyi Park­színpad (Rózsavölgyi tér) szom­baton: HOT lengyel jazzkabaré (fél 9). — Vasas Kultúrotthon (Pesterzsébet) vasárnap: HOT lengyel jazzkabaré (fél 9). — Fő­városi Nagycirkusz szombaton és vasárnap: Tapsról tapsra (4 és 8). MAKAROVA­ „Rendkívül szeretem a magyar filmeket" Karlovy Vary, július 13. Pénteken mutatták be „A legszebb pillanat” című, nagy érdeklődéssel várt olasz fil­met, amely orvoskörnyezetben játszódik. Témája egy orvos küzdelme a fájdalom nélküli szülés megvalósításáért. A film mélyen alatta maradt a vára­kozásnak. A jugoszláv filmművészeti küldöttség fogadásán Obrado­vic, a küldöttség vezetője, ki­jelentette, hogy mind szoro­sabb kapcsolatokat akarnak teremteni a magyar filmalko­tókkal. Közölte, hogy a tár­gyalások előrehaladtak Kar­lovy Varyban. Legutóbb öt magyar filmet vásároltak meg. Pénteken délután bemutatták az „Új tavaszi seregszemle” című magyar filmet. Mak­arova szovjet filmmű­vésznő, aki már járt Buda­pesten, elmondotta, milyen szép emlékekkel tért vissza a magyar fővárosból hazájába. Beszélt arról, milyen magasra értékeli a magyar filmművé­szeket és a rendezőket. Külö­nösen Latabár Kálmánra és Gellért Endrére emlékezik kö­zelebbről. — Rendkívül szeretem a ma­gyar filmeket — jegyezte meg. — Éppen ezen részt akarok v­enni a „Hannibál tanár úr” szombati bemutatóján. /Ha twLlottuk □ NÁDASDY KÁLMÁN, az Operaház vezető főrendezője és felesége, Birkás Lilian Olaszországba utazott. Ná­­dasdy Veronában fogja ren­dezni a „Hoffmann meséi“-t, míg Birkás Lilian a rádióban magyar dalokból ad műsort Bartók, Kodály és más magyar zeneszerzők műveiből. □ LUKÁCS MARGIT, a Nemzeti Színház művésznője mondja: „Olvastam egy hirde­tésben, hogy fellépek a Béke Szállóban. Sem azelőtt nem léptem fel, sem a jövőben nem szándékozom ott fellépni □ SZOVJET FORGATÓ­­CSOPORT érkezett Jugoszlá­viába, ahol megkezdték az „Alexa Dundics” című szovjet —jugoszláv közös film forgatá­sát. A film egy része Jugoszlá­viában, a másik része Ukraj­nában készül. □ NIZZÁBA UTAZOTT a Vegyipari Dolgozók Szakszer­vezetének „Budapest“ Tánc­együttese. Az idei népművé­szeti fesztiválon vendégszere­pel. □ HÁROMMILLIÓ lírás pá­lyázatot hirdetett egyfelvoná­­sos opera megírására a hírne­ves milánói G. Ricordi zene­műkiadó vállalat, 150 éves fennállásának alkalmából. A díjnyertes művet a milánói Scala mutatja be 1958—59-ben. A pályázaton, amelynek végső időpontja 1958. július 31, a földkerekség minden kompo­nistája részt vehet. □ AZ UNESCO japán mű­­vészeti-o­ktatási ligájának har­madik nemzetközi gyermek­­rajz-kiállításán Kunkli Éva 14 éves és Mezei Gábor 12 éves tanuló rajza díjat nyert. □ HARANGOZÓ GYULA mondja: „Nyíregyházán a »Reszkenő« bemutatásával fel­avattuk a város gyönyörű, új szabadtéri színpadát, amely méreteiben, felszerelésével és tökéletes világítási berendezé­sével a főváros bármelyik sza­badtéri színpadával felveszi a versenyt. Úgy volt, hogy két előadást tartunk — szerdán és csütörtökön. Sajnos, csak a szerdai előadást tarthattuk meg, a csütörtökit elmosta az eső.“ □ A VIT-RE induló magyar művészek szombaton, vasár­nap és hétfőn mutatják be moszkvai műsorukat. Tizen­harmadikán és tizennegyedi­kén este a Fasor Színpadon (Gorkij fasor 41.) a Rajkó­zenekar, a KISZ-együttes har­monika-zenekara, Réti József, Jasper Bella, az Operaház énekművészei, valamint több szólista szerepel, hétfőn este pedig a Kisipari Szövetkeze­tek Erkel Ferenc Művész­­együttese mutatja be műsorát az Építők Rózsa Ferenc Mű­velődési Házában. □ A MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES tánckara befejezte dunántúli vendég­szereplését. Tíz városban 12 alkalommal mutatta be több mint húszezer ember előtt Rá­bai—Gulyás—Varjasi „Kis bojtár“ című háromfelvonásos táncjátékát. □ LAKATOS GABRIELLA mondja az Esti Hírlapnak: „Vasárnap Pöstyénben, augusz­tus 3-án pedig Trencsénteplic­­ben szerepelek Rácz Boriská­­val, Havas Ferenccel és Róna Viktorral. Ezúttal első ízben táncolok Csehszlovákiában. Tegnap este igen meleg házi ünnep­ség keretében kö­szöntötték a Vi­dám Színpad két népszerű művé­szét, Vidor Feri­két és Herczeg Je­nőt, akik ötven esztendős színészi jubileumukat ül­ték. Képünkön Herczeg Jenőt Kellér Dezső üd­vözli. (Fotó Dolezsál) Majakovszkij Színpad MARGITSZIGET Utazás a világzűrben minden kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap este 8 órakor vasárnap délután 4 órakor. Új műsor a cirkuszban Hosszú vendégszereplés után eltűnt a jég a cirkusz porond­járól, s megint birtokba vették jogos tulajdonosai, a bohó­cok, zsonglőrök, légtornászok és a legkülönfélébb állatok. A Fővárosi Nagycirkusz jú­liusi műsora sok új, érdekes attrakciót ígér s ezek közül egyik-másik valóban világ­szám, ahogy azt a konferan­sziék a nagyérdemű közönség­gel tudatni szokták. Elsősor­ban Bunte kapitány három idomított csimpánza lepi meg a nézőket. Félelmetes, hogy mit tudnak ezek a majmok. Ahogy ott nadrágba ingbe, ci­pőbe, sőt, zokniba öltöztetve ülnek a porond közepén és ci­garettáznak, nagyképűen ere­getik a füstöt — előre is bo­csánat a hasonlatért, de így van — szabályos presszóbeli feketéző társaságnak hinné őket az ember. De persze ké­zen állni, kerékpározni, kötél­táncolni, sőt, zenekart játszani is tudnak. A másik nagy szám Martiny, az élő ágyúgolyó. Az érdeklő­dők megnyugtatására közöljük, az ágyú nem durran nagyot és Martiny mester minden körül­mények között a kifeszített hálóba pottyan, túlzott izgal­makra tehát semmi ok. Az ágyúval azonban túl sok pus­kaport lőttek el a rendezők, a két „nagy számmal”, továbbá Kelly, a kitűnő zsonglőr és Pifko kedves kutyaszínházával nagyjából vége is a műsor érde­kességének. A második rész egyetlen vigasztaló pontja Bá­­nóczi parodista-művész, aki új zeneszerszámot mutat be, a szájxilofont (közönséges fog­kefe a saját ujjaival). A bohó­cok és a „balettkar” bizony gyengécskén szerepelnek. — bel — Fővárosi mozik matinéműsora 1957. Július 14. Boszorkár­y (francia) UGOCSA Ugocsa u. 10.) 10. — Állami áruház (magyar) FÉNY (Újpest) flO, 112. — Boldogság madara (szovjet) OTTHON (Soroksár) — Félelem bére (francia, 16 éven felülieknek) IPOLY (Hegedűs Gyula u. 65.) fl0. — Bakaruhá­ban (magyar) HALADÁS (Bartók Béla út 130.) 10. - Tizenötéves kapitány (szovjet) REGE (Széche­­nyi-hegy) 11. — Kaland Marien­­stadtban (lengyel) MIKSZÁTH (Sas­halom) 2. — Hyppolit, a lakáj (magyar) KOSSUTH (Pesterzsébet) 10. — Timúr és csapata (szovjet) TERV (Pestújhely) 10. — Rákóczi hadnagya (magyar) NAP (Nép­színház u. 31.) 10. — Hannibál, tanár úr (magyar) SZÉCHENYI (Pestújhely) 10. □ GYEREKEK! A távbeszélő mesemondó (4­2­7 — 960) műsora 14-én, vasárnap: Királyi kakas. Tatár mese. (Elmondja: Szemes Mari.) — 15-én, hétfőn: Egy cipő története. Magyar mese. (Elmond­ja: Komlós Juci.) kötekedő Lie Egy szerelmes sofőrlány kalandjai. Színes szovjet filmvígjáték. BEMUTATÓ: AUGUSZTUS 15. Július 13-án, 14-én és 31-én este 8 órai kezdettel HUSZKA JENŐ, GÜL BABA nagyoperett. Szereplők: Az Állami Operaház művészei. Jegyek: A helyszínen kapha­tók, továbbá az üzemi szerve­zőknél. (Tel.: 148-031, 125—349.)

Next