Esti Hirlap, 1957. szeptember (2. évfolyam, 206-228. szám)

1957-09-28 / 227. szám

J Ha halloitok 0 DRAMATIZÁLTÁK Mik­­száth Kálmán „Új Zrínyiász”­­át. A rádió mutatja be. Zrínyi Miklóst Mádi-Szabó Gábor, Thaly Kálmánt Erdődy Kál­mán eleveníti meg. 0 DZSAKARTAI ének- és táncegyüttes érkezik október 3-án Budapestre. A negyven­egy tagú indonéz művészegyüt­tes jelenleg Moszkvában ven­dégszerepel. □ OSSIA TRILLING, a lon­doni Times színikritikusa fele­ségével együtt rövidesen Ma­gyarországra érkezik a színhá­zi élet tanulmányozása céljá­ból. Az angol kritikus előzőleg a Szovjetunióban járt, most pedig Lengyelországban tar­tózkodik.­­ A BERLINI HUMBOLDT­­EGYETEM díszdoktorrá vá­lasztotta Leonhard Frank né­met írót 75-ik születésnapja alkalmából. □ „TÖRTÉNIK KÍNÁBAN, a keleti Tszin-dinasztiából szár­m­azó Mu császár idejében, vagy­is úgy 1600 évvel ezelőtt...” — ez a felirat olvasható Hegedűs Géza kéziratán. Az író egy ré­gi szecsuani opera nyomán írt rádiójátékot. A mű muzsikája Kósa Györgyé. □ KÖZEL ÖT KÖTETRE ■zóló mesét gyűjtött már ösz­­sze a nyírségi falvakban Bod­nár Bálint kisvárdai telefon­­kezelő. A meséket a lelkes fa­lukutató a nép ízes nyelvének tiszteletben tartásával jegyezte le. Gyűjtése során a tiszabez­­dédi öreg cigányok is számos régi, ősi kalandokkal átitatott történetet mondtak tollba. A gyűjtemény jó része rövidesen kiadásra kerül. □ A „KARD ÉS SZERE­LEM” című új magyar ope­rett olvasópróbája tegnap volt a Fővárosi Operettszínházban. Szövegét Romhányi József és Semsei Jenő írta, zenéjét Ke­rekes János szerezte. Főszerep­lő: Latabár Kálmán, Sárdy János, Petress Zsuzsa, Csikós Rózsi, Baksay Árpád, Kiss Ho­ra, és Horváth Tivadar. □ A FRANKFURTER ALL­GEMEINER ZEITUNG Buda­pestre érkezett legújabb száma foglalkozik Ábrahám Pállal, a világhírű magyar dzsessz-zene­­szerzővel, abból az alkalomból, hogy a nyugat-németországi Eppendorfban levő kórházat elhagyta, s átkísérték egy ma­gánlakásba, Hamburgba. Mint emlékezetes, a kitűnő muzsi­kus évek óta súlyos depresz­­szióban szenved, hosszabb ideig az Egyesült Államokban volt zárt intézetben, majd át­hozták Európába. A család mindent elkövetett Ábrahám Pál meggyógyításáért. A zene­szerzőt a Hamburg melletti Ep­­pendorfba vitték ideggyógyin­tézetbe, hogy még egyszer meg­kíséreljék, vissza tudják-e ad­ni a művészetnek, a munká­nak. Itt hónapokon át kezelték Ábrahámot eredménytelenül. Az orvosok végre azt tanácsol­ták, hogy jó lenne a beteget elvinni az intézetből. A Frank­furter Allgemeiner Zeitung úgy tudja, hogy a zeneszerző gyógyíthatatlan. □ RUBÁNYI VILMOS, a miskolci Nemzeti Színház új zeneigazgatója mondja. Első­nek Mozart „Szöktetés a sze­­rájból” című operáját adjuk elő. November közepén mu­tatjuk be Delibes „Lakmé”-ját. Decemberben megünnepeljük Kodály Zoltán hetvenötödik születésnapját a „Székelyfonó” színrehozásával, amellyel egy estén Manuel de Falla „Három­szögletű kalap” című balettje szerepel majd műsoron. □ STEFAN ZWEIG TÁR­SASÁG alakult Bécsben abból a célból, hogy a tragikus sorsú, nagy író kiadatlan műveit köz­readja. A védnökök sorában van Bruno Walter, Max Brod, Walter von Molo és Alfred Neumann. □ RÖVIDESEN ELKÉSZÜL az első szovjet—indiai közös produkció, az Afanaszij Nyi­­kityin című játékfilm a szov­jet V. Pronyin és az indiai Ah­med Abbasa rendezésében. A férfi főszerepet O. Sztrizsenov, a női főszerepet Nagrisz indiai színésznő alakítja. □ GYEREKEK! A távbeszélő mesemondó (427 — 960) műsora 28-in szombaton: Benedek Elek: Karó-fó (elmondja: Benkő Gyu­­la). A színházi évad kezdetén időszerűnek látszik szóvá ten­ni egy évek óta tapasztalható káros jelenséget és ez­ a vidé­ken turnézó művészegyüttesek nem mindig művészi szereplé­se. Nemegyszer kétes értékű műsorokkal és csalárd módon megszerzett működési enge­déllyel ugratják be a falusi vezető embereket és enyhe kényszer alkalmazásával bír­ják rá őket, hogy fellépésük­höz „állami érdekből” táblás házakat biztosítsanak. Különö­sen kedvelt vadászterületeik azok a vidékek, ahol a lakos­­saságnak ritkán nyílik alkalma igazi színészek, művészegyüt­tesek, artisták fellépésében gyönyörködni. Tolna megyének például je­lenleg sincs állandó színháza s ezért nem véletlen, hogy a sze­zon kezdetén innen érkezett az első hír a művelődésügy élősdi darazsainak újbóli feltűnésé­ről. Megjelent Szekszárdon a „Fővárosi vidám fiatalok” együttese, felmutatta az Or­szágos Filharmónia engedélyét, amelyet nyilvánvalóan egy Budapesten bemutatott elfo­gadható műsor alapján szerez­tek. De mivé vált ez a műsor, hová lettek a szereplői, mire az együttes Tolna megye határára ért? A megyei szék­helyre az együttesnek már csak egy öttagú vándorcsoport­ja jutott el, a Budapesten ké­szített falragaszokon szereplő ismert nevű színészek nél­kül. A csoport Szekszárdon két he­lyi zenészt alkalmazott, azok­kal vágott neki a falvaknak. Sióagárdon olyan botrányosan értéktelen „műsorral” lépett fel, hogy a közönség felháborodot­tan követelte vissza a be­lépődíjat. A megyei tanács művelődési osztálya megkésve fedezte fel a „vidám fiatalok” visszaélé­seit: hol itt, hol ott tűnnek fel a falvakban és értéktelen mű­sorokkal kiszedik a pénzt az emberek zsebéből. Egy másik együttes, a „Ma­gyar játékszín” a vidéki kö­zönség igényeit és kulturális ítélőképességét sértő módon lebecsülő gyenge műsorral, díszlet nélkül, a plakátjaikon feltüntetett zenekar helyett egy szál harmonikással járja a megyét. De nem kü­lönb a „Néma levente-együt­tes“, vagy a ,,Nótás kapitány csoportja“ című társulat sem. Az egyik ismert budapesti jazz-zenekar nemrég Bonyhá­­don szerepelt dicstelenül. Egy nap háromszor léptek fel, húszezer forint volt a bevétel, de a tagok megengedhetetlen viselkedéséről, botrányos ré­szegeskedésükről — egyesek így álltak ki a közönség elé — azóta is beszélnek a község­ben. A Tolna megyei Tanács e tapasztalatok alapján elhatá­rozta, hogy megszigorítja a fővárosból érkező társulatok ellenőr­zését, még akkor is, ha látszólag sza­bályos engedéllyel rendelkez­nek. A tények meggyőzték őket arról, hogy egyes „okos pes­tiek” nem mennek a szom­szédba holmi fondorlatos „át­ejtésért”. Elfogadható műsor­ra kapnak engedélyt, s mire bemutatják, kóklerkednek, olyan színvonalon, hogy arra már azt sem lehet mondani, hogy a falvak közönségének ízlését rombolják, hisz — mint Sióagárdon történt — a nézők is felháborodással fordultak velük szembe. A fővárosi mű­vészet hírnevét, a budapesti színházak művészeinek tekin­télyét is veszélyeztetik a ne­vükkel visszaélő, hirdetmé­nyeiken „művészi élményt” ígérő vállalkozók, akik a szín­pad deszkáit használják fel meg nem érdemelt jövedelem szerzésére. Úgy véljük, helyes, ha a Tolna megy­ei Tanács példáját más megyék vezetői is követik. És ha Budapesten az illetéke­sek is mindent elkövetnek, hogy „okos” pestiek helyett művészek kerüljenek a vidéki színpadokra. Vadász Ferenc gyokos” pestiek helyett művészeket a vidéki színpadokra iiMiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiHiimiiMiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiimiiiim Mányoki Ádám emlékkiállítás nyílik szombaton délben a Szépmű­vészeti Múzeum­ban. Korán kül­földre szakadt ha­zánkfia idegenben vált neves portré­festővé. Főleg né­met és lengyel arisztokraták fog­lalkoztatták, al­kotó élete java­részét a barokk­pompájú drezdai udvarban töltöt­te, Erős Ágost szász választófe­jedelem és len­gyel király, vala­mint utóda, III. Ágost szolgálatá­ban. Fiatal korá­ban több évig idő­zött Rákóczi Fe­renc homonnai, majd danzigi ud­varában mint a Fejedelem festő­je és diplomáciai futára. Ekkor fes­tette közismert, gyönyörű Rá­kóczi arcmását, amely emberi közvetlenségével és melegsé­gével minden szónál ékeseb­ben tanúskodik a közte és művészetszerető fejedelmi pártfogója között kialakult bizalmas viszonyról. (E szá­munkra különösen becses al­kotást a kiváló Nemes Mar­cell szerezte meg múzeumunk­nak a szász udvari gyűjte­ményből, 1925-ben.) Mányoki számos művét őrzik Lengyel­­országban. A halála kétszáz éves fordulója, alkalmából rendezett emlékkiállításra ba­rátainktól kölcsönkaptuk há­rom, a varsói Lengyel Nemze­ti Múzeum birtokában levő, jellemző alkotását. HIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIHIMHIIIIIIIIIIIIIIIimillllllllIllllllllllllllllllllllllllllllllllllilluiiiiiiiiiiiiiiiiii Mányoki Ádám II. Rákóczi Ferenc című portréja. AZ ÖZVEGY KARNYÓNÉ.... AZ ORVOS ÉS A HALÁL Két bemutató a debreceni Csokonai Kamara­színházban A székek karfáiba tűzött vö­rös szegfűszálak vidámsága fogadta a nézőtérre beözönlő közönséget­ tegnap este a deb­receni Csokonai Színház Ka­maraszínházának évadnyitóján. Hosszú idő után ismét Csoko­nai szólt a színpadról pátriá­jának kései utódaihoz, hogy önmagát sem kímélve, Kuruzs poéta és csodadoktor személyé­ben kollégáira és saját magára is kiöltse a nyelvét. Az özvegy Karnyónét mutatták be. S Thuróczy György rendező megértette a szerző ki nem mondott „intencióit”. Ebben kitűnő segítőtársakra lelt el­sősorban a Karnyónét játszó Hotti Évában, aki a kezdeti bi­zonytalanság után olyan szerel­­metes szipirtyót alakít, hogy a férfinézőnek majd elveszi a kedvét a női nemtől. A főisko­láról most Debrecenbe került Harkányi Endre bolond Samu­ja, Tánczos Tibor Lázár kal­márlegénye és Tyll Attila Ku­ruzs csodadoktor-költője is vérbő, kedves alakítás, de jók a többi szereplők is. A másfélórás vidám kacagás után talán nem kedvező a né­zőtéri légkör a komorabb, filo­­zofálóbb hangulat befogadásá­ra. Ám Heltai darabja, Az or­vos és a halál éppen ezt kí­vánná. Megjelenik maga a ha­lál is a s­zínen, s paradox gon­dolatként; öregsége, betegsége miatt a híres sebészorvost hív­ja, hogy gyógyítsa meg. Az or­vos örök életet remélve, a gyógyítóvízzel elpusztítja a ha­lált. Ahogy Voltaire mesébe öl­töztette filozófiai tanításait, Heltai ebben a művében pél­dázta gondolatait az életről s a halálról. Thuróczy György itt is biz­toskezű rendezőnek bizonyult. A titkárt játszó Latinovits Zoltán egymaga is olyan hi­degséget áraszt, hogy a néző­tér megvacogja. Tánczos Ti­bor orvosprofesszora jól elta­lált figura, egyformán elhitető erejű a realitások, a honorá­riumok talaján, a halált elpusz­tító fantaszta képében is. Jó Harkányi Endre, mint asszisz­tens hátborzongató, rövid sze­repében, és Tyll Attila a Halál Kegyelmes úr. Bernáth László színházak pénteki műsora Operaház: Anyégin (Szemere­­bérl­et, 1. előadás, 7) — Operaház Erkel Színháza: Trubadúr (13. bérlet, 1. előadás, 7) — Nemzeti Színház: Bánk bán (7) — Katona József Színház: Tartuffe (7) — Madách Színház: Királyasszony lovagja (7) — A Magyar Néphad­sereg Színháza: Erdő (bemutató: 7) — Petőfi Színház: Olympia (7) — Jókai Színház: Trisztán (7) — József Attila Színház: Irány Ca­racas! (7) — Fővárosi Operett­színház: Csárdáskirálynő (7) — Blaha Lujza Színház: Ipafar lako­dalom (7) — Vidám Színpad: „Osztályon felüli” kabaré (7) — Kis Színpad: A doktor úr (8) — Állami Bábszínház: Hamupipőke (3 és 5). Az ember komédiája (fél 8) — Központi Tiszti Ház: A Ma­gyar Bibk­ó Szimfonikus Zeneka­rának hangversenye (színházte­rem, 7) — Kamara Varieté: Ki­húzzuk a lutrit (6 és fél 9) — Bu­dapest Varieté: Utazás a világzűr­ben (7) — Fővárosi Nagycirkusz: Párizsi jégrevü (8). ÚJDONSÁGOK! Balázs Anna: Utolsó leheletig. fűzve 1,— Dezséry László: Gyermekeink érdekében. fűzve 5,— Kántor Zsuzsa: A sötét éjszakában. fűzve 1,— Kuprin: Szulamit. kötve 20,— A Magyar Népköztársaság közigazgatási térképe. kötve 19,— Traven: A taliga. kötve 28,— Van Loon: Rembrandt. kötve 45,— és még számos könyvújdonság között válogathat az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjaiban. Gyurkovics Mária mint „zeneszerző” A könyvesboltok kirakatait böngészőknek feltűnhetett, hogy mind több olyan kotta látható, amelyeken „Gyurko­vics Mária kádenciáival” szö­veg olvasható. — Igen — mondja a művész­nő —, ez a mondat látható az újonnan megjelent Johann Strauss-kottákon, a „Bécsi vér”, „Déli rózsák”, „Kék Du­na keringő”, „Történetek a bé­csi erdőből” és még más, a műsoromon állandóan szereplő énekszámok kiadásán. Ugyan­is figyelembe vették az én „ékítményeimet”, s az álta­lam énekelt kádenciákat óhaj­tották a közönség számára hozzáférhetővé tenni kotta­alakban is. az jelenti AliillliiliMiMillílHIHIilillllllllHllilUUililiilitiíiliiilUiUlüllliiUiililllUB NAPTÁR Szeptember 28. szombat, Ven­cel napja, A Nap kél 6.38 nyug­szik 18.31 órakor. A Hold kél 12.10, nyugszik 21.27 órakor. A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS megszűntével 1957. szeptember 28-ról 29-re virradólag 0 órakor az órákat egy órával vissza kell igazítani. A főváros területén levő utcai nyilvános órák visz­­szaigazítását műszaki okokból már szeptember 28-án déli 13 órakor megkezdik, így egyes órák ettől az időponttól kezdve már az új téli időt mutatják. Franciaországban a keleti megyékben ütötte fel fejét az ázsiai influenza. Forbach vá­rosában mintegy 2000 megbe­tegedést jelentettek. Másutt még csak szórványosan jelen­tenek eseteket, amelyekről gyakran kiderül, hogy az inf­luenza csak­­ európai. A medencecsont Tegnap a Calvin tér kör­nyékén szembetalálkoztam egy zajosan csevegő egyetemista­csoporttal. Szemmel láthatóan egyik előadásról a másikra siettek. A szavak és a neveté­sek keverékéből, ahogy elhú­zott mellettem a csoport, egy szapora beszédű kislány hang­ja ütötte meg fülemet. Csak egy fél mondat: ... de a medencecsontot nem tudom! Kedves ismeretlen medika, lehet, érdemén és jelentőségén fölül, nagy fontosságot tulaj­donítok e véletlenül hallott mondattöredéknek, de beisme­rem, riadalmat keltett bennem. Ha mondjuk azt hallottam volna, hogy „Nagy Lajos ko­rát ismerem, de Mátyás királyt nem tudom” — ügyet sem ve­tettem volna a dologra. De a medencecsont, az más! Ön nem tanulja meg, valószínűleg a vizsgán is egész mást kérdez­nek majd, s aztán önből orvos lesz. Én pedig egyszer meg­betegszem, valami baj lesz a medencecsontommal, önhöz fordulok gyógyulásért... S akkor mi lesz? Nagyon kérem, ha eljutnak Önhöz e sorok, gondolja meg a dolgot, olvassa el sürgősen a kihagyott oldalakat. Aztán ér­tesítsen engem erről. Csak így, röviden: „Kedves Kortárs! A meden­cecsontot megtanultam, nyu­godtan összetörheti magát!” T. I. Gyümölcsöket és főzelékm­ö­­vényeket az idén először tartó­sított a magyar hűtőipar. A legtöbbet — 80 vagont — zöld­borsóból „mélyhűtöttek”, de készült paraj, sóska, tök, ubor­ka, eper, málna, sárgabarack, őszibarack, sárgadinnye és szilva is. „KÖTŐ-ESZPRESSZÓT” nyi­tottak az amerikai Milwaukee városban. Itt a betérő hölgyek a kávé és sütemény mellé fo­nalat, kötőtűt is vásárolhatnak, és a cukrászdában zavartala­nul horgolhatnak, kézimunkáz­hatnak. Kék színű, hajlított csőből készült kis oszlopokat állítot­tak fel a budapesti utcák jár­daszegélyein, amelyekre hul­ladékgyűjtő ládákat szerelnek majd. Egyelőre 60 darab „ké­ri” a főváros járókelőitől a szemetet. A televízió térhódítása miatt az angol rádió, a BBC előfize­tőinek száma az utóbbi három év alatt kilencmillióról három és félmillióra esett vissza. AZ ŐSZI HALÁSZAT meg­kezdődött a Tatai Halgazdaság 1700 holdas tóterületén. Az idén — előreláthatóan — 300 mázsával többet fognak, mint tavaly. „Elektromos agy” kapható az Egyesült Államokban. Nem na­gyobb, mint egy harmónium, így kisebb irodákban is köny­­nyen elhelyezhető. Mérnöki számításokat hat óra helyett húsz perc alatt elvégez. Keze­lését bárki egy óra alatt meg­tanulhatja. A VILÁGÍTÓ SZÚNYO­GOK, a fehértói rezervátum­ban, az idén újból megjelen­tek. A tó szikes, sós vizében előforduló egyes baktérium­fajták által okozott fertőzés teszi e rovarokat világítóvá. Mátra-vidéki gyümölcs- és borhetet rendeznek Gyöngyö­sön. A borversennyel egybekö­tött nagyszabású kiállítás ok­tóber 5-én nyílik, és azon az állami gazdaságokon, termelő­­szövetkezeteken kívül száz egyénileg gazdálkodó is részt vesz. MAMMUTCSONTTAL gaz­dagodott a nyíregyházi mezei múzeum. A szakértők szerint ez egy méter hosszú és 24 kiló súlyú csont fiatal állat marad­ványa lehet, mert az ízületek leváltak róla. A lelet a Tisza felső szakaszán, Tiszaszalkánál végzett mederszabályozáskor került elő. EZ IGEN! Elmerenghet e nagy szerencsén A lottószámok sok tudósa: Több mint százezer forintot nyert Lottón az egyik gyár meósa. A minőségek ellenőre, Míg nyereményét számlálgatta, Lottószelvénye minőségét Megfelelőnek találhatta. Hidvéghy Ferenc ÖTVEN ESZTENDŐVEL EZ­ELŐTT kapott kereskedői se­gédlevelet Kelemen Gyula Zala megyei gelsei lakos. Ma is a pult mögött áll, jelenleg a helyi földművesszövetkezeti boltban. Jubileuma alkalmá­ból a MÉSZÖV Zala megyei igazgatósága és munkatársai szeretettel köszöntötték az idős szakembert. A gyermekparalízis-jár­vány elmúltával a betegség utóke­zelésében komoly szerepük van azoknak a gyógyító beren­dezéseknek, amelyeket a Gyó­gyászati Segédeszközök Gyára készít. Ezek elősegítik, hogy a betegek ismét járni tudjanak,­­ mozgassák karjukat. Erre a célra két új készüléket gyártot­tak, három-hatéves gyermekek részére. Az úgynevezett láb- és kartornáztató könnyű, vé­kony alumínium- és acélleme­zekből áll. CHARLIE CHAPLINNEK a párizsi metrón vadonatúj zseb­órát „dugtak” a zsebébe a kö­vetkező dedikációval: „A világ legnagyobb filmszínészének a zsebtolvajok hálás céhe.” A József Attila Szabadegye­tem négy tagozatára az idén tízezer hallgató kérte felvé­telét. Az első előadás szeptem­ber 30-án lesz. „Magyarország egy évvel a dráma után” címmel a Democ­ratic Nouvelle október 1-én magyar különszámot ad ki. A különszám közli Kádár János nyilatkozatát, J. Berlioz nagy magyarországi riportját, hat budapesti diák vallomását stb. SZENYÉRI DÁNIEL, a 72 éves volt szentesi kubikos még az édesapjától tanulta meg az ősi magyar hangszer, a tekerő kezelését. Fiatal korában la­kodalmakon, disznótorokon játszotta a szép magyar nótá­kat. Felfigyeltek művészi já­tékára, meghívták nyilvános szereplésekre, a rádióba és máshová, megkapta a Népmű­vészet Mestere kitüntetést. Húszezer forint jogtalan ha­szonhoz jutott Veres János, a kiskundorozsmai földműves­szövetkezeti étterem vezetője, aki a 10—16 forintos borok li­terjét 20—23 forintért mérte, a töményszeszt literenként pe­dig 20—30 forinttal drágította, összesen 20 ezer forintot vá­gott zsebre a lelkiismeretlen kocsmáros. Hamarosan bíróság elé kerül. A Fővárosi Autóbusz Üzem közli, hogy vasárnaptól kezdődő­­leg a 31-es autóbusz végállomá­­sát a Hungária körút—Thököly út sarokról áthelyezi a Vörösilov út —Thököly út sarkb­a. A 53-as autóbusz végállomása hétfőtől a Móricz Zsigmond körtér helyett a Boráros téren lesz. (MTI fotó : Bereth felv.)

Next