Esti Hirlap, 1957. szeptember (2. évfolyam, 206-228. szám)
1957-09-28 / 227. szám
J Ha halloitok 0 DRAMATIZÁLTÁK Mikszáth Kálmán „Új Zrínyiász”át. A rádió mutatja be. Zrínyi Miklóst Mádi-Szabó Gábor, Thaly Kálmánt Erdődy Kálmán eleveníti meg. 0 DZSAKARTAI ének- és táncegyüttes érkezik október 3-án Budapestre. A negyvenegy tagú indonéz művészegyüttes jelenleg Moszkvában vendégszerepel. □ OSSIA TRILLING, a londoni Times színikritikusa feleségével együtt rövidesen Magyarországra érkezik a színházi élet tanulmányozása céljából. Az angol kritikus előzőleg a Szovjetunióban járt, most pedig Lengyelországban tartózkodik. A BERLINI HUMBOLDTEGYETEM díszdoktorrá választotta Leonhard Frank német írót 75-ik születésnapja alkalmából. □ „TÖRTÉNIK KÍNÁBAN, a keleti Tszin-dinasztiából származó Mu császár idejében, vagyis úgy 1600 évvel ezelőtt...” — ez a felirat olvasható Hegedűs Géza kéziratán. Az író egy régi szecsuani opera nyomán írt rádiójátékot. A mű muzsikája Kósa Györgyé. □ KÖZEL ÖT KÖTETRE ■zóló mesét gyűjtött már öszsze a nyírségi falvakban Bodnár Bálint kisvárdai telefonkezelő. A meséket a lelkes falukutató a nép ízes nyelvének tiszteletben tartásával jegyezte le. Gyűjtése során a tiszabezdédi öreg cigányok is számos régi, ősi kalandokkal átitatott történetet mondtak tollba. A gyűjtemény jó része rövidesen kiadásra kerül. □ A „KARD ÉS SZERELEM” című új magyar operett olvasópróbája tegnap volt a Fővárosi Operettszínházban. Szövegét Romhányi József és Semsei Jenő írta, zenéjét Kerekes János szerezte. Főszereplő: Latabár Kálmán, Sárdy János, Petress Zsuzsa, Csikós Rózsi, Baksay Árpád, Kiss Hora, és Horváth Tivadar. □ A FRANKFURTER ALLGEMEINER ZEITUNG Budapestre érkezett legújabb száma foglalkozik Ábrahám Pállal, a világhírű magyar dzsessz-zeneszerzővel, abból az alkalomból, hogy a nyugat-németországi Eppendorfban levő kórházat elhagyta, s átkísérték egy magánlakásba, Hamburgba. Mint emlékezetes, a kitűnő muzsikus évek óta súlyos depreszszióban szenved, hosszabb ideig az Egyesült Államokban volt zárt intézetben, majd áthozták Európába. A család mindent elkövetett Ábrahám Pál meggyógyításáért. A zeneszerzőt a Hamburg melletti Eppendorfba vitték ideggyógyintézetbe, hogy még egyszer megkíséreljék, vissza tudják-e adni a művészetnek, a munkának. Itt hónapokon át kezelték Ábrahámot eredménytelenül. Az orvosok végre azt tanácsolták, hogy jó lenne a beteget elvinni az intézetből. A Frankfurter Allgemeiner Zeitung úgy tudja, hogy a zeneszerző gyógyíthatatlan. □ RUBÁNYI VILMOS, a miskolci Nemzeti Színház új zeneigazgatója mondja. Elsőnek Mozart „Szöktetés a szerájból” című operáját adjuk elő. November közepén mutatjuk be Delibes „Lakmé”-ját. Decemberben megünnepeljük Kodály Zoltán hetvenötödik születésnapját a „Székelyfonó” színrehozásával, amellyel egy estén Manuel de Falla „Háromszögletű kalap” című balettje szerepel majd műsoron. □ STEFAN ZWEIG TÁRSASÁG alakult Bécsben abból a célból, hogy a tragikus sorsú, nagy író kiadatlan műveit közreadja. A védnökök sorában van Bruno Walter, Max Brod, Walter von Molo és Alfred Neumann. □ RÖVIDESEN ELKÉSZÜL az első szovjet—indiai közös produkció, az Afanaszij Nyikityin című játékfilm a szovjet V. Pronyin és az indiai Ahmed Abbasa rendezésében. A férfi főszerepet O. Sztrizsenov, a női főszerepet Nagrisz indiai színésznő alakítja. □ GYEREKEK! A távbeszélő mesemondó (427 — 960) műsora 28-in szombaton: Benedek Elek: Karó-fó (elmondja: Benkő Gyula). A színházi évad kezdetén időszerűnek látszik szóvá tenni egy évek óta tapasztalható káros jelenséget és ez a vidéken turnézó művészegyüttesek nem mindig művészi szereplése. Nemegyszer kétes értékű műsorokkal és csalárd módon megszerzett működési engedéllyel ugratják be a falusi vezető embereket és enyhe kényszer alkalmazásával bírják rá őket, hogy fellépésükhöz „állami érdekből” táblás házakat biztosítsanak. Különösen kedvelt vadászterületeik azok a vidékek, ahol a lakossaságnak ritkán nyílik alkalma igazi színészek, művészegyüttesek, artisták fellépésében gyönyörködni. Tolna megyének például jelenleg sincs állandó színháza s ezért nem véletlen, hogy a szezon kezdetén innen érkezett az első hír a művelődésügy élősdi darazsainak újbóli feltűnéséről. Megjelent Szekszárdon a „Fővárosi vidám fiatalok” együttese, felmutatta az Országos Filharmónia engedélyét, amelyet nyilvánvalóan egy Budapesten bemutatott elfogadható műsor alapján szereztek. De mivé vált ez a műsor, hová lettek a szereplői, mire az együttes Tolna megye határára ért? A megyei székhelyre az együttesnek már csak egy öttagú vándorcsoportja jutott el, a Budapesten készített falragaszokon szereplő ismert nevű színészek nélkül. A csoport Szekszárdon két helyi zenészt alkalmazott, azokkal vágott neki a falvaknak. Sióagárdon olyan botrányosan értéktelen „műsorral” lépett fel, hogy a közönség felháborodottan követelte vissza a belépődíjat. A megyei tanács művelődési osztálya megkésve fedezte fel a „vidám fiatalok” visszaéléseit: hol itt, hol ott tűnnek fel a falvakban és értéktelen műsorokkal kiszedik a pénzt az emberek zsebéből. Egy másik együttes, a „Magyar játékszín” a vidéki közönség igényeit és kulturális ítélőképességét sértő módon lebecsülő gyenge műsorral, díszlet nélkül, a plakátjaikon feltüntetett zenekar helyett egy szál harmonikással járja a megyét. De nem különb a „Néma levente-együttes“, vagy a ,,Nótás kapitány csoportja“ című társulat sem. Az egyik ismert budapesti jazz-zenekar nemrég Bonyhádon szerepelt dicstelenül. Egy nap háromszor léptek fel, húszezer forint volt a bevétel, de a tagok megengedhetetlen viselkedéséről, botrányos részegeskedésükről — egyesek így álltak ki a közönség elé — azóta is beszélnek a községben. A Tolna megyei Tanács e tapasztalatok alapján elhatározta, hogy megszigorítja a fővárosból érkező társulatok ellenőrzését, még akkor is, ha látszólag szabályos engedéllyel rendelkeznek. A tények meggyőzték őket arról, hogy egyes „okos pestiek” nem mennek a szomszédba holmi fondorlatos „átejtésért”. Elfogadható műsorra kapnak engedélyt, s mire bemutatják, kóklerkednek, olyan színvonalon, hogy arra már azt sem lehet mondani, hogy a falvak közönségének ízlését rombolják, hisz — mint Sióagárdon történt — a nézők is felháborodással fordultak velük szembe. A fővárosi művészet hírnevét, a budapesti színházak művészeinek tekintélyét is veszélyeztetik a nevükkel visszaélő, hirdetményeiken „művészi élményt” ígérő vállalkozók, akik a színpad deszkáit használják fel meg nem érdemelt jövedelem szerzésére. Úgy véljük, helyes, ha a Tolna megyei Tanács példáját más megyék vezetői is követik. És ha Budapesten az illetékesek is mindent elkövetnek, hogy „okos” pestiek helyett művészek kerüljenek a vidéki színpadokra. Vadász Ferenc gyokos” pestiek helyett művészeket a vidéki színpadokra iiMiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiHiimiiMiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiimiiiim Mányoki Ádám emlékkiállítás nyílik szombaton délben a Szépművészeti Múzeumban. Korán külföldre szakadt hazánkfia idegenben vált neves portréfestővé. Főleg német és lengyel arisztokraták foglalkoztatták, alkotó élete javarészét a barokkpompájú drezdai udvarban töltötte, Erős Ágost szász választófejedelem és lengyel király, valamint utóda, III. Ágost szolgálatában. Fiatal korában több évig időzött Rákóczi Ferenc homonnai, majd danzigi udvarában mint a Fejedelem festője és diplomáciai futára. Ekkor festette közismert, gyönyörű Rákóczi arcmását, amely emberi közvetlenségével és melegségével minden szónál ékesebben tanúskodik a közte és művészetszerető fejedelmi pártfogója között kialakult bizalmas viszonyról. (E számunkra különösen becses alkotást a kiváló Nemes Marcell szerezte meg múzeumunknak a szász udvari gyűjteményből, 1925-ben.) Mányoki számos művét őrzik Lengyelországban. A halála kétszáz éves fordulója, alkalmából rendezett emlékkiállításra barátainktól kölcsönkaptuk három, a varsói Lengyel Nemzeti Múzeum birtokában levő, jellemző alkotását. HIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIHIMHIIIIIIIIIIIIIIIimillllllllIllllllllllllllllllllllllllllllllllllilluiiiiiiiiiiiiiiiiii Mányoki Ádám II. Rákóczi Ferenc című portréja. AZ ÖZVEGY KARNYÓNÉ.... AZ ORVOS ÉS A HALÁL Két bemutató a debreceni Csokonai Kamaraszínházban A székek karfáiba tűzött vörös szegfűszálak vidámsága fogadta a nézőtérre beözönlő közönséget tegnap este a debreceni Csokonai Színház Kamaraszínházának évadnyitóján. Hosszú idő után ismét Csokonai szólt a színpadról pátriájának kései utódaihoz, hogy önmagát sem kímélve, Kuruzs poéta és csodadoktor személyében kollégáira és saját magára is kiöltse a nyelvét. Az özvegy Karnyónét mutatták be. S Thuróczy György rendező megértette a szerző ki nem mondott „intencióit”. Ebben kitűnő segítőtársakra lelt elsősorban a Karnyónét játszó Hotti Évában, aki a kezdeti bizonytalanság után olyan szerelmetes szipirtyót alakít, hogy a férfinézőnek majd elveszi a kedvét a női nemtől. A főiskoláról most Debrecenbe került Harkányi Endre bolond Samuja, Tánczos Tibor Lázár kalmárlegénye és Tyll Attila Kuruzs csodadoktor-költője is vérbő, kedves alakítás, de jók a többi szereplők is. A másfélórás vidám kacagás után talán nem kedvező a nézőtéri légkör a komorabb, filozofálóbb hangulat befogadására. Ám Heltai darabja, Az orvos és a halál éppen ezt kívánná. Megjelenik maga a halál is a színen, s paradox gondolatként; öregsége, betegsége miatt a híres sebészorvost hívja, hogy gyógyítsa meg. Az orvos örök életet remélve, a gyógyítóvízzel elpusztítja a halált. Ahogy Voltaire mesébe öltöztette filozófiai tanításait, Heltai ebben a művében példázta gondolatait az életről s a halálról. Thuróczy György itt is biztoskezű rendezőnek bizonyult. A titkárt játszó Latinovits Zoltán egymaga is olyan hidegséget áraszt, hogy a nézőtér megvacogja. Tánczos Tibor orvosprofesszora jól eltalált figura, egyformán elhitető erejű a realitások, a honoráriumok talaján, a halált elpusztító fantaszta képében is. Jó Harkányi Endre, mint asszisztens hátborzongató, rövid szerepében, és Tyll Attila a Halál Kegyelmes úr. Bernáth László színházak pénteki műsora Operaház: Anyégin (Szemerebérlet, 1. előadás, 7) — Operaház Erkel Színháza: Trubadúr (13. bérlet, 1. előadás, 7) — Nemzeti Színház: Bánk bán (7) — Katona József Színház: Tartuffe (7) — Madách Színház: Királyasszony lovagja (7) — A Magyar Néphadsereg Színháza: Erdő (bemutató: 7) — Petőfi Színház: Olympia (7) — Jókai Színház: Trisztán (7) — József Attila Színház: Irány Caracas! (7) — Fővárosi Operettszínház: Csárdáskirálynő (7) — Blaha Lujza Színház: Ipafar lakodalom (7) — Vidám Színpad: „Osztályon felüli” kabaré (7) — Kis Színpad: A doktor úr (8) — Állami Bábszínház: Hamupipőke (3 és 5). Az ember komédiája (fél 8) — Központi Tiszti Ház: A Magyar Bibkó Szimfonikus Zenekarának hangversenye (színházterem, 7) — Kamara Varieté: Kihúzzuk a lutrit (6 és fél 9) — Budapest Varieté: Utazás a világzűrben (7) — Fővárosi Nagycirkusz: Párizsi jégrevü (8). ÚJDONSÁGOK! Balázs Anna: Utolsó leheletig. fűzve 1,— Dezséry László: Gyermekeink érdekében. fűzve 5,— Kántor Zsuzsa: A sötét éjszakában. fűzve 1,— Kuprin: Szulamit. kötve 20,— A Magyar Népköztársaság közigazgatási térképe. kötve 19,— Traven: A taliga. kötve 28,— Van Loon: Rembrandt. kötve 45,— és még számos könyvújdonság között válogathat az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjaiban. Gyurkovics Mária mint „zeneszerző” A könyvesboltok kirakatait böngészőknek feltűnhetett, hogy mind több olyan kotta látható, amelyeken „Gyurkovics Mária kádenciáival” szöveg olvasható. — Igen — mondja a művésznő —, ez a mondat látható az újonnan megjelent Johann Strauss-kottákon, a „Bécsi vér”, „Déli rózsák”, „Kék Duna keringő”, „Történetek a bécsi erdőből” és még más, a műsoromon állandóan szereplő énekszámok kiadásán. Ugyanis figyelembe vették az én „ékítményeimet”, s az általam énekelt kádenciákat óhajtották a közönség számára hozzáférhetővé tenni kottaalakban is. az jelenti AliillliiliMiMillílHIHIilillllllllHllilUUililiilitiíiliiilUiUlüllliiUiililllUB NAPTÁR Szeptember 28. szombat, Vencel napja, A Nap kél 6.38 nyugszik 18.31 órakor. A Hold kél 12.10, nyugszik 21.27 órakor. A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS megszűntével 1957. szeptember 28-ról 29-re virradólag 0 órakor az órákat egy órával vissza kell igazítani. A főváros területén levő utcai nyilvános órák viszszaigazítását műszaki okokból már szeptember 28-án déli 13 órakor megkezdik, így egyes órák ettől az időponttól kezdve már az új téli időt mutatják. Franciaországban a keleti megyékben ütötte fel fejét az ázsiai influenza. Forbach városában mintegy 2000 megbetegedést jelentettek. Másutt még csak szórványosan jelentenek eseteket, amelyekről gyakran kiderül, hogy az influenza csak európai. A medencecsont Tegnap a Calvin tér környékén szembetalálkoztam egy zajosan csevegő egyetemistacsoporttal. Szemmel láthatóan egyik előadásról a másikra siettek. A szavak és a nevetések keverékéből, ahogy elhúzott mellettem a csoport, egy szapora beszédű kislány hangja ütötte meg fülemet. Csak egy fél mondat: ... de a medencecsontot nem tudom! Kedves ismeretlen medika, lehet, érdemén és jelentőségén fölül, nagy fontosságot tulajdonítok e véletlenül hallott mondattöredéknek, de beismerem, riadalmat keltett bennem. Ha mondjuk azt hallottam volna, hogy „Nagy Lajos korát ismerem, de Mátyás királyt nem tudom” — ügyet sem vetettem volna a dologra. De a medencecsont, az más! Ön nem tanulja meg, valószínűleg a vizsgán is egész mást kérdeznek majd, s aztán önből orvos lesz. Én pedig egyszer megbetegszem, valami baj lesz a medencecsontommal, önhöz fordulok gyógyulásért... S akkor mi lesz? Nagyon kérem, ha eljutnak Önhöz e sorok, gondolja meg a dolgot, olvassa el sürgősen a kihagyott oldalakat. Aztán értesítsen engem erről. Csak így, röviden: „Kedves Kortárs! A medencecsontot megtanultam, nyugodtan összetörheti magát!” T. I. Gyümölcsöket és főzelékmövényeket az idén először tartósított a magyar hűtőipar. A legtöbbet — 80 vagont — zöldborsóból „mélyhűtöttek”, de készült paraj, sóska, tök, uborka, eper, málna, sárgabarack, őszibarack, sárgadinnye és szilva is. „KÖTŐ-ESZPRESSZÓT” nyitottak az amerikai Milwaukee városban. Itt a betérő hölgyek a kávé és sütemény mellé fonalat, kötőtűt is vásárolhatnak, és a cukrászdában zavartalanul horgolhatnak, kézimunkázhatnak. Kék színű, hajlított csőből készült kis oszlopokat állítottak fel a budapesti utcák járdaszegélyein, amelyekre hulladékgyűjtő ládákat szerelnek majd. Egyelőre 60 darab „kéri” a főváros járókelőitől a szemetet. A televízió térhódítása miatt az angol rádió, a BBC előfizetőinek száma az utóbbi három év alatt kilencmillióról három és félmillióra esett vissza. AZ ŐSZI HALÁSZAT megkezdődött a Tatai Halgazdaság 1700 holdas tóterületén. Az idén — előreláthatóan — 300 mázsával többet fognak, mint tavaly. „Elektromos agy” kapható az Egyesült Államokban. Nem nagyobb, mint egy harmónium, így kisebb irodákban is könynyen elhelyezhető. Mérnöki számításokat hat óra helyett húsz perc alatt elvégez. Kezelését bárki egy óra alatt megtanulhatja. A VILÁGÍTÓ SZÚNYOGOK, a fehértói rezervátumban, az idén újból megjelentek. A tó szikes, sós vizében előforduló egyes baktériumfajták által okozott fertőzés teszi e rovarokat világítóvá. Mátra-vidéki gyümölcs- és borhetet rendeznek Gyöngyösön. A borversennyel egybekötött nagyszabású kiállítás október 5-én nyílik, és azon az állami gazdaságokon, termelőszövetkezeteken kívül száz egyénileg gazdálkodó is részt vesz. MAMMUTCSONTTAL gazdagodott a nyíregyházi mezei múzeum. A szakértők szerint ez egy méter hosszú és 24 kiló súlyú csont fiatal állat maradványa lehet, mert az ízületek leváltak róla. A lelet a Tisza felső szakaszán, Tiszaszalkánál végzett mederszabályozáskor került elő. EZ IGEN! Elmerenghet e nagy szerencsén A lottószámok sok tudósa: Több mint százezer forintot nyert Lottón az egyik gyár meósa. A minőségek ellenőre, Míg nyereményét számlálgatta, Lottószelvénye minőségét Megfelelőnek találhatta. Hidvéghy Ferenc ÖTVEN ESZTENDŐVEL EZELŐTT kapott kereskedői segédlevelet Kelemen Gyula Zala megyei gelsei lakos. Ma is a pult mögött áll, jelenleg a helyi földművesszövetkezeti boltban. Jubileuma alkalmából a MÉSZÖV Zala megyei igazgatósága és munkatársai szeretettel köszöntötték az idős szakembert. A gyermekparalízis-járvány elmúltával a betegség utókezelésében komoly szerepük van azoknak a gyógyító berendezéseknek, amelyeket a Gyógyászati Segédeszközök Gyára készít. Ezek elősegítik, hogy a betegek ismét járni tudjanak, mozgassák karjukat. Erre a célra két új készüléket gyártottak, három-hatéves gyermekek részére. Az úgynevezett láb- és kartornáztató könnyű, vékony alumínium- és acéllemezekből áll. CHARLIE CHAPLINNEK a párizsi metrón vadonatúj zsebórát „dugtak” a zsebébe a következő dedikációval: „A világ legnagyobb filmszínészének a zsebtolvajok hálás céhe.” A József Attila Szabadegyetem négy tagozatára az idén tízezer hallgató kérte felvételét. Az első előadás szeptember 30-án lesz. „Magyarország egy évvel a dráma után” címmel a Democratic Nouvelle október 1-én magyar különszámot ad ki. A különszám közli Kádár János nyilatkozatát, J. Berlioz nagy magyarországi riportját, hat budapesti diák vallomását stb. SZENYÉRI DÁNIEL, a 72 éves volt szentesi kubikos még az édesapjától tanulta meg az ősi magyar hangszer, a tekerő kezelését. Fiatal korában lakodalmakon, disznótorokon játszotta a szép magyar nótákat. Felfigyeltek művészi játékára, meghívták nyilvános szereplésekre, a rádióba és máshová, megkapta a Népművészet Mestere kitüntetést. Húszezer forint jogtalan haszonhoz jutott Veres János, a kiskundorozsmai földművesszövetkezeti étterem vezetője, aki a 10—16 forintos borok literjét 20—23 forintért mérte, a töményszeszt literenként pedig 20—30 forinttal drágította, összesen 20 ezer forintot vágott zsebre a lelkiismeretlen kocsmáros. Hamarosan bíróság elé kerül. A Fővárosi Autóbusz Üzem közli, hogy vasárnaptól kezdődőleg a 31-es autóbusz végállomását a Hungária körút—Thököly út sarokról áthelyezi a Vörösilov út —Thököly út sarkba. A 53-as autóbusz végállomása hétfőtől a Móricz Zsigmond körtér helyett a Boráros téren lesz. (MTI fotó : Bereth felv.)